Biblia és bölcsészet

16. adás - Kolonizáció és mennyei polgárjog - A Filippi levél

· PT33M37S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a Biblia és bölcsészet podcast folytatja a páli levelek sorozatot a Filippi levéllel. Az adásban kitérnek a levél börtönlevél jellegére, a benne szereplő öröm témájára, valamint a római kolóniák történelmi kontextusára. Megvizsgálják a Krisztus-himnuszt, az…

Röviden

Műsor
Biblia és bölcsészet
Megjelenés
2024. 10. 17.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Vas Ferenc
Témák
biblia, filippi levél, újszövetség, történelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ezért érdemes olvasni kicsit ugye a Philippi levelet szerintem, de szerintem te is így látod, hogy szembesít azzal, hogy milyen nehéz helyzetben is arról beszélni, hogy öröm.

Milyen fontos, és akkor egy kicsit majd belemegyünk abban, hogy azért van, Pál Lapostól a szövegben látszódik, hogy nem olyan egyszerű az élete.

Óvakodj ezektől, óvakodj azoktól, vannak emberek, akik azért prédikálják az evangéliumot, hogy nekem fájdalmat okozzanak, és Pál Lapost azt mondja, hogy hát ez most nekem nagyon fáj, mert azt az én ellenemre akarják csinálni, de legalább az evangéliumot hirdetik.

És kint a börtönön kívül nem biztos, hogy ezt mondta volna.

A Biblia és bölcsészet podcast 16. adásra következik, amiben folytatjuk a páli leveleket, a Philippi levél lesz a témánk, mivel össze is szeretnénk kötni, ha már az előző börtönlevelekkel foglalkoztunk, akkor nem szeretnénk kihagyni ezt a harmadikat.

Úgyhogy rögtön ez a börtönlevél fogalom és ennek a három levélnek a különleges tanulságai lesz az első témánkát, és adom a szót felé.

Igen, csak röviden összegezve, hogy a kolossai levélre elkezdtük.

A kolossai levél egy eretnekséggel foglalkozik, Pál Lapostról egy picit ismeretlen gyűlökezetet szólít meg, azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a kereszténynek számára a teljesség, amit Krisztusban nyertünk meg, és a teljesség fölé nem lehet tenni semmit, mint amit majd később a gnosztikusok ígérnek, de Pál Lapostról biztosít bennünket erről, hogy ez nem lehetséges.

Az efézusi gyűlökezete, amiről legutóbb beszéltünk, ugye pedig a hatalom témáját teszi körül, tehát Pál Lapostról azon gondolkozik el, hogy mit jelent a hatalom annak az embernek, aki római állampolgárként a börtönben ül, és ebbig a római birodalom előnyeit élvezte, most meg a hátrányait, és hogy milyen hatalmakkal van küzdelmünk és harcunk, hogyan tudunk harcolni, és Csabi mondta, hogy Isten milyen meggazdagító kegyelentet, hogy a börtönben is érezhetjük magunkat gazdagnak, mert ez Isten meggazdagított Krisztusban, és ugye a Filippi Levél a másik legnehezebb, hogy a börtönben hogyan érezhetjük magunkat örömteli hívő embernek.

Hát ez börtön nélkül is néha nehéz, pont ezt beszélgettük Csabival, de szeretnénk örömteli módon beszélni a Filippi Levélről, a mindannyiunknak a személyes nehézségeivel kapcsolatban, hogy mindenkinek a saját nehézsége a legnagyobb, illetve, ami ugye a Filippi Levél főkérdése, hogy milyen magatartásformát vegyek föl az én életemben, mi a motivációm az életemben, hogyan kell viselkedjek, milyen kell legyen az attitűdöm, és nyilván az öröm az első szó, aminek eszünkbe kell jutnia, de majd egy kicsit ezt fogjuk mélyebben kifejteni, hogy pálapostól erről mit és hogyan beszél.

Igen, ezek levelek, és a leveleknek van egy kialakult formájuk, pális követ ilyen formák.

Tehát, hogy eddig nem beszéltünk arról, hogy ez a fajta levélkultúra, amit pálapostól gyakorol, tehát a levélforma, görög levélhez hogyan állt föl.

Nagyon sok részt megkülönböztethetünk, de öt alapvető részt láthatunk.

Az első rész ugye a köszöntés, én pálapostól, Isten akaratából apostól szólítanak meg titeket Philippiben levő hívők, utána hálátad valamiért, hálátadok Istennek, mikor látom, növekszik a hitetek Tesszalónikába, és az egész világon híremegy.

Utána elmond egy imád, ami azzal a gyülekezettel a közösséggel kapcsolatos.

Itt a Philippi levélben, hogy amit az Úr elkezdett bennetek, az véghez vigye, és gazdagítson meg titeket.

Utána jön a téma kifejtés, ugye így szoktuk mondani, hogy pálapostól leveleiben még azt megkülönböztetjük, hogy először általában a dogmatikai tanításokat mondja el, és utána tér rá a gyakorlatra, de hát nyilvánvalóan ez a pálapostoli levelekre igaz elsősorban, tehát a hétköznapi levelekre nem feltétlenül, végül pedig a személyes köszöntések jönnek, hogy kinek írta, hogyan írta, kitűtőzlök, Evódiát, meg szintükét intem, tehát hogy ezeket a személyes köszöntéseket, és egy picit Csaboyal megbeszéltük, hogy végiggondoljuk ezt, hogy a levélszerkezet bizonyos értelemben, hogyha egy vallásos, vagy vallástalan közegben is szinte ezt a szerkezetet követi, hát ugye az a kultúra, amiben jövünk, tehát a Bibliából nagyon sok mindent kivett úgy, hogy már nem látjuk, hogy a Bibliából vették ki.

Tehát hogy ezeket a szerkezeteket érdemes tekinteni.

Nem mindig termékeny ez a számunkra, hiszen látjuk, hogy nagyon sokszor Efésus levél, ami ilyen enciklikáként is olvasható, ugye a köszöntés szinte annyira hétköznapi, meg távolságtartó, hogy majd elkiüzenetet nem tudunk nyerni belőle, de hogy ezt a szerkezeti formát igyekszik pálapostól tartani, és ezt érdemes észrevennünk, és egy kicsit kifipáljuk, hogy na ez is megvan, ez is ehhez tartozik, és akkor ha egy kicsit pálapostól eltér ebben, mint minden irodalmi kérdésben, akkor érdemes ezzel foglalkozni.

Hogy miért tér el, és azzal mit akar mondani.

Egyszer, tehát ilyen viccesen, hogy miért Krisztus Jézus, és miért Jézus Krisztus máshol?

Tehát, hogy teológusként még voltak ilyen gondolatai, hogy ezzel majd egyszer foglalkozok, de ez már túl apró lékos.

Érdekesebb volna, hogy mire jutsz el ebben, hogyha ezt megcsinálod.

Csak feltűnik, ez rögtön feltűnik, amikor ilyen kezdő olvasója vagy a Bibliának, hogy még nem annyira teológiai ártas, teológiáig úgy átcsiklasz ezen, tehát úgy törődsz vele.

De érdemes odafigyelni, tehát mindenre érdemes odafigyelni, az ilyen olvasása közben, legapróbb változása, legapróbb másra, mert ott lehet, hogy üzen valamit pálapostól, lehet meg csak éppen a gondolata, a másoló másképpen írta.

Tehát, hogy Krisztus Jézus, vagy Jézus Krisztus.

Tehát, hogy nem biztos, hogy mindig van ennek teológiai üzenet.

Fontos jellemzője a levélnek, hogy hol született, kiknek íródott, Filippi városa itt jelentős.

Igen, tehát itt azért van egy olyan gondolat, hogy Efézusban írta, az Efézusi börtöni tartózkodás alatt pálapostól a Filippi levélet, és hát nagy megnyugvással olvastam, hogy a Filippi levélvel kapcsolatban nincsenek szerzőségi problémák, egy nagyon tipikus pálapostoli levélnek tartják.

Állásak vagyunk, ezért nem kell erre most kitérjünk, de egy kicsit most Filippi városára szeretnék kitérni, és ugye, ahogy beszélgettünk róla, mert ugye maga a podcastnek a neve a Bibliais bölcsészet, ugye én vagyok a bölcsész része, és egy olyan dologról most szeretnék kicsit hosszabban beszélni, és remélem, hogy el tudom úgy mondani, hogy érthető és nem hárasztó lesz.

Ugye Filippi városáról a történelem tudásunkból mindannyian emlékezünk arra, hogy egy nagyon fontos csata zajlódott a 42-ben vagy 43-ban, ahol a második Triumvirátus harcol.

És ez a Filippi városának az a kapcsolatban lett nagyon fontos, hogy amikor megnyerték ezt a csatát és megnyerték a háborút, akkor Filippi városát Marcus Antonius katonái kapták meg, mint jutalmat a szolgálatukért, és ők telepettek le.

És ugye ez a kolóniák, ezek nagyjából úgy néztek ki, hogy ez a két-háromszáz veterán katona, és az ő családjuk lett a tulajdonosa a városnak, és ők lettek az elitje, gazdasági és szellemi elitben, és ők működtették a várost, és az adók és sok minden hozzájuk folyt be, és ugye amit megtermeltek az ők volt, ez egy nagyon nagy kiváltság volt, ugye ígérten meg a több mint húsz év szolgálat a római légióban, ami nem egy egyszerű dolog volt, és a kolonalizáció, tehát valaki fogalmazott itt, hogy mi isten kolóniája vagyunk a világon.

Tehát, hogy valamilyen módon Filippi levélnek az üzenetét érthetjük így is, hogy mi isten kolóniája vagyunk ezen a világon, és ez mit jelent a mi részünkre.

És ami miatt elkékeztem ennek, ugye a bölcsészedben, az irodalomtudományban egy nagyon fontos kifejezés a kolonalizáció és a posztkolonalizáció.

Naipul nevű indiai író nyert irodalmi Nobel-díjat a Nagyfolyó Kanyarulatában című művében.

Ugye ő egy indiai szerző, de meglepő módon Trinidadban élt egy indiai kolóniának a tagjaként, aki az Indiával való kereskedéssel kapcsolatban tudott jólétet kialakítani magának Trinidadban, és azt írja le a szövegében, hogy neki egy angolok által létrehozott gyarmaton, ahol már csak feketék vannak, és megjelenik ő a családja, mint indiai kereskedő, hogy milyen az életmód.

Tehát hogy ugye ez, és ez már elég régóta így van, tehát a kolonalizáció, ez egy nagyon fontos kérdése az irodalomnak, de valójában nagyon fontos kérdése a politikának, és Pál Lapostól én azt gondolom, hogy ebben a szövegben és azért merem ezt kihozni, mert ugye a harmadik részben mondja azt, hogy mert nekünk mennyei polgárjogunk van ebben a világban, és azért, hogy utala miért harcolunk, amit Isten ad nekünk, és az a mennyei polgárjog, és az, hogy a mi testünket az ő dicsőséges testéhez méltóan fog elváltoztani bennünket, és fogjuk megélni a magunk hívő életét.

Tehát ugye börtönlevél Pál Lapostolnak az a kérdése, hogy hogyan éljünk, és hogyan viselkedjünk, és mi legyen a motivációnk egy olyan élethelyzetben, amikor börtönben, vagy most fordíthatjuk így a magunk részén, hogy nagyon beszorult élethelyzetben vagyunk, és akkor tehetjük hozzá, hogy mind kolóniák vagyunk, és a történelem folyamán a kolóniák általában egy picit jobb életben kicsit vezetőbb életet szerepeltek.

Tehát ugye a Alkus Antonius katonái még száz év múlva leszármazottjai is voltak Filippinek a vezetői, Filippi városának.

Tehát az ő hatalmuk, jólétük abból származik, hogy a bédszüleik száz évvel ezelőtt megnyertek egy csatát.

És még most száz évvel később is másképp öltöznek, másképpen beszélnek, néha még más nyelvet is beszélnek, tehát a latint megtartották.

A Filippi gyülekezetnek a tagjai látták és tapasztalták, és lehet, hogy volt ebből a kolóniából is esetleg tag a Filippi gyülekezetben, hogy megéri ebbe az a kolóniához tartozni, mert anyagilag, meg gazdaságilag, meg szellemileg, meg vezetésileg én nekem ez jó.

És Pálapostó ugye azért van benne ez a feszültség, ő is élvezte eddig a római állampolgárságnak az előnyét, de most a hátrányát érzi.

Tehát, hogy börtönben van, és ki tudja mikor.

Valószínűleg Efézusban, és ha Efézusban írodott, tehát ott az életéért retteg, mert ott agyan akarták verni, tehát meg akarták kövezni, és úgy benekül el utána.

Tehát, hogy ami jó volt, azt hogyan kell gyakorolni, és hogyan kell élni.

És a kolonalizáció egy kicsit ilyen szitokszó lesz az irodalomban, mert a kizsákmányolással hozzák összefüggésben, hiszen a kolónia vezetői tagjai, azok nyernek nagyobb jutalmat, meg jobb létben élnek, mint az ország többi része.

Ugye a Haiti, erre az egyik jó példa, ugye francia gyarmat volt, elkergették a franciákat, de a Haiti elit az egy kicsit világosabb fekete, de nagyon sötét, mint az, aki ott van, tehát aki a szegény soron lakik magyarul.

Tehát nem szeretünk ilyesmire beszélni, de tényleg így van, hogy a bőrszínből látszó vég, hogy ki tartozik az elithez, és ki nem.

Tehát, hogy a kolónia az ilyen feszültség, és ugye Pál Apostolnak ez az egyik kérdése, és ez, amire válaszol is, ugye kicsit most messzebbre megyünk a történetben, hogy Pál Apostol miért nem harcol a világ ellen, miért nem harcol az ellen a berendezkedés ellen, amiben benne van.

Aminek egyrészt elszenvedője, másrészt meg élvezője.

Egyik pillanatban megvédi a kivézést, a másik pillanatban meg elszenvedője lesz.

Tehát, hogy ő miért nem ment, és neki nem az a, tehát, hogy mi becsatlakozunk abba a kolóniába, ami vezető, hanem az Istentől kapott mennyei polgárjogot Krisztus Jézusban, ez a miénk, és ennek megfelelően, ha mi válaszunk arra, ebben a világban való létre, a kolonalizáció és az életnek az összes nehézségével kapcsolatban, hogy mi Krisztushoz méltóan élünk.

Tehát ezért szól a Krisztus Himnusz, és ezért a közepe, hogy így kell élni, és azt a formát, hogy az Úr Jézus azt a formát, ami volt neki, azt kiürísettette, és betöltötte egy emberi formával, és még így is Istennek tetsző módon élt, és lett hatalom mindenek fölött, majd még ebbe egy kicsit jobban belemegyünk, de hogy ez a kérdés, és a fronájn szó, tehát, hogy magatartásviselet, magabiselet, ugye az attitűdnek kerestem a megfelelő magyar fordítását, a magatartásforma, a viselkedés, tehát pálapostól alapvetően nem azt mondja, hogy változtassuk meg a politikai struktúrát, hanem változtassuk meg a saját viselkedésünket és a magatartásunkat.

Tehát aki a börtönben ül, az hiába akarja megváltoztatni a formáját a hatalomnak, annak helyesen arra jut, hogy hogyan változtatom meg a saját viselkedésemet.

És akkor Sitlera emlékszünk, aki bentüldögélt a börtönbe, és a rossz gondolatok jöttek belőle.

Nagyon-nagyon imberze, meg mi tudunk még egy-két ilyet mondani, akik itt szervezkedtek, meg itt nagyon rossz irányba mentek el, de hogy azon kell gondolkozni is, hogy a magunk élethelyzetében, hogy a pálapostolnak ez az üzenete a Philippi levéllel, hogy a magunk viselkedését, magatartását kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy ebben a világban az Isten tetszésére legyünk, és akkor azt mondja, hogy a mennyei jutalomért, ugye a mennyei elhívásának a jutalmaért, ugye itt a klészeusz szó szerepel, ami sorsolást jelent.

Tehát ugye a görög kultúrában volt, hogy ugye a földeket, amikor kiosztottak, akkor sorsolták.

És nagyon sok múlt azon, hogy ez a sorsolás, a jobb földet kaptad, vagy a rosszabb földet kaptad.

Ugye még most is vannak ilyen helyzetek, mikor osztották, visszatták a földeket.

Tehát ott is a sorsolás sokat számított, ki melyiket kapta meg a TSZ földjéből, és ugye azt mondja, hogy ilyen jutalmat kapunk, és ennek az a jelentősége, mint keresztíny ember, hogy ez nem rajtunk múlik, hogy melyik jutalmat kapunk, hanem azon, hogy az Isten melyiket adja nekünk.

Tehát, hogy valamilyen módon, ugye Pát Géza bácsire emlékszem, hogy mindig ez volt az utolsó, amikor Hal Bártánit azt mondja, hogy mit kapunk az Istentől képességet, azért nem zugolódhatunk az az ő dolga.

Az, hogy hogyan használjuk fel.

Tehát, hogy a mennyei jutalom, az a miénk, nem a sorsunkon múlik.

Az, hogy a magunk életében, ebben a földi életünkben ez milyen jutalom, vagy hogyan lesz, az pedig az is az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „16. adás - Kolonizáció és mennyei polgárjog - A Filippi levél”

Miről szól ez az epizód: „16. adás - Kolonizáció és mennyei polgárjog - A Filippi levél”?

Ebben az epizódban a Biblia és bölcsészet podcast folytatja a páli levelek sorozatot a Filippi levéllel. Az adásban kitérnek a levél börtönlevél jellegére, a benne szereplő öröm témájára, valamint a római kolóniák történelmi kontextusára. Megvizsgálják a Krisztus-himnuszt, az… Az epizód a Biblia és bölcsészet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „16. adás - Kolonizáció és mennyei polgárjog - A Filippi levél”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vas Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „16. adás - Kolonizáció és mennyei polgárjog - A Filippi levél”?

Fő témái: biblia, filippi levél, újszövetség, történelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „16. adás - Kolonizáció és mennyei polgárjog - A Filippi levél”?

Megjelenés: 2024. 10. 17.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/biblia-es-bolcseszet/16-adas-kolonizacio-es-mennyei-polgarjog-a-filippi-level-f11edc12

Több epizód a Biblia és bölcsészet-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból