A modernkori illiberalizmus történeti előzményei: Politikai termék vagy a múltra építő, koherens eszmerendszer?
· PT1H1M41SÖsszefoglaló
Csunderlik Péter történésszel, az ELTE BTK egyetemi oktatójával beszélgetünk az illiberalizmus történeti előzményeiről. Szóba kerül Orbán Viktor illiberális eszméje, a két világháború közötti időszak, a kommunizmus hatása, Széchenyi, Kossuth, 1956, népi írók, valamint Georges…
Ebben az epizódban
Legfrissebb adásunkban Csunderlik Péter történésszel, az ELTE BTK egyetemi oktatójával, valamint a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársával arról beszélgettünk, milyen történelmi előképei vannak az Orbán Viktor által 2014-ben meghirdetett illiberális eszmének, mennyiben táplálkozik a két világháború közötti, illetve a kommunizmus időszakából, illetve milyen más szellemi előzményekre épít.
Az adásban szóba kerül, hogy Széchenyi vagy Kossuth áll-e közelebb a Fidesz mai reformkor-értelmezéséhez, hogy hogyan fér meg egymás mellett ’56 szellemi örökségének kisajátítása és azoroszpártiság, valamint hogy hogyan épült be a népi írók fogalomkészlete a mai politikai diskurzusokba.
Beszélgetésünkben más európai országok illiberálishagyományaira is kitekintünk, így szó esik Georges Sorel és Antonio Gramsci hatásáról, anarchoszindikalizmusról, agrárpopulizmusról, valamint a kommunista és az illiberális rendszerek közös vonásairól is.
Említett entitások
Témák
Személyek
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a CEU Határtalan Tudás-ből
- Város a víz mellett: lakhatás és környezetalakítás a Kopaszi-gáton
- Hol a helye a nőknek és a társadalmi nemek kérdésének a magyar politikában?
- A „keresztény Magyarország” számokban – A vallásosság társadalmi meghatározottságáról és jövőképéről Fábri Györggyel
- Szociálpszichológiám története: Az attitűdtől a rendszerkritikán át az akadémiai autonómiáig - Beszélgetés Hunyady György akadémikussal
Hunyady György akadémikus a szociálpszichológia, az empirikus társadalomtudomány és az oktatásfejlesztés területén végzett munkásságáról beszél. Emellett a tudomány autonómiájának…
- Ki alakítja Budapestet? - A hosszútávú városfejlesztés dilemmái Rákosrendezőtől a kiemelt beruházásokig
Erő Zoltán főépítész a Rákosrendezőn tervezett új városnegyed dilemmáiról, zöldfelületekről, magasházakról, a lakhatási válságról és a hosszú távú városfejlesztésről beszél. Szó e…
- Etorobotika: Hogyan fejlesszük az AI és a robotok viselkedését?
Miklósi Ádám biológus és etológus, az MTA tagja az etorobotikáról, a mesterséges intelligenciával működő szociális robotok kutatásáról beszél. Kifejti, hogy az MI fejlesztésében a…
- Hogyan élhetünk jó életet az ökológiai válság korában?
A CEU Határtalan Tudás legújabb adásában Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docensével arról beszélgetünk, hogy hogyan élhetünk jó…
- Gyermekotthon vs. nevelőszülők: Mi segíti jobban a fiatalok boldogulását?
Ez az epizód Bárdits Anna kutatását mutatja be, amely a gyermekotthonban és nevelőszülőknél felnövő fiatalok hosszú távú életkilátásait vizsgálja Magyarországon. A kutatás az isko…
- Igazság – reloaded? Hol tart most a filozófiai gondolkodás az igazság definiálásában?
Ez az epizód az igazság filozófiai megközelítéséről szól, arról, hogy léteznek-e objektív igazságok, és miként változott az érvelések logikája az idők során. Szó esik arról is, ho…
- Mitől tartjuk értékesnek az épületeinket, és hogyan tanulhatunk meg kötődni hozzájuk?
Klaniczay János, a BME Urbanisztika Tanszék doktorandusza és a KÉK kurátora a városfejlesztés dilemmáiról beszél, kitérve Rákosrendező, a városismereti séták és a szocmodern építé…