Concorde Podcast

Trump 2.0 – a villámháborús politika vége, a valóságos háborúk kezdete?

· PT31M35S

Összefoglaló

A Concord podcast e heti adásában Jónap Richárd, Kovács Krisztián és Móró Tamás Donald Trump második elnöki ciklusának első öt hónapját elemzik. Megvizsgálják, hogyan teszteli az elnök az amerikai demokratikus és jogállami intézményrendszert, és hogyan reagál erre a rendszer. Az…

Röviden

Műsor
Concorde Podcast
Megjelenés
2025. 06. 23.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Krisztián, Kovács Krisztián, Jónap Richárd, Móró Tamás, Vidovszky Áron, Tunkli Dániel
Témák
donald trump, amerikai politika, elnökség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy élesben tartott nyomáspróbát produkál az Amerikai Demokratikus és Jogállami intézményrendszeren az elnök.

Ez itt a Concord podcast, egy műsor, ahol a Concord munkatársai minden héten alaposan megmondják véleményüket pénzről, gazdaságról, politikáról és mindarról, amit egy Concordos nem hagyhat szó nélkül.

Amikor a piac elkezd piros vagy sárga lapot mutatni neked, akkor arra reagálnod kell.

Szuperintenzív öt hónapon van túl az amerikai és a világpolitika, amióta Donald Trump megkezdte második elnöki ciklusát.

A régi új elnök által megnyitott frontok száma vég láthatatlan, miközben nem kis számban vannak olyan kulcstényezők is, amelyek a hangzatos megnyilvánulásokkal szemben komoly mértékben korlátozzák a Trump adminisztráció mozgásterét.

A Concord podcast mai adásban egy kicsit a lehetetlenre vállalkozunk, és megpróbáljuk az elnöki beiktatástól az iráni háborúig áttekinteni ennek a mozgalmas esztendőnek az eddigi történéseit Kovács Krisztiánnal, a Concord stratégiai fejlesztésekért felelős vezetőjével és Móró Tamással a Concordvezető stratégájával.

Tavalyi évzáró mit tanított a 2024-es év adásunkban a globális és az amerikai intézményrendszer leépülésétől tartottál.

Mennyire bontotta le Donald Trump az eddig általunk ismert amerikai demokráciát?

Azt gondolom, hogy az intézmények ereje az akkor derül ki, amikor igazán támadás kerülnek, tehát amikor nyomáspróbának teszi ki valaki az intézményrendszert.

Egy élesben tartott nyomáspróbát produkál az Amerikai Demokratikus és jogállami intézményrendszeren az elnök.

Az, hogy a hosszútávú károk milyenek, az szerintem nagyon korai még megítélni.

Ennek az öt hónapnak az első néhány hónapjában sokkoló volt az eredmény.

Tehát amikor az elnök és a szűk köre megpróbálta lényegében felülírni a az amerikai intézményrendszert, akkor azt láttuk, hogy fantasztikus sikereket ér el a saját szempontjából.

És az utolsó két hónapja ennek az öt hónapos időszaknak ez mutat olyan jeleket, amelyek arra engednek következtetni, ez az intézményrendszerhez igenis működik.

Ugye az alapítóatyák ezt arra tervezték, hogy egy potenciális zsarnokot kell féken tartania.

Az elnökben egy lehetséges zsarnokot láttak a az alkotmány atyái.

Ki fog derülni, hogy működik-e az intézményrendszer, de azt, hogy nem halt meg teljesen, azt már most látjuk.

Tomi, neked mi a véleményed erről?

Mindenképpen két részre bontanám ezt.

Az első két-három hónap az egy az egy egész pályás letámadásról szólt, ahol egy ilyen abszolút autorit jegyeket mutató vezető képét mutatta Donald Trump, akit például rendkívüli mértékben zavar az, hogy Amerikában bíróságok működnek, akik adott esetben olyan ítéleteket hoznak, amelyek neki nem tetszenek.

És persze egyébként minden ilyen típusú vezető a saját jobbító szándékával próbálja azt bemutatni, hogy miért is teljesen feleslegesek ezek az intézmények.

Tehát az első két-három hónap az egyértelműen erről szólt, és utána többek között a gazdaságpolitikai problémák, illetve az egyéb társadalmi jellegű kérdések hatására változott.

Ez az látszik, hogy amikor a piac elkezd piros vagy sárga lapot mutatni neked, akkor arra reagálnod kell.

Tehát az biztos, hogy a a tőkepiac, az eszközárak egy nagyon komoly fegyelmeződőt jelentene Trump számára. ennek számtalan példáját majd majd hozhatjuk, vagy beszélhetünk is róla, de ezen túl látszik az is, hogy már van olyan bírósági ítélet, ahol nem az a Trump reakció, hogy ez teljesen fölösleges, az életem van bíróság, hanem hogy majd meglátjuk, hogy mit tehetünk az erre adandó reakcióként.

Vagy éppen az a tény, hogy jelenállás szerint ez az új költségvetési törvény, a Big Beautiful Bill néven elhíresült jogszabály tervezett, ez úgy tűnik, hogy a szenátusban elég komoly vitákat generál.

Tehát amennyire könnyű volt, hát nem volt könnyű, mert ugye egyszavazattan ment át, de azért mégis elég gyorsan átment a képviselőházon ez a Szerzenátusban.

És majd erről is beszélhetünk, hogy ennek mi az oka.

Tehát úgy tűnik, hogy a második félidőben egy picit nehezebb volt a Trump úthengert végiggördíteni.

Nézzük meg először ennek a letámadásnak talán a legkarakteresebb lépéseit, tehát hogy mik voltak azok, amik leginkább sokkolták az ellenfeleket.

És azért itt januárban, februárban, márciusban Trump mellett inkább egy tandemről is beszélhetünk.

Tehát ez a Trump Musk tandem volt, aki nagyon-nagyon az ereje teljében volt ekkor.

Még fantasztikusan gazdag ugye a lista.

Próbáltuk is ezt átgondolni, de biztos, hogy nem tudjuk az összeset felsorolni.

Szerintem a jogállamiság szempontjából a leglátványosabb eszköze az volt Trumpnak ebben a destabilizáló, az autokrácia irányából elmozduló folyamatban, hogy elnöki rendeletek sokaságát adta ki, tehát nem törvényjavaslatokkal operál, hanem a saját hatáskörében ad ki elnöki rendeleteket olyan témákban, olyan területeken, amelyek törvénnyel szabályozottak, vagy éppen a kongresszus kizárólagos felelősségi körébe tartoznak. ezeket szakmányban gyártotta, követhetetlen tempóban.

Fantasztikusan fontos szerintem a az egyetemek elleni támadás.

Ez nem a Trump ötlete, ez a V Peter valamelyik adásban meséltünk erről valamit.

Tehát ez egy komoly ideológiai megalapozottságú dolog, hog az amerikai egyetemet azt meg kell támadni, mert az a nemzetrontó liberális gondolkodásnak a a fészke, azt valahogy ki kell pusztítani, de keményen hozzáfogott. akadályozzák a külföldi tanulók és tanárok beáramlását, mindenféle kutatási pénzeket akarnak elvenni tőlük.

Vannak egyetemek, amelyek letették a fegyvert, a Harvard ellen áll.

Nagyjából elég erről annyi szerintem, aki ezt nem követi részletesen.

Szintén nagyon érdekes volt a szimbolikus kegyelmeknek az osztogatása, hogy olyan embereknek adott kegyelmet, akik részt vettek a Kapitólium ostromában, és ott erőszakos bűncselekményeket követtek el.

Hát ez egy elég világos jelzés arra, hogy aki megtámadja a képviseleti demokrácia fő intézményeit, de hozzám lojális, az egy derékamerikai.

Tehát a történelmet a győztesek írják, és itt ez négy és fél évről vagy négy évről beszélünk.

Ahogy Tomi mondta, hogy a bíróságok nagyon zavarják Trumpot, nagyon zavarja a média is, mint olyan.

Tehát a a sajtószabadság, hogy őt lehet bírálni, meg leírni róla, hogy esetleg hibázik, vagy inkompetens, vagy ilyesmi.

Viszont a média nagyon fontos neki, nagyon rá van fókuszálva egy adóra.

Ugye tudjuk, hogy a Fox Newsból tájékozódik alapvetően, tehát sokszor a saját miniszterei vagy nagyon befolyásos amerikaiak is, hogyha a Trumphoz egy üzenetet el akarnak juttatni, akkor bekéreszkednek egy Foxos műsorba, és ott elmondják, hiszen tudják, hogy a Trump azt nézi.

Ahonnan mi nézzük a világot, nyilván nagyon fontos a Fed támadása Trump részéről, tehát minden lehetséges módon igyekezett, és ez valószínűleg konstanst is lesz, amíg Jeron Pauel ott lesz, és amíg ő hezitálni fog, kamatokat csökkenteni, addig ez szerintem egy permanens történet.

Ilyen néhány hetes ciklusok vannak talán abban, hogy elmondja, hogy a Powel még maradhat, vagy most már ha nem vág azon a kamatot, akkor takarodjon.

És ahogy mondtad, volt egy társa, egy harcos társa, aki már nincs, Elon Musk, akinek tulajdonképpen kiszervezte az intézmények lebontásának a feladatát.

Egy kis fiatal kommandóval tömeges elbocsátásokat tudott művelni a a közigazgatásban.

Olyan adatokhoz fért hozzá, amikhez nem férhetett volna hozzá, miközben hivatalos kormányzati szerepe nem volt.

És ezzel lényegében ezt a nagyon rázós alkotmányosságot lebontó menetet, ezt rá tudta tolni maszkra.

Szerintem szépen kitolt vele egyébként.

Tehát politikusként okosabban működött, mint a fiatal barátja.

Tehát kiszervezte ezt a nagyon kellemetlen munkát és Elon Mask ugye egy híres költségcsökkentő hírében áll.

Gondoljunk csak a Twitternél végrehajtott 75%-os létszemlépítésre.

És nagyjából szerintem ezzel a koncepcióval vágott neki Ilon Mask is az állami adminisztrációnak.

Nyilván, ha nem tudott volna ilyen szinten költséget csökkenteni az eddigi karrierjében, akkor a Tesláról sem beszélnénk ma, mert elképesztő mennyiségű akadállyal nézett szembe az a vállalat is a 2010-es években.

Ő az az egyik olyan vállalkozó, aki gyakorlatilag lehetetlen, nem ismerve el, amikor minden ellenet fordul, akkor is megpróbál talpra és görteni tovább azt a bizonyos szekeret.

Úgyhogy ilyen szempontból rendkívül sikeres és abszolút figyelemre méltó, meg tulajdonképpen egy hatalmas dolog az, amit létrehozott három vagy négy nagy területen is.

Többek között a globális autóipar fejlődés irányát megváltoztatta.

Most a kínaiakról nem beszélve, mert ott is nyilván zajlott egy ilyen fejlesztés, vagy akár az űrkutatásban megkerülhetetlen szereplő a SpaceX sokkal ügyesebben működik, és sokkal kisebb hibaszáalékkal működik, mint mondjuk a Boeingnek a hasonló megoldásai.

Tehát, hogy egy nagyon ügyes, tehetséges vállalkozó, és ezt nem kell persze túragozni, de az állami adminisztráció azért másképpen működik, más feladatokat lát el, és nagyon sok olyan negatív hatást látni bel és külföldön, amelyeket talán érdemes lett volna elkerülni az amerikai adminisztrációnak.

Ezzel a koncepcióval, és nem kevés ketaminnal vágott neki a valószínűleg ennek a feladatnak.

Ugye viszonylag friss hír, hogy most mutogatja, hogy már tiszta, ami ugye azt jelenti, hogy hát eddig nem volt az.

Tehát lehetséges, hogy ezzel a két- két és fél héttel ezelőtti álmok futására próbál egy ilyen utólagos bocsánatot kérni még, hogy azt is jelzi, hogy akkor viszont biztos, hogy nem voltam tiszta, amikor ez történt.

Talán rátérhetnénk a külpolitikai természetünk.

Ugye nem csak a a belső intézményrendszert, hanem a globális rendet is szerényen szólva meg akarta változtatni Trump. berúgta az ajtót.

Összeveszett mindenkivel, akivel lehet gyakorlatilag emlékszünk, Kanada az 51. amerikai állam lesz.

Panama csatornát vissza, Grönlandot átvesszük Dániától, vámokat vetünk ki az égvilágon mindenkire, főleg a szövetségeseinkre.

És persze ott a nagy falat Kína, tehát azért az egész vámpolitikának a középpontjában Kína áll.

Kínát kellene neki a saját logikája szerint valami olyan díjre rászorítani, ami megfelelő az ő elképzeléseinek.

És persze be kellett volna teljesíteni a két háborúra vonatkozó ígéretét.

Az egyik ugye az ukrajnai háború, amit 24 óra alatt fejez be Donald Trump, utána három nap alatt ez ugye folyamatban van, illetve a a Gázai szörnyű háborút, népirtásbot torkkoló háborút is természetesen azonnal megállította.

Hát ugye nem, tehát ezek nem sikerültek. nagyjából idáig jutott áprilisig, a liberation dayig, amikor jött az a szűrreális 48 és fél perc, amit én végignéztem április 3-án reggel 4:00-kor erre ébredtem, és ez tényleg egy ilyen game changer esemény volt szerintem ebben az egész dologban, tehát ott az egész világ megkapta egyszerre a magáért.

Igen, hát ez a tipikus trumpi stratégia, hogy nagyon keményen, nagyon durván beroljuk az ajtót, az ellenfelek megijednek, és akkor hirtelen majd mindenben engedni fognak.

És ez a tárgyalási stratégia egyébként sokszor működik.

Tulajdonképpen azt mondanám, hogy valahol itt is, itt is működött, csak éppen nem a kívánt eredményeket hozza majd.

Hogyha kialakult egy ilyen egymásra licitáló vámemelés, ami a csúcson 145%-ot jelentett Amerikában a kínai termékekre és 125%-ot a másik irányba. mind a kettő gyakorlatilag emborg jelent, tehát nincs értelme legalábbis direkt módon külkeresedelmet folytatni egymással, de hát a többi partner is megkapta magáét, és a világ tőkepiaca ugye hirtelen így leblokkoltak, és úgy úgy mindenki elkezdett azon gondolkodni, ez tényleg valós-e, vagy csak valami valami rossz filmet nézünk.

És igazából ez a fajta tőkepci reakció volt az, ami egyfajta árnyékkormányként azért kiváltotta a fordulatot Trumpnál viszonylag gyorsan.

Ugye itt egy pár napos reakcióval következett be egy látványos fordulat.

És egyébként nagyon jó, hogy behozta azt, hogy Trump TV-t néz.

Az egyik ilyen katalizátor az volt, amikor Jamie Diamond JP Morgan vezért nézte a reggeli műsorban, aki elmondta, aki céltudatosan ment be a Foxba, tehát üzenni szeretett volna.

És tudta, hogy ezen a médiumon keresztül ez talán a a legkönnyebb.

És ez volt az egyik katalizátora annak, hogy Trump végül is egyet fordíthat, és akkor jött ez a halasztás, illetve vám visszacsökkentés.

De az látszik, hogy a hogy tulajdonképpen a tőkepiac az, ahol hatni lehet Trumpra, tehát ahogy elszállnak a hozamok, ahogy esnek a részvényárak, ez az a ez az eszköz, amin keresztül őt lehet befolyásolni.

Ő azt hiszem, hogy továbbra is a részvénypiacra fókuszál elsősorban, nyilván nem tudom, de az első ciklusában ott ugye pontonként kommentálta a a Dow Jones, nem, nem az Essent Pit néző. volt olyan, hogy már a 60 valahanyadik új élete csúcsát csinálta 2017-ben, tehát volt alkalma ünnepelnie, és ezt meg is írta, tehát ez ez nagyon rajta volt.

Igen, igen, de azért szólt, hogy mikor kell részvényt venni most is áprilisban kétszer is, és tulajdonképpen az egyik legjobb részvénystatégra tarthatjuk.

Nyilván ugye nál nála van a kormánya ennek valahol.

Igen, tehát tulajdonképpen azért vannak nagy sikerei, mint részvénypiaci stratéga, illetve hát mint a világ első számú tartalomgyártója is, aki amiről majd szeretném, ha beszélnénk, mert szürálisak ezek.

De visszatérve Krisztián erre a részvénypiac, kötvénypiacvis viszonyra, tehát ő eddig a részvénypiacot figyelte, de itt az igazi fölötte hatalmat gyakoroló entitás, ha nevezhetjük így, az a kötvénypiac.

Igen, egyrészt van egy nagy államadósság az Egyesült Államokban, egy nagy költségvetési hiány és ráadásul egy viszonylag rövid lejárati szerkezet az álmadósságon belül.

Ezeket ő is érti, tehát ezt lehet tudni az interjúkból megszólalásban.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Trump 2.0 – a villámháborús politika vége, a valóságos háborúk kezdete?”

Miről szól ez az epizód: „Trump 2.0 – a villámháborús politika vége, a valóságos háborúk kezdete?”?

A Concord podcast e heti adásában Jónap Richárd, Kovács Krisztián és Móró Tamás Donald Trump második elnöki ciklusának első öt hónapját elemzik. Megvizsgálják, hogyan teszteli az elnök az amerikai demokratikus és jogállami intézményrendszert, és hogyan reagál erre a rendszer. Az… Az epizód a Concorde Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Trump 2.0 – a villámháborús politika vége, a valóságos háborúk kezdete?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Krisztián, Kovács Krisztián, Jónap Richárd, Móró Tamás, Vidovszky Áron, Tunkli Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Trump 2.0 – a villámháborús politika vége, a valóságos háborúk kezdete?”?

Fő témái: donald trump, amerikai politika, elnökség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Trump 2.0 – a villámháborús politika vége, a valóságos háborúk kezdete?”?

Megjelenés: 2025. 06. 23.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/concorde-podcast/trump-2-0-a-villamhaborus-politika-vege-a-valosagos-haboruk-kezdete

Több epizód a Concorde Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból