Della - 24.hu

A leggazdagabb magyarok érdeklődtek a Sziget Fesztivál iránt

· PT41M53S

Összefoglaló

A Della című gazdasági podcast legújabb adásában Gerendai Károly vállalkozó, üzletember, a Sziget Fesztivál új tulajdonosa a vendég. Bakaev Zoltán műsorvezetővel beszélget a Sziget lehetséges megmentőiről és a vállalkozók köréről, akik érdekődtek a fesztivál iránt. Kitérnek a…

Röviden

Műsor
Della - 24.hu
Megjelenés
2026. 06. 10.
Hossz
42 perc
Témák
gazdaság, üzlet, sziget fesztivál
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Itt [zene] lehet tudni ezekről a bizonyos üzleti befektető jelöltekről, akiknek aztán a az ajánlatát visszautasítottad, ők egyébként a top 100 meg 150 kiadványokban szereplő üzletemberek? >> Igen, azt hiszem talán mindegyikük szerepel [zene] benne, de egyébként vannak, akik akár a élbolyban, vannak akik [zene] lejjebb.

Csak akkor mondom, szórópróbűen Csányi Sándor például köztük volt. >> Ő személyesen nem, de volt az ő részéről is üzenet, [zene] hogy beszéljünk, hogyha csak vele már odáig nem jutottunk el, hogy hogy egyébként hogy tehát ő azt üzente, hogyha segítségre van szükség, akkor [zene] keresse. >> Ugye itt a top 10-es kategóriában mostanában azért jellemzően nhez köthető vállalkozások voltak felelhetőek.

Ebben a körben kell gondolkoznunk a [zene] sziget potenciális vagy lehetséges megmentői között, akik végül nem kerültek szóba?

Nem, tehát olyan, aki aki mondjuk ma milyen klasszikus értelemben, de neres vállalkozóként van számon tartva, olyan egyáltalán nem volt olyan, akinek van olyan vállalkozása, amiben együttműködik ezzel a körrel.

Olyan volt kettő is, de de voltak olyanok, akik meg abszolút [zene] ettől a politikától független klasszikus nagy vállalkozók.

Ez a Della, [zene] a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog. >> Üdvözlöm önöket.

Ez a Della24.hu [zene] gazdasági podcast műsorra.

Bakaev Zoltán vagyok, műsorvezető, mai vendégem Gerendai Károly vállalkozó, üzletember, a sziget régi, illetve új tulajdonosa.

Üdvözöllek a stúdióban. >> Helló!

Ugye tegeződhetünk már ennyi alkalom után. >> Így van.

Június 9-én rögzítjük 3 órakor délután 3 órakor.

És arra kérném önöket, hogy ha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

Károly, a az adás rögzítése előtt nem sokkal szólalt meg Karácsony Gergely főpolgármester egy önkormányzati konferencián.

Mindjárt ki fog derülni, hogy a sziget szempontjából ez érdekes vagy nem érdekes [torokköszörülés] megszólalás volt.

Arról beszélt, hogy a főváros nem tudja teljesíteni a jövő heti soron következő adó kötelezettségét.

Tehát könnyen csődbe fordulhat.

Amennyiben a pénzügyminisztérium, az új kormány pénzügyminisztériuma nem ad további haladékot a fővárosnak erre a [torokköszörülés] az adónemre, vagy erre a a az ókötelezettségre.

Engem most az a aspektusa érdekel ennek a bejelentésnek, hogy egy esetleges fővárosi csődt, Budapest csőye bármilyen módon befolyásolhatja-e a sziget megrendezését.

Ha jól tudom, akkor nincs már közvetlen támogatás a főváros és a sziget között, de mondjuk vannak különböző konstrukciók, diákjegyek, amibe a tömegközlekedés használata is benne van.

Tehát, hogy ti ez ügyben próbáltok tájékozódni, van-e esetleg információtok arról, hogy mi történne egy olyan esetben, hogyha ez a csődbe állna?

Az az igazság, hogy nem tudom pontosan, hogy mit jelentett be főpolgármester úr, ezért így nehéz megmondani, de önmagában a fővárosnak, ha mondjuk tényleges csőthelyzet állna be, és ez azt jelentené, hogy mondjuk adott esetben a fővárosi cégek is valamilyen módon működésképtelenné válnának, az nekünk is okozhatna nyilván komoly problémát, hiszen a tömegközlekedéstől az infrastruktúráig, a kertészeti munkáktól, a nem tudom, a sok minden mindenig vannak, amiket fővárosi cégek látnak el a sziget kapcsán.

Úgyhogy ez okozhat ilyenfajta fennakadást magát.

A fővárossal kötött területbérleti szerződésünket ez nem hiszem, hogy konkrétan érinté, hiszen ott egyrészt az egy 10 évre kötött szerződés, és abban ugye mi fizetünk a fővárosnak, nem ő nekünk.

Tehát ilyen értelemben ott nincs szó róla, hogy akkor ettől mondjuk mi elesnénk valamilyen bevételektől.

Abban a konstrukcióban, amit meg ennek a bérleti szerződésnek kapcsán kitárgyaltunk, hogy a diákoknak féláron kedvezményes bérleteket árusítunk, ott megint csak azt gondolom, hogy a főváros nem [horkantás] konkrét szereplő, tehát hogy ott nem arról van szó, hogy ők adják ki ezeket a jegyeket, vagy valamilyen módon. velük ebben konkrét dolgunk van, amit mi adjuk ezt a kedvezményt a diákoknak, csak annyi, hogy ezt a a BKK jegy applikációján keresztül, illetve azt hiszem a MÁV applikáción keresztül is azok, akik diákbérlettel rendelkeznek, azok vehetik igénybe ezt a kedvezményes jegyet.

Úgyhogy ott nem tudom, hogy ez okozna-e valami fönnakadást, de >> közvetlen veszélyt nem jelent, nem fenyeget >> a sziget megrendezésére azon a módon jelent veszélyt, hogyha mondjuk összeomlik valamiért a főváros működése és ne adj isten nincs tömegközlekedés, vagy nincs szemételszállítás, vagy nincs, nem tudom, azért azok okozhatnának nekünk is problémát, de azért remélem, hogy ilyenről nincs szó. >> Nektek egyébként van közvetlen forró drótotok a fővároshoz, amin keresztül gyorsan lehet rendezni az ilyen vitás kérdéseket? >> [horkantás] >> Hát mit nevezünk közvetlen forró drótnak?

Nyilván van személyes kapcsolatunk akár főpolgármester úrral, akár a kollégáival, akár a különböző frakciókkal, hiszen volt számos egyeztetés akár az elmúlt években, akár amióta én visszajöttem most a ugye a Konkrét sziget közterületfoglalási vita kapcsán.

Tehát ilyen értelemben valószínűleg, hogyha van egy ilyen konkrét probléma, akkor akkor megpróbálnánk őket nem csak levélben megkeresni és tájékoztatást kérni, hanem akár telefonon vagy személyesen is.

De én azért abban bízom, hogy itt inkább arról a helyzetről van szó, hogy a főpolgármester úr azért, hogy mondjam, farkast kiállt, merthogy egyébként úgy érzi, hogy most talán már az új kormányzat jobban odafigyel majd ezekre a a kérésekre, vagy erre a segítség felhívásra, és remélem, hogy erre kap is majd valamilyen pozitív választ. >> Ugye elég viharos éveken van túl a szigetfesztivál. ö megtörtént tavaly ősszel a tulajdonosváltás, visszaléptél tulajdonképpen a a biznisbe.

Ö legutóbbi nyilatkozataidban szó volt arról, hogy május végi határidővel esedékes a szigetet megrendező cégben a tőkeemelés, amelyben tulajdonos társaid, az alvállalkozók, akik a sziget lét nem létrehozás megrendezésében közreműködőek, ez rendben zárult-e határidőre?

Igen, szerencsére megtörtént az ezzel kapcsolatos, hogy mondjam, mind a szerződések aláírása, mind a törzőke befizetése a partnerek részéről.

Úgyhogy most már kibővült a sziget cégnek a tulajdonosi köre ezzel a kilenc céggel, akik gyakorlatilag másfél vagy 1,25 és 5% közötti tulajdonrészt szereztek a a Sziget Zrt.

És ezáltal most már gyakorlatilag van összesen 30%-nyi tulajdonostársunk a a cégben, és ez ezek a tehát gyakorlatilag a legfontosabb partnerei gyakorlatilag az a szigetrendezvénynek olyan nagy alvállalkozói vagy partnerei, akik eleddig is egy stratégiai együttműködésünk volt, ők segítettek most abban, hogy az idei évben azt, amit még tervezett veszteségek, azt tudjuk finanszírozni. az ő tőkeemelésük által. >> A nem tudom milyen időtávú üzleti tervál rendelkezésre.

Öt éves táblatban hogy látod a sziget profitabilitását?

Hát most öt éves táblatban még egy kicsit bizonytalan, hogy hogy bármit merjek így mondani.

Én azt gondolom, hogy most egyelőre a 26-os és a 27-es év az, ameddig így alapvetően a tervezésben előre tudtunk gondolkodni, mert magunknak azt tűztük ki, hogy a 27-es évben el kéne érjük azt, hogy alapvetően a sziget átfordul abba, hogy újra önfenntartó lehet.

Tehát azt tudtuk, hiszen ugye ez a sajtóban is megjelent tavaly még 2,8 milliárd Ft veszteséggel zárta a cég az évet, és ezt még szerencsére a a korábbi tulajdonos ugye magára vállalta a tavalyi év veszteségeit.

És innentől ugye mi az idei évre készítettünk egy olyan tervet, amiben még a tervben is másfél milliárdos ebitaminusz van, és még az is mondjuk úgy, hogy kérdés, hogy ezt legalább tudjuk-e ezt a tervet hozni, de ez azért volt, hogy nagyon tudatosan egy veszteséggel terveztünk, és nem azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehet akkor most ennyit lehúzni a költségvetésből, mert azzal azt gondolom, hogy végérvényesen kicsináltuk volna a szigetet, hogyha most egyszerűen annyit teszünk, hogy egy sokkal rosszabb szigetet szervezünk, mert mi lenne lenne az, amiért akkor legközelebb is el akarjanak akár még többen jönni, hanem most azt néztük meg a kollégákkal, hogy hogyan lehet egyrészt a meglévő költségvetést úgy átstruktúrálni, hogy mik azok az elemek, amik mondjuk kevésbé fájnak, ha akár elhagyjuk.

Ilyen például az, hogy ugye a hat nap helyett öt teljes értékű nap lesz csak a szigeten, és ezzel tudtunk ugye valamennyit nyilván a programköltségeken is, a technikai költségeken is, a személyi költségeken is spórolni, de ezeket a látható összeg, amit ezen [horkantás] tud hát nyilván a itt azért összességében ugye egy 14,8 milliárdos költségvetésről beszélünk és ebben a költségvetésben tudtunk gyakorlatilag ebben találni egy ilyen nagyjából 10%-nyi olyan tételt, amit az egyik oldalról mondjuk úgy, hogy átcsoportosítani tudtunk, mert hogy ezzel nem ment lejjebb az összköltségvetésünk, hanem egyszerűen fejlesztésekre tudtunk, olyan fejlesztésekre átforgatni, amitől azt gondolom, hogy esélyt kap a sziget arra, hogy újra jobb legyen, jobban érezzék ott magukat az emberek és többen akarjanak a legközelebb jönni.

És mivel még emellett is volt még nagyjából másfél milliárd Ftnyi olyan, aminek meg nem találtuk meg ezt a fajta átcsoporthosítható fedezetét, ezért számoltunk azzal, hogy még idén ennyi veszteséggel fogunk tudni működni várhatóan.

De azt gondolom, hogy ez mind kell ahhoz, hogy egyáltalán esélyt kapjon arra a sziget, hogy a 27-es évben már ez egy minimális veszteség legyen, vagy akár a nullához közelítsünk, és akkor van esély arra, hogy mondjuk utána végre megint egy olyan pályára álljon a rendezvény, hogy részben önfenntartó lehet, részben akár elkezd valamennyit visszatermelni. >> Igen, mert hogy arra vagyok kíváncsi, hogy mi volt a vonzó ajánlat a tulajdonostársak számára.

Az nyilván nem, hogy idén veszteségvőrö pedig null szó adó, tehát hogy perspektívikusan kellett, hogy valamilyen profit is megjelenjen a horizonton. >> Igazából nem véletlenül ők lettek a tulajdonostársak, hiszen kaptam megkereséseket akár pénzügyi befektetők oldaláról is, hogy érdekelné őket a sziget, mint esetleg potenciális befektetés.

És ezeket a megkereséseket mind ududvariasan én pont azért utasítottam el, mert őszintén elmondtam mindenkinek, hogy amit én most látok a sziget előtt álló kihívásokból, az alapján én most befektetésként nem merem ajánlani senkinek a szigetet. ugyanis azt gondolom, hogy a nagy kérdés az, hogy egyáltalán újra önfenntartóvá tehető-e, de az, hogy ebben olyan hozam is legyen, ami mondjuk egy befektető számára értelmezhető megtérülés egy befektetésre, olyat én nem látok most őszintén.

Ezért akiket megkerestem, azok pont azok a szereplők voltak, akiknek nem csak akkor van érdeke abban, hogy legyen sziget, hogyha majd esetleg hoz valamilyen osztalék ágon is megtérülést az ő vállalkozásaiknak, hanem ők azok, akik ugye a legnagyobb alvállalkozói egyébként a szigetnek, és ha nincs sziget, akkor elesnek ettől a megbízástól és annak a valamilyen profittartalmától, hiszen jellemzően minden vállalkozó valamilyen profittartalommal szolgáltat a szigetek a sziget Tehát ők abban, hogy egyáltalán legyen sziget, abban is érdekeltek, nem csak abban, hogy majd nyereséggon visszakapjanak valamit a pénzükből.

Attól még persze nyilván mindenki azt szeretné látni, hogy előbb-utóbb lesz akár ennek valamilyen be megtérülése a befektetésének is, de már azzal, ha van sziget és továbbra is ők ott nagy alvállalkozóként működni tudnak, akkor azzal már valamilyen megtérülésük lesz.

Mit lehet tudni ezekről a bizonyos üzleti befektető [torokköszörülés] jelöltekről, akiknek aztán a az ajánlatát visszautasítottad, ők egyébként a top 100 meg 150 kiadványokban szereplő üzletemberek? >> Igen, azt hiszem talán mindegyikük szerepelt benne, de egyébként vannak, akik akár a élbolyban, vannak akik lejjebb.

Csak akkor mondom, szórópróbűen Csányi Sándor például köztük volt. >> Ő személyesen nem, de volt az ő részéről is üzenet, hogy beszéljünk, hogyha csak vele már odáig nem jutottunk el, hogy hogy egyébként hogy tehát ő azt üzente, hogyha segítségre van szükség, akkor keresse. >> Ugye itt a top 10-es kategóriában mostanában azért jellemzően nhez köthető vállalkozások voltak felelhetőek.

Ebben a körben kell gondolkoznunk a sziget potenciális vagy lehetséges megmentői között, akik végül nem kerültek szóba?

Nem, tehát olyan, aki aki mondjuk ma milyen klasszikus értelemben neres vállalkozóként van számon tartva, olyan egyáltalán nem volt olyan, akinek van olyan vállalkozása, amiben együttműködik ezzel a körrel.

Olyan volt kettő is, de de voltak olyanok, akik meg abszolút ettől a politikától független klasszikus nagy vállalkozók.

Úgyhogy én én de ebben tényleg nem azon az alapon, hogy most kire szavaz, vagy ki kivel szimpatizál, nem egyszerűen azon az alapon, hogy nem [horkantás] nem gondoltam ezt egyszerűen most egy tisztességes ajánlatnak befektetésre ajánlani a szigetet, amikor én magam sem hiszem, hogy klasszikus befektetőként hajlandó lettem volna befektetni, akkor úgy elég nehéz rábeszélni valak gondolom, hogy az egy teljesen normális elvárás egy befektetőtől, hogy ő egyébként akkor fektet be valahova, hogyha hogyha azt utána visszaláthatja akár kamatokkal azt a pénzt.

Én most őszintén volt a szigetnek olyan időszaka, amikor ezt mertem volna ajánlani.

Volt olyan, amikor ugye egy komoly tőkealap meg is vásárolta tőlünk először a többségi, aztán a maradék tulajdon részét is a szigetnek.

De az, amit én most az elmúlt éveket tanulmányozva pénzügyileg láttam, az alapján most tényleg itt olyan mértékű veszteségek voltak, hogy már azt is egy kifejezetten komoly teljesítménynek gondolom, hogyha ezt sikerül ledolgoznunk. azért áruld el nekünk, hogy ezek az üzleti befektetők és az ő ajánlatuk az mondjuk egy nagyságrenddel komolyabb tőkeinjekciót jelentett volna. >> Nem jutottunk el oda, hogy érdemben erről beszélünk.

Tehát én én én én azt tulajdonképpen viszonylag hamar felmértem és kitettem az asztalra, hogy én úgy…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Gerendai Károly

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A leggazdagabb magyarok érdeklődtek a Sziget Fesztivál iránt”

Miről szól ez az epizód: „A leggazdagabb magyarok érdeklődtek a Sziget Fesztivál iránt”?

A Della című gazdasági podcast legújabb adásában Gerendai Károly vállalkozó, üzletember, a Sziget Fesztivál új tulajdonosa a vendég. Bakaev Zoltán műsorvezetővel beszélget a Sziget lehetséges megmentőiről és a vállalkozók köréről, akik érdekődtek a fesztivál iránt. Kitérnek a… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 10..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A leggazdagabb magyarok érdeklődtek a Sziget Fesztivál iránt”?

Fő témái: gazdaság, üzlet, sziget fesztivál.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A leggazdagabb magyarok érdeklődtek a Sziget Fesztivál iránt”?

Megjelenés: 2026. 06. 10.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/a-leggazdagabb-magyarok-erdeklodtek-a-sziget-fesztival-irant-b2dee371

Több epizód a Della - 24.hu-ből