Budapest Park

Bojár Iván András - A növények szenvednek, valamit tennünk kell | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok

· PT37M59S

Összefoglaló

Bojár Iván András, a 10 millió Fa mozgalom alapítója a Park FM Kérdőjelek és a válaszok című műsorában arról beszél, hogyan lett a környezetvédelem a legfontosabb ügye. Elmondja, miért éppen 10 millió fa ültetése a cél, és milyen szerepe van a közösségi faültetéseknek a…

Röviden

Műsor
Budapest Park
Megjelenés
2026. 06. 27.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Bojár Iván András
Témák
környezetvédelem, faültetés, közösségi faültetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Park FM a Budapest Park online rádiója zenebe valóság ki.

Ez a kérdőjelek és a válaszok Hausel Tamással. >> Helló kedves Park FM hallgatók, én Hausel Tamás vagyok és ez itt a kérdőjelek és a válaszok a Park FM-en.

A mai műsorban fát ültetünk, nem is kevés fát, 10 millió fát ültetünk el egyszerre így a következő fél órában, legalábbis a terveink szerint. ugyanis egy olyan ember ül velem szemben, aki arra tette fel az életét, hogy 10 millió fát szeretne elültetni Magyarországon.

Szia! >> Hogy jött neked ez a kattanásod, hogy 10 millió fát szeretnél látni Magyarországon, amihez neked közöd van?

Hát úgy, hogy egyáltalán nem fog nem vagyok egy ilyen természettudományokban mozgó ember, egy humán értelmiségi vagyok, de egyszerűen azt érzékeltem az évtizedek alatt, hogy hogy egyre nagyobb a gáz, tehát a környezettel egyre nagyobb a gáz.

Mondják is, ma már mindenki ordítja, de mondjuk 15-20 évvel ezelőtt még ezért sokkal kevesebb szó esett erről, vagy nagyon egy szakmának a belügyeként jelent meg.

És aztán valamikor 2019-ben már annyira nagyon fő, tehát annyira nagyon erős volt bennem a a kétségbeesés egyben a tetvágy is, hogy egy posztot írtam, hogy szeretnék kültetni 10 millió fát.

Erre odajött nem tudom hány ezer ember, hogy jó, hát akkor ültessünk együtt 10 millió fát.

Igen, >> mondjuk 40 fok volt már akkor hetek óta.

Tehát szerintem mindenkinek főött a feje.

És akkor azt sokan érezték velem együtt a hogy muszáj valamit csinálni.

És akkor abból indult a 10 millió fa, mint országos kezdeményezés és alapítvány. >> Csak azért furcsa ez, mert azért akkora zaj van már, és ugye egy poszt sem jut annyira könnyen az emberekhez.

De szerinted mi volt ebben, ami ennyire megfogta az embereket? [sóhajtás] >> Hát két dolog.

Egyrészt szerintem egy az algoritmus más volt.

A másik, hogy hogy másik hogy >> tényleg az volt, hogy akkor már hetek óta, három hete az volt mindenkinek az élménye, hogy megőrülünk, 40 fok van borzasztó. pedig nem volt annyira július 6-a volt, de az előtte lévő június már az iskola utolsó hetei is pokol volt, és egyszerűen szerintem az emberek azt érezték, hogy muszáj egy pohárvíz vagy egy vödörvíz vizet ide, mert mert meg kell örülni, és szerintem empátia is volt az emberekben a tekintetben, hogy hogy a fák, a növények is nagyon szenvednek.

Egyébként hasonló a helyzet most eltekintve attól, hogy konkrétan most reggel elkezdett csepegni az eső, hónapok óta brutál aszály van. semmilyen eső nincsen semmi. >> Tehát egész egész Európában iszonyatos kiszáradás van, különösen Közép-Európában a a Kárpátmedencében egészen extra.

Tehát az, amit 19-ben jajkiáltás volt, az ahhoz képest annak az 1erszeresét kéne kiáltani.

Most már 22, 21,25 nyári szezonjai, sőt 25-nek már a tele, és ennek az évnek is a tele már teljes kiszáradás, nincs nincs csapadék, nem jön.

És hát nem csak a kedves növényeink, a szép erdeink pusztulnak meg ebbe, hanem hanem hát a mezőgazdaságnak annyi, tehát ez óriási károkat okoz.

Miért pont 10 millió fa az, amire szükség van? >> Hát 19-ben még valahogy azt lehetett mondani, hogy Magyarország 10 millió lakosú.

Ma már egyáltalán nem lehet ezt mondani, mert már ez [nevetés] sebesség zuhan a a lakosságszám.

Valójában ez volt a gondolat, hogy minden egyes magyar polgár után ültessünk el egy fát, és ha azt elültetjük, akkor egyrészt mindenki részt vehet benne, legalább egyszer egy életbe.

Ugye élünk, mit tudom, átlag 75 évet, abba három órát simán el lehet ki lehet szakítani egy faültetésre és és hog mindenki elülteti maga után a fát, akkor egyrészt az a generáció, aki ma jelen van, az itt marad 80 év múlva is, hiszen a fák itt lesznek, és itt marad egy gondolati örökség is, egy gesztusörökség, amit amit aztán a gyermekeink, unokáink vihetnek tovább. >> Mit látsz egyébként, hogy a a fiatalabbaknak vonzó az, hogy legyen egy fájuk?

Elmondom neked, hogy a az én fiam, sőt a fiam és a lányom is valamiért a fejükbe vették úgy, hogy fogalmuk nincsen erről a mozgalomról, hogy ők szeretnének egy fát és ültessünk fát.

És az ő ők annyira szeretnék látni, ahogy az a faő és az az ő fájuk, úgyhogy valószínűleg valami történik. >> Igen.

Várjuk szeretettel őket egyébként, mert ugye én boomer vagyok és nagyon nehezen találom meg a kapcsolatot ehhez a nemzedékhez, miközben nagyon kell, mert hogy az egész ültetés végsan értük történik.

Ö e ugye a faültetésben pont ez a szép.

Ők fiatalok, még meg fogják végig tudják élni, ahogy ez a fa felnő kiterebélyesedik, gyönyörű lombozata lesz.

Mi, akik ültetünk, én ugye 60 körüli vagyok, mi már nem fogjuk látni, de ez nem baj, mert ez a természet rendje.

És milyen jó az, hogyha az egyébként nagyon technicizált világban van egy olyan élményünk is, hogy mi hogy hogy működik a természet, annak mi a rendje.

Ön örülök, amit mondasz, hogy hogy a gyerekeidnek van erre fogékonysága.

Bízom benne, hogy hogy azért is van, mert hogy általában az általános gondolkodás kezd átalakulni.

Reméljük, hogy ez valamennyire hozzáteszünk mi is.

És és hogy ez evidenciává válik.

Régen egy parasztember számára az hogy a gyermeke születésekor ültettek egy fát.

Azért ültették a fát, ugye az volt a mondás, hogy amikor megszületik, felnő vele a fa, és amikor majd megöregszik az ember, körülbelül addigra öregszik meg a fa is, akkor majd kivágják a fát, és abból fogják a koporsólyát tácsolni.

Ez is ahol valahogy arról szól, hogy hogyan tagozódunk be a természet rendjébe, hogy találjuk meg mi emberek az emberi életléptékünkkel a kapcsolatot a a természet időegettységeihez, és hogyan tudjuk ezt mondjuk organikusan alakítani, ami most hát ugye ez eléggé jellemző egy nagyvárosban élve, hogy tök nincs ilyen kapcsolatunk a a a teremtett világgal, körülöttünk lévő világgal, vagy nagyon áttételesen van, amikor mondjuk sokan vannak jógáznak, vagy vagy keleti vallásokkal keresik a kapcsolatot, leülnek, behunják a szemüket és elkezdik figyelni a maguk belső ritmusát, a belső ütem ütemét, a a be a lélegzésükkel, a valamifajta ki és beáramlást.

Tehát fölvenni a kapcsolatot azzal a lüktetéssel, ami az univerzum lüktetése, ami a tengerhullámzásában benne van.

Itt van bennünk, csak nem találjuk meg, és nem is keressük.

Ha van egy fád, van egy növényed, akkor van hát ugye most erősen, fokozótan felelősséged is van, öntöznöd kell.

Tehát az ugye mi most a 10 millió fával ezt csináljuk, hogy az elültetett fáinknak az öntözését mindig megszervezzük, hogy a akik részt vettek az ültetésben, ott környéken élők satöbbi, azok biztosítsák is a szükséges vizet majd a száraz hónapokban.

És hát az idei nyár is így lesz.

Úgyhogy a Park FM hallgatóit is nagy szeretettel várjuk, és és bemvonjuk az ült a részben már az ültetésbe is, de mondjuk a alocsolásba most nagyon nagyon nagyon fontos lesz. >> Nézegettem egyébként képeket az ültetéseitekről, és ez mindig úgy néz ki, minthogyha valamilyen tök jó buli lenne, hogy hogy eljönnek az emberek.

Ezt hogy lehet bulivá tenni a faültetést zenével?

Sokat gondoltunk zenével, biztos, hogy bulivá lehet tenni, de az a vicces hogy hogy ezen sokat agyaltunk, meg gondoltuk, hogy legyen ennek valamifajta szertartásrendje dramaturgiája jöjjenek ki a zenészek satöbbi.

Volt egyépp sosem jött össze igazán.

Egyszerűen maga a dolog olyan, tényleg az ember megéri egy picit a teremtés élményét.

Kimegyünk, jó kedv, előkészítünk mindent.

Ebben azért most már profik vagyunk.

Ö például ugye a Budapest parkkal is ültettünk itt a ö a hídnak a túloldalán, nem is olyan régen egyébként 100 250 fel talán.

És hogy hogy egyszerűen a jelenlét meg a részvétel abban, hogy elültetjük és a tudat, hogy hogy valami életet indít indítunk el.

Ez szerintem megint olyan, hogy az embernek a természeti ényét iszonyatosan erősen megfogja.

Úgyhogy ez önmagában buli, és én még olyan ültetésre nem vettem részt, ahol lett volna jó kedv, úgyhogy valamit, valamit ad a dolog. >> És hogyan működik ez, hogy vannak ilyen nyilvános faültetéseitek, ahova el lehet menni akár egyedül is, és akkor ott van egy csapat, aki összeverődik, vagy vagy már komplett csapatok érkeznek, akik ültetnek, vagy ez is, és az is. >> Mind a kettő van.

Ugye nyilván amikor ültetést tervezünk, akkor sok körülményt nem tudunk kiszámolni.

Nem tudjuk, hogy aznap éppen mondjuk marha hideg van, esik a hó, vagy zuhogó eső van, amikor nem a a megszervezett csapat majd nem akar kijönni satöbbi.

Tehát, hogy nekünk azért föl kell készülnünk, mint szervezetnek, hogy ezek az ültetések tényleg garantáltan biztosítva meglegyenek megtörténjenek.

De nagyon sok partnerünk van hál istennek.

És most ugye a Budapest parknak nagyon örülünk, mert ugye most a közeljövőben azok a fiatalok, vagy nem csak fiatalok, akik koncertekre jönnek, módjuk van egy-egy fára befizetni a a megvett jegy mellett, és szerintem ez egy szuper kezdeményezés. >> Ez nagyon jó.

Ö >> mert buliznunk kell, élnünk kell, át kell élnünk a jó dolgokat, egyebek.

És akkor ott van még mellette egy csipetnyi jó érzéssel együttjáró felelősség is, hogy >> milyen jó ezt mondani a pultnál, hogy két korsó sört és egy fát szeretnék kérni.

Köszönöm. [nevetés] >> Igen, igen.

Igen. >> A parkkal hogy jött ez az együttműködés? >> A parkkal volt, ak jött, hogy hogy én a remote imit nagyon régóta ismerem, és akkor valahogy megkerestem, hogyha jól emlékszem, de az is lehet, hogy ő keresett meg az Andrást is.

Ismerem a Páfi Andrást még nagyon régről.

Szóval valahogy valahogy így szemben tartjuk egymás életét, ki hogyan fejleszti a dolgait, és akkor akkor találtunk egy kapcsolódási pontot.

Valahogy így indult el, és hát nagyon örülünk, hogy hogy ez most egy ilyen érettebb szakaszba kerül, és valóságosan történik történik valami. >> Hogy lesz ez a jövőben?

Mesélj már egy kicsit, hogy ugye most elindult ez az együttműködés.

Lehet fát venni, vagy lehet a ugye a jegy a hogy is működik ez?

És akkor hogy a igen hozzá lehet járulni egy fához. >> Mi a következő lépés? >> Következő lépés az az, hogy együtt fogunk ültetni még sokat. ö ugye már zajlott közösen egy tök jó ültetés és [torokköszörülés] hát az a azt mondjuk most, hogy a Budapest parkkal parkosítjuk Budapestet közösen, tehát hogy a az így így finanszírozott fákat, azokat majd közösen fogjuk elültetni, ami hát nyilván nem okvetlen abból áll, hogy majd a Budapest Park ródjai kijönnek és ültetnek, annak is örülünk.

De hát ugye mi azért vagyunk 10 milliófa, hogy hogy ezeket az ültetéseket lebonyolítsuk amúgy is, de ha jönnek örülünk. >> Vagy az lesz a következő, hogy a parknak a teljes küzdőterét egy ilyen erdővé varázsolják, és akkor kell.

Igen. >> Hát mondjuk azért a színpadot nehezen lehetne látni [nevetés] tőle, de milyen jó lenne egy erdőben bulizni egyébként.

Ez teljesen újszerű élmény. [nevetés] >> Kiraktad annó ezt a Facebook posztot, jött rá sok-sok ember, de hogy lett ebből egy ekkora mozgalom?

Mert azért most már nagyon sok emberrel dolgozol együtt, és és ezt ugye nem lehetett már csak ilyen piciben megtartani.

Hogy lett ebből egy egy nagyobb dolog? >> Igen, hát egyrészt rögtön egy robbanásszerű növekedés volt akkor.

Ez a növekedés azóta sem állt le, noha nyilván lassult az évek alatt.

Másrészt pedig hát az, hogy kialakult egy nagyon profi csapat, profi stáb. >> És ők maguktól jöttek, vagy kerested őket? >> Önkéntesek túlnyomórészt.

Igen, hát egyszerűen az van, hogy bizonyos értelemben kell az, hogy hogy erre legyen affinitása valakinek, tehát értse, hogy miről szól a faültetés.

Nem csak a maga konkrétságában, hogy tényleg ahhoz mi kell teherautó, ásó, trágya, mit tudom én, egyéb talajavóanyagok, hanem hanem az eszmeisége vagy a lelkisége is meglegyen.

Így aztán önkéntesekből több profi divízióink alakultak ki. egymás mellett működő csapategységek, akik összehangolják a tevékenységüket, és kicsit ilyen vállalati rendszerben működünk ma már, noha egy civil szervezet vagyunk. >> Te ezt szeretted volna, vagy ez egy ilyen idézőjel szükséges rossz, hogy egy ilyen vállalat lett belőle idézőjelben? >> Hát nem nem volt ezzel kapcsolatban félelmem, hanem hát tudom azt, hogy szervezet, profi szervezetnek kell lenni.

Ezt nem lehet, hogy csak lelkesek vagyunk és szaladgálunk, mint az őrültek, hanem hanem jól jól összehangoltan kell dolgoznunk.

És hát ebben mondjuk a hervai Franciskának, aki tulajdonképpen az operatív vezetőnk óriási jelentősége, szerepe van, mint ahogy egyébként a szakértőinknek is, akik akik a azt a tudást teszik hozzá, hogy hülyeséget ne csináljunk, ugye én mint művészettörténész, vagy Franciska, mint olasz tolmács.

Szóval ö >> bocsáss meg, hogy lehet hülyeséget csinálni a faültetésben? >> Hát nagyon egyszerű.

Most például jöttem ugye itt a a Petőfi hídnál ide, és ott van az első Miavaki erdőnk és hogyha egy ember így rátekint, akkor azt látja, hogy ez egy dsumbuly.

Hogyha azt mondjuk, hogy ez az őrületes nagy, gyönyörű dzsumbuluj, ez három év alatt lett ekkora, akkor azt mondja, hát ez ez igen, ez egy klassz dolog.

Na de akkor is csak egy dsumbuluj.

Viszont mi meg tudjuk, hogy nem nem arról van szó, hogy hogy ott elindultak a növények, mint az őrültek növekedni, hanem hogy milyen növények, milyen milyen társulás, milyen milyen összetétel van ott, hogyan szolgálja az ökológiai céljainkat, hogy a a biodiverzitás, amit ott megteremtettünk, azzal a huszon valahányféle növénnyel, amit egymás mellé ültettünk el, az miért észt őshonos növények, másrészt bírják a városi terhelést, harmadrészt így együtt kiadnak egy valóságos erdő erdőkaraktert.

Szóval nem az van, hogy bálványfanő, mint a legtöbb budapesti udvaron vagy ilyen üres telken, hanem ezek nem invazív invazív növények, hanem hanem valóságosak.

Szóval ezek ez ez nagyon fontos, hogy ökológiai és biológiai értelemben korrekt ültetéseket bonyolítsunk, és ehhez kellenek a szakértők. >> Az előbb kimondtál valamit, amit mostanában nagyon sokszor lehet hallani, főleg tőletek.

Hát kérlek szépen, mi a vaki erdő?

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bojár Iván András - A növények szenvednek, valamit tennünk kell | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”

Miről szól ez az epizód: „Bojár Iván András - A növények szenvednek, valamit tennünk kell | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Bojár Iván András, a 10 millió Fa mozgalom alapítója a Park FM Kérdőjelek és a válaszok című műsorában arról beszél, hogyan lett a környezetvédelem a legfontosabb ügye. Elmondja, miért éppen 10 millió fa ültetése a cél, és milyen szerepe van a közösségi faültetéseknek a… Az epizód a Budapest Park című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bojár Iván András - A növények szenvednek, valamit tennünk kell | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bojár Iván András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bojár Iván András - A növények szenvednek, valamit tennünk kell | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Fő témái: környezetvédelem, faültetés, közösségi faültetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bojár Iván András - A növények szenvednek, valamit tennünk kell | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Megjelenés: 2026. 06. 27.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/budapest-park/bojar-ivan-andras-a-novenyek-szenvednek-valamit-tennunk-kell-park-fm-kerdojelek-72650209

Több epizód a Budapest Park-ből