Az Utazási Podcast

#23 Sem a pakisztáni börtön, sem az indiai kényszerkarantén nem tudta céljától eltántorítani // Zichó Viktor

· PT1H25M4S

Összefoglaló

Zichó Viktor a Csoma Útján két keréken expedíció keretében kerékpárral indult el Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujától egészen a nyelvész sírjáig, Dardzsilingig. Az 13.645 km-es út 11 országon át vezetett egy fekvőkerékpárral, önerőből. Az expedíció során Viktorral akadályok…

Röviden

Műsor
Az Utazási Podcast
Megjelenés
2020. 12. 02.
Hossz
1 óra 25 perc
Szereplők, említett nevek
Mátai András, Kőrösi Csoma Sándor
Témák
kerékpártúra, expedíció, kőrösi csoma sándor, dél-ázsia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sziasztok drága hallgatók andrs [Zene] vyoklgetőrsktorral eg nem akármilyen bringás expedó ind [Taps] [Zene] egy 200 évvel ezelőtt megtett út és egy úti napló ez volt viktor inspirációja hogy ő maga is elinduljon és kőrösi csomasándor nyomában szülőfalujától egészen sírjáig utazzon de nem ám akárhogy csakis saját erőből gyalogszerrel és biciklivel az expedíción aztán viktort nemárt akadályok lassították mint például a pakisztáni börtön ahol egy hónapot raboskodott aztán a világjárvány ami miatt pedig indiában kellett kéyszerpihenőt tartania úgy tűnt viktor ellen minden és mindenki összefogott pedig ekkor már nagyon közel volt a [Zene] cél helló viktor jó reggelt hol vagyunk most itt a lakóautómban vagyunk éppen köszönöm hogy eljöttél és ez egy renault master ami át van alakítva lakóautóvá viktor ugyanis budapesten egy lakóautó lakik életvitelszerűen van egy francia ágy és alatta egy garázs ahol a bringáim állhatnak illetve van egy lakótér mosogatóval szekrénnyel gáztűzhellyel miért azért lakok lakautóban mert nem vagyok hajlandó albérletre költeni inkább ezzel pénzt spórolok és és aztán hamarabb tudok magamnak lakást vagy házat telket venni ahol tudok építkezni képzelhetitek nem kis meglepetés volt ez számomra amikor viktorral egyeztettünk hogy hol vesszük fö a beszélgetést bár annak fényében hogy az elmúlt egy évben 360 éjszakából 260-at kint töltött a szabadban ahhoz képest ahogy ő mondja ez neki már luxus persze ez egy kényelmes kis kuckó ahhoz képest hát itt abszolút komfort van ahhoz képest hogy sokszor ugye esőre ébred az ember amikor kint van vagy hóesésre vagy csurog le a sátor ponyva belsejében a víz és csuromvzesen kell elcsomagolni amit másnap csuronvizesen állít f az ember van olyan hogy nem tudja kiszárítani és aztán egy vizes sátorban kell tölteni az éjszakát hát ahhoz képest ez egy luxus té az luxus mi aha igen mindenesetre csináltam egy videót is amit mint mindig megtaláltak a zárcsoportban na de vissza az expedícióhoz én nekem az volt a lényege hogy ellátogassak körs csom sándor szülőházához és a sír látogatásával fejezzem be az utat és hogy közben végig kerékpárra tegyem meg az utat tehát ne legyen az hogy akkor most földobom egy kamionra buszra vagy egy autóra bringeltt hanem tényleg végigtekerjek vagy a saját hátamon vigyem a bringát vagy toljam gyalog és bringa hátom vagy bringán igen igen tehát az volt a kiindulópont y körs csom sándor szülőházától én elindultam és és akkor tekertem át a carpet koszoron lementem havasalföldre átléptem a dunán és akkor bulgáriát keleten átszelve jutottam el isztanbulig istztanbulból pedig eg egyenesen lefele haladtam délfele antaliának egy ilyen egy hetes szak k volt hogy átussok antalába és onnan pedig végig a déli parton keletnek egyenesen keletnek és akkor ahogy kelet-törökországba jutottam akkor átmentem irakba iraki kisztánba ott egy hetet eltöltöttem hajd át iránon keresztül 28 napon keresztül mentem át iránon majd türkmenisztán a türkménny sivatagon keresztül föl bucharába tehát ugye itt már gyakorlatilag a semúon haladtam elég jó ideje elég hosszú ideje és bucharából pedig délkeletnek vettem az irányt először beléptem táadzsikisztánba majd pedig afganisztán ánba és afganisztánon átmentem a keleti részén átléptem pakisztánba és pakisztánban pakisztánban lecsarogtam a hegyekből a pzái sikságra és pzsabi sikságból pedig újra himalájában hát nem újra hanem ezúttal himalájában bicikliztem fölmentem manaliba és akkor ugye az volt a terv hogy fölmegyek zanglába ahol csomas sándor el elkezdte a tibeti angol szótárnak a megírását majd pedig onnan egy ilyen 180 fokos kanyart véve ismét a gangeszvölgy yébe kerülök és akkor onnan elmegyek szépen csomasáor sírjáig dargeringig ühüm és viszel is valamit igen mit vittél igen ugye a szülőházában fölvettem a szalaóat a magyar nemzeti színű szalaóat illetve a diókat és ezeket vittem én csoma sándor sírjához az elején azt gondoltad hogy ezt többen csináljátok meg igen én azt gondoltam hogy ezt legalább ketten de az volt a vicces hogy volt egy barátom aki tőlem teljesen függetlenül hozta föl a túra ötletét tehát én soha nem mondtam neki hogy biciklizzünk el vagy menjünk el valahogy kelet-indiába vagy nepálba é sose tudta azt hogy én szeretnék ilyet csinálni é olyan függetlenül mondta az hogy biciklizzünk el egyszer nepába és akkor mondtam hogy hát hogyha tényleg komolyan gondolja akkor menjünk el csak ne nepába hanem kelet-indiába ami igazából majdnem ugyanott van amikor olvasgattam a a naplóidat akkor azt éreztem hogy van benned egy kis tüske másokkal szemben akik akik azt mondták hogy jönnek és a végén nem jöttek el veled jól érzem ez egy örök problémám szerintem ez nekem örök problémám igen most már kicsit más másképp állok hozzá nem is vagyok hajlandó sok mindent másokkal tervezni nekem ez egy hosszú stória ami ehhez kapcsolódik tehát ez nem velük nem csak velük kapcsolatos hanem rengeteg emberrel kapcsolatos hogy valamit mondanak és gyakorlatilag egy ígéretnek minősül amit ő ők mondtak számomra és ők ezt egy egyáltalán nem úgy fogják föl mint egy ígéret egészen másképp gondolkoznak az emberek az ilyen az ilyen nagy kalandokban való részvételről és a a a részvétel mellett való elköteleződésről hát igen van egy ilyen nagy különbség köztem és az én generációm képviselői között és ez szerintem nagyon sok esebben nem összeegyeztethető és és ez téged bánt hát ez sok esetben bántott igen ez nagyon sokszor bántott hogy tényleg volt olyan is hogy megbeszéltünk valakivel valamit és amikor már mondjuk közeledett az időpont akkor nem volt elérhető tehát nem nem tudtam fölvenni vele a kapcsolatot ühüm és ez ez rendkívül rosszul esett és szerinted miért van ez az ennek az oka az hogy beszélni nagyon egyszerű mondani és nagyszajónak lenni nagyon egyszerű viszont nagy tetteket véghez vinni az nehéz sokkal nehezebb és komoly munkát igényen az hogy valaki tényleg fölkészüljön hogy mindent előkészítsen és hogy tényleg meglépi azt hogy elindul és ebbe sokan nem is gondolnak bele csak mondanak egy nagyot a levegőbe persze menny aztán lesz ahogy lesz aha meg általában ez ilyen kocsmázás közben szokott nem sörözés mellett hogy tekerjünk el ide persze menjünk érdekes hogy így részeg barátaimmal sose beszéltem ilyeneket tehát általában józon volt mindenki nekem nagyon sokszor előfordult ez hogy mondjuk unokatesómmal bármikor sörözünk akkor mindig kitaláljuk hogy hova fogunk el kell motorozni bringázni satöbbi majd kiderül konkrét határidőt nem szaptunk meg magunknak hogy mikor megyünk de de ez nekem így jellemző hogy sörözés közben jönnek az ilyen ötletek sőtt volt több olyan interjú alanyom aki konkrétan egy sörözés hatására talált ki valamit és meg is csinálták többen úgyhogy voltak ilyenek visszakanyarodva a könyvre mi volt az ami megfogott benne ami megfogott benne az az hogy hogy ő milyen akarat elővel csinálta ezt végig tényleg annyiszor feladhatta volna annyiszor a annyiszor írt olyan körülményekről amik egyszerűen embertelenek voltak amik ők őt érték é ennek ellenére ő csinálta tovább azt amit ő lefektetett maga előtt hogy ő azt véghez akarja vinni hát nem tudom hányszor volt az hogy meg kellett változtatni az irányát valami miatt és mindig mindig kitartott tehát ez ez elképesztő ez annyira inspiráló hogy ü szerintem mindenkinek példaképként kősi csoma sándor melyik pontosan ez a könyv bernard le koc egy francia szerző írta és az a címe hogy kőősi csoma sándor utinaplója ez egy rövid kis könyv a püski kiadóban lehet megvásárolni és tényleg ilyen 120 oldalas kis vékön könyvecske kötelező kérdés következik tudom hogy mindenki megkérdezi tőled de hát nekem is meg kell kérdeznem miért fekvő bringa azért fekvő bringa mert az nagyon kényelmesát igazából egy nagyon hosszú exped óra készültem soha nem csináltam ilyen hosszú expedíciót a leghosszabb az 3600 volt és hát azt gondoltam hogy ha már ilyen hosszú útra megyek akkor jobb lenne egy igazán kényelmes kerékpárral menni főleg hogy nekem van valamilyen szallagsérülésem vagy nem is tudom mi és az így ha sokszor töltök napokat a bring a bringanyeregben akkor azért az fáj ühüm tehát mondjuk bringán az nem fáj igen hát az izmaimnak az emelkedők nem voltak kényelmesek mert hogy ezzel nem nagyon lehet menni emelkedő eeg kicsit nehezebb hát lehet menni ügyesen lehet azért fölfele menni de egy picit nehezebb tényleg fölfele haladni ezzel egy ilyen fekvőbiciklivel az ember ha tud biciklizni átül egy ilyenre és egyből tud menni vagy azért ezzel meg kell tanulni újra bringázni hát van olyan aki nagyon ügyesen halad vele tehát tényleg fölpattan és megy volt olyan hogy tagik fiú nem is egy üzbék fiú fölült rá beletaposott a pedálba és ment kész és tök ügyesen haladt vele az utcán volt olyan is aki képtelen volt menni vele egy ilyen öt métert mert elvesztette rögtön az egyensúlyt de lehet hogy ő amúgy se tudott volna bringázni lehet lehet lehet mesélsz egy kicsit magáról a felszerelésről hogy miket vittél egy ekkora úra hajóom akkor szétválasztottad a nyári felszerelést és a télit igen ugye az volt az eredeti koncepció hogy egyik barátom ákos jön és együtt mászunk hegyet afganisztánba és ennek megfelően ő hozza ki a téri helymászó cuccomat na most ő az utolsó héten mikor már én üzbegisztánban voltam ak akkor mondta le hogy hogy még hát mégse jön hogy mégse fog jönni hegyet mászni még egy tüske igen nekem tényleg egy ilyen sorozat alakult ki ebből a visszamondásokból és akkor ugye ő hozta volna ki a cuccomat de nekem valamit kellett csinálnom úgyhogy ki kellett postázni és elég nehéz volt hogy megoldjam ezt a kipostázást de ugye ennek köszönhetően én 10 kgóval kevesebb cuccal indultam el innen magyarországról és csak a nyári holmimat vittem ami így is volt mondjuk mennyi 70 45 volt a csomag és 20 volt a bringa tehát ez 65 volt rájött még a 10 kg afganisztán előtt akkor volt 75 melyik volt a legnehezebb vízum amit megszereztél vagy meg kellett szerezned nekem az indiai vízum volt a legnehezebb az volt a legnehezebb az indiai hozzáállás miatt igen igen abszolút tehát az amikor bementem az indiai nagykövetségre és elkezdtem érdeklődni ha én nem harapófogóval húzom ki belőlük azt hogy nekem hagyományos vízum kell akkor akkor szerintem legalább egy hetet csúszik az indulás üüm vagy vagy valószínűleg akkor nem is tudok eljutni a célomhoz mert mert azt mondták nekem az indiai nagykövetségen hogy elég a az elektromos elektronikus vízum az víze igen és nem és nem merát én ott nagyon sokáig beszélgettem a kollégával 100% hogy nekem nem hagyományos vízum kell és akkor mondta hogy hát lehet hogy lehet hát nézzük meg akkor ezt az hagyományos vízumot és az amiatt mert hogy túl sok sok ideig voltál tehát hogy a vagy miért nem volt jó az elektronikus nem én szárazföldön léptem be indiába hát azért az ember általában nem szárazföldön lép be indiába száö ühüm meg kell hagyni tehát nem sok határátkerelő hely van ahol be lehet lépni indiába szárazföldön tudnék mondani most hármat négyet hy tényleg az ember belegondol igen hát inkább ötöt talán tudnék mondani de nem sok van aha és kor a terv az volt hogy a lehető legtöbb időt azt szabadban fogod tölteni tehát kínn alszol vagy sátorban vagy pedig hálózsákban szállásra nem akartál költeni úgyhogy vagy az volt az opció hogy behívnak helyiek vagy tényleg kint szabadban pontosan igen hát én szállásra nagyon keveset költöttem két kezemel meg tudom számolni hogy hány éjszakáért fizettem én szállásért üüm na hát szerintem induljunk el az elején egy kicsit nagyobb léptékkel aztán afganisztánról pakisztánról indiáról majd mesélj részletesen meg hát meséld el a a kezdeteket a magát az indulást hát én komáronból indultam följöttem b ciglvel a gerecsén keresztül és aztán a hősök terén volt egy ilyen hivatalos indulás nag indulás hát ketten eljöttek és a hősök teréig jöttek és aztán nem nem jöttek velem tovább tehát nem indultak el magáró az mert ott is volt egy olyan opció vagy egy olyan terv hogy ők jönnek veled egy ideig hogyne hogyne igen hát ja sokszor volt ez így és milyen érzés volt megindulni egyedül a sok tervezés után hát nem nem volt az egy jó érzés azér az egy nehéz pillanat volt hogy ott a hősök terjéről egyedül elindulok igazából nem voltam boldog őszintén nem voltam boldog amikor elindultam inkább ilyen inkább ilyen hogy is mondjam haragszerű érzés volt bennem egy ilyen rossz érzés hogy tényleg most 1 kilmteres úon tudnak eljönni vele vagy vagy egy fél napra vagy egy napra komolyan tényleg senki és tudtam hogy sokan megtehetnék hogy eljönnek de nem nem jöttek el az meg se fordult benned hogy egyedül nem indulsz el hát azért elgondolkoztam egy rövid ideig de hát nagyon rövid ideig túl sok túl sokszor álmudoztál már róla meg túl sokat készültél már rá igen hát gondoltam hogy ha már egyszer ezt megterveztem és tényleg tényleg én nekem ez szívügyem akkor én miért ne mennék el egyedül simán elmegyek egyedül is ühüm hogy hol fordult amikor már ez nem érdekelt amikor mondjuk tekertél és azt mondtad hogy ú de jó úton vagyok éles fordulat ebben nem volt szerintem de amikor igazán kezdtem élvezni az utat az maga törökország volt amikor elhagytam európát akkor kezdtem igazán élvezni és akkor volt igazán jó az első ezt az európai szakaszt az elég gyorsan letudtad nem igen az 17 nap volt és akkor isztanbulba érve ott voltam ott töltöttem két vagy három napot azt hiszem hogy úgy három napot és aztán onnan mentem tovább szépen imádom törökországik ismerő zseniális az a hely meg az emberek annyira kedvesek hát ez egy nagy család az egész török nép fantasztikus emberek annyira nyitottak annyira aranyosak ugyanez folytatódott irakban is ami ami törökországban hát én jó ideig nem tudtam pénzt se költeni irakban nem tudtál hát nem tudtam nagyon-nagyon vendégszeretők az irakiak a kurdok a kurdok hát igazából hozzá kell tenni hogy a kurd gyerekek azok szörnye rosszak é nem tudom hogy azokkal mi történik de ők azt hiszik hogy övéki a világ meg egyébként én tapasztaltam még a az ararát bringatúrán hogy amikor a gyerek valami csintt követ el a kur gyerek a felnőtt csak legyint volt olyan hogy kövekkel dobáltak…

Említett entitások

Témák

  • kerékpártúra
  • expedíció
  • kőrösi csoma sándor
  • dél-ázsia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#23 Sem a pakisztáni börtön, sem az indiai kényszerkarantén nem tudta céljától eltántorítani // Zichó Viktor”

Miről szól ez az epizód: „#23 Sem a pakisztáni börtön, sem az indiai kényszerkarantén nem tudta céljától eltántorítani // Zichó Viktor”?

Zichó Viktor a Csoma Útján két keréken expedíció keretében kerékpárral indult el Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujától egészen a nyelvész sírjáig, Dardzsilingig. Az 13.645 km-es út 11 országon át vezetett egy fekvőkerékpárral, önerőből. Az expedíció során Viktorral akadályok… Az epizód a Az Utazási Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2020. 12. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#23 Sem a pakisztáni börtön, sem az indiai kényszerkarantén nem tudta céljától eltántorítani // Zichó Viktor”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mátai András, Kőrösi Csoma Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#23 Sem a pakisztáni börtön, sem az indiai kényszerkarantén nem tudta céljától eltántorítani // Zichó Viktor”?

Fő témái: kerékpártúra, expedíció, kőrösi csoma sándor, dél-ázsia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#23 Sem a pakisztáni börtön, sem az indiai kényszerkarantén nem tudta céljától eltántorítani // Zichó Viktor”?

Megjelenés: 2020. 12. 02.. Hossz: 1 óra 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-utazasi-podcast/23-sem-a-pakisztani-borton-sem-az-indiai-kenyszerkaranten-nem-tudta-celjatol-elt

Több epizód a Az Utazási Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból