Az Utazási Podcast

#106 Bringával az Andok hegyei között

· PT1H49M1S

Összefoglaló

A beszélgetés Heiszig Benedekkel, az Az Utazási Podcast vendégével készült, melynek témája Dél-Amerika felfedezése kerékpárral. Benedek elmeséli, hogyan kezdett el építkezni és podcastokat hallgatni a COVID-19 idején, ami inspirálta az utazási terveit. Kiemeli a kerékpárt mint…

Röviden

Műsor
Az Utazási Podcast
Megjelenés
2026. 02. 25.
Hossz
1 óra 49 perc
Szereplők, említett nevek
Heiszig Benedek, Mátai András
Témák
kerékpár, dél-amerika, utazás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Sziasztok drága hallgatók!

Az utazási podcast legújabb [zene] részében dringára pattanunk és neki vágunk az andok hegyeinek.

Beszélgetőtársam Helyszig Benedek. >> Mit keresünk mi itt?

Hát nagy utazási [zene] podcast fanként gondoltam, hogy hátha érdekes lehet egy-két ilyen dél-amerikai bringás sztori is.

Úgyhogy bátorkodtalak megkeresni, hogy hátha érdekel még valakit a a milyenze van a krokodilnak, vagy nem tudom, egyéb ilyen furcsa történetek Dél-Amerikából. >> És megfogott egyből, úgyhogy azt mondtam, ezt erre kíváncsi vagyok.

Az előbb beszélgettünk egy kicsit, és mondtad, hogy építkezésből ered az, hogy eljutottál ide, illetve köthető egy kicsit a podcasthez is.

Ez tényleg ennyire konkrétan, vagy csak hízelektél? >> Hát hát covid idején kezdtem el egy ilyen pici házat építeni saját kézzel, és akkor elég sok így idő volt a fasmérgűzés közben hallgatni valamit, és úgy bukkantam aztán az utazási podcastre.

Én tisztán emlékszem, amikor először így olyan valami tapétát ragasztottam, akkor hallgattam valamilyen afrikai sztorit talán, és aztán nyilván rá is kattantam elég erősen, és ott talán a kolumbiai rész fogott meg nagyon.

Én tudtam mindig is, hogy szeretnék a világ körül bringázni, de de akkor jöttem rá, hogy ezt nem szabad hallogatni, ezt a projektet el kell kezdeni, és hogy akkor ez annyira lelkesített ez a podcast, hogy úgy voltam vele, hogy jó, akkor kezdjük Dél-Amerikával. >> Ez a lenci Attilával készült >> szerintem.

Vagy nem is tudom, így szó volt szó a rablásokról meg az életérzésről.

Tehát én a dél-amerikai ez a szeretjük az életet, életérzés ez mindig is nagyon vonzott meg meg nyilván a természeti része én erdőmérnöknek végeztem és nagyon vonzott mindig is a dzsungel a az esőerdő.

Úgyhogy hogy voltam, hogy jó, akkor kezdjük ott, mert az a legváltozatosabb földrész talán, és ugyanakkor egy nyelvvel le lehet tudni szinte az egészet, tehát csak spanyol tudással lehet boldogulni.

Van >> hát gimnáziumban tanultam, inkább tanítottak, úgy mondanám, hogy >> ott voltam az órákon és aztán így az útközben elég jól vissza is jött a a szókincsönen gramatika az valószínűleg csapnivaló, de ez nehéz, mert attól is függ, hogy hogyan beszéri az az ember, aki éppen beszél, hogy hány foga van.

Mondjuk tehát volt utolsó nap még Bogotában nyolc hónap után is volt, akinek nem értettem a 60%-át, amit mond. >> Pedig Bogotában nagyon szépen beszélk.

Igen, de mást meg 100%-ban értettem, úgyhogy >> ez így nehéz elmondani, hogy tudok-e spanyolul vagy nem, de ilyen közepes >> nem adnak el. >> Igen.

Nem. >> És a bringa honnan jött?

Miért pont bringa? >> Miért pont bicikli?

Ö szerintem a bringa az a az a ideális utazási eszköz, ami nem túl gyors, nem túl lassú.

Tehát, hogy még mindent így látok magam körül, érzem az illatokat, meg az időjárásnak is ki vagyok téve, szeretem így jelen lenni a természetben, meg lehet a helyéekkel könnyedén beszélgetni és ugyanakkor lehet 100 kmt, 150-et is mennél egy nap, hogyha éppen olyan kedve van az embernek.

Úgyhogy szerintem ez egy ilyen jó legnomádabb és környezetbarátabb utazási mód is.

Ezért is lett a bicikli. >> Itthon is bringáz van. >> Itthon is elég sokat tekertem meg Európában.

Minden nyáron elmentünk valahova, akár Boszniába vagy akárhova, és a bicikli az így fix pont volt.

Ezzel szeretnék utazni és akár itt már mondjuk vadkempingezéssel sátor ott van a bringám, minden cucot >> abú igen. teljes teljesen ön önellátó módon, tehát hogy nincs szükség szállásra, viszek több napi élelmet magammal, és akkor így a természet vad és lágyölére >> ilyen módon nem csak az aszfalton lehet maradni, hanem le lehet térni a kisebb ösvényekre és a igazán a természethez közelebb kerülni. >> És hogyan szoktál bele ebbe a fajta utazásba?

Mert hát azért az, hogy fölpakolunk a bringára és mondjuk kinn alszunk a természetbe, az nem mindenkinek ilyen kézenfekvő.

Hát ezt ezt nehéz elképzelni egyébként nekem, hogy nem kézenfekvő mindenkinek, mert a mi családunk az eléggé ilyen kirándulós volt.

Tehát mindig mentünk sáttunk gyerekkoromtól kezdve, biciklitúráztunk, >> úgyhogy ez elég így bennem volt.

És utána amikor így aggódtak értem, hogy akkor most Dél-Amerikába megyek, és hogy milyen beszélyes, akkor mondtam, hogy hát ez a ti felelősségetek is, mert ti neveltetek ebbe bele, úgyhogy hát a szüleim is leginkább utána már irigykedtek, hogy megyek, nem annyira fél.

Ez >> hát nyilván, hogy ez úgy se hiszem el bolondság, de amikor már megvettem a repjegyet utána, akkor azért már így elkezdtek így megijedni, hogy húha a Dél-Amerika azért mégis csak veszélyes.

Meg nyilván a hírekben teljesen más képet kapunk róla, ami sokszor igaz is, tehát van alapja, de de közben azért túlzó és és én is hál istennek azt mondhatam a végén, hogy hogy azért nem nem tehát nem volt igazuk, de hál istennek mondjuk nem is estem el csak egyszer és akkor is álló helyzett be biciklivel.

Szóval viszonylag szerencsésen jöttem ki ebből a nyolc hónapból.

Azért hallottam durva sztorikat is, meg volt, aki dengi lázas lett, meg mit tudom én milyen gondok miatt kellett befejezni a túrját.

Úgyhogy szerintem kicsit az is igaz, hogy nekem több szerencsém volt, mint eszem, és ezért így így végül jól sült el minden. >> És akkor ott éppen javítgatod a építgeted a kis Tiny Hous- hallgattad a podcastet, és konkrétan ekkor fogalmazódik meg benned, hogy akkor nekem ide el kéne menni?

Hát így úgy voltam, igen, hogy így kicsit így hát felelkesültem így a podcast kapcsán is, meg amúgy is bennem volt ez, a mehetnénk, és akkor így elmentem délután kajakozni a Dunára, és mire visszajöttem, addigra megvolt a fejemben fixen, hogy ja, akkor itt decemberben indulás Bogatába, mondjuk vagy Kolumbiába.

Aztán ebből április lett és Bolívia, de de a az már eldőlt, hogy biztosan megyek. >> És mi volt a terv?

Hát a Dél-Amerika biciklivel az egész az hosszú lett volna, mert annyi annyi időt nem tudtam elszakadni, meg meg nyilván azért ez egy nagy költségitétel is, úgyhogy úgy voltam vele, hogy akkor kezdjük el Kolumbiába, és akkor onnan le mondjuk Bolíviáig.

Ott a Salzá deu Juni hatalmas sósivataga, az az egy ilyen fix pont volt.

És aztán végül fordítva kezdtem el, mer az évszakok úgy jönnek ki jobban, hogyha Bolíviában indulsz.

Akkor ez ilyen aktív tervezés kezdte meg itt, hogy >> konkrétan árak, repülőjegyek, >> hát hónap hónapokig készültem, főleg a felszereléssel is, hogy mi kell, mi nem kell.

Ugye van egy ilyen bike packing, tehát egy ilyen bicikli túra, ami lehető legkevesebb cuccal és a legbadabb terepen.

Nagyjából ezt jelenti a bike packing.

Hát ehhez azért eléggé ott kell lenni abban, hogy tud, hogy mit érdemes vinni, milyen hideg lesz, milyen felszerelés az, ami ami még megfizethető árértékarányban érdemes elvinni a biciklin.

Úgyhogy ez hónapokba telt, és én igyekeztem mindent használtam beszerezni, hogy egy kicsit ilyen környezettudatosabb is, meg ugye low budget irányba is vigyük a túrát.

Hát ez így sokkal hosszabb volt, mintogyha csak levettem volna őket a polcra poltba.

A végén már csak a bicikli hiányzott, tehát az az nem volt meg.

Azzal úgy voltam, hogy hát majd kint veszek valamit, aztán biztos árulnak.

Aztán egyik haverom, ő rágta a fülemet, hogy biztos, hogy találok majd szponzort, keressek és neki is kérjek egyet, ha már ha már ott van.

És akkor végül írtam is 20 cégnek, akik ilyen jobb, ilyen elég felső kategóriás biciklikkel foglalkoznak, és hát egy darab válasz jött, vagy nem kettő jött.

Az egyik az, hogy biztos, hogy nem, a másik meg az, hogy jó, hát akkor milyen méretet küldjenek gyakorlatilag teljesen lazán, hogy mi a címem és mit küldjenek, nem is kérdeztek kábé semmit, úgyhogy semmiféle szerződésünk nem volt meg ilyen dolgok.

Úgyhogy a New Yorki cég a Priority Bicyclesül küldött.

Aztán még még annyira pofátlan voltam, hogy akkor kértem, hogy srácok, akkor légyszi ne is ide küldjétek, hanem egyből Bolíviába küldjétek, mert akkor nekem hát nekik igen, nekik mindegy.

Kicsit az, hogy egy ilyen random címre odaküldenek egy biciklit egy magyar srácnak, akivel sose találkoztak és én is ugye nekem is kellett kontaktot szereznem akkor Bolíviában, hogy kihez kihez küldessem.

Aztán végül Diego nevű ismerős még Franciaországban ismertem meg bolíviai srácot.

Őt kerestem meg és az ő családja így tudta fogadni a biciklimet.

Elment a >> átvenni és akkor küldtek egy üzenetet már a fotóra, hogy ott van a dobozban.

Meg én se láttam soha előttem, mielőtt ráültem volna.

Úgyhogy izgalmasan indult már az egész. >> Okos, hogy azt így leszervezted.

Minden kiló számít? >> Hát abszolút számítana.

Én kicsit túl sok cuccot vittem egy túlag azt mondom. >> Mind min mindenki nem.

Tehát, hogy a végére mindig az van, hogy >> Igen.

Tehát, hogy ez egy ilyen evolúció, am szerintem kábé mindenkinek át kell mennie, >> annak ellenére, hogy már volt tapasztalatod. >> Volt, igen, csak én elég fázus vagyok, és ezért úgy voltam, hogy tényleg itt mínusz 20-tól plusz 40-ig mindenre fel kell készülni, hogy akár a és ugye vannak esős évszakok is, tehát hogy tényleg nem szerettem volna vizes lenni.

És ezért elég sok cuccot vittem, meg kettő ilyen pejkabát, szóval nem volt kevés a cucc.

Most már nyilván kicsit máshogy csinálnám a dolgokat.

Egy magyar szponzor is támogatott, a Kibu Hiker, akinek ilyen egyedi készítésű kiltjei vannak, ami olyan mint egy hálózsák, csak sokkal könnyebb és sokkal jobb.

És például ez egy fontos pont volt, hogyha egész nap fázok és el is ázok, akkor este legyen egy biztos melegt takaró, amivel tudom, hogy nem fogok éjszaka megfagyni.

Tehát ez egy ilyen fontos pont volt, és ez sem a legkisebb darab, de de ezt megérte elvinni.

Tehát ez abszolút fontos része volt a felszerelésemnek, de kellett benzinfőző, mert gázpalackot se lehet minden benzinkút elakasztani Dél-Amerikában, úgyhogy elég sokféle ilyen cuccra kellett készülni, és a végén nem mertem lemérni, de szerintem ilyen 35 kg körű volt az egész bringás túl, szóval az ami nem számít azért kevésnek.

Nyilván attól függ, hogy ki miben utazik, de de ilyen bike packing körökben ez ez már inkább a a nehéz kategória. >> És ez a bringa ez konkrétan már fel volt szerelve ilyen kis kampókkal meg táskákkal, vagy táskatókkal, ahova ezeket föl tudtad szerelni, vagy? >> Hát részben, igen, részben meg inkább itt minden ilyen barrott táskákkal működik, tehát hogy kampók voltak, vagy ilyen bekötési pontok, csavarok, de de mindent én magamnak elkezdtem megvarni otthon a az összes biciklistáskát.

Igen, így a YouTube-ról így megtanultam gyakorlatilag így varni ilyen alapszinten, és akkor összeraktam magamnak egy ilyen teljes bike packing táska szettet. >> Ühüm.

Mi volt a legnagyobb hiba így utólag? >> A felszerelésen >> hát száj harmonikát, azt lehet, hogy nem kellett volna vinni. [nevetés] Ez volt egy kis ti, >> egyszer se fújtam bele.

Mindenkinek van egy kis felesleges dolga, amit visz magával így utólag visszagondolva.

És nekem talán ez volt a kis száharmonika, de >> jó, nem annyit nem olyan nehéz, tehát hogy így sok helyet nem foglal. >> Igen.

Hát végén már úgy oldottuk meg, hogy ilyen busztárságok ott ilyen postaként is működtek, és akkor feladtam a cuccomat, és akkor azt lerakták nekem egy hónappal később egy másik helyen, és akkor ott meg fölvettem újra, addig átgondoltam, hogy kell valami belőle, és akkor újra feladtam a biciklistáskát.

Nyilván az attól is függött, hogy éppen a dzsungel régióban vagyok, akkor nem kell a a komoly kabátok meg gatyáknak a jó része.

És akkor azokat előreküldtem oda, ahol tudtam, hogy vissza fogok térni majd a hegyekbe.

Úgyhogy >> hány hány váltást vittél? >> Hát most ez ilyen Igen, ez nehéz, mert ugye aki nem bringatúrázik, annak furán fog hangzani, de tényleg ez ilyen három darab alsó gatya maximum. >> Hány hónapra? >> Egy póló vagy kettő?

Nyolc hónapra nyolc hónapra három alsó gatya még egyszer az így hát egy ami rajtad van egy egy amit éppen szennyes és kimosnál és egy ami meg szárad mondjuk tehát ez ez így a hármas aranyszabály így ilyen ilyen túrák között de volt akinek tényleg egy pólója volt meg egy osztrák sráccal tekertem sokat nyolc hónapból öt hónapot így vele toltuk és neki konkrétan egy darab rövid gatyája volt hosszú gatyája is szétszakadt a végére és az az egy darab rövid gatya is így felszakadt a combján így a majnem a combjáig, úgyhogy elég bizar látvány volt, de egyébként >> máshogy nem lehet, >> nem lehet máshogy tehát nem lehet >> hülyeség cuccot cipelni, ez nem a nem a divatbemutató kategória, hanem tényleg itt a itt 5000-es 5000 pluszos hágókon kell áttolni néha ilyen alpa kölvényeken a biciklikát, köveken föl, ahol máshol tényleg ilyen terrordó összvérrel mennek az emberek.

Tehát hogy sok bolondságot csináltunk, amit máshogy nehéz lett volna. >> Ugye hallgattad, említetted, hallgattad a Ben is részt. és hogy ő is ilyen minimál packkel megy.

És akkor a hallgatók, hogy de hát ezt hogy lehet megcsinálni, és hogy máshogy nem tudod megcsinálni.

Tehát hogy az, hogy elmész két hétre és akkor viszel a 14 alsó gatyát, merthogy 14 nap, az az itt nem működik. >> Nem, hát ezt ezt lehet, hogy mindenkinek magának kell lebontani ezeket az előítéleteit, hogy kik próbálni különben.

Kbben csak távolról fogja furán nézni az ilyen koszos biciklistákat. >> Aha.

Mi volt még a az előkészületekben a ami így kicsit ilyen problémákat okozott, nehéz volt, ki kellett találni, vagy ilyen könnyen összeállt az egész terv?

Hát igazából az, hogy ez milyen időjárás lesz és az esős évszakok hogy jönnek ki, azt végül így próbáltam kimatekozni mindenhogyan, de úgy voltam vele, hogy jó, ami lesz, az lesz, aztán elindulok, aztán pont talán egy ilyen aszályos nyarat fogtam ki ott, és ezért a amazonasban is ilyen rekord alacsony vízállás volt, meg >> delfinek ott főttek meg a vízben, ilyen hírek voltak.

Úy >> a te szempontodból jó a körzetb örültem neki.

Tehát a végén az lett, hogy Dunakanyarban a családommal…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#106 Bringával az Andok hegyei között”

Miről szól ez az epizód: „#106 Bringával az Andok hegyei között”?

A beszélgetés Heiszig Benedekkel, az Az Utazási Podcast vendégével készült, melynek témája Dél-Amerika felfedezése kerékpárral. Benedek elmeséli, hogyan kezdett el építkezni és podcastokat hallgatni a COVID-19 idején, ami inspirálta az utazási terveit. Kiemeli a kerékpárt mint… Az epizód a Az Utazási Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#106 Bringával az Andok hegyei között”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Heiszig Benedek, Mátai András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#106 Bringával az Andok hegyei között”?

Fő témái: kerékpár, dél-amerika, utazás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#106 Bringával az Andok hegyei között”?

Megjelenés: 2026. 02. 25.. Hossz: 1 óra 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-utazasi-podcast/106-bringaval-az-andok-hegyei-kozott

Több epizód a Az Utazási Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból