Az Utazási Podcast

#22 Lent a mélyben ráják, cápák, fókák és kardszárnyú delfinek között

· PT1H39M9S

Összefoglaló

Szombati Orsi, utazó blogger és szenvedélyes búvár osztja meg tapasztalatait a podcastben. Az epizódban szó esik a fókákkal való találkozásról, a búvárkodás gyakorlati oldaláról, tippeket ad merüléshez és vizsgához, valamint érinti a cápák, delfinek és ráják megközelítését is.…

Röviden

Műsor
Az Utazási Podcast
Megjelenés
2020. 11. 12.
Hossz
1 óra 39 perc
Szereplők, említett nevek
Szombati Orsi, Mátai András
Témák
búvárkodás, utazás, tengeri élővilág
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sziasztok drága hallgatók én mátai andrás vagyok ez itt az utazási podcast 22 része az utolsó epizódban rockival az óceánt egy hajóval szeltük át ebben a mai részben pedig fejest ugrunk a mévízbe és búvárkodni fogunk cápák rályák fókák és karszárnyú delfinek között és aki elvisz minket ebbe a vízalatti világba szombati orsi a traveledct.hu bloggere [Zene] hát itt vagyunk újra az ingame-ben hogy tetszik a hely nagyon szuper nagyon hangulatos abszolút én is így kíváncsian nézem hogy így milyen gamer dolgok vannak itt úgyhogy szívesen kipróbálnám azt a részét és nem csak az interjú játszottál valaha aha nagyon sokat igen igen számítógéppel heroes of my andic settlers tehát még a klasszikus 90-es évek végén én én nagy számítógép játékos rajongó voltam és rengeteg cd-m van a mai napig amiket így néha előveszek mert még fut még van olyan laptopom amin elfut ez a pár játék tny dez nem sok lány szokott azért videójátékozni nem azta mondjuk ezeket nem ismerem ezeket a játékokat ezek ilyen stratégiai városépítős mágikus világ várat építeni harcolni hát ez kemény hát előjáróban arról beszéltünk hogy az interjú elején egyből elmeséled nekünk életed egyik nagy élményét igen igen ez ez év 2020 január közepén volt egy utazás és és ezt kimondottan púvártúra volt hát erre az útra már lélekben így körülbelül egy fél éve készültem előzetesen mert tudtam hogy az egyik attrakció az lesz hogy a kaliforniai félsziget partján fókákkal fogunk találkozni és hogy valamiért nekem ezek az élőlények annyira közel állnak a szívemhez annyira aranyosak játékosak és ez volt a nagy várva várt buúvárélményem hogy a szabad környezetükben találkozzak fókákkal és és nagyon kíváncsi voltam hogy hogy fognak viselkedni és hogy fogják az embert fogad hát valami hihetetlen barátságosan fogadtak titeket én megnéztem a videót most youtube-on hogy ti ott simogatjátok őket sőt íy a benyúltok a szájukba és így így harapdálja az ujjaitokat igen igen tehát hogy én azt nem hittem el hogy hogy ennyire barátságosak és érdeklődőek főként egyébként a fiatalabb fókapéldányok ezek oroszlán fókák kaliforniai oroszlán fókákról beszélünk és ők ott sütkéreznek a sziklákon és amikor így búvárok megjelennek a vízben akkor ő kíváncsiságból így alábugnak és megnéz hogy kik ezek az idegen betolakodók és én azt gondoltam hogy más tengeri élőlényekhez hasonlóan ők is majd így tisztes távolságból figyelnek minket és hát valami hihetetlen volt hogy főleg a pici fókák azok így odajöttek hozzánk és elkezdték cibellni így a a a reduktorokat meg a ruhákat tehát olyanok voltak mint ilyen bolond kis kutyák hogy ott szaladgáltak összevissza körülöttünk és így és így játszottak velünk és abszolút ahogy a kutyákkal az ember így incselkedik ugyanez így a fókákkal a víz alatt is abszolút tátogy így bele lehetett nyúlni a szájukba így utánakaptak tehát játszottak velünk minthogyha így mi lennénk a az ű játékszereik az valami egészen szűrális élmény volt és tudtad hogy ilyen lesz a te erre készültél hát mondtam mer ülésvezetű hogy ne lepődjünk meg hogyha egyszer csak megjelennek körülöttünk a fókák és és és megközelítenek minket de hát arra nem számítottam hogy konkrétan fizikai kontaktusba kerülünk velük ez az első alkalom amikor éreztem hogy valami csipkedi így a hátamat meg a hajamat én akkorát ugrattam így a víz alatt hogy úristen mi és akkor hátrafordultam aztán így láttam hogy egy fókából szemezek így tényleg egy 10 cenre volt tőlem utána pedig már nyilván megszoktam hogy így jönnek és és és bögdösnek és csipkednek de de az első ilyen találkozás az az így tát én nem hítem életre szólom ez akkor tényleg életre olyanok tényleg mintogyha kutyák lennének kis kutyák játékos kis kutyák csak a víz alatt és ot ugrándoznak harapdálnak igen és és főként a kicsik mert a nagyok azok már egy kicsit óvatosabbak és távolságot tartanak így az embertől mondta is a merülésvezető hogy van egy-kettő olyan gesztus amire így figyeljünk például hogyha az orrán fújja ki a levegőt a a fóka akkor általában ideges és akkor ne közelítsünk hozzá akkor inkább hagyjuk hogy elússzon mellettünk majd hogyha ő szeretne odajönni akkor odajön és meg lehet simogatni és és lehet vele játszani meg buhóckodni de ezek azért olyan játékszabályok amit alapvetően mindig be kell tartani a víz alatt hogy csak úgy közelítsünk az állatokhoz és és adot adott esetben érintsük meg őket hogy ahogy ők szeretnék tehát itt is kesztyűben történt minden érintés hiszen azért az ember adott esetben olyan baktériumokat juttathat mondjuk egy tengeri állatnak a a bőrébe vagy a felszínére ami utána így így gondot okozhat tehát a fókákkal is csakis kizárólag kesztyűben játszottunk és hogy harapnak egyébként tehát hogy hogy érzed hogy meg van hát vannak kis fogaik tehát olyan mint egy kutyának a foga körülbelül olyan nagyságú meg olyan élességű úgyhogy úgyhogy tudnak sérülést okozni emiatt is úgy védőfelszerelésként nem volt gond hogy ott volt rajtunk a kesztyű én azért az ilyen szájb nyúkálással így így így óvatosan bántam ott a többi merülő társam akik akik bátrabbak voltak ők így így játszottak velük minthogyha egy csontot húzgáná az ember így a kutya szájából tehát gyakorlatilag a fókákat é így jobbra-balra így így így húzták a kezükkel de de én inkább megmaradtam a simogatásnál és így örömködtem a víz alatt hogy hogy de jó hogy itt vagyok és hogy ekkora élménynek a része se lehetek általában azért nem gyakori hogy te hozzáérhetsz valamihez sőt sőt egy szabály is nem a víz alatt hogy hogy te nem nyúlsz semmi ez csak nézel így van én ezt mindig hangoztatom is és szerintem fontos hogy ha merülünk bármilyen tengerben akkor úgy viselkedjünk ott hogy mi vendégek vagyunk tehát az nem a mi otthonunk az a tengeri élőlényeknek az otthona mi csak megszemléljük őket csendesen és úgy hagyjuk ott az adott helyet ahogy találtuk tisztán nem teszünk kárt az élővilágban a korallok at nem simogatjuk az állatokat nem simogatjuk csakis kizárólag abban az esetben hogyha maga az állat keresi a fizikai kontaktust az emberrel akkor akkor szabad hozzájuk közelíteni és ide mexikóba konkrétan ezért mentél vagy inkább része volt egy mexikói útnak ez egy része volt a mexikói útnak ez egy két hetes túra volt és félig utazás félig pedig búvártúra tehát a fókás élményt megelőzően mi a jukatánfélszigeten kezdtük meg ezt az egész nyaralást ahol búváratra akcióként a híres maja barlangokban a szenot barlangokban merültünk ami én azt gondolhatam hogy kőkő nem lehet annyira érdekes láttam már 11 egy cseepkövet most mi annyira különleges egy egy vízzel borított barlangban ahol csebkövök vannak is belülünk és hát az is egy ilyen fantasztikus élmény volt mert olyan gyönyörű cseepkő képződmények voltak a víz alatt és olyan látótávolságok amit én korábban még így tengerben nem láttam annyira tiszta a víz igen és nagyon-nagyon érdekes mert vannak olyan barlangok amikben csak é kizárólag esővíz gyűlt össze tehát édes víz annak ugye nyilván búvárkodás szempontjából is teljesen más a fiziológiája nincsen sótartalma a lebegés is teljesen máshogy működik mint mondjuk egy sósvízben és ennek megfelelően a látótávolság is több 100 m viszont vannak olyan barlangok ami aminek egy része sús másik része pedig édes és ez nagyon-nagyon érdekes jelenség amit így meg is figyeltünk az egyik senote barlangban hogy ugy a sósvíz az a sűrűsége miatt lent van és az édesvíz pedig felette van és van egy réteg közötte ami a haloclin jelenség amit úgy hívnak ahol keveredik az édes meg a sósvíz és ott olyan érdekes mintogyha az ember egy ilyen felhőbe úszna bele hirtelen nem lát semmit az egész homályos és utána így kitisztul megint a az ember előtt így a a víz tehát ez valami nagyon-nagyon érdekes jelenség és az egyik barlangban ezt én is személyzer mint megtapasztaltam ráadásul a két víznek eltérő volt a hőmérséklete is tehát hogy ez is nagyon-nagyon érdekes volt így búveráként hogy a felső réteg az az picit hidegebb volt és a sós az pedig melegebb ami ott alul ott ott szépen így elvált így a víztől és ez mi milyen mélyre kellett ehhez lemenni tehát ez búvárfelszerelés kellett ehhez vagy ez igen ehhez búvárfelszerelés kell nem annyira mélyek a barlangok amiket mi így megmerültünk körülbelül 10 m 10-12 m volt a legmélyebb része a barlangi merülés már sok nagyobb felkészültséget igényel mint mondjuk egy egy ilyen szenote barlangnak a megmerülése ami ahol alapvetően azért jó a látó táávolság hiszen az ilyen barlangoknak az egyik fő attrakciója vagy fő látványossága az az az ahogy a nap beszűrődik és megtöri a fényt a víz alatt tát elképesztő színű kék türkéz zöldek vannak és hát az fantasztikus így így látványra is hogy igaz hogy nincs benne élőlény tehát nagyon pici halakrákok vannak de ott nem is ez a fő látványosság meg a főélmény hogy hogy az ember élőlényeket lásson hanem azt a fantasztikus vízalatti világot ahol tényleg így a kéknek minden árnyalata megtalálható é a növények is belógnak és nekem is volt szerencsém lyukatán félszigeten meglátogatni egy-két senotét és nem nem csak úgy lehet meglátogatni hogy az ember búvárkodik hanem hanem akár egy ilyen pár órás kis túra keretében hogy odamész és akkor megfürdesz benne kicsit lubickolsz benne snorkelezel és szán ott elnevezés ez pont erre utal hogy ezek nem is igazán barlangok nem tehát hogy ezek egy ilyen különleges dolgok amik csak a lukatánon vannak igen igen ez nagyon-nagyon különleges a senote az igazából kutat jelent mint magának a szónak a jelentése és a majáknak ez a vízgyűjtőhelyük volt tehát ez ugye a jukatánfélsziget azért nagyon különleges mert egy meteorit becsapódás következtében ott nem alakultak ki természetes folyók és vizek és ahhoz hogy az élet ott meg tudjon jelenni és és föl tudjon egy civilizáció épülni ahhoz ugye elengedhetetlen hogy íz legyen valahonn hiszen öntözni inni satöbbi és a maák így felfedezték hogy ugye a gyukatán félszigeten rengeteg a karcbarlang és ott úgy ugye idővel a az esővíz lyukakat vájt így a a a barlang mélyében és megjelentek beszakadtak ezek a ezek a barlangfedelek és a mélyben ott volt egy kútban összegyűlve az esővíz és ezért is nagyon érdekes teóriák láttak napvilágot hogy most ezek a cenote barlangok tulajdonképpen mik voltak ezek kut utak voltak vagy szakrális helyek ahol áldozatokat mutattak be a maják és igazából a tudósok egyre jobban afelé hajlanak hogy ezek ezek ugyan volt pár hely ahol amit temetkezési céllal használtak vagy pedig feláldoztak az isteneknek ott egy emberáldozatot de alapvetően ezek ivóvízkutak voltak és a maják is azért voltak olyan okosak hiszen tudjuk hogy milyen fantasztikus örökséget hagytak maguk után hogy a saját ivóvzüket ami az éltető víz nem fogják megmérgezni miért nem szennyezik be igen igen ott a búvárkodás közben fizikailag kell neked erőt kifejteni tehát te te úszol vagy inkább csak így irányítod magad mindenféle nem tudom áramlatokkal és és az hogy feljebb mész lejjebb mész az gondolom a levegővel működik mert a snorkel azért az elég kemény tehát hogy az ember ott az ott egy rendes tornaóra igen búvárkodásnál nincs ilyen hogy az ember így így liheg és kiköpi a tüdejét így a végére ha csak nincs valami nagyon-nagyon erős szembejövő áramlat de ilyenkor általában az ember küzd egy darabig aztán utána megszoktuk fordítani az irányt és nem küzdünk tovább a az áramlat ha nem akkor megváltoztatja a merülésvezető az irányt a tervet és akkor máshol másfelé fogunk menni számos alkalommal előfordult ez ez ez nálunk is hogy volt egy terv hogy mi ledob minket a motorcsónak annál a zátonynál szépen leereszkedünk és akkor elúszunk 100 mt és ott lesz egy hajóroncs na most jött egy áram és az a hajóroncs az elérhetetlenné vált ilyenkor ez benne van a pakliban de a búvárkodás meg meg meg egy merülés nem arról szól hogy az ember küzdjön hanem hogy élvezze üüm ühüm említetted hogy 40 mig mehetsz tele arra szól a a jogosítványod azért az azért a 13 emelett igen és baromi érdekes hogy nekem erős tériszonyom van tehát nagyon szeretem a hegyeket de hogyha egy függőhéd van vagy vagy ki kell menni egy szikla tetejére vagy sélére az az engem az nagyon komfortzónán kívüli dolog és és akkor így általában ott meg is állok nem nem vállalom be viszont a tengerben ez valahogy megszűnik de ott te érzed a távolságot meg a mélységet gondolom a nyomás egy rés mélységet igen a nyomás de egy idő után már az hogy most az ember 30 menen van vagy 40 menen már nem fogja érezni a szervezetem egyébként akkora nagy mélységben olyan nagy dolgok nincsenek illetve hát vannak egészen pontosan a cápák általában ápák ott vannak igen általában miattuk szoktunk ilyen mélyre lemenni vagy pedig egy hajóroncs miatt ugyanis a trópusi vizekben vagy akárcsak a vörös tengerről beszélünk azért a teteje az az melegebb jóval mint a mint a mélyebb rétegek és a cápák a hideg vizet szeretik és amikor ilyen reggeli merülések vannak ahol 40 mig lemegyünk akkor általában azt a cápák miatt tesszük mert tudjuk hogy ott vannak ilyen volt például szudánban is ahol nagyon sok ilyen 40 m közeli merülés volt hiszen a kalapácshajű cápák azok hatalmas rajokban így így ott köröztek de lemerültünk 40 mre és ott voltak alattunk 60-on amit nyilván láttunk meg pár cápa így fel is jött és elúszott mellettünk í kíváncsiskodnak ilyenkor vagy igen igen igen igen tehát a cpek kíváncsiak és a 40 m méen milyen mekkora látótávolság vagy ez ez vize válogatja hogy hogy hol vize válogatja igen hogy mennyire tiszta mennyire felkavarodott de általában ezeket a ezek a helyek ahol ahol ö nagyobb mélységek vannak úgy is hívják hogy big blue tehát a nagy kékség ott nincsen alattunk mondjuk koralzátony vagy a tengerfenék az lehet hogy 150 m mélyen van tehát ott igazából nem is látsz semmit csak a nagy kékséget és akkor ott várjuk hogy hogy körözzenek a cápák vagy jöjjenek elő ú ahogy most mondtad ezt a nagy kékséget beugrott egy alkalom amikor sznorkelezés közben elértem akkor a zátony szélére ott megláttam ezt a nagy kék sötétséget minthogyha a világ végig értem volna ahonnan már nincs semmi kicsit kihúztam felé lenéztem de nekem nagyon ijesztő volt határozottan nem éreztem jól magam úgyhogy…

Említett entitások

Témák

  • búvárkodás
  • utazás
  • tengeri élővilág

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#22 Lent a mélyben ráják, cápák, fókák és kardszárnyú delfinek között”

Miről szól ez az epizód: „#22 Lent a mélyben ráják, cápák, fókák és kardszárnyú delfinek között”?

Szombati Orsi, utazó blogger és szenvedélyes búvár osztja meg tapasztalatait a podcastben. Az epizódban szó esik a fókákkal való találkozásról, a búvárkodás gyakorlati oldaláról, tippeket ad merüléshez és vizsgához, valamint érinti a cápák, delfinek és ráják megközelítését is.… Az epizód a Az Utazási Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2020. 11. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#22 Lent a mélyben ráják, cápák, fókák és kardszárnyú delfinek között”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szombati Orsi, Mátai András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#22 Lent a mélyben ráják, cápák, fókák és kardszárnyú delfinek között”?

Fő témái: búvárkodás, utazás, tengeri élővilág.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#22 Lent a mélyben ráják, cápák, fókák és kardszárnyú delfinek között”?

Megjelenés: 2020. 11. 12.. Hossz: 1 óra 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-utazasi-podcast/22-lent-a-melyben-rajak-capak-fokak-es-kardszarnyu-delfinek-kozott

Több epizód a Az Utazási Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból