Az Utazási Podcast

#65 Házasság és egy új otthon Pakisztán hegyeiben

· PT1H42M7S

Összefoglaló

Szabó Virág vendég a műsorban, aki Pakisztánból hazatérve mesél élményeiről. Az utazást stoppal és busszal tette meg, eredeti tervei nem voltak, de rájött, hogy a stoppolás emberközelibb. Elmondja, hogyan jutott el a hegyekből a pakisztáni-iráni határig, a vízumigénylés…

Röviden

Műsor
Az Utazási Podcast
Megjelenés
2023. 12. 26.
Hossz
1 óra 42 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Virág, Mátai András
Témák
pakisztán, stoppolás, utazás, hegyek, vízumigénylés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sziasztok drága hallgatók én mátai andrás vagyok az utazási podcast legújabb részében pakisztán hegyeibe utazunk ahol beszélgető társam szabó virág nem csak hogy az országba de egy férfiba is beleszeretett akivel azóta már össze is házasodtak hogy együtt éljék boldog [Zene] életüket honnan érkeztél most most pakisztánból jöttem haza magyarországra bó na és hogyan elejénte busszal aztán irántól kezdve stoppal ez az első alkalom hogy így igen ez az első és már tudtad hogy ez könnyen fog menni vagy voltak benned kérdőjelek terveim nem nagyon voltak tehát azt nem tudtam hogy hogy fogok közlekedni busszal kezdtem aztán rájöttem hogy azért sokkal ember közelibb hogyha elkezdek stoppolni több emberrel találkozom és mi volt az eredeti terv hogy cak busz vagy csak stopp meg hogy hogy hát nem nagyon vannak ilyen terveim és az elején miért miért buszoztál pakisztánban busz vissz a határra nem nem hiszem hogy van egyéb opció tehát nem stolás nem vagyok benne biztos hogy ott ez megengedett ott balucistztánban vagy nem akartam it problémát iránban meg öt évvel ezelőtt is voltam és ott tudom hogy nagyon jók az éjszakai buszok meg ezek a nagy távolságot lefedő buszok jobb mint a stoppolás az hát gyorsabb gorsab tehát volt egy ilyen célom is hogy maj magyarországra szeretnék érni három héten belül három hét volt a terv hogy pakisztán hegyei közül vissza magyarországra végvisz minket hogy az elején mondjuk menny idő alatt jutottál el a a határig tehát elindultam a hegyekből egy ilyen shared autóval tehát öten voltunk az autóban az iránytaxiszerűség igen iránytaxi úgy mondanám és a fővárosba iszlamáadba mentem ott iráni vízumra pályáztam úgyhogy ott kellett várnom egy három napot majd lementem egy éjszakai busszal karáciba a tengerpartra mert onnan indul ez a busz a rimdan határhoz iránba úgyhogy elmentem ezzel a busszal a határhoz ami hát nagyon fura mert éjjel háromkor ér a határhoz a busz úgyhogy ott 6 órát várakoznunk kellett éjszakára lezárják ezt a határt igen aha és ez valami különleges határ egyébként nem különleges csak nekem nem volt infó előtte róla mert mindenki a más egy másik határon szokott menni a taftan határon és akor te miért erre mentél nem szeretem az ilyen kíséreteket meg mert ott ilyen rendőri meg katonai kísérletekkel kell menni és mármint hogy te külföldiként csak úgy mehetsz hogyha kér igen igen a másik határnál meg kell ilyen engedélyre pályázni tehát nekem nem kellett ez a felhajtás é semmit nem kellett felülthettem a buszra és ennyi volt és akkor tudtad hogy itt meg nem kell semmilyen engedély meg tudtam hogy valaki már átment meg mondták nekem hogy irán felől jöttek már turisták de még nem tudtam olyan emberről aki mostanság az utóbbi években ezen a határon átment mennyibe került nagyságrendbe eljutni mondjuk a hegyekből idáig hú nagyságrendben vagy pár 1zer ftrról beszélünk vogy azérem nem nem hát olyan 10 2000 200 aha és kilométerben 2500 hát az az 2500 km hát körülbelü tudok karácsig aztán nem tudom mennyien határig az kemény az ember így ránéz a térképen hát az ott van közel aztán 2 közel persze 2500 km megkaptad az iráni vízumot könnyen igen igen hát azt úgy kell hogyát nem a nagykövetségen hanem egy ügynökségen keresztül kell pályázni vagy vannak ilyen cégek akik erre szakosodtak és akkor nekik kell fizetni mert hogyha saját magad pályázod akkor nagyon sokszor visszautasítják vagy nem nem veszik figyelembe a pályázatot jó meg megérkeztél iránba és akkor iránban az elején még buszoztál egy kicsit aztán igen hát a határtól taxi van csak úgyhogy azt úgy gondoltam hogy na jó azt kifizetem tehát az is ilyen iránytaxi másokkal és akkor ott szerencsére volt valaki aki beszélt egy kicsit angolul úgyhogy ő segített nekem hogy hogy kell tovább menni innen hol van a buszállomás ilyenek tök mázlin volt hogy fél óra múlva indult egy busz ami szintén valami 800 km-t ment vagy lehet hogy nem nzáad de nagyon-nagyon sokat igen igen úgyhogy szerencsére az elején ilyen mázlista voltam hogy mindig csak fél órát meg 10 percet kellett várnom a buszokra amik ilyen hatalmas távokat tettek meg és iránban nem volt semmi célod csak hogy minél előbb keresztül verekedni magad és hát volt egy célom igazából mert öt évvel ezelőtt amikor voltam iránban akkor nagyon tetszett nekem ez a déli sziget a hormus sziget hát egy nagyon különleges sziget sok színű a szabályok is mások tehát lazábbak nem kell viselni a fejkendőt meg ilyenek és én ott nagyon vagy hat napot töltöttem azt hiszem ott öt évvel ezelőtt vadkempingeztem kint aludtam tehát nagyon jó kis hely és oda vissza szerettem volna menni egy napra mi miért lazák a szabályok szerintem azért mert nincs erre erőfeszítés hogy itt hogy túl messze van már és akkor kiesik a karhatalom irányítás igen mondjuk amikor először voltam akkor azért voltak ilyen rendőrök akik azért rád szóltak hogy egy kicsit azért magasabbra a fejkendőt vagy igen de most senkivel nem találkoztam úgyhogy nem tudom lehet hogy más a prioritás és ak visszamentél egy napra egy napra igen de szerencsére így útba esett tehát nem nem vesztettem túl sokat és akkor iránon keresztül mennyi idő mennyi időt alatt jutották talán egy hét volt irán hé aha és az hány kilométer nagyjából ú ez is ilyen sokzer sokzer igen van távolis van csak valaki csak rakja le a nézze meg a térképen hogy 2500 kmrel hova lehet eljutni budapestről úgyhogy azért itt kicsit másak a léptékek igen igen pontosan úgyhogy hát az volt a tervem tényleg azon a ponton hogy hogy minél gyorsabban megtegyem ezt a távolságot tehát át iránon és ezúttal kurdisztánt szerettem volna megnézni iráni és török kurdisztánt ahol még nem jártam azelőtt a híres kurd vendégszeretetet egyből megtavosztoltad pontosan tehát ön a stoppolás is sikerült megajándékoztak gyümölcsökkel tehát az jellemző hogy azután egy forintot nem költöttem az egész úton tényleg igen egyből felvesznek igen mondhatni azért mert nő vagy vagy azért mert turista vagy vagy azért mert utazó vagy h azért mert különleges és érdekes hogy igen hogy turistautazó de ők mondjuk fölveszik a kurdok fölveszik a kurdokat is nem tehát hogy ez benn van a kultúrájukban szerinted abban nem vagyok biztos mert nekem is mindig mondták hogy ja jaj ez veszélyes és hogy minden tehát szerintem ők azér hát a helyiek mondjuk az mindig ezt mondják der minden helyi ezt mondja igen meg hogy milyen szerencsédben hogy pont én álltam meg neked mert egyébként nagyon sok bandita van itt igen tehát mindenki más rossz te és akkor így mondtam neki hogy tehát ő azt mondja hogy te vigyázzál ne menjél ne szálljál be más kamionokba ezt mondja a kamionos és akkor így mondom de hát az összes mindenki más mind olyan volt mint te ugyanezt mondta ah és mindenki tök kedves és jó fej volt h csak mégis akkor ja hát ez a félelem valószínűleg hogy majd valahol biztos van valaki aki nem volt ezen a régióban van olyan ahol azt mondják hogy bárkihez beszállhatsz és biztonságbaan vagy tehát is nem ismerik jól a saját népüket vagy rosszat feltételeznek róluk hát de szerintem ez nagyon sok helyen megvan de hát ezt ezzel találkoztam mindenhol például amikor fel akarom állítani a sátramat és akkor azt mondják hogy mit tudom tudom én itt éppen kutyák vannak ott hiénák ott skorpiók tehát minden minden országnak minden területnek megvan ez a állata amitől nekem félnem kell hogyha fel szeretném rakni állítani a sátramat úgyhogy tehát veszélyveszély hátam mindenhol igen de hát ezek olyan emberek akik csak mondjuk autóval járnak valahova tehát mondjuk annyira nem is gyalog tehát azért nincsenek tisztában azzal hogy milyen stoppolni mert hogy sok esetben meg az van hogy az ember muk én is amerre járok hogy pont azt próbálják el hitetni veled hogy az országnak rossz a híre de hogy nem kell félni hanem itt biztonságban vagy mert hogy semmi nem fog veled történni de hogy itt meg annak ellené hogy nem történik veled semmi mégis arra figyelmeztetnek hogy egyébként bármi történhet és hogy vigyázz magadra hú igen ez egy összetett kérdés mindkettő jelen van egyszerre szerintem így összefoglalva biztonságban érzed általában magad igen és már megtanultad hogy ezek a aggódások ezek csak íg inkább túlaggódják és pontosan mert ha mondjuk folyamatosan ugye ezt hallg hallod akkor lehet hogy beleültetik a fejedbe hogy hát akkor lehet hogy mégis igen például amikor sokáig nem csinálok valamit ilyen kalandos dolgot akkor így én is elkényelmesedek és hogyha ilyeneket hallgatok hogy jaj vagy hogy a családom aggódik értem akkor meg hogy apukámnak nem szóltam hogy hogy merre megyek hogy ne aggódjon csak annyit mondtam hogy nem lesz mondjuk egy hétig interneten arra számítottam hogy talán iránban nem lesz és aztán törökországb jelentból jelentkeztem elő őzör neki és már még akkor is aggódott hogy úristen azok a kurd területek apukádnak őszhajszá őszhajszálai nőttek azóta ahogy elindult mindig aha hát ez már szülők azok már csak jenek persze kurdisztánban a végtelen vendégszeretet és az önzetlenség igen ki volt a a legemlékezetesebb sofőröd igazából nem a sofőrök a sofőrökre is ki tudok térni de a legemlékezetesebb él ek számomra azok voltak amikor emberek vagy hát behívtak engem magukhoz családok az egyik családot úgy ismertem meg hogy online tehát a egy cousurfing alternatív oldalon és ez a be welcome nem is hallottam róla régen még couch sururfingeztem de ez most ez az új nem tudom hogy mennyire új csak így után néztem hogy milyen ilyen oldalak vannak és ezen volt a leg több szállásadó vagy ember regisztrált úgyhogy úgy gondoltam hogy ott több esélyem van és valóban nem volt szimkártyám amúgy iránban úgyhogy nem tudtam annyira internetet használni csak hogyha valaki megosztotta velem valakit megkértem hogy ossza meg velem ezért csak utolsó pillanatos requestet tudtam küldeni neki a ennek a családnak akik befogadtak végül engem ugye nagyon nagy mákom volt hogy pont olvasták és pont válaszoltak is hogy gyere és az az nagyon nagy nagyon nagy élmény volt volt két gyerekük főztek kaját me hívtak reggelire ismerőseikkel barátaikkal próbálkoztak angolul beszélni a nők akik annyira nem beszélnek ez nagyon nagy élmény volt és aztán másnap egy másik kurd városban hívtak be a házukba emberek de az az teljesen random volt véletlenszerű hogy éppen stoppoltam aztán egy lány beszédbe elegyedett velem és mondta hogy gyere a házamba és mondtam hogy jó ezeket nem szoktam visszautasítani meg olyan is van hogy egyébként a sofőr azt mondja hogy visz és hogy igen csak hogy hogy a kamionosokkal megyek akkor meg nem mert ők ugye nem otthonra mennek de hogyha autós akkor igen ez benne van az ő kultúrájukban nem üüm hogy a hogy a az utazót vendégő kell látni igen és az utazó hát isten ajándéka vagy hát a vendég igen igen ezek az embere a kurdok ők muszlimok igen náluk ugye a nőkkel való kapcsolattartás férfiként kicsit limitált ühüm tehát hogy ilyenkor te a nőkkel beszélsz mondtad az előbb is hogy egy nő hívott meg vagy vagy mennyire tudsz mondjuk a férfiakkal kommunikálni ugyanúgy mindenkivel igazából tehát ezeknél a családoknál így nagyon tehát olyan érzésem volt minthogyha európában lennék vagy minthogyha azon a részén pakisztánnak ahol én élek tehát aki ahol nincsenek ilyen különbségek vagy hogy nők jobbra férfiak balra de hogy találkoztál egyébként ilyennel ahol így így jobban hát iránban igen iránbant az egyik sofőröm mondott valami érdekeset nekem amikor mondtam neki hogy pakisztánban lakom és kérdezte hogy nekem kell-e fejkendőt viselnem és mondtam hogy nem mire azt reagálta hogy akkor ti szabadok vagytoküüm tehát még ő is hát a férfi sof őr így gondolja hogy hogy ők nem hogy ők nem tehát akkor a kurdokkal csak pozitív emlék szóba került ilyenkor kurdokkal hogy ők harcolnak és saját országot akarnak és ezt mindenkinek vagy ez visszatérő téma vagy vagy vagy nem ez kerülik én én semmi ilyet nem hoztam szóba meg nem is tudtam hogy kurdok-e vagy nem például az a család akinél először aludtam ők nem is tartják tehát a nő nem is tartja magát kdnak hanem ő ő azt szereti hogy a töröknek hívják vagy mondják úgyhogy hát ezt megkérdeztem hát már akkor kérdeztem meg amikor már egy időt együtt töltöttünk de így nem lehet tudni amúgy hogy most török vagy kurd csak arról gondolom hogy a kurdoknál a nőknek van fejkendője mindenképpen tehát az utcán meg lehet ismerni őket de ha valaki meg töröknek akar látszani akkor leveszi a fejkendőt de hát igazából ez a nő is kúnak látszott de azt mondta hogy ő töröknek szeret mutatkozni nem mutatkozni tát és kor hogy kommunikáltok hát ezek a a családok akik behívnak ezek általában beszélnek egy picit angolul de nem feltétlenül tehát volt hogy végig google translate-el és akkor ez teljesen kényelmesen működik igen tehát ez a ez a lány is aki behívott ő 15 éves volt és akkor hát lányom lehetne már és anyukája volt otthon aztán hazajöttek a tesói végül apukája is és mindegyik mindegyik őjük nagyon-nagyon aranyos volt tehát nem az volt hogy úristen most meghívtál valakit a házunkbaó és ő szerinted konzultált a szülőkkel előtte vagy ő csak meglátott téged aztán hazavitt nem meglátott és hazavitt és akkor számukra az hogy google translate-en kommunikálni az teljesen hétköznapi volt és kényelmesen használták vagy h hát azt nem mondanám hogy kényelmesen sokáig tartott nekik ez a begépelés de működött aha ez érdekes dolog hogy már ilyen szinten tehát hogy hy ennyire a google translate-en gyakorlatilag ilyen kulturális és nyelvi különbségeket lehet nagyon könnyen áthidalni igen na és akkor utána irán után igen törökország v tehát ez volt a kurd rész a török törökország kurd része ahol ezeknél az embereknél aludtam és aztán hát pont ebből a városból ahoval ahol a lánnyal találkoztam egészen istztanbulig jutottam ami a életem leghosszabb stoppolással megtett távja egy autóban megtett távja sőt autó volt hát egy járműben azt mondám teherautó volt és hát 1500 valamennyi kilméter hát sajnos volt sebességkorlátozás tehát nem egy nagyon gyors jármű volt ez mert 70-nel kellett mennie max de hát amikor mondtam hogy én azért sietek akkor egy kicsit megszegte a szabályokat és gyorsabban ment aztán 90-nel aha de…

Említett entitások

Témák

  • pakisztán
  • stoppolás
  • utazás
  • hegyek
  • vízumigénylés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#65 Házasság és egy új otthon Pakisztán hegyeiben”

Miről szól ez az epizód: „#65 Házasság és egy új otthon Pakisztán hegyeiben”?

Szabó Virág vendég a műsorban, aki Pakisztánból hazatérve mesél élményeiről. Az utazást stoppal és busszal tette meg, eredeti tervei nem voltak, de rájött, hogy a stoppolás emberközelibb. Elmondja, hogyan jutott el a hegyekből a pakisztáni-iráni határig, a vízumigénylés… Az epizód a Az Utazási Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 12. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#65 Házasság és egy új otthon Pakisztán hegyeiben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Virág, Mátai András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#65 Házasság és egy új otthon Pakisztán hegyeiben”?

Fő témái: pakisztán, stoppolás, utazás, hegyek, vízumigénylés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#65 Házasság és egy új otthon Pakisztán hegyeiben”?

Megjelenés: 2023. 12. 26.. Hossz: 1 óra 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-utazasi-podcast/65-hazassag-es-egy-uj-otthon-pakisztan-hegyeiben

Több epizód a Az Utazási Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból