Dalszerző Podcast

Műhely: A megfeszített

· PT50S

Összefoglaló

Kecskés D. Balázs zeneszerző A megfeszített című oratóriumát mutatja be a Műhely podcast első adásában. Az epizód a mű keletkezésének folyamatát, műfaji sajátosságait és a benne szereplő irodalmi ihletőket tárgyalja, mint Nietzsche, a Biblia és Pilinszky János szövegei. A művet…

Röviden

Műsor
Dalszerző Podcast
Megjelenés
2026. 04. 01.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Horváth Gergely, Kecskés D. Balázs, Pilinszky János
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kálváriánk csak most kezdődik.

Hogyan lehet egy profán állításból szakrális zene?

Miért szólíthatja meg egy több 100 éves műfaj a jelengatóit?

Szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez pedig itt a dalszerző műhely, a dalszerző kortársmagyar alkotásokat vizsgáló podcast sorozata, amelyben minden alkalommal az alkotóval nagyítunk rá egy új műszületésére.

Itt a műhelyben a gondolati nagyív és a praktikus megoldások egyaránt fontosak számunkra, és elsősorban olyan művekhez megyünk közelebb, amelyek megszületésük pillanatától azt sejtetik magukról, hogy túlmutatnak a pillanaton.

Üdvözlünk benneteket aztus világában.

A dalszerző podcastot hallgatjátok.

Az első műhelymunka Kecskés Dé Balázs zeneszerző, a feltámadott című oratóriuma, amelynek február 5-én volt az ősbemutatója a Pesti Vigadóban a Bartok Rádió élőben közvetítette.

És aki jelen volt, vagy a közvetítést hallotta, talán egyetért velem abban, hogy képletesen szólva egy valami, ott és akkor biztosan feltámadott az oratórium maga.

Köszönöm szépen, hogy eljöttél a műhelybe. >> Szia Gergő, köszönöm a meghívást.

Bocsánat, csak egyetlen megjegzés, mielőtt tovább tovább megyünk, hogy a a cím az viszont az nem a meg feltámadott, hanem a megfeszített. >> És ez egy milyen jó.

Köszönöm szépen, hogy mond az, hogy a további mondatokat is befolyásolja.

És nem véletlen, hogy a lejegyzésnél elírtam, mert arra akartam pont rákérdezni, hogy oratórium esetében a inkább a feltámadott lenne a tematika, mint a megfeszített, mert ez ugye te ez egy különbség.

Köszönöm szépen és elnézést kérek.

Tehát a mű címe valóban az, hogy a megfeszített.

És akkor majd erről mindjárt beszélünk, de érdekelne az oratórium is, mint műfaj.

Tehát te magad hogyan éled meg, amikor ezt a márhogy ezt a feltámadást vagy az oratórium műfajának a jelen valóságát? >> Ez a darab a megfeszített című oratórium vagy passió, inkább azt mondanám, mert ha úgy úgy vesszük, akkor inkább a passió műfajhoz áll közel.

És ugye a passió műfajában viszont hagyományosan ott ott végetér a sírbatétellel a a folyamat.

Tulajdonképpen én ebben a hagyományban vagyok benne, úgyhogy a feltámadást azért sem írtam bele, bár bizonyos értelemben azt gondolom, hogy benne van ebbe a műbe is, legalábbis beleérzem ebbe a műbe a feltámadást is.

De valóban most, hogyha tágabban értelmezem a kérdést, akkor az oratórium műfaja szerintem nyilván mást jelent ma, mint régen, de de nem mondanám egyáltalán egy olyan, ami amiben nem születnek új alkotások, vannak 21. századi moratóriumok is, még ha nem is olyan olyan számban, mint mondjuk a a Handle meg a Vach idején, >> akkor kezdjük ott, hogy ez a nagy kiállítású színes széles jásznú darab, amit írtál, szerintem ez valahol, vagy kérdezem inkább persze, hogy egy zeneszerzőnél valami olyasmi vállalás lehet, mint egy szimfónia, nem?

Tehát ez egy nagy >> abszolút >> mandátum és névjegy. >> Igen.

Én ezt tulajdonképpen inkább egy irodalmi párhuzammal képzeltem el.

Tehát úgy képzeltem el, mintogyha egy író lennék, aki ír egy regényt, vagy egy nagy regényt, mondjuk így.

Tehát, hogy tényleg azzal a azzal az ambícióval is meg vággyal kezdtem neki ennek a darabnak, hogy most szeretnék egy hosszabb művet alkotni, amiben úgy minden számomra pontos dolgot így belepakolok bizonyos értelemben, egy világot hozok létre.

És ennek minden minden kockázatával együtt vágtam bele abba a vállalkozásba.

Tehát egy egyfajta legénynek képzeltem ezt el. >> A kockázatot hol láttad? >> Hát a kockázatot nyilván abban, hogy hogyan ír az ember egy szűk órás darabot úgy, hogy az a az fenntartsa a figyelmet.

Meg úgy egyáltalán, hogy hogy az ember rengeteg időt rászán egy ilyen ilyen terjedelmi darab megírására, és hogy vajon mi lesz a vége.

Tehát, hogy bennem volt egyfelől egy nagyon nagy indíttatás arra, hogy megírjam ezt a művet.

Ugyanakkor volt bennem egy olyan is, hogy hogy mi lesz ebből, sikerül-e végül, összeáll-e ez nyilván.

És és hát ezt ezt az egy 10 hónapon keresztül írtam, úgyhogy egy hosszú folyamat volt. >> Amikor megjelenik a nagy regény vágya benned, vagy megjelent, akkor először tehát a forma, vagy a tét jelent meg, hogy azt el tudod-e, vagy meg tudod-e ugrani?

Tehát, hogy sokáig hordoztam magambal ennek a darabnak az ötletét már jóval korábban, mintogy elkezdtem írni magát a zenét.

Tehát magát ezt a koncepciót nagyon régóta hordozom magamban. 2021 körül jutott először eszembe.

És hát igen, hogy hogy vajon az, ami amit csinálok, vagy amit elkezdek írni, az vajon méltó lesz-e ahhoz a koncepcióhoz, ami először eszembe jutott?

Ez volt bennem, azt hiszem, ez a gondolat.

De de abszolút egy olyan olyan műről van szó, ami aminek minden porcikája belülről fakad, és nagyon belülről fakadó szándék vezérelt végig, azt hiszem. >> Mert, hogy te belőled fakadó szándék.

Hát igen, igen. >> A amikor azt mondod, hogy a méltó meglegyen a koncepcióhoz, vagy méltóság, akkor tulajdonképpen azt hiszem itt az ideje, hogy egy picit arról beszéljünk, sőt nem is picit, hogy mi az az eredeti koncepció, amire anno évekkel ezelőtt gondoltál, hogy kifejtsd, mert ugye itt itt csúsztam meg a megfeszített és a feltámadott közö, de azért ehhez köze van.

Szóval tulajdonképpen kívülről nagyon meglepő módon te nicét nicse idézeteket most a szövegről beszélek, amit >> elhangzik.

A nitse idézetek különböző művekből Márk evangéliuma, passió részek, 14-15. fejezetek, valamint Pilinski szövegeit tetted egybe, nagyjából váltakoznak.

Mi volt a az alkotói megfontalás?

Először úgy képzeltem, hogy még az is megforult a fejemben, hogy lehet, hogy csak a nsét fogom használni.

Szép lassan alakult ki a ez a ami végül amit felsoroltál.

Kicsit absztrakt vagy vagy lehet, hogy kicsit távolról indul a gondolat, hogy hogy a a Brams német rekvemmje volt az én mintám, ami egy szerintem világi üzenetű mű, de ugyanakkor szakrális szövegekre épült.

És és ugye Bram Smith a 19. század gyermeke egyébként protestánsként felnőtt alkotó. ő használta azt a kulturális alapanyagot, ami a rendelkezésére állt, és amit abban a korban nagyon jól értettek, tehát a a szentírásnak a a szövegét.

Azon gondolkodtam el, hogy hogy ennek a kifordítását, ez az ellenkezőjét meg tudom-e csinálni.

Tehát hogy mondjuk egy olyan szövegre építve, ami lehet, hogy nem szakrális, hanem hanem profán, de de valamit kifejez a korról, amiben mi élünk, és és abból hogyan fogok egy szakrális izzású művet létrehozni.

Ez volt a az alapkoncepcióm, és hát rengeteg Nietse szöveget végignéztem, meg meg kijegyzeteltem, rengeteget gondolkodtam rajta, de még ez jóval a zene írása előtt történt, és ahogyan egyre több és több anyag gyűlt, valahogy egyre inkább összeállt bennem az, hogy itt egy történetre fogom kifuttatni.

Ez pedig az őrült példázata lesz, ami a vidámtudománynak az egyik parabolája, amiben a híres istenhott mondat is egyébként elhangzik, amit idéztél is.

És hát rögtön eszembe jutott az, hogy hát ez a ez a ez ez milyen jól összehozható a passióval az Isten halott témakör, ugye, hogy Istennek az a az a fajta halála, ami ugye a kereszten történt, az az összekombinálható, ütköztethető ezzel a történettel, és hogy ebből alakítottam ki az egésznek a koncepcióját.

Te hogyan kavarodtál bele a Nietzsövegekbe? >> Ez egy hosszú hosszú út volt.

Több helyről is hallottam róla.

Egyrészt hallottam egy Ré Zsirárd nevű filozófustól róla, tehát hogy hogy ő arról írt, hogy nincsen mennyire aktuális szerinte, vagy hogy mennyire mennyire sok mindenben így a mai kort kifejezi az ő, vagy mennyire hatással volt a mai korra.

Ö de egyébként találkoztam vele egy magyarul frissen megjelent könyv kapcsán is, ami pedig egy Truman nevű figurának, egy teológusnak a a műve.

A modern én felmelkedése és tündöklése ez a címe.

És amiről hallottam egy podcast beszélgetést két teológustól, Szabados Ádámtól és Bojki Lászlótól.

Ez a Tűzfal podcast lehetett >> a Igen, a Tűzfal podcastben hallottam ezt a beszélgetést és ők nagyon sokat emlegették Nietét is, és hogy mennyire összefügg a nichsei gondolatkör a mai kor állapot leírásában.

És tulajdonképpen ezek a hatások, tehát a zsirár meg a meg a Truman könyv, illetve a tűzfal beszélgetések így elindították bennem ezt a gondolatot, de már nem emlékszem a kronológiai sorrendre, de ezek miatt.

René Zsirár katolikus Amerikában tanító francia tudós volt, aki a többek között a mimézis elmélet és a bűnbakképzésnek a >> a természetét írta le, és okozott vele nagyon nagy hát tulajdonképpen gondolkodásbeli forradalmat, úgyhogy lehet, hogy egyébként őt is újra elő kéne venni, csak nem könnyű olvasmány, de azért is nagyon izgalmas, amit mondasz, mert ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy olyan filozófus életműve ragadt meg podcastok és olvasmányok kapcsán, akinek a leghíresebb mondata az, amit mondtál, tehát hogy az Isten hallott.

Viszont ez a mondat általában ki van szakítva a saját kontextusából, és így be van lengve, hogy ezt így valahogy értse az ember, de hogy tulajdonképpen hogy is érti ezt Nietse a te olvasatodban?

Hát igen, az az, hogy hogy érti Nietzse, az az egy nagyon jó kérdés.

Az biztos, hogy maga a kerttörténet, tehát ennek a példázatnak a története az ugye az, hogy egy őrült ember szalad a piacra, és ő kiáltozza és vágja egy tömegnek a fejéhez, amelyik ott áldogál a piactéren, annak az igazságát, hogy Istent ők megölték, és hogy Isten meghalt, és mindjájan a gyilkosai vagyunk, ahogyan állítja Nietzse.

És hát ezt ugye, hogyha az egész történetet értelmezzük, akkor általában úgy szokták értelmezni, hogy ezzel nincsen annak a konzekvenciáit vta le, hogy mi történik akkor, hogyha Istent kivesszük a képletből.

Tehát, hogy milyen világ jön létre, milyen milyen válságok, milyen értékbeli zűrzavar tud annak az eredménye lenni, hogyha hogyha ezt kivesszük a képletből, és hogy mennyire hűvös lesz a levegő.

Ugye ez van is egy ilyen mondat, hogy nem lesz-e hűvösebb, vagy nem lett hűvösebb attól, hogy hogy ez megtörtént.

Tehát egy ilyen nagyon nagyon erős szöveg ez a Nietzse.

Hát sokféleképpen szokták értelmezni, de nekem mindenképpen a egy ilyen állapot leírás.

Nekem mindig ez a szó jutott eszembe, miközben olvastam ezt és akármit is gondolok erről az állapotról, de én ezt nagyon igaznak éreztem, vagy vagy nagyon éreztem ennek az igazságát a a magam korára nézve. >> Tehát olyan, mintha nem lenne Isten jelen a világban. >> Mondhatni Igen.

Igen, ez szerintem nagyon nagyon fontos, hogy itt hogyan fogalmazunk, merthogy az a világ, amiről beszélsz, hogy nincs semmit prognosztizált.

És ugye ha jól emlékszem, ez a parabola végződik úgy, hogy és ez benne is van a szövegben szerintem igen.

Hogy túl korán jöttem. >> Igen.

Igen. >> Mondja a próféta, aki ennek a hiánynak a következményeit tárja ott a piactériek elé.

Szóval van egy ilyen nagyon nagyon apokaliptikus szerző, aki nem Isten ellenes volt, hanem egész egyszerűen meg látta azt a élesen a saját kora meg a következő kornak a irányát, jövőjét, hogy hová fogunk menni.

Van egyszer egy Mark evangéliumbeli végjáték, leírás, és van egyszer egy Pilinski, az apokrif, amivel dolgozol.

Na akkor ugye itt jön be az, hogy a passió vagy hát moratórium műfajában hol van a fókusz.

Hát a passió műfajában ugye alapvetően a a szenvedéstörténet áll a középpontban egyértelműen.

Tehát ha a Bachpasokat megnézzük, akkor a Bachpasok is olyanok, hogy van bennük bibliai szöveg, és van bennük alapvetően ezekre a bibliai szövegekre történő reflexió, ugye ami amik amiket nem a bibl, tehát amik nem bibliai szövegek, de de amik alapvetően ezeket a tartalmakat bontják ki, vagy ezekre reflektálnak.

Ebből áll össze a meg ugye korál korálok a bakban.

Nálam biztos, hogy nem hagyományos passióról van szó.

Tehát itt párhuzamosan futó történetekről van szó, azt hiszem.

Tehát, hogy nem >> ez egy nagyon radikális passió. >> Igen, így is mondhatjuk, hogy kétféle ezt ezt a nekem nagyon tetszett a amit a Csengeli Kristóf mondott a kritikájában a a Bartók Rádió újzenei újságc című műsorában, hogy kétféle Istenhalál zajlik a a passióban.

Az egyik az a jézusi kereszthál, a másik pedig a modern ember Isten gyilkossága.

És ennek a ennek az egésznek a párhuzamossága alkotja ennek a passionak így a motorját, azt hiszem. >> Na és amikor a azon gondolkodsz, hogy ezt a radikális pasió olvasatot vagy értelmezést, amit összetettél fejben koncepcionálisan, hogyan fogod megvalósítani, akkor kérdezem valamennyire a leendő hallgatóid a szemed előtt voltak, nem? >> Hát nyilvánvalóan persze, >> mert azért az egy kérdés, hogy tehát hogy hogyan akarod elengedni utána a hallgatókat?

Hát igen, igen, igen, igen. >> Isten meghalt, a világ meghalt, vagy haldoklik.

Hogyan lépjünk ki a fasod után? >> Ugye a zárószakaszban azért nem véletlenül jelenik meg a Pilinski, meg hát nem csak a Pilinski, hanem egyébként Zsoltár is megjelenik ebben, tehát helyet kap a a remény is, én azt gondolom.

Bár volt, aki az úgy fogalmazott, hogy ez egy csak egy nagyon halvány remény.

Én én ezt egyébként nem annyira gondolom halványnak.

Tehát amikor a zsoltár bejön és és ugye a a mizeré nobiszó és az irgalmaz nekünk mondat is megszólal, akkor én itt egy elég ezt egy elég komoly pillanatnak érzem.

És a leges legvégét a Pilinski apokrif versét, a rabruhás embert, aki a pusztulással szemben halad, én azt pedig egyértelműen Jézusnak gondolom.

Legalábbis én nem az volt így az állt össze, hogy egyfajta Jézusi figura az az ember, aki aki szembegy a pusztulással.

Tehát, hogy az egésznek a a sötét világa nem oszlik szét a művégére, de a remény megjelenik benne.

És én ezt így igaznak éreztem a végén. >> Akkor mondjuk az pontosabb fogalmazás lehet a részemre, ha úgy fogalmazom, vagy kérdezem, hogy a sötétség van, de a kérdés, hogy van-e fény és van fény. >> Igen, hát én én ezt akartam, azt hiszem, a darabbal üzenni, és és ezt is gondolom.

No, azt szerintem nagyon fontos elmondanunk, hogy egy olyan darabról van szó, ami ami nagyon intenzíven hat a hallgatójára.

Nagyon változatos eszközökkel élsz.…

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Biblia

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Műhely: A megfeszített”

Miről szól ez az epizód: „Műhely: A megfeszített”?

Kecskés D. Balázs zeneszerző A megfeszített című oratóriumát mutatja be a Műhely podcast első adásában. Az epizód a mű keletkezésének folyamatát, műfaji sajátosságait és a benne szereplő irodalmi ihletőket tárgyalja, mint Nietzsche, a Biblia és Pilinszky János szövegei. A művet… Az epizód a Dalszerző Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Műhely: A megfeszített”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Horváth Gergely, Kecskés D. Balázs, Pilinszky János.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Műhely: A megfeszített”?

Megjelenés: 2026. 04. 01.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/dalszerzo-podcast/muhely-a-megfeszitett-3efcfe9d

Több epizód a Dalszerző Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból