Concorde Podcast

Visszatekintünk a 2025-ös világrend váltásra

· PT39M57S

Összefoglaló

A Concorde Podcast 2025-ös világpolitikai és tőkepiaci eseményeket elemző adásának első részében visszatekintenek a tavalyi év történéseire. Jaksi György és Móró Tamás vendégek, akik Donald Trump külpolitikájának ellentmondásait, Európa ébredezését és Kína gazdasági stratégiáit…

Röviden

Műsor
Concorde Podcast
Megjelenés
2026. 02. 02.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Jónap Richárd, Móró Tamás, Vidovszky Áron, Tunkli Dániel
Témák
világrend váltás, világpolitika, tőkepiac, külpolitika, gazdasági stratégia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Európa egy a tengerparton elegánsan kávézgató úriember, és megjelent három tetovát verő ember, egy amerikai, egy kínai és egy orosz. >> Üdvözlöm!

Ez itt a Concord podcast, egy műsor, ahol a Concord munkatársai minden héten alaposan megmondják véleményüket pénzről, gazdaságról, politikáról és mindarról, amit [zene] egy Concordos nem hagyhat szó nélkül.

Tartson velünk! >> Nagyon erős év volt a 2025-ös mind világpolitikai, mind tőkepiaci szempontból.

Ezért úgy döntöttünk, hogy a klasszikus évindító, ez várhat ránk adásunkat két részre vágjuk, és az első részben visszatekintünk 2025-re, hogy milyen világrendváltás is volt ebben az esztendőben.

A második rész természetesen a klasszikus, ez várán 2026-ban lesz.

Ebben az adásban nagy szeretettel köszöntöm Jaksi Györgyöt, a Concord alapítóját és igazgatóságának elnökét, és Móró Tamást, a Concordvezető stratégáját.

Szia Gyuri, szia Tomi. >> Üdvözöljük a nézőket, hallgatókat.

Szia Ricsi! >> Sziasztok és üdvözlet mindenkinek, aki néz minket. >> A tavalyi adásunknak az első kivágott mondata az Tőled volt, Gyuri, egy kanadai határon álló óriás plakát.

Kanada nem eladó, Panama nem eladó, Grönland nem eladó.

Hogy tekinthetünk vissza erre?

Bár a Grönland nem eladóban nagyon komoly kérdőjeleim vannak egyébként. >> Hát úgy tűnik, hogy egyik tranzakció se jött létre.

Elon Musk is mintogyha egy picit hátrébb húzódott volna.

Tehát még a az, hogy ő múltiidőben megvette, ez feltétlenül igaz.

Sőt, volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy nagyon összeveszett a az amerikai elnökkel, de mindenesetre úgy tűnik, hogy terítéken van egy nagyon jelentős átsúlyozás az amerikai külpolitikában, politikában.

Nagyá is szeretnénk tenni Amerikát, meg elsővé is szeretnénk újra tenni Amerikát.

Tehát látszik, hogy nagy az ambíció.

Ami érdekes, hogy tulajdonképpen ha végigsorolnánk a a legnagyobb volumenű ilyen Trump mondásokat, ugye nem látjuk, hogy milyen aknamunka zajlik mögötte a wasingtoni adminisztrációban, akkor a maga eredeti céljait vagy teljességét nézve szinte mindenben visszavonulás van.

És ezeket szerintem érdemes megnézni, főleg a gazdasági vonatkozásúakat egyenként.

A vámok a legnagyobb tétel, meg főleg azági szempontból a legfontosabb, amiben még nem tudjuk, hogy mekkora lesz a visszavonulás, hiszen még mindig függőben van a legfelsőbb bírósági döntés. >> Nekem az egyik tanulsága a tavalyi évnek mindenképpen az, hogy Donald Trump 0 és 360 fok között bármilyen fordulót képes végrehajtani.

És ezt mindig az aktuális politikai gyerekek döntik el, hogy ez mekkora mértékű.

Történtek komoly hátraarcok a vámok kérdésében.

Tehát attól ez tényleg fájt Amerikában.

Például amikor rájöttek, hogy mondjuk kávét nem lehet volumen termelni, nyilván vissza kellett csökkenteni a vámokat.

Van, ahol kitart, van, ahol szembeszálltak vele.

Ez volt egyébként a kevesebb, de Kína nyilvánvalóan talált olyan olyan pontokat, ami amelyek Amerikának fájtak.

Összességében én azért látok egyfajta pragmatizmust az amerikai gazdaságpolitikában, és a beruházási hullám egyébként gőzelővel halad előre, tehát ilyen értelemben érte el sikereket, bár ezeket nem ő kezdte el, hanem még az előző kormány alatt indultak meg igazán, de azért az látszik, hogy ez nem egy olyan könnyű menet, mint amilyenre számítottak.

Mennyire tekinthetjük szimbólumnak az üzletembereknek a hozzáállás változását az amerikai politikához és ugye hát ehhez a Trump adminisztrációhoz ugye nagyon erős felütéssel a karácsonyi képpen zárult még a 2024-es év, ami Nylon Musk rajta volt a Trump családnak a családi képén.

Azóta volt egy óriási hullámvasút, bár ugye mostanra a SpaceX átértékelés miatt akkora vagyona van Elon Musknak, ami arányaiban csak Bill Gates-nek volt az után a következő három emberhez képest 1999 végén, de ugye azért láttuk a beiktatást 2025. január 2020 20-án, ahol aért vagyon vonult föl Donald Trump mögé, és így beállt mögé.

Hogy kell viselkednie most egy amerikai üzletembernek? >> Szerintem az első hullám arról szólt, hogy mindenki kifizette a védelmi pénzt, ahogy ez egy klasszikus maffia esetében zajlik.

Ö ez megnyilvánul teljesen kézzel fogható készpénzben.

Ugye itt röpködtek a 10 meg 100 millió dollárok beiktatási ceremónia különböző a Trumpcsaládot segítő és gazdagító, elég gyorsan gazdagító kezdeményezések.

Emögött nyilván van a a mély víz lassú folyása, tehát az a állandó folyamatos lobbi és és üzletelés a washingtoni politikával, amire minden vállalat, minden nagyobb vállalat rákényszerül.

És a második fázis, ami szerintem most jön, az ahol a kezdeti vonzerő megszűnik, mert a politikai érdek felülírja.

Ugye az első év alapvetően szerintem a a vállalati szektorról szólt, aki jól helyezkedett, jó helyen volt, lefizette a védelmi pénz ráeső részét, az az komoly előnyökhöz tud jutni.

És hát a a trumpi kedvenc egy nagy költségvetési törvény ugye a főleg a vállati szektornak és a a gazdag állampolgároknak kedvezett.

Tehát itt itt jött vissza pénz.

Most viszont ugye egyre több szektor konfliktusba kerül azzal, hogy meg kell oldani ezt a megélhetési krízist, ami ami valószínűleg a legnagyobb politikai probléma a republikánusoknak és az elnöknek.

És hát látszik is a a vélemény közénykutatásoknak az eredményén.

Ugye a Black Stone nevű private equity cég és hasonló cégek ott voltak az első sorban, amikor a beiktatási ceremónia környékén kellett áldozatot hozni. és jelentős kedvezményezetjei ennek és a korábbi adótörvényeknek, de bizony akkor, amikor a lakás megszerzésével kapcsolatos krízisre ráirányult a figyelem, akkor Trump rögtön egyik éjszaka megírta a és elküldte a a seemsállat, hogy fölköthessék magukat.

Tehát, hogy nem szeretné, hogy private equity befektetők kezében legyen a az amerikai lakás vagyon.

És rögtön estek a részfekk, nem tudom, 4-5%-ot csak aznap.

Most nyilván nem eszik forónak, nem fog nagyon átalakulni az amerikai lakáspiac.

Amúgy meg egyébként komikus módon egészen elhanyagolható a Blackstone típusú ingatlan befektetőknek a szerepe a lakáspiacon.

Inkább így a a hírük nagy, meg a a velük kapcsolatos ellenézés vagy rémület.

Ettől függetlenül probléma van.

Tehát soha az amerikai történnyire nem volt nehéz, főleg fiataloknak, pályakezdőknek lakáshoz jutni.

Majdhogy nem a a társam nagy része esélytelen, hogy hozzájusson.

Ráadásul olcsóbb bérelni, annyira fölmentek az ingatlanárak. >> Szerintem abb az első egy évben nagyon nagyon szerették a váltvezetők Trumpot, vagy legalábbis megtanultak idomulni hozzá.

Egy abszolút tranzcionális külpolitikáról és gazdaságpolitikáról van szó.

Tehát adsz valamit neki, cserébe kérhetsz is.

Lehetett vele beszélni üzletről.

Ez teljesen más, mint amit a Biden adminisztrációval megszoktak.

Joe Biden utálta a nagyvállalatokat, utálta ezek vezetőit, utálta a milliárdosokat, abszolút szakszervezett párty volt.

És hát Trump legalábbis ebben az első pár hónapban egy évben teljesen új irányt képviselt ezzel kapcsolatban.

Ugye Jensen Huang híresen jó viszonyba került az Nvidia vezetője.

Híres >> elképesztő, hogy ő hogy tudja ezt kialakítani.

Szerintem >> gyakorlatilag bármit kérhetett eddig legalábbis Trumptól, vagy majdnem bármit, még úgy is, hogy nagyon sokan tiltakoznak a washingtoni adminisztrációban, hogy azért ne adjunk a kínaiaknak mondjuk H200-as csipeket.

Tehát eddig ez nagyon jól működött.

És ahogy Gyuri mondta, szerintem most jön majd az az időszak, amikor amikor a politikai érdek, ami legyünk őszinték, az mindig elsődleges.

Egy választás megnyerése, az mindig fontosabb, minthogy a mintogy a gazdaság vagy éppen a tőzsde az egy picit romlik, vagy nem romlik.

Tehát ez most át fog alakulni, de jelen pillanatban egyébként, ha összehasonlítjuk a korábbi időszakkal, akkor az amerikai vállalt vezetők egyértelműen szerették ezt az adminisztrációt.

Egy abszolút üzletbarát és deregulációt végrehajtó.

Fontos, mert mind az, amit kértek egyébként korábban a vállalat vezetők a Biden adminisztrációnál süketfülre talált.

Ennek minden negatív hatásával, mellékhatásával együtt egy nagyon komoly deregulációs hulnám jön jön jött és jön Amerikában.

Úgyhogy nagyjából ennek látjuk a tőzsdei leképeződését.

Mostantól kezdve lesz egy picit trükkösebb ez a kép. >> Igen, azért itt egy nagyon nagy váltás van.

Ugye te küldted be nekünk Tomy ezt, hogy a Taco helyett a Big Mac érkezik, ugye?

Tehát, hogy a Midter terms van, és amit Gyuri te is említettél, ez a Trump always chickens Out, tehát hogy ő valahogy mindig visszavonul a végén bizonyos folyamatokban.

De azért ugye nagyon-nagyon dominánsan ott van a mindennapok mögött az egész világban az ő 2025-ös és 2026-os szerepvállalása.

Kicsit áttérve a vállalatvezetőkről, külföldi politikusok, mások hogy tudnak alkalmazkodni ehhez?

Milyen alkalmazkodási folyamatokat láttatok?

Mi mi volt számotokra a legérdekesebb 2025-ben ezen a fronton?

Hát ugye az volt az érdekes, hogy az teljesen egyértelmű és gazdaságilag is, geopolitikailag is megalapozott, hogy Amerikának Kínát lassítania kell, irányítania kell amennyire tudja.

Ugye minket ebből leginkább a a Nemzetközi kereskedelmi fizetési mérlegrendszer egyensúlya vagy egyensúlytalansága izgat.

És erre mondom azt, hogy gazdaságilag egyértelműen megalapozott, hogy az nem működik, hogy a világ legnagyobb kereskedelmi többlete Kínában van a legnagyobb kereskedelmi deficit meg Amerikába, és hogy Amerika ezzel ne akarjon valamit csinálni, csinált is, átirányította az eur a kínai termékeket Európába, amit egyébként egy évvel ezelőtt megmondtunk, hogy pontosan ez fog történni, hiszen abban nagy volt az elszántság, hogy a a kínai többlet ne növekedjen, sőt lehetőleg csökkenjen az Egyesült Államok irányába. illetve fizesse meg azokat a vámokat, amiket kirónak rájuk.

Ugye ez a teljesen logikus része.

Most mondhatunk még pár ország egyértelműen Kína dominánsebben.

Ami a meglepőbb volt, hogy a szövetségeseket, tehát mondjuk ott van Kanada és Mexikó, akivel kereskedelmi megállapodás van, ami szerintem egyébként Amerikának is jó, Mexikónak is jó, Kanadának is.

Nyilván soha se tökéletes semmi lehet fazonizni, de hogy itt is tulajdonképpen a a pörölyt bedobták a a kirakat üvegbe, ahelyett, hogy mondjuk tárgyalások legyenek.

Bár ugye ezt tudjuk, hogy Trump tárgyalási taktikája az az ez, hogy durván kell indulni, kicsit engedni, aztán még durvábban menni.

Aztán amikor már azt hiszed, hogy megállapodtál, ugye ezt Márkó Pápics a BCA Researchnek a geostratégia úgy hívja, hogy hogy ott hagyod a menyasszonyt az oltárnál.

Tehát még a hatodik lépés is az, hogy még utoljára nem is az, hogy chicken out, hanem hanem hogy összedönti az addigi megállapodást, és akkor már tényleg mindenki most már valahogy oldódjon meg, és ez néha működik, néha nem.

És úgy tűnik, hogy ez ezt alkalmazza a szövetségeseknél.

Tehát ezt kapta Kanada, ezt kapta Mexikó, kapott egy ilyet Brazília is, főleg miután ráadásul politikai konfliktus is van.

A korábbi elnök ugye élvezte Trump szimpátiáját.

Hát ugye a helyi bűnöldöző hatóságok megnak a szimpátiát meg nem ül nem nem élvezte, úgyhogy börtönbe került.

De hát ami miket leginkább izgat, az maga Európa, illetve a NATO szövetség, ami hát egy picit mintha repedezni látszanak.

Tehát hogyha nekem valaki azt mondja bármikor az elmúlt mondjuk 58 évemben, hogy a német vezetéssel a NATO tagok felvonulnak Grönlandba, hogy megvédjék Grönlandot Amerikától, akkor azt mondom, hogy ez még kabaré réfának is hihetetlen.

Márpedig ezek a mai szalagcímek meg a tegnap esti szalagcímek a főportálokon, illetve médiában.

Úgyhogy ez egészen döbbenetes.

És talán erről még biztos fogunk beszélni egy kicsit.

Úgyhogy ezt most csak megpróbálom egy mondatban összesűríteni, hogy Európát fölrázta abból az álomból, abból a Csipke Rózsika álomból, hogy hát itt se védelemre nem kell költeni, se nem kell ezzel foglalkozni, ezt majd Amerika megoldja.

És hát tulajdonképpen ha ez még nem is lenne akkora baj minddig, amíg persze megoldja, de hogy a gazdaságról is egy picit Európa hasonló, meg az integrációról is hasonlóan gondolkozott.

Tehát az a fajta európai lemaradás, ami nyilván egy nagyon magas szintű élet módot biztosít a az európai átlagpolgárnak, de közben a világ többi részéhez képest technológiailag, gazdaságilag és stratégiailag is lemaradóban van Európa.

Ez hála Istennek reméljük, hogy most megáll és talán egy felzárkózás indul el.

Nem azt mondom, hogy nagyon optimista vagyok ebbe, de legalább az amerikai kényszer meg ezek a pofonok talán felébresztették az európai politikusokat, meg hát minden európai állampolgárt. >> Erre mondtam, Ricsi, hogy Európa egy a tengerparton elegánsan kávézgató úriember, és megjelent három tetovát verő ember.

Egy amerikai, egy kínai és egy orosz.

És most már ez az úriember elkezdett edzőterembe járni, hogy fel tudja-e venni a harcot ezekkel a személyekkel, azt az szerintem még nincs eldöntve, de mindenképpen az irányokat kijelölte ez a folyamat.

Egyébként >> váló szalonba már belézett. [nevetés] >> Igen.

Hát egyébként Trump számára a nemzetközi kereskedelem egy zéro összegű játék.

Tehát hogyha ha importál bármit Amerika, azt ő veszteségnek tartja, ami egészen egész a merkantizmusnak egy egészen extrém formája.

De nagyon látszik az amerikai és főleg a trumpi gondolkodásban.

Az európai politikusok között elég nagy különbségek voltak.

Volt, aki nagyon jól kezeli Trumpot, ugye a Finn Finn elnök híresen ilyen, vagy Mark Rut NATO főtitkár.

Hát ritkán hallottam tőle ilyen tömérezést, mint amit néha megenged, hogy Trump mennyire fantasztikus vezető, de nyilván ez arról szól, Trump szereti, ha dicsélik.

Ha valakit dicsérnek, talán kérni is lehet majd akkor tőle.

Nem mondom, hogy Európa nagy eredményeket ért el.

Inkább azt mondanám, hogy hogy a legrosszabbat sikerült elkerülni.

Ez a 15%-os vám, amit kapott Európa.

Hát nem jó, de ezzel még talán együtt lehet élni.

Nem ez a fő probléma Európában azért azt érdemes kijelenteni. >> Úgy érzitek, ez elegendő éébresztő volt, vagy Európa azért folyamatosan így visszamenne a tengerpartra…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Visszatekintünk a 2025-ös világrend váltásra”

Miről szól ez az epizód: „Visszatekintünk a 2025-ös világrend váltásra”?

A Concorde Podcast 2025-ös világpolitikai és tőkepiaci eseményeket elemző adásának első részében visszatekintenek a tavalyi év történéseire. Jaksi György és Móró Tamás vendégek, akik Donald Trump külpolitikájának ellentmondásait, Európa ébredezését és Kína gazdasági stratégiáit… Az epizód a Concorde Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Visszatekintünk a 2025-ös világrend váltásra”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jónap Richárd, Móró Tamás, Vidovszky Áron, Tunkli Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Visszatekintünk a 2025-ös világrend váltásra”?

Fő témái: világrend váltás, világpolitika, tőkepiac, külpolitika, gazdasági stratégia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Visszatekintünk a 2025-ös világrend váltásra”?

Megjelenés: 2026. 02. 02.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/concorde-podcast/visszatekintunk-a-2025-os-vilagrend-valtasra

Több epizód a Concorde Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból