Biblia és bölcsészet

1. adás - A prófétaságról, a kisprófétákról

· PT27M46S

Összefoglaló

A Biblia és Bölcsészet podcast első adása bibliai prófétaságról szól, különös tekintettel a kisprófétákra. Vas Ferenc igehirdető és Sinka Csaba, a Szolgatárs Teológiai Folyóirat szerkesztője baptista nézőpontból, filozófiai és társadalomtudományi kitekintésekkel vitatják meg a…

Röviden

Műsor
Biblia és bölcsészet
Megjelenés
2023. 11. 29.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Vas Ferenc
Témák
bibliai prófétaság, kispróféták, teológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel köszöntjük a hallgatókat!

Ez a Biblia és Bölcsészet podcast első adása, ahol bibliai témákról beszélget két barát filozófiai és társadalomtudományi kitekintésekkel, mindezt baptista nézőpontból.

Beszélgetőtársak, Vas Ferenc igehirdető és Sinka Csaba, a Szolgatárs Teológiai Folyóirat szerkesztője.

Ez az új podcast nem előzmények nélküli, szolgatárs Podcast néven 2017-ben, amikor Magyarországon még alig voltak podcastek, készítettünk ketten ilyet.

A mostani annyiban lesz más, hogy interaktív, beszélgetős formában igyekszünk érinteni a témáinkat.

A mai témánk a prófétaság, azon belül is a kis próféták.

Mivel nagy témáról van szó, valószínűleg csak belekezdünk, és majd folytatni fogjuk.

De előtte röviden arról, hogy mi motivált bennünket, hogy belekezdjünk ebbe a podcast folyamba. - Feri, te miért szeretnél ilyen beszélgetős podcastet? - Vass Ferenc vagyok, a Tokodi Baptista Gyülekezet igehirdetője.

Alapvetően két dolog, amivel szoktam foglalkozni, a teológiai és az irodalom, és ez a podcast megfelelő eszköz arra, hogy a teológiáról és az irodalomról beszéljünk, és ez a célunk, hogy valamilyen módon ennek a két tudományágnak az összevonásával valami értelmeset mondjunk az Isten igéjéről, és hát ebben benne van az is, hogy lesz majd görög, meg lesz majd héber, és egy nagyon-nagyon pici. - És Csaba, a te célod? - Nagyon érdekel a műfaj.

Sok podcastet olvasok, hallgatok, bocsánat.

De a másik oldalas most már egyre izgalmasabb nekem, és a korábbi podcastben nem volt olyan lehetőség, mert az más formátum volt.

Most viszont, ha beszélgetünk, ez engem is izgat, hogy mire tudunk eljutni, milyen igazságokat tudunk magunk számára is és a kedves hallgatóink számára is felszínre hozni, úgyhogy nagyon izgalommal vágunk ebbe bele.

Folytassuk azzal a kérdéssel, hogy ez a téma miért pont most aktuális.

Miért tartod fontosnak és ma is érdekesnek ezt a próféta témát, prófétaság témáját? - Feri: Engem nagyon érdekel, hogy még nem jutottam oda, hogy a prófétai mozgalom miért erősödött meg ebben az időszakban, amiben most éppen élünk, és ezért gondolkoztam el azon, hogy a prófétaság mit is jelent, hogyan is kell gondolkoznunk erről.

És a másik, ami nagyon fontos volt számomra ennek a témának a felvetésében, hogy amikor kicsit készítettem erről saját videókat a prófétai könyvekről, akkor valamilyen módon azt érzékeltem, egy kicsit irodalmi szemszögből is észrevéve, hogy a kis prófétáknak a hangsúlya hasonlít ahhoz a hangsúlyhoz, amiben a gyerekkorom prédikátorai, igehirdetői nem feltétlenül a professzionálisak, hanem a hétköznapi igehirdetőik beszéltek, és ezért egy kicsit rokonabb lett hozzám a kis prófétaságnak a gondolkozása, és ezt szerettem volna egy kicsit megvizsgálni, és utána nézni.

Sok mindenre eljutottam, erről is szeretnék majd beszélni.

Neked mitől fontos a prófétaság ma. - Csabi: Az, hogy a Biblia jelentős része a prófétai könyvek, és sokszor azért, ha az ember idáig eljut a Biblia olvasásában, hogy a prófétai könyvek következnek.

Sokkal több kérdés merül fel az olvasóban, mint válasz, és nagyon úgy érzem, hogy kell itt még valami háttérismeret, hogy igazán felfogjam, hogy az miért volt olyan ütős, meg fontos akkor.

És ha talán ezt jobban megérti az ember, akkor azt is látja, hogy miért fontos ma az az üzenet, amit ott akkor hallottak a kortársak, amit a próféta hirdetett.

Úgyhogy minden bizonnyal mai értelme és mai jelentősége is van ennek, hogy nézzük meg, hogy milyen. - A kispróféták, ugye most ez a témánk.

Kevésbé jelentősek voltak, mint a nagy próféták?

A Bibliában elfoglalt könyveiknek a hossza miatt van ez a különbségtétel? - Nyilván elsősorban igen, tehát a szövegek hosszúsága és maradandósága, de hát ugye a Bibliában megtaláltuk, de még egy kicsit visszatérnék a prófétaságnak ahhoz a kérdéséhez, hogy miért fontos a prófétaság, tehát a prófétaság akkor erősödik föl mindig, amikor valamilyen módon a tudományosság is megerősödik, mert a tudományosságnak bizonyos szempontból ellentéte a prófétaság.

És ugye a kis próféták i, ugye ebben egy ilyen ellenhang és visszhangok voltak, ezért érezzük őket kevésbé jelentőseknek, mert ugye a nagy próféták után érkeznek, tehát mindenki azért úgy olvassa a Bibliát, aki ráveszi magát arra, hogy a Bibliát egészében olvassa, hogy kezdi Mózes első öt könyvével, és végigolvassuk sorrendben, és legvégén érkezünk el a kisprófétákhoz, és úgy próbáljuk értelmezni a kisprófétákat, hogy mindazt már olvastuk, ami előtte volt. - És ugye ez, ami azt a kérdést is veti föl bennünk, hogy tanultunk történelemkritikát, meg bibliakritikát az iskolában, hogy a Biblia kritika egy bizonyos szempontból azt mondja, és ez a nagy kérdésünk, ugye az Úr Jézus után egy kicsit hasonlóan, hogy a kispróféták elsők voltak a sorban, vagy utolsóak voltak a sorban.

Ezt úgy értem, hogy a kispróféták és a prófétahiány volt az első, ami létrehozta Izrael népét és meghallotta az Isten elhívását, vagy pedig a kispróféták, mint ahogy a Biblián olvassuk, ők az utolsók, akik az utolsó hangként szólalnak meg a Bibliában, az Ószövetségben, és ott van.

És ugye ez az első és az utolsó lesznek az elsőkből utolsók és utolsókból elsők, mondja az Úr Jézus számunkra.

Tehát, hogy a fontossága, tehát ezt nem mindig érzékeljük és nem mindig tudjuk, de a próféták jelentősége az, hogy azt a hangnemet találták meg és mondták el, ami által a fennmaradását Izrael népének és Izrael vallásosságának, ami nekünk ugye nagyon fontos keresztényként megtartották. - Azért tűnnek kevésbé jelentőseknek a számunkra, mert egy picit rövidebbek, és nem olyan átfoglaló módon beszélnek, mint a nagy próféták, sok-sok témát egybekötve, és vannak olyan értelmezési sávok, akik elsősorban a kisprófétákat a nemzetek prófétáinak mondják, hogy a kispróféták jelentőségét abban látják, hogy nem csak elsősorban Izrael népéhez, Júdához, a maradékokhoz szólnak, hanem a nemzetek elleni vagy a nemzetekről szóló próféciákat mondják, és ezért ebből a szempontból tudnak számunkra fontosak lenni. - Tehát a magunk kérdése az, amire válaszolni kell, hogy ami miatt én szívesen foglalkozok a kisprófétákkal, hogy honnan veszik a bátorságot arra, hogy megszólaljanak, mikor már megszólalt Mózes a törvény, megszólalt Jób, megszólalt Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, akkor utána azok a szinte névtelen próféták, akik ott olvasunk a kispróféták között, honnan veszik a bátorságot a megszólaláshoz, és mit mondanak.

És ez a mai igehirdetőknek is az egyik helyzete, hogy honnan vesszük mi a bátorságot ilyen kisemberek, mint te és én, hogy merünk beszélni erről.

Mit gondolsz erről? - Igen, szerintem is bátorság kell ehhez, viszont az Isten adhatja ezt a mai ígéretüknek, meg minden bizonnyal a próféták elképesztő bátorságát, meg a szenvedéstől ennyire nem riadtak vissza, ezt Isten adta. - Igen, tehát hogy ez pont ez a bátorság, ez a prófétasággal kapcsolatban, hogy hogyan volt, hogy hogyan gyűjtötték össze a bátorságot, hogy merjenek mondani bármit is, és ugye szoktunk erről beszélgetni, hogy a mai világban kit tartunk, meg hogyan tartunk prófétának, és néha azokat az embereket nevezik prófétáknak, akik a hangerővel nagyon bátran, meg sem hallva semmiféle ellenérvet hangosan elmondják, amit akarják.

És én meglepő módon, hogy a prófétaságról nem beszélünk, de ezek a próféták mégis itt vannak közöttünk.

Mi nem gondoljuk őket prófétáknak, de ez a kép van az emberek előtt, aki bátran, nem gondolva a következményekkel mernek beszélni. - Aha.

Akkor fontos lenne, itt most már annyiszor említettük ezt a fogalmat, hogy próféta, kicsit bibliai módon definiálni, mert nagyon könnyű például jövendőmondót érteni alatta, aki nem gondol utána, az lehet, hogy így gondol a prófétára.

Mi a bibliai jelentése és mit takar ez a fogalom? - Tehát, hogy nem teljesen tévedés a prófétálást jóslásnak mondani, de a jóslása, a töredéke annak, amit ő csinál.

Ez is a szerepe és ez is a feladata.

Ugye a mai alkalommal, meg a következő alkalmakkal a kisprófétákról fogunk beszélni, tehát az extatikus prófétákat figyelmen kívül hagyjuk ebben a podcastben, ugye másképpen talán nem hagyjuk figyelmen kívül őket, de hogy ezekre voltak.

És ugye ezért van az első kifejezés a Bibliánkban, a látó szó a prófétára, akik látják azt, amit Isten mutat nekik, és a nábit használja az ószövetség, a héber szöveg. - A nábi fogalma: a nábi azt jelenti, hogy meghívott, és azt emeli ki, hogy Isten meghív valakit arra, hogy az ő üzenetét elmondja.

Tehát az Isten cselekedetére esik a hangsúly, és amit Isten akar, hogy a NABI bizonyos értelemben ezt teszi, és a NATO-nak itt szeretném belehozni egy kicsit a képbe az ógörög kultúrát, ahol szintén jelen vannak ezek a jósok.

Ugye Theiresias, mint jós, Oidipusz király és Kreón történetében is jelen van. - Várjál, ki ez a Theresias?

Még nem is hallottam még róla. - Oidipusz és Oidipusz királynak az egyik szereplője, aki nagyon fontos szereplője lenne a görög drámáknak, ő egy vak, jós, azért vak, mert nem az emberi dolgokat látja, hanem az isteni dolgokat látja, és azért, hogy még mélyebben és még nagyobban lássa, ezért az istenek neki öt élethosszat adnak, hogy amikor ő megszólal és mond valamit, akkor annak az üzenetnek értéke legyen.

Ugye ezt azért hozom elő, és azért érdemes ezt látni, hogy a kis próféta egy nagyon egyszerű, nagyon kicsiny életben egy üzenetet elmond, amit megőrződik és 2500 év múlva gondolkozunk vele, míg Theiresias, aki csak az Isten dolgaira, Istenek dolgaira koncentrál, az pedig öt élethossz, vak, és csak ezzel törődik, és ebből él.

Tehát, hogy ez a feszültsége annak, hogy amikor a keresztények beszélnek a prófétaságról, akkor nem egy ilyen tejrészi alapot képzeljek el magunk elé képzeljünk, hanem egy nagyon egyszerű embert, aki valamilyen módon megértette az Isten dolgát, és ehhez nem kell elveszíteni a látását, ehhez nem kell öt élethosszat élnie, hanem egész egyszerűen az élő Istenre kell koncentrálnia és kell figyelnie. - És egy mai alkalommal az, amivel készültem, a Harmattan Kiadónál volt, hogy milyen volt a prófétaság abban a korban, és ezt szeretnénk a mai alkalommal egy kicsit megértetni, hogy mit gondoltak és mi volt az elvárás a korabeli prófétáknál.

Tehát, hogy abban a korban a próféták voltak, és valamilyen módon ez, ami a legnagyobb kérdés, és a prófétasággal kapcsolatban ez engem is foglalkoztat, hogy a prófétán, hogy azt mondjuk, nem a jóság a legfontosabb része, de végül is az, hogy valamilyen módon fölkészíteni a jövőre.

Tehát, hogy nekik nem volt adva időjáráselemzés, hogy milyen idő lesz holnap, nem volt adva hírek, hogy mi történt éppen témában, mi történt Úrkasdinban, tehát hogy nekik nagyon kevés információ állt rendelkezésükre arra, hogy megértsék a jövőt, de hát nekik is föl kellett készülni.

Na, és akkor még a próféta szó nem a Nábit fordítja a Szeptuaginta prófétának, mert nem ugyanazt a fogalmat jelenti, a próféta, a profi, ami előre megmondani, mint jósolás, de valószínűleg azt is jelenti, hogy valami előtt megmondani.

Tehát egy plénum előtt kimondani mindazt, amit az Isten üzen, és a prófétaságnak a korabeli elképzelése és gondolkozása az volt, hogy valamilyen kognitív látás-hallás útján az Istentől üzenetet kapni, és ezt az üzenetet valaki személyes ember számára átadni.

Tehát ez a prófétai szerepnek a magja, és ezt szintén látjuk a Bibliában, hogy valamilyen módon hasonló, és majd egy picit fogunk beszélni arról, hogy miben másabb egy kicsit az ókori prófétákhoz képest a görög, a héber prófétaság, és néhány gondolatot, hogy ez fölírva van, ott olvasom. - Tehát öt dolog jellemezte a korabeli prófétaságot (most a Közel-keletről, termékeny félholdról beszélünk). 1.

A próféta szerepe az uralkodó legitimizációja.

Ószövetségben is számtalan példát látunk rá, hogy ott van és legitimálja.

Ugye Zakariás a legegyszerűbb, ugye Zorobábellel kapcsolatban, hogy te pedig kisgyermek, utána pedig a prófétai szerep volt.

Ez is sokszor előjön, csak sokkal élesebben az ószövetségi prófétáknál. 2.

A kegyesség és az irgalmasság követelményeinek a támasztása az uralkodóval szemben, hogy te ugyan megszerezted a hatalmat, de ezt használd erre.

Tehát a próféták voltak ennek a szerepei. 3.

A harmadik, ami nagyon fontos volt, a hadivállalkozás, hogy a prófétákat akkor keresték föl, vagy uralkodómaknak mondhatjuk inkább őket, hogy hogyan és miképpen kezdjenek bele a harcba, hol támadjanak, merre támadjanak.

Tehát erre nagyon sok feljegyzés van, hogy erre kértek tanácsot a prófétákról, és a próféták próbáltak erre válaszolni, erre támadj, arra támadj, nem olyan nehéz nekünk ezt elképzelni.

Elizeus egy jó példa rá, hogy ült a maga kis házában és megmondta, hogy honnan jön az ellenség. 4.

A negyedik a szövetségkötés, ugye kis államok, nagyon nagy tét volt azon, hogy kivel kötnek szövetséget, és a próféták, orákulumok tanácsolták az embereket, hogy na, te kivel köss?

Ugye ezt még Jeremiásnál is látjuk, hogy menj ki és köss vele szövetséget, mert akkor megmenekülsz.

Tehát, hogy ezek az ószövetségi próféták szerepe hasonlít nagyban, mint a közel-keleti prófétákban, csak mi azt gondoljuk, és az a különbség, hogy ők az élő Istennel kommunikáltak és beszéltek, 5. és az ötödik, ami nagyon fontos ebből a szempontból, tehát ezért tudjuk mindezt, mert összegyűjtötték ezeket a prófétai üzeneteket, a hivatalnokoknak volt ilyen felelősségük, hogy összegyűjtsék ezeket az üzeneteket, mert ugye a prófécia az Isten üzenetét tartalmazza és hátha, hátha az tényleg az Isten üzenete, és összegyűjtötték, szelektálták, és megmaradtak több ilyen tábla, tehát több ezer tábla maradt meg, ahol ezt őrizték, hogy mit üzentek, és néha bizonyos táblákon pedig ki lehet olvasni, hogy mi lehetett a prófétai orákulumi üzenet, és ott volt.

Tehát, hogy ezt ők gyűjtötték.

Tehát, hogy ezt komolyan vétette.

Tehát, hogy a prófétai szó elsősorban mindig beszédben állt, de igyekeztek összegyűjteni.

Tehát, hogy ez a prófétaság jellemzője, és majd egy picit majd beszélünk arról kicsit később, hogy mi az az öt, amiben picit más.

És amikor még egyet tennék ide, ami nagyon érdemes a figyelmünkre, a prófétai üzeneteknek…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Szolgatárs Teológiai Folyóirat

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „1. adás - A prófétaságról, a kisprófétákról”

Miről szól ez az epizód: „1. adás - A prófétaságról, a kisprófétákról”?

A Biblia és Bölcsészet podcast első adása bibliai prófétaságról szól, különös tekintettel a kisprófétákra. Vas Ferenc igehirdető és Sinka Csaba, a Szolgatárs Teológiai Folyóirat szerkesztője baptista nézőpontból, filozófiai és társadalomtudományi kitekintésekkel vitatják meg a… Az epizód a Biblia és bölcsészet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „1. adás - A prófétaságról, a kisprófétákról”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vas Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „1. adás - A prófétaságról, a kisprófétákról”?

Fő témái: bibliai prófétaság, kispróféták, teológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „1. adás - A prófétaságról, a kisprófétákról”?

Megjelenés: 2023. 11. 29.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/biblia-es-bolcseszet/1-adas-a-profetasagrol-a-kisprofetakrol-17986116

Több epizód a Biblia és bölcsészet-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból