AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas

Fátyol és korbács – Az Árpád-házi királylányok földi és mennyei házasságainak története

· PT54M46S

Összefoglaló

Virágh Ágnes, Györkös Attila és Novák Ádám az Árpád-házi királylányok, különösen Szent Erzsébet és Szent Margit életét és vallásosságát tárgyalja, kitérve a szentté avatásokra és a kolostori életre is.

Fejezetek

  1. — A szentekről és a szentté avatásokról.
  2. — A világi nők vallásossága .
  3. — Szent Erzsébet származása, házassága és vallásossága .
  4. — Szent Erzsébet, a rózsacsoda és a gyermekkora.
  5. — Szent Erzsébet világi élete és kegyessége.
  6. — Szent Erzsébet beilleszkedése a türingiai udvarba .
  7. — Szent Erzsébet kapcsolata a férjével .
  8. — Szent Margit, a felajánlott gyermek .
  9. — Szent Margit gyermekkora és kolostori élete .
  10. — Miért nem ment férjhez Szent Margit? Ajánljuk: „Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről”, in
  11. — Szent Margit és a fátyol.
  12. — Szent Margit aszketikus élete .
  13. — Extrém aszkézis: korbács és vezeklőöv.
  14. — Ereklyekultusz.
  15. — Miért lehet aktuális az utókornak Szent Erzsébet és Szent Margit alakja ? Van képünk hozzá: Szent Margit vas vezeklőöve

Ebben az epizódban

Az Érzelem és politika című podcast második vendége Virágh Ágnes, a HUN-REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola doktorjelöltje volt, aki a magyar szent királylányok életéről beszélgetett Györkös Attila habil. egyetemi docenssel, a podcast házigazdájával és Novák Ádám tudományos munkatárssal, a podcast műsorvezetőjével.

Az epizódból: 04:17: A szentekről és a szentté avatásokról.

Ehhez kapcsolódóan ajánljuk Klaniczay Gábor, „A magyar szentek kultusza a középkorban”, Rubicon 9 (1998), 9–10. sz., 15–21.

Illetve: Thoroczkay Gábor, „Az első szentté avatások Magyarországon”, Rubicon 28 (2017) 9. sz., 15–17. 09:40: A világi nők vallásossága .

Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban.

Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek , Budapest, 2000, 169–175. 13:11: Szent Erzsébet származása, házassága és vallásossága .

Jónás Ilona, Árpád-házi Szent Erzsébet , Budapest, 1989. 15:58: Szent Erzsébet, a rózsacsoda és a gyermekkora.

Jónás Ilona, „Árpád-házi Szent Erzsébet legendái”, Vigilia , 72 (2007), 7. sz., 482–489. 19:39: Szent Erzsébet világi élete és kegyessége.

Ajánljuk: Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről , Budapest, 2001. 22:36: Szent Erzsébet beilleszkedése a türingiai udvarba . 25:37: Szent Erzsébet kapcsolata a férjével .

Ajánljuk: Dietrich von Apolda, „Szent Erzsébet élete”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről , Budapest, 2001, 2. fejezet (Hogyan ébresztették fel virrasztani a komornák, és mint kerülte el férje ágyát, ha csak tehette), 299–300. 27:27: Szent Margit, a felajánlott gyermek .

Ajánljuk: Deák Viktória Hedvig, „Árpád-házi Szent Margit 750 éves lelki öröksége”, Vigilia 85 (2020) 8. sz., 568–575. 29:51: Szent Margit gyermekkora és kolostori élete .

Ajánljuk: Halmágyi Miklós, „Sírás, mosoly és nevetés a Szent Margitról szóló középkori forrásokban”, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (2016), 1–4. sz., 5-20. 32:50: Miért nem ment férjhez Szent Margit?

Ajánljuk: „Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről”, in Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere , ford.

Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna, Budapest, 1999, 69. 34:17: Szent Margit és a fátyol. 37:09: Szent Margit aszketikus élete .

Ajánljuk: Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban.

Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek , Budapest, 2000, 215–223. 43:02: Extrém aszkézis: korbács és vezeklőöv. 45:51: Ereklyekultusz.

Ajánljuk: „A négy szolgáló vallomása”, in Horváth Tamás – Szabó Irén (szerk.), Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről , Budapest, 2001, 180.

Illetve: Klaniczay Gábor, „Az ereklyék középkori kultusza / Cult of Relics in the Middle Ages”, in Kép és kereszténység.

Vizuális médiumok a középkorban / Image and Christianity.

Visual Media in the Middle Ages , szerk.

Bokody Péter, Pannonhalma, 2014, 46–65. 49:53: Miért lehet aktuális az utókornak Szent Erzsébet és Szent Margit alakja ?

Van képünk hozzá: Szent Margit vas vezeklőöve a díszes ereklyetartóban, esztergomi Főszékesegyházi Kincstár: Szent Erzsébet egyik legismertebb ereklyetartója (1249) , Elisabethkirche, Marburg Szent Margit első, vörös márványból készült síremlékének rekonstrukciója: Margitsziget Relieftöredék Szent Margit második, fehér márványból készült síremlékéről (1340) a Budapesti Történeti Múzeumban.

Virtuális kiállítás : A Budapesti Történeti Múzeum 2022-ben szervezte meg „A Sziget: Szent Margit és a domonkosok” című időszakos tárlatot, melynek tárgyi leletanyaga Szent Margit és a domonkos szigeti apácák életét mutatta be.

Említett entitások

Személyek

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas-ből