Anno Budapest

büntetések – 2. rész

· PT1H50M36S

Összefoglaló

Az Anno Budapest a múltbéli gyermeknevelési büntetési módszereket vizsgálja, kiemelve a testi fenyítés elterjedtségét a családokban és iskolákban. Kitér a módszerek fejlődésére és a testi fenyítés 2005-ös törvényi tilalmára Magyarországon.

Ebben az epizódban

Forrás: Fortepan 82498 Az Anno Budapest 2026. január 18-i adásának a témája újból a büntetés volt.

A múltban a gyermeknevelés fegyelmezési módszerei jelentősen eltértek a maiaktól, és amit ma gyermekbántalmazásnak tekintünk, az évtizedekkel ezelőtt még természetes nevelési eszköznek számított.

A családban a testi fenyítés volt a leggyakoribb büntetési forma: vesszőzés, pálcázás vagy nadrágszíj használata tartozott a mindennapokhoz.

Emellett gyakran alkalmaztak sarokban állást, térdeplést – nem ritkán babon vagy kukoricaszemeken –, ételmegvonást, vagy bezárást sötét helyekre, mint a kamra vagy a pince.

Az egyházi befolyás is erőteljesen jelen volt a fegyelmezésben: kötelező böjtöléssel és hosszas imádkozással büntették a rossz gyerekeket.

Az iskolákban sem volt könnyebb a helyzet.

A pedagógusok rendszeresen alkalmazták a körmöst, a vesszőzést és pálcázást, különösen a kezekre és a tenyérre mérve az ütéseket.

Megszégyenítő módszerekkel is éltek: a diákok szamárfület viseltek, sarokba állítottak őket, vagy éles felületen kellett térdelniük.

Magyarországon az 1945 utáni időszakban kezdték fokozatosan korlátozni ezeket a módszereket, a testi fenyítés törvényi tilalmát pedig csak 2005-ben vezették be.

Minket is vertek, mégis emberek lettünk!

Említett entitások

Témák

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a Anno Budapest-ből