Beszéljünk órákról

Annyiba kerül, mint egy AP és sosem hallottál még róla!

· PT19M42S

Összefoglaló

A Beszéljünk órákról podcast legújabb adásában a Pragma márka világába kalauzolnak el. A ritkán hallott, svájci gyártó az elitista megközelítéséről és a radikális átláthatóságáról ismert. Az epizód kitér a márka célközönségére, a kapcsolatépítés fontosságára a szakmában…

Röviden

Műsor
Beszéljünk órákról
Megjelenés
2026. 06. 06.
Hossz
20 perc
Témák
óraipar, svájci órák, luxusórák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Na jó, nem, mert még mindig az óráknál maradunk, de úgy gondoltam, hogy most kihasználva ezt a lehetőséget beszéljünk egy olyan óra, amit én évek óta látogatok.

Nem is vagyok benne biztos, hogy az alapítók K és Christopher örülni fognak ennek, mert ők egy kicsit elitisták és úgy gondolják, hogy nem kell feltétlenül mindenkihez szólni, ők is csak a megfelelő emberekhez szeretnének szólni, és szeretnék eljuttatni a saját maguk üzeneteit.

És pontosan a márkájukat is így pozícionálták, hogy egyáltalán nem a széles tömegek számára van kitalálva, hanem a hozzáértő közek számára, aki tudja értékelni azokat a dolgokat, amiket ők fontosnak tartanak.

Szóval egy olyan márka jött, amiről még garantálom, hogy sosem hallottál, annak ellenére, hogy az elmúlt három csatorna intrómban szerepeltek is.

Úgyhogy itt az ideje megismerni a pragma világát a folytatásban. [zene] Hetek óta emlegetem azt, hogy mennyire jó dolog az, hogy ennyi YouTube-os csatorna támogató van, és mindenkit csak bátrorítani tudok ahhoz, hogy csatlakozzon ehhez az elite klubhoz.

Ide szoktam egyelőre ilyen csak tagok számára látható kérdéseket kitenni. szokott lenni olyan, hogy a videók egy akár két nappal, vagy akár még korábban is elérhetőek a tagok számára.

Ezt nem mindig tudom megígérni, de általában azért törekszek rá, hogy legyenek előnyei is a tagságnak, azon kívül, hogy engem tudtok támogatni vele, amiért én végtelenül hálás vagyok, és egyszerűen ne hagyjátok abba, köszi srácok.

Számomra egyébként a trade showk világa elsődlegesen a kapcsolatépítésről szól, és csak másodlagosan szól az órákról.

Erre már egyébként többen rájöttek, akik általában megtaláltak ezzel azzal, hogy tudok-e nekik segíteni ebben vagy abban ehhez vagy ahhoz a márkához összeköttetés van.

És pont ezért van az, hogy ezzel a márkával személyes kapcsolatom van.

Nem azt mondom, hogy az egyik legrégebbi, de szerintem mióta ők a nyilvánosságban felbukkantak, azóta én ott vagyok.

Sőt, a Christopher múltkor azt mondta nekem, hogy én voltam a valaha volt legelső órás újságíró, aki időpontot kapott tőlük.

És ez nem privilégium, hanem valószínű így senki nem hallott róluk.

És amikor kijöttek a foglalási lehetőségek, akkor én konkrétan a kiállítás nyitásánnak az első napján szerintem a második órában már betoppantam hozzájuk.

Szoktunk úgynevezett cipőkanalas svájci márkákról beszélni.

Olyanok, amik éppen éppen beleférnek a Swissmate kategóriában, vagy olyanokról, akik mondjuk ilyen átcsomagolt Swissmade márkák, vagy esetleg csak ilyen jobb ára Swissmade márkák.

Na most itt teljesen nem erről van szó.

Az egyik kifejezés, amit Christophertől a legesleelső alkalommal is már hallottam, megütötta a fülem, és nagyon-nagyon meglepődtem.

Olyannyira, hogy a 2025-ös Time to Watches látogatásomkor írtam egy cikket, ahol csak említettem őket, de ezt a szót beleírtam a cikkbe, hogy radical transparency.

Tehát ők konkrétan a radikális átláthatóságban hisznek, és ezt nagyon kevés svájci márka meri ebben a formában meg úgy abszolút értékben is megtenni.

És ez nagyon érdekes is lesz majd, mert a terméklapjaikon látható, hogy az egyes óráknak a különböző komponensai milyen gyártóktól származnak, hogy az adott órának a tömegéhez az mennyit ad hozzá, és hogy egyébként mennyiben újrahasznosított az az anyag, vagy mennyiben nem.

Meg az is, hogy az óráik egyébként 100%-ban swiszméek.

Legalábbis ez az ő vállalásuk, hogy ők csak svájci beszállítókkal dolgoznak együtt, ami szerintem már önmagában is egy nagyon-nagyon megsüvegelendő dolog.

Szerintem ilyet Svájcban nem azt mondom, hogy nem mindenki csinál, mert ez barokos túlzás lenne, de azt tudjuk, hogy nagyon kevés olyan gyártó van, aki ezt be meri vállalni, hogy ők 100%-ban swismek.

Megyek egy gyárlátogatásra valószínűleg ősszel, amit még nem mondhatok el, hogy hova.

Viszont ők azt mondják magukról, hogy ők ilyen 90-95% swismade, ami szintén egy nagyon-nagyon nagy szó akkor, amikor egy nagy márkáról beszélünk, de itt most a pragma esetében egy kis márkáról beszélünk, ahol lényegében két alapító állt össze.

Ugye egyrészt dizájn oldalról érkezik H.

Nála ugye grafikai dizájnról kell gondolni, bár ahogy majd a tokot nézzük, nem feltétlenül.

És a túloldalról pedig jön ugye Christopher, akit már emlegettem, akivel nekem jobb a kapcsolatom.

Ő 14 éves kora óta órás, a Rolexnél volt órás tanonc.

Több mint 10 évet dolgozott az FP Zsornál, illetve a Laurent Ferriél több mint 10 éve órás mester is, és eléggé otthonosan érzi magát a két és három tengelyes turbionok, illetve a country perpetuelleknek a világában.

És nem csak óás mesteroldalról, hanem logisztikai oldalról is, meg menedzsment oldalról is.

Tehát, hogy sikerült szerintem két nagyon-nagyon jó embernek összeállnia ahhoz, hogy tényleg egyfajta olyan mikrobrend vagy olyan kis márka létrejöhessen, ami radikálisan más szeretne lenni, mint a többiek. nem szeretné ugyanakkor felrúgni a hagyományokat, de szeretne valami kicsit kortásat belevinni és valami nagyon modernt is.

Például az átláthatósággal kapcsolatban, az újrahasznosíthatósággal kapcsolatban, az anyagfelhasználással kapcsolatban.

És bár érdekesek, hogy ehhezekhez a nagy komplikációkhoz, hogy Christopher mennyire ért.

Még sincsenek ilyen komplikációk az óraikban egyelőre.

Egyébként ez ilyen nagyon talányos, de nem beszélgettünk erről, hogy mikor tervez ilyesmiket behozni.

Úgy látom, hogy egyébként ők nagyon céltulatosak abban, hogy hogyan építsék a márkáját, de basszus, tehát hogy önmagában a bejelentésük 2024, tehát maga az alakítás 2024 január, ha jól láttam, úgyhogy azért két és fél éven vannak lényegében túl, úgyhogy szerintem senki nem fogja őket a falhoz verni azért, mert még nem jöttek ki saját házon belül készült mini repeaterrel.

És az előbb emlegettük a szerkezetet, ahol az egyszerűség dominál, de ugyanez igaz a számlop dizájnokra is, ami abszolút knak a területe.

És hogyha megnézitek az összes P1 úgynevezett preservance, jelenleg ez a teljes kollekciójuknak a neve, mindegyik ugyanazt a fajta mintázatot követi, tehát lényegében mindenhol óra és perc kijelzés van.

Kis másodperc mutatással a hatnál, illetve dátum kijelzése a 12-nél. forgótárcsákról beszélünk, ugye lent is és fönt is.

Az elsőre nekem egyébként nem tűnt fel.

Nagyon látszik, hogy egyébként valaki nagyon dizáj fókuszú volt itt a csapatból.

Szerintem végtelenül izgalmas az, ahogy a rovátkákon megy át a másodperc mutatónak, illetve hát a másodperc korónak a lukja, ugye ilyen hosszú kivágás az mindig csak minden ötödiknél van.

Tehát ez egyébként nagyon jól ki van találva.

Látod folyamatosan, hogy mikor éri el a másodpercet.

Ugyanakkor azt is láthatod, hogy mikor van egy öttel osztható másodperc.

Meg hát nyilván önmagában a másod mutató pozíciójából ki lehet találni, de azért ez mégis csak egyfajta ilyen játékosságot hoz az egészbe.

A 12-nél lévő dátummutatás egy kicsit más a helyzet, ott megint előjön a szokásos 311-es probléma, amikor ugye olyan közel kerülnek a dátumok egymáshoz, hogy a hóvége a 31 és az elsője összecsúsznak.

Na és ezt hogy oldja meg valaki?

Láttam már olyat, ahol így behúztak egy vonalat közéjük.

Itt viszont az van, hogy a 31-ét általában kiemelték valamilyen színnel.

Például ezen a az Azurit névre hallgató verzión ugye Azur kékkel van kiemelve, viszont maga az egyes nincs, így eléggé jól elválnak, és így nem kell arra gondolni, hogy 311-e van.

A dátum tác egyébként egy nagyon furcsa megfigyelésem volt, és ez az obszidián verziója látszott nagyon, ez a fekete háttérrel és az arany lemezekkel, hogy így nekem nagyon jött ez ú, hogy basszus ezek bakelitek, tehát ott látszok rajta a bordázottság meg a minden és így nagyon ilyen diszkó feelingje volt az egésznek, vagy én nem is tudom, hogy ezt hogyan lehetne szebben nevezni, de hogy tényleg úgy úgy jött egy ilyen kis kis bugi, hogy fekete kő aranyszínű lemezek, és akkor itt izé parti van. majdnem elszaladtam a tok mellett, és ez nagyon nagy probléma lett volna, mert szerintem az egyik főbb alkotó részük, konkrétan az órának azért két nagyon fontos eleme van.

Az egyik a szerkezet, a másik természetesen a tok.

És a tokot nagyon sokan el szokták intézni azzal, hogy ó hát igen, csináljunk egy ilyenolyan átmérő, ilyenolyan vastag tokot, aztán majd lesz valamilyen.

De hogyha megnézitek, itt azért sokkal-sokkal többről van szó. önmagában a toknak az architektúrája is már adja magát, hogy ez nem egy monoblock tok, és nem is egy ilyen egyszerűen géppel kipréselhető dolog.

Hogyha megnéztitek mondjuk ezt az infografikát, ezen világosan látszik, hogy itt nagyon sok különböző alkatrészből van összerakva a tok. viszont önmagában az építészetből már év ezredek óta ismert technikát ugye kötéseket használnak, ahol ugye ilyen nagy súlódással engedik össze az anyagokat, és akkor olyankor ugye megtartják egymást, és ezeknek egy része meg van oldva úgy, hogy ezek ilyen rejtett kötések legyenek.

Viszont van egy-kettő, ami konkrétan szemelőtt van, sőt olyannyira szemelé tették, hogy még le is polírozták vagy az egyik vagy a másik komponenst.

És akkor így látszik, hogy ott a kettő között van is egy kis megszakítás.

Ez dizájnban is nagyon jót tesz.

Meg önmagában erősíti azt a dolgot, hogy figyeljetek, nézzétek meg.

Tehát, hogy ezért fizettek, ezt csináltuk mi, hogy ilyen különlegességet kapjatok, ami egyébként másoknál nem igazán van.

És hogy lássátok, hogy mi beletettük a munkát, a tervezést és a tudatosságot is.

Úgyhogy ez nem csak ilyen úgy esik, ahogy puffan dolog, hanem itt konkrétan minden egyes rész ki van találva.

Például az is, hogy ezek nagyon-nagyon klasszikus méretű órák, ugye 39 mm az átmérő, egy kicsit ugye szögletesek. egy kicsit mégis le vannak kerekítve, úgyhogy ilyen jut is marad is.

Ilyen valamennyire vintage hangulatot hoznak maguk az ívek.

Viszont a forma világa például a füleknél az szerintem nagyon inkább a modern felé mutat.

Úgyhogy ez is ez a fajta nagyon édes keverék, amit ők így összeraktak a különböző világok találkozása mentént.

Van egy Solár bemarás a hátsó gyűrűn.

És hogyha valaki csak ezt látja, akkor úgy gondol, hogy na hát akkor itt most nagyon szép, így arany árban vehetünk egy Solá szerkezetet.

Ugyanis itt a szolár jelölés az egy anyagmegjelölés.

Ez a svájci Panaterre Essa bejegyzett védjegye, ami egyébként Solar Stainless steelt jelent, ami egy újrahasszosított acél.

Hát most ilyenkor mindig vegyületet szoktam mondani, de sem a vegyület, sem a keverés, sem nem tudom, hogy igazából mi a megfelelő szóre.

Újrahasznosított acéllal dolgoznak.

Tehát ez megint egyfajta ilyen környezettudatosságot jelent.

Még nyilván ilyenkor az ember elgondolkodhat rajta, h ú akkor és akkor most mi volt ezelőtt?

Hú, hogy ez most vasúti szerelve volt, vagy hajtű volt, vagy esetleg vödör.

Tehát, hogy hogy így érdekes kérdések.

Nyilván ez sosem fog kiderülni.

Ugyanakkor szerintem meg egy tök jó dolog, hogy nem az van, hogy ú most akkor megint valahonnét kemény emberi munkával kibányászott érceket kellett itt izé újra olvasztani meg minden, hanem nyilván ezeket begyűjtötték tisztították válogatták újra olvasztották, újraöntötték és akkor voá itt van, és használjátok.

És szerintem ebből is világosan látszik, hogy ők szeretnénk szakítani ezzel a nagy svájci ködösítéssel.

Nagyon sokan vannak, akik egyébként az elmúlt évtizedben fölemelték a hangjukat az ellen, hogy így mindent leöntünk valamivel, hogy azt mondjuk, hogy Swissmade, de az valójában csak azt jelenti, hogy csak 60%, de hogy a síra nem is vonatkozik.

És akkor, hogy igazából a szerkezet is attól, hogy Japánba gyertják, Svájcba összerakják, utána Svájcba ellenőrzik, akkor lehet arra azt mondani, hogy Swissmade, mert hogy igazából japánként 20 dollárt ér, de hogyha itt Svájcba össze van rakva, akkor már 200-at ér, tehát akkor ez már swisvennek számít-e.

Tehát, hogy ezt a fajta ködösítésre sokan megunták, és úgy tűnik, hogy egyébként ők is, és ezért beszélnek az úgynevezett radical transparencyől, aminek a keretében egyébként ugye az összes órájukról tételesen megtudható, hogy milyen alkatrészekből áll, hogy ők milyen partnerekkel dolgoznak együtt, hogy annak az órának a tömegének mekkora részét adja, és hogy mekkora része van újrahasznosítva.

De egyébként ők rökják szemben, meg, a Kristófel rakja össze őket.

Ez alapján tudható meg, hogy az ő saját házon belül készült szerkezeteikhez érkezett alkatrészeknek egy jelentős része, egyrészt, hogy titánból van, az összes szerkezetüknek a nagy része, a lapok és egyébként a hidak is.

Grade 5 titán ráadásul szintén újrahasznosított forrásból származik.

Ki lehet érezni rajta egy ezt a 2026-os feelinget, hogy új igén fenntarthatóság meg újrahasznosíthatóság meg minden.

A bszínál például lehet tudni, hogy a szon nem bőrt használnak, hanem egyébként nagyon-nagyon bőrhöz hasonló tapintású, de egyébként nem állati eredetű van rajta.

Ez egyébként nekem fel se tűnt, pedig voltak az órák rajtam, voltak a szíjak is rajtam, tehát szerintem ez egy ez egy nagyon érdekes dolog, és nem nem ilyen izé vegán bőrs almából, tehát nem nem ilyesmire kell gondolni, hanem konkrétan nagyon jó volt a fogás, úgyhogy ilyen teljesen meglepődtem.

És a szerkezetről még azért akartam külön beszélni, mert ugye a Christopher a komplikációk mestere, tehát ő nagyon-nagyon sokféle komplikációval a legnagyobb fajta komplikációkkal dolgozik.

Egy csomó olyan gyártónak, akit egyébként nem szabad megnevezni, mert úgy fogalmaznak, hogy diszkrét gyártók.

Én valami félmondat alapján úgy hallottam, és nem is velem beszélt, hanem valakinek nagyon emlegette a koncepttót, ami lehet, hogy egy tévút, de tudjuk, hogy a konceptum nagyon sokaknak gyárt, és nagyon sokan gyártatnak velük. például ugye a Jacobco is, de hogy rajtuk kívül is még van egy csomó más gyártó Svájcon belül, akik dolgoznak nagy komplikációkkal és dolgoznak be nagy presztízsel bíró gyártókhoz, úgyhogy a fene se tudja, de hogy valakinél egyrészt dolgozott, másrészt egyébként jelen időben úgy hallottam, hogy be is dolgozik néha,…

Említett entitások

Témák

  • óraipar
  • svájci órák
  • luxusórák

Szervezetek, cégek

  • Pragma

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Annyiba kerül, mint egy AP és sosem hallottál még róla!”

Miről szól ez az epizód: „Annyiba kerül, mint egy AP és sosem hallottál még róla!”?

A Beszéljünk órákról podcast legújabb adásában a Pragma márka világába kalauzolnak el. A ritkán hallott, svájci gyártó az elitista megközelítéséről és a radikális átláthatóságáról ismert. Az epizód kitér a márka célközönségére, a kapcsolatépítés fontosságára a szakmában… Az epizód a Beszéljünk órákról című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 06..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Annyiba kerül, mint egy AP és sosem hallottál még róla!”?

Fő témái: óraipar, svájci órák, luxusórák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Annyiba kerül, mint egy AP és sosem hallottál még róla!”?

Megjelenés: 2026. 06. 06.. Hossz: 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/beszeljunk-orakrol/annyiba-kerul-mint-egy-ap-es-sosem-hallottal-meg-rola-vevagmp3

Több epizód a Beszéljünk órákról-ből