Budapest Park

Tesco Disco: Minden szobámban van hangszóró, amin zene szól | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok

· PT42M35S

Összefoglaló

Szalai Attila, az "indie pápa", aki több mint 3 évtizede a hazai zenei élet része, a Park FM Budapest Park rádiójának vendége volt Hausel Tamás műsorában. A Tesco Disco rezidens DJ-jeként aktív szereplője a klubéletnek, és tudatosabban áll a DJ-zéshez, mint régen. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Budapest Park
Megjelenés
2026. 07. 22.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Hausel Tamás
Témák
zene, dj-zés, klubélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Park a Budapest Park online rádiója.

Ez a kérdőjelek és a válaszok Hausel Tamással. >> Helló kedves Parkf hallgatók, én Hausel Tamás vagyok és ez a kérdőjelek és a válaszok a Park FM-en.

A mai adásban egy kicsit belemegyünk az éjszakába, mert hogy a Budapest Parknak ugye nem csak koncertjei vannak, hanem vannak bulijai is.

És hogyha vannak bulijai, akkor az embereknek mindig eszébe jut egy jó pár, amin azért itt eléggé sokáig hajnalig nyomta. jó esetben.

És van egy olyan buli, ami nagyon, nagyon, nagyon sokszor megfordul a parkban, és máshol is Budapesten, amit úgy hívnak, Tesco diszkó.

És ennek van egy arca, az Isten, a DJ fejedelem.

Szalai Attila, szervusz, [nevetés] >> sziasztok.

Nagyon szépen köszönöm ezt a kicsit talán nem talán, hanem nagyon túl erősre sikerült felkomfortöm. terveztem >> amúgy amúgy sokkal viccesebben jó néhány év lassan már évtizeden ragasztották rám egyszer az indi pápa ö ö nevet vagy ilyen bec nevet ami ami talán talán eggyel viccesebb és eggyel jobban lefedi a tevékenység >> de ezzel együtt tudsz élni ezzel a névvel hogy te vagy az indi pápa >> nem nem szoktam így felkelni hogy én vagyok az indi pápal csak ez legalább ilyen viccesen hangzik hogy az indi pápa nyilván ez is tózzás de mondjuk azt Valamennyi közön van a műfajhoz és a társműfajaihoz is egyaránt. >> Fogalmazzunk így.

Te hány éve nyomod már ezt? >> 33. >> Jézus, úristen.

Egy kicsit kevesebbre gond. 33 éve. >> Bizony. >> És te de hogy vagy most így 33 év után, amikor eljössz egy buliba a parkba?

Még ugyanúgy tolod, mint az elején, vagy már nem?

Abszolút ugyanúgy tolom, sőt talán lehet, hogy jobban tolom, mert az elején sokkal rosszabb technikai feltételek, sokkal kisebb zenei könyvtár az ember fejébe sokkal kevésbé láttad át azt a rendszert, hogy mi mivel, hogyan működik, hogyan nem működik.

És nyilván az elején arról, hogy keverés meg ilyesmi se lehetett nagyon beszélni.

Tehát ez a sok tényezős lecsó azért szerintem így az utóbbi évekre, évtizedekre azért összeállt valami remélem fogyasztható étellé, ha már a lecsónálát tartunk.

Úgyhogy úgyhogy úgyhogy szerintem azért ez most így így egybe van, és ugyanazzal a lendülettel meg ugyanazzal a szeretettel csinálom, és ugyanúgy, hogyha valami olyat hallok, ami amire úgy érzem, hogy az tud működni. buli között, buli körülmények között, akkor azonnal elkezd kattogni a fejem, hogy ezt hogyan, mivel lehet jó beépíteni, mi az, amivel mondjuk zseniálisan szól egymás után, satöbbi, satöbbi. >> De 33 év alatt azért nagyon sok minden változott, nem csak technikailag, hanem zeneileg is.

De egy bulit hogyan kell most megcsinálni?

Mi mi változott a a buli elkészítésében, vagy a fejedben mi változott 33 év után, amikor bent állsz a pultban?

Hát igazából tulajdonképpen semmi nem változott a fejemben, tehát nagyjából mindig az a fő csapáselv, hogy hogy akik itt vannak és akik eljöttek elfelejteni a hétköznapok őrületét, azért lehetőleg érezzék jól magukat.

Talán annyi változott, hogy egy pici pici picit jobban átlátom az egészet, és igyekszek egy picit olyan rendszert vinni bele, hogy hogy érzem azt, hogy mikor van az, hogy inkább tempóra építgetni fölfelé, vagy akár visszafelé egy bulit, meg mikor van az, amikor mondjuk gyors vágásokkal váltogatva megőrül mindenképpen a tánctéren, és azt is talán egyel jobban érzem, hogy mikor kell annak is gátat szabni, hogy ne az legyen, hogy kivégzem a közön könséget fél óra alatt fizikailag meg mindenhogyan, merthogy azért nagyon ugrálni az már inkább aerobik feladat, mint bulizás.

Úgyhogy nagyjából ezeket talán egyel jobban látom rendszerben, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt.

Minden más meg ugyanaz, érezzék jól magukat az emberek.

Én ugyanannyira szeretem ezeket a dalokat, ugyanannyira jó érzés lejátszani, úgyhogy nem nem szabad, hogy a lényeg megváltozzon.

És az ind mi változott szerinted ennyi idő alatt?

Mert azért sok minden változott.

Nyilván vannak olyan bandák, akik nagyon soró zenéket játszanak, de azért itt is volt egy olyan szintű változás, ami mondjuk nyilván hozta magával az is, hogy egy új közönség van most már nem is egy, hanem azóta már egy jó pár közönséget megmozgattál szerintem.

Hát a legnagyobb változás talán nemcsak az indibe, hanem talán minden műfajib elmondható hogy sok lemezen átalkotó koherensen, magas szinten, sokság hozó és nagy helyeken turnézó zenekarok gyakorlatilag nincsenek.

Újak nem születtek szerintem 10-15 éve legalább, de megmerem kockáztatni, hogy lehet, hogy 20. nagyon átalakult, de hát ez gyakorlatilag közhelyé váló dolog, hogy egész egyszerűen az olcsóbb hangszer, az olcsóbb szoftver, az olcsóbb stúdió körülmények miatt rettenetesen sokan zenélnek.

Ugye statisztikai tény, hogy annyi zene jelenik meg ma naponta, mint amennyi a 80-as években évente jelent meg.

Tehát egészen felfoghatatlan sok előadó van.

Nagyon sok one hiter van azzal a különbséggel, hogy ugye régen a one hit wonder wander az tényleg hit volt és óriási hit volt.

Ma meg ezek a hit vándorök nem jutnak el addig, hogy slágerrá váljanak, mert egész egyszerűen a a megfelelő platformok nincsenek meg, a megfelelő figyelem nincs meg, rengeteg jó dal jön ki, nagyon kevés olyan produkció van, amelyik amelyik ebből tényleg sokat tud írni, és tényleg sok lemezen keresztül nagyon jól tud maradni.

És helyette inkább mindenki [horkantás] látja, hogy a Magyarországra vetítve a Dűer A38 akvárium méretű helyeken turnézó sok külföldi zenekar van, akik meg nagy helyekre jönnek, azok meg általában nagy öregek.

Tehát, hogy nagyon friss produkciókat a az MVM domba vagy a Puskásba vagy a Pap Lászlóba nem látunk.

Azok általában a az évtizedek óta látjuk most volt Metallica, jövő héten lesz Sting, David Burney, utána Duran Duran, és ezt így lehet sorolni.

Reggelig sok ilyen koncert van, de ezek mind a bőven 40 pluszos korosztálynak a a az ikonjai.

Ezt érzem a legnagyobb változásnak, és ez amúgy nagyon meg is nehezíti a a egésznek az egybetartását, mert gyakorlatilag ezek a műfajokra korlát jó értelemben korlátozó, tehát való műfajok mentén épülő közösségek ezáltal gyakorlatilag megszűntek.

Tehát, hogy nincs ez, hogy hú, most egyszerre megjelent egy Artic Mky, egy FS, vagy így mehetnénk vissza az időbe, és lehetne sorolni így a neveket, hogy egy-egy adót időszakba, akár a Classic Brit popc korszakba, akár a 0-ulláss évek, amit említettem az előbb, hogy egyszerre jött egy Killers, egy Artic Monkeys, egy Fals, egy Block Party, egy egy Editors, egy Interpol, ezek nagy a Franz Ferdinand, de ezek nagyjából mind ugyanabba a korszakba indultak.

Ma egész egyszerűen ilyen kaliberű nevek nincsenek, és nincsenek is ennyire impulzusszerűen megjelenő műfaji dolgok, hanem mindenféle stílusokban alkotnak rengetegen.

Nyilván kicsúsznak elképesztően jó dalok, de olyan, ami ami ami ami tartósan működik, olyan nem nagyon. >> Egyébként nagyon sokat vitatkozom azon barátaimmal, hogy egy indie bulit kinek kell csinálni?

A 40-eseknek, a 30-asoknak, a 20-asoknak?

Mert én azt gondolnám, hogy nekünk >> hát az, hogy érdemes, az nem egy jó szó.

Én Én azt gondolom, hogy abszolút update vagyok mind a mai napig zeneileg.

Én tegnap hazamentem innen a bulim után, és reggel úgy kelek fel, hogy mindenhol a lakásban, vagy Bluetooth hangszóró, vagy nagy hifi, vagy van, tehát, hogy nincs olyan helység, ahol valami ne legyen, és szól a zene, és ö itt a hátunk mögött valami óriási zenebona indult be, azért fagyott belém egy pillanatra a szó. >> Semmi gond, ez majd úgyse lesz bennem, úgyhogy nyugodj meg. >> Ja, jó.

Ö, szóval folytább zenét hallgatok, és abszolút azt gondolom, hogy hogy update vagyok azokba a műfajokba, meg a nyugodtan mondjuk, hogy társműfajokba is ami ami nagyjából az én műfajaim köré tartozik, és szeretem őket hallgatni.

De egész egyszerűen a a mai fiatalok gyakorlatilag nem nagyon járnak általában bulizni, tehát a 20-as korosztály nem jár.

Szerintem egész egyszerűen a részbe a a digitális lét beszippantotta őket Netflixestől, Tinderestől, bármilyen más egyéb ilyen dolgostól.

A másik hogy kicsit hazabeszéljek, ha már egy rádióban ülünk, hogy én azt gondolom, hogy a magyar rádióhelyzet az elmúlt bő 10 évben sose volt túl jó. voltak rövid időszakok, amikor amikor jó volt.

Nyilván a Petőfi rádióra és rádió kaféra gondolok nagyjából, ezeket lehet elmondani, de innentől kezdve, vagy ettől ezektől eltekintve egészen katasztrofálisnak és tragikusnak gondolom, és mindenki előszokta ö vagy ilyenkor mindenki le szokott hurrogni, hogy hogy már nem is hallgatnak rádiót már a fiatalok meg már senki nem hallgatnak rá rádiót és amúgy igen, de hallgatnak. nak ez is statisztikai tény, hogy nem feltétlenül úgy kell elképzelni, hogy leül rádiót hallgatni, hanem bemegy a boltba és rádiót hallgat, bemegy a fodrászhoz és rádiót hallgat.

Rengeteg olyan ember van, aki a munkahelyén hallgat rádiót, mert olyan munkája van, hogy éppen nincs ideje a Spotify-on kikeresni a legújabb playlistet vagy előadót, hanem egész egyszerűen be van kapcsolva egy rádió tömegek dolgoznak így és élnek így.

És van egy olyan tömeg a mindenkori gyerekek, akik a szüleik mellett az autóban hallgatnak rádiót.

És nem azért, mert anyu meg apu éppen nem tud jobbat hallgatni, mint egy rádió, hanem a mindennapok rohanásában az iskola, az edzés, a különra, egyebek között arra sincs ideje, hogy bekapcsolja mondjuk egy Spotify-t, vagy egy iTunes-ot, vagy valamit, és igenis rádiót hallgat ek közben. és a ma felnőtt generáció, akinek ma leginkább bulizni kéne járni, tehát rosszul fogalmaztam, nem a mai felnőttek, hanem azok, akik most úgy nőttek fel, hogy pont ők lennének a legaktívabb bulizók, a hévesek, ők ebből teljesen kiestek, mert rádiózás címen nagyjából borzalmat kaptak.

Nagyjából így lehet összefoglalni, nem ők tehetnek róla.

Meglátjuk, hogy ez most megváltozik-e majd jó irányból, vagy maradunk ezeken a ezeken az egészen elmaradott és szörnyű állapotokon, ami ma jellemzi ezt a ezt az egész műfajt. >> Azt meséltad az előbb, hogy ugye annyira nagyon sok dal van, amennyi megjelenik naponta, hogy ez ilyen felfoghatatlan mennyiségű.

Te hogyan korlátozod le azt, amit meg tudsz hallgatni, vagy hogyan hogyan jutnak el hozzád a zenék?

Mert ezt nem lehet mind meghallgatni.

És egy DJ-nek gondolom azért nagyon fontos az, hogy azért nagyon képbe legyen és szinte mindent meghallgasson.

De hát ez fizikai képtelenség. >> Viszonylag egyszerű.

Elő vagyok fizetve a Spotify-ra, az iTunes-ra és a YouTube Musicra is. >> Az jó, mert ott alig van zene. >> Igen.

És hogy igazán beteg legyen a helyzet, azt csinálom, hogy mindegyiken másfajta zenéket hallgatok.

Így az algoritmus másokat dob fel a különböző válogatások során.

És ebből a rettenetes mixtúrából ugye viszonylag egyszerű ma már úgy zenét hallgatni, hogy a telefonodon és mondjuk reggel a fürdőszobában egy Bluetooth hangszórón vagy a kocsiba, vagy bármilyen hallgatod, nagyjából 20-30 másodperc alatt hallom azt, hogy ez a dal számomra oké vagy nem oké, tetszik-e, tudom-e használni buliba vagy nem.

Tehát, hogy egészen egy egy akár bemész a városba >> valamilyen negyed óra oda, negyed óra vissza, és túlzás nélkül 30-40 dalt végig tudsz tekerni. >> Jó, van olyan dal, amit nagyon-nagyon szerettél volna, hogy óriási sláger legyen, és a Tesco diszkókon tényleg mindenki szanaszét bulizza magát, de egyszerűen nem működik. >> Rettenetesen sok ilyen dal van.

Tehát ö tehát, hogy néha azt gondolom, hogy ez most hú de jó lesz, és és nagyon nem működik.

Van egyetlen egy dolog, ami alapján azt szoktam tudni, hogy nem fog működni, hogyha valaminek kicsit ilyen lófi soundja, vagy szimplán technikailag rossz keverése van, mert vannak ilyenek, akkor az egészen biztosan nem fog működni.

Tehát amikor valami nem ismert, és a többi viszonylag elég jó minőségben megszóló zene mellett egy ilyen pufattabb gyengébb bulira alkalmatlanabb hangzást kapsz, akkor az garantáltan nem fog működni, és ez olyankor nem is fog működni, de rengeteg ilyen van. >> És mondjuk van olyan, ami nem működik mondjuk egy Budapest parkban, de működik mondjuk egy A38 tető teraszon.

Ilyenek azért vannak, mert a Budapest parkban mindig egy nagyobb meg homogénebb közönség gyűlik össze, és egy bárhol tartott, dedikált teljesen saját bulin, ott azért eggyel eggyel műértőbb, meg talán eggyel toleránsabb közönség van.

Úgyhogy ilyen ilyenek léteznek.

Tehát, hogy itt mondjuk egy parkos bulin azért több klasszik slágerhez vissza kell nyúlni időről időre, amíg egy másik teljesen saját bulin, ez nem feltétlenül van így.

De amúgy nagyon szívesen hagyok itt neked egy-két olyan dalt, ami amire azt gondolom, hogy hogy hogy lehetett volna baromi nagysláger, de hogy de hogy nem az semmilyen körülmények között, és nem is működik bulikba.

Ez tök érdekes, hogy mondod, hogy más kicsit a közönség egy egy kisebb helyen, mondjuk, mint a Budapest parkban, mert én én tényleg azt hittem, hogy maga a Tesco diszkó névre úgy bejönnek az emberek, nagyjából ugyanazok jönnek be, ugyanúgy buliznak mindenhol, de hogyha ez nem így van, akkor az szerinted miért van másképp?

Elmennek egy egy dedikált bulra inkább az emberek, akik akik tényleg azokat az embereket nem.

Ez ez nagyon egyszerű, hogyha van itt egy koncert, ahol itt van 6zer ember, akkor az nyilván egy sokkal homogénebb közebb közeg, sokkal többféle ö ízléssel, sokkal többféle preferenciával, és egész egyszerűen ő lehet, hogy ezen az estén nem pont erre gondolt, vagy egész egyszerűen azt az adott zenekart szereti, amiután itt maradt bulizni, de abba a műfajba, amit én képviselek, jóval kevésbé jártas.

És ezért senkit nem lehet elmarasztalni.

Egész egyszerűen ezt tudomásul kell venni, hogy egy ilyen nagyobb létszámú esten egész egyszerűen van egy csomó ember, aki ennek a tizedét ismeri, mert másba szocializálódott.

És ilyenkor meg kell próbálni azért valamennyire alkalmazkodni ehhez a helyzethez.

Ha visszagondolsz az elmúlt 33 évre, melyik volt a legfurább, legbetegebb bulid, amit valaha volt, ahol ahol játszanod kellett,…

Említett entitások

Témák

  • zene
  • dj-zés
  • klubélet

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budapest Park
  • Tesco Disco

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tesco Disco: Minden szobámban van hangszóró, amin zene szól | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”

Miről szól ez az epizód: „Tesco Disco: Minden szobámban van hangszóró, amin zene szól | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Szalai Attila, az "indie pápa", aki több mint 3 évtizede a hazai zenei élet része, a Park FM Budapest Park rádiójának vendége volt Hausel Tamás műsorában. A Tesco Disco rezidens DJ-jeként aktív szereplője a klubéletnek, és tudatosabban áll a DJ-zéshez, mint régen. A beszélgetés… Az epizód a Budapest Park című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tesco Disco: Minden szobámban van hangszóró, amin zene szól | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hausel Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tesco Disco: Minden szobámban van hangszóró, amin zene szól | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Fő témái: zene, dj-zés, klubélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tesco Disco: Minden szobámban van hangszóró, amin zene szól | Park FM – Kérdőjelek és a válaszok”?

Megjelenés: 2026. 07. 22.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/budapest-park/tesco-disco-minden-szobamban-van-hangszoro-amin-zene-szol-park-fm-kerdojelek-es-73087666

Több epizód a Budapest Park-ből