Della - 24.hu

Megharagudott az UEFA-ra a főpolgármester

· PT44M19S

Összefoglaló

Karácsony Gergely főpolgármester a Della podcast vendége volt, ahol a Tisza-kormány önkormányzatokat érintő ígéretei és döntései közötti ellentmondásokról beszélt. Az UEFA-val kapcsolatos nézeteltérései miatt sem ment el a rendezvényre, ezt udvariatlanságnak tartja a várossal…

Röviden

Műsor
Della - 24.hu
Megjelenés
2026. 06. 02.
Hossz
44 perc
Témák
önkormányzatok, főpolgármester, sportdiplomácia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem beszél arról, hogy igazából engem a foci csak akkor érdekel, hogyha magyar válngatott játszik.

Akkor érdekel és akkor szívesen nem úgy variatlanság a rendezők felé, hogy a város, amelyik megrendez, >> az elég udvariatlan volt a várossal.

Ezt tudom mondani. >> Tessék? >> Az UEFA elég udvariatlan volt a várossal, úgyhogy én én részben ezért se mentem el, >> mert >> nem ennél többet nem akarok mondani. >> De hát azért valamit áruljonal bedobtam már ide köz. >> Nem, ennyit akartam mondani.

És ezzel ennél >> a szervezéssel kapcsolatban voltakai.

Szerintem voltak béna és méretatlan helyzetek, de lépjünk túl ezen.

Én amikor voltam a stadionban meccsen, akkor magyar válogatott meccsen voltam, és nem a Vidben. >> Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog. >> Üdvözlöm a Della követőit, nézőit, hallgatóit.

Bakaev Zoltán vagyok, a 24.hu gazdasági podcast műsorának a házigazdája.

Mai vendégem Karácsony Gergely főpolgármester.

Üdvözlöm a stúdióban. >> Köszönöm a lehetőséget. >> Az adást június 1jén, jó korán 9 óra magasságában rögzítjük, és arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna, akkor iratkozzanak fel a 24.hu YouTube csatornájára.

Mint említettem volt, 9 óra táján járunk.

Ö Péter ezekben a percekben, órákban tárgyal Suljog Tamással a Sándor Palotában.

Találkozó apropóját az adja, hogy Magyar Péter május 31-ig adott határidőt a köztársasági elnöknek, és egyébként nem mellesleg más állami hivatalvezetőknek arra, hogy önként lemondjanak.

Nem tudjuk, hogy most mi hangzik el ezen a találkozón.

Valószínűleg a felvétel rögzítése alatt kerül majd sor a tájékoztatóra, de kíváncsi vagyok a véleményére, hogy nagyjából erre számított, hogy Magyar Péter felszólítását, intelmét nem fogják komolyan venni. >> Hát komolyan venni, komolyan veszik.

Szerintem rettegnek és tudják, hogy hogy lassan lejár az idejük.

Nyilván lemondani az az is béna, meg nem lemondani az is béna, de hát ugye ez az egész helyzet béna.

Szóval és ilyen szempontból ez egy nagyon fontos tanulság szerintem, amit nekem egyébként jogászkollégáim nagyon sokszor mondtak, amikor úgy bármelyik parlamenti választás előtt fölmerült, hogyha esetleg nyer az ellenzék, akkor mi lesz azokkol a közjogi méltóságokkal.

Szóval igazából, ha valakin mögött nincsen erkölcsi tekinty meg népszerűség, akkor akkor akkor önmagában a jogi státusza az semmit nem ér, hogy ebből aztán az következik-e, hogy hogy valamilyen alkotmányos bűvészkedéssel le kell szedni, le kell váltani, vagy le kell mondatni.

Ez egy ez egy nehéz kérdés, és ebben nekem nincs ilyen nagyon, hogy mondjam, erős véleményem.

Én azt gondolom, hogy egy olyan típusú, egy olyan korran, amiben élünk, tehát egy ilyen popularizálódó korban, és ezt most általánosan mondom, és nem valamelyik politikai szereplőre akarom mondani, szerintem nincs egy köztársas elnöknek tekintélye, ha nem közvetlenül van választva.

Tehát én én én én ebből tehát nekem ez a ez a tanulság ebből, hogy hogy egy Göncárpád vagy egy MÁd Ferenc vagy egy Solyom Lászlónak még lehetett tekintéje, mert a voltak még tekintélyek.

Tehát egy olyan korban éltünk, amikor voltak olyan életútak, amik annyira parancsolak voltak, hogy volt egy olyan volt egy olyan súlya ezeknek az embereknek, ami ami ami akkor is adott volt, hogyha a parlament választotta őket.

Én azt gondolom, hogy most rövid távon nem tudom, hogy mi a megoldás.

Hosszabb távon biztos Magyarországnak át kell térni arra, hogy közvetlenül a választot köztársaség elnöke van.

Ami nem függ össze az, hogy milyen a közjogi súlya, mert éppen ez a tanulság, hogyha egy komoly ember a köztársasági elnök, akkor a szavaz számít akkor is, hogyha a jogkörei korlátozottak.

Ha egy komolytalan vagy súlytalan ember, vagy súlyok, akkor meg mindegy, hogy milyen jogkörei vannak, mert senkit nem érdekel.

Szóval ebből nekem ez a tanús >> fordított helyzetben lemondott volna. >> Én azért nem tudok erre a kérdésre válaszolni, mert én én én nem kerülhetek olyan helyzetbe, hogy egy ilyen Szóval nekem a saját önbecsülésem fontosabb, mint ezek a rangok.

Tehát én egyszer találkoztam egy fogadáson, még alkotmány bírósági elnök volt, Sullyok Tamás.

Nagyon én nagyon nagyon békés ember vagyok és egy nagyon, hogy mondjam, kerülöm az olyan helyzeteket, amikor valakivel össze lehet veszni, de én úgy összevesztem vele, egy egy aztanál ültünk a nagyon furcsa volt. >> Még volt az apropója >> a Nagykörúti kerékpársávok alkotmánybírósági elnökként úgy érez, hogy ezt meg kell szakértenie.

És hát hogy mondjam, én feltettem azt a kérdést, hogy esetleg az alkotménybótság foglalkoztatna azzal, hogy visszaadja az alkotményelásen elveszéchenyi terünnet, és inkább azzal foglalkozzon.

Szóval valahogy belőlem kihozta a a azt, akit, amire hát nagyon kevesen tudják bennem felkelteni ezt a típusú politikai karaktert.

Azt mondta, hogy a közvletlen elnökválasztást támogatná.

Ez azért egy nagyon érdekes kérdés, mert ugye az én jogász ismerőseim szerint ez óvatatlanul a az elnöki mandátum a jogkörök bővítésével járna együtt egy ilyen felhatalmazás, akkor ön ezt vitatja.

Hát nem, én vitatom, szerintem ez egy ez egy ténykérdés.

Tehát nézzünk körbe, mondjuk Magyarország összes szomszédés országában közvetlenül közvetlenül választott a nép által választott vagy közvetlenül választott közlenségi elnök van.

Ezek között van olyan, amely mondjuk egy félelnöki rendszer, mondjuk a Ukrajnában, de hát mondjuk Ausztriában, a ahol kancellári rendszer van, nagyon hasonló alkotmányú rendközés, mint nálunk, de hát ott ott ott nagyon fajsúlyos köztársasági elnök van, aki itt egyébként egy szoros versenyben a szélső jobban szemben máshogyára is megszerezte az osztrák polgárok bizalmát.

Én ezt nem gondolom. >> Tehát akkor ez nem azt jelentené, vagy nem hozá magával azt, hogy politikai tényezővé válna?

Hát igen, de hát mi az, hogy politikai tényező?

Ühüm. >> Tehát igazából pont az a az érvelés ennek a lényege, amit próbálnék mondani, az, hogy szerintem egy köztársáő súlyát az adja meg, hogy milyen az a személyiségének az erkölcsi kisugárzása.

Hogyha ez nagy, akkor a szavaz számítani fog akkor is, hogyha nincsenek jogkörei.

És ez a mostani helyzet, amibe belekerült Sollyok Tamás, az az pont arról szól, hogyha hogyha ez nincs meg ez a tekintély, mert olyan a kiválasztás, mert olyan a személyiség, olyan az életút, akkor egyszerűen hiába van neki még öt éve, hát nyilvánvalóan nincs. még hogyha marad is, hát annyira jelentéktelenné fog válni, és azon kívül, hogy még a fotókról is ki takarják, amikor a legprotokálisabb dolgokat elke végez.

Azért ez nagyon kínos >> kínos.

Kit lát ma alkalmasnak Magyarországon az elnöki poszt betölt? >> Hát nyilván van egy csomó ember, aki akit kiváló embernek gondolok, és ha jól értem, akkor a miniszterelnök azt mondta, hogy most biztos van, a parlament fog választani jó elnököt, hogyha lesz.

Biztos rengeteg ilyen ember van, aki erre méltó és alkalmas.

Azért vannak még Magyarországon emberek, akiket akiket lehet tisztelni és becsülni, akikre föl lehet nézni.

Tehát nem gondolom azt, hogy nincs ilyen.

Csak azt akarom mondani, hogy szerintem hosszú távon ez ez elkerülhetetlen és szerintem nagyon-nagyon helyes lenne, és az egy igazi ellensúlyt tud képezni, és nem szó a politikában mindig ilyen hatás, tehát hogy mondjam, nem olyan korban élünk, amikor amikor a tételes jog a legfontosabb.

Szerintem a egy ilyen tekintetélyet vesztett világban szerintem a tekintje a legfontosabb, és ez neki iszat nagy súlya van. >> Azt a Pletykát hallotta, hogy Magyar Péter maga magát is könnyen el tudná képzelni köztársasági elnökként, és ezt nyilvánvalóvá is tette Súlyok Tamás előtt, amikor találkoztak a Sándorpalótában még korábbi találkozóik során.

Nem hallottam ezt a pletykát, de meglepődnék, ha ez igaz lenne. >> Szintén a közelmúlt történése, egészen pontosan a szombaté, a bajnokok ligája döntő Budapesten.

Ez engem most abból az aspektusból érdekelne, hogy ő nem vett részt ezen az eseményen, miközben 2021-ben ott volt a az Európa bajnokság csoport peccsén Portugália ellen.

Most úgy nyilatkozott, hogy én igazából nem egy focikedvelő ember, akinek ott lenne a helye a lelátóm.

Ki volt az a lelátóm, akivel nem szívesen mutatkozott volna együtt? >> Ennek több része van.

Egyrészt nekem főpolgármesterként az a dolgom, és ezt a munkámat igyekeztem a legjött legjobban elvégezni, hogy maga a BL döntőnek a megszervezésében, amit a főváros hozzá tud tenni, azt hozzátegyük.

Ezt azt gondolom, hogy megtettük.

Ott voltam a a a Sherle fogadásánál, tehát eljátszottam az összes olyan szerepet, amit az élet rám kényszerít.

Most az, hogy én szeretem a pocit vagy nem, ez szerintem egy részletkérdés.

Egy dolgot viszont nem szeretek, és ez politikai kérdés, és ez egy kicsit béna a helyzet, de én nem megyek a VIP, tehát és ebben a helyzetben nem tudtam volna megúszni, hogy ott ott legyek olyan emberekkel, akiket egyébként tisztelek, becsülök és szívesen mondjuk velük egy fotón, csak valahogy ez az egésznek az üzenete nekem nem annyira komfortos.

És azt gondolom, hogy van egy bizonyos dolgokban egy főpolgármesternek nincsen mozgástere.

Tehát hogyha BLöntő van a városában, akkor ezt mindent meg kell tenni, hogy ez sikeres legyen, és ehhez adnia kell a mindent, amit egy főpolgármester úr elvárható, de azt szerintem nem elvárható, hogy a meccsen is ott legyen.

Nem beszél arról, hogy igazából engem a foci csak akkor érdekel, hogyha magyar válngatott játszik.

Ez akkor érdekel és akkor szívesen ez nem úgy variatlanság a rendezők felé, hogy a város, amelyik megrendez, >> az elég udvariatlan volt a várossal.

Ezt tudom mondani. >> Tessék? >> Az UEFA elég udvariatlan volt a várossal, úgyhogy én én részben ezért se mentem el.

Mert >> nem ennél többet nem akarok mondani. >> De hát azért valamit áruljon bedobtam már ide köz. >> Nem ennyit akartam mondani.

És ez ennél >> a szervezéssel kapcsolatban voltakai. >> Igen.

Szerintem voltak béna és méretatlan helyzetek.

Én amikor voltam a stadionban meccsen, akkor magyar válogatott meccsen voltam, és nem a VIPben.

Jó, hát reméljük, majd egyszer kiderül ez is.

De akkor forduljunk rá az önkormányzatiságra.

A kormányváltásban nagy reménye volt a magyar önkormányzatoknak.

Talán mondhatjuk, hogy még a fideszes város és településvezetők is remélhették azt, hogy megfordul a a kormány és a helyhatóságok viszonya.

Ehhez képest most annyit tudunk egyelőre, hogy Magyar Péter világossá tette, hogy nem nyúlnak egyelőre hozzá a szótatási hozzá hozzájáruláshoz, amit közel vagy több mint egy éve még kormányzati is arcnak nevezett.

Azt is tudjuk, hogy korlátozni kívánja a településvezetők mandátumát.

Csupa olyan hír, amit szerintem pont nem akartak hallani az új kormánytól átverve.

Érzik magukat az önkormányzatok? >> Hát én nem lehet, hogy valaki ebben a lelki hangulatban van, de hát ugyan én azért egy kicsit többet láttam már a politikáról, és meg tudom azt, hogy milyen helyzetben van a központi költségvetés.

Viszont nálam azért egy kicsit nagyobb a tűrésküszöb bizonyos dolgok kapcsán.

Valóban a szolitási hozzájállás kapcsán a miniszterelnök nagyon többször beszélt arról, hogy ezt el kell törölni, de végülis a Tiszaprogramban nem ez került be.

És nekem volt vele egy beszélgetésem, ahol ahol egyébként én magam mondtam azt, hogy ezt ki kell vezetni ezt a rendszert, és ma is ezt mondom.

De nyilvánvalóan ez úgy be vanértve a költségvetésbe bevételi oldalon, hogy azért ez nem lesz olyan egyszerű.

Ö és ez azért mondom, mert szerintem kell egyfajta bizonyos ügyekben kell egyfajta türelem a az önkormányzatok és a kormány viszonyában.

És szerintem ez például egy ilyen ügy.

Miközben én egyébként fővárosi önkormányzati vezető minőségemben persze ehhez mindig hozzáteszem, hogy azért nálunk más az a helyzet, ugyanis mi pert nyertünk az előző kormánnyal szemben, hát pontosabban az állammal szemben, aminek ugye a a jogfolytonos képviselője a mai kormány.

Tehát a mi esetünkben arról bírósági döntés van, hogy ez egy törvénytelen sarc.

Ami egyébként nyilván, hogyha még ez egy kúriai felülvizsgálatban született döntés volt, ráadásul egy alkotmánybánybírósági döntés alapozza meg, nyilván az egész rendszernek a jogszerűsége nagyon erősen vitható, és most a jogszerűségéről beszélek.

A tartalmi értelemben meg nyilván ez is, hogyha legalább ebben a műsorban egy kicsit menjünk bele mélyebben, tehát az iparűzési adóval azért nyilván van probléma.

Én ne én azt a problémát nem osztom, amit sokan az adózás szempontjából mondanak, hogy hogy ez egy bevétel alapú adó, ezért bünteti a teljesítményt.

Én azt gondolom, hogy minden adórendszerben kell olyan adó, amit nem lehet lekönyvelni vagy leköltségelni.

Tehát, hogy én értem, hogy hogy nyilván a nyereség után kéne adóztatni a cégeket, de a nyereség az egy nagyon relatív dolog.

A ezért azt gondolom azt, hogy van egy olyan típusú tőkadózás, amely első és a bevételre lő, ez szerintem helyes.

Tehát nem innen akarom megfogni. onnan akarom megfogni, hogy az, hogy az önkormányzati finanszírozásban az iparűzési adó ennyire fontos pillér, ez súlyos problémátok okoz, merthogy nagyon különböző a településeknek az iparűzése adó bevétel szerkezete.

Ezt még Narvacsics Tibor mondta a saját korábbi választókeretére, hogy kék úton, ami egy pár száz fős falu, de ott van egy óriási palackozóüzem, ott van iparűzési adó szomszéd faluban, ami hát szociológiai igazgatási szempontból ugyanaz a falu, ott meg nincs.

Tehát e tehát emögött szerintem van egy valódi probléma, amit megpróbál a szolidási hozzájárulás valamilyen módon kezelni, mert ugye elvileg azért fizetik be az önkormányzatok, hogy más önkormányzatok, aminek kisebb iparűzési adó bevétele van, azokat kisegítsék.

Ugye az a probléma az, hogy nem segítik ki. szolidási hozzájárás bemegy a központi költségvetésbe, ez évi 400 milliárd Ft és és semmi köze nincsen ahhoz, hogy a kisebb települések vagy a kisebb adóerőképességű települések aztán milyen támogatást kapnak.

És végül is az állami normatíva, amiből az önkormányzatok…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Karácsony Gergely

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megharagudott az UEFA-ra a főpolgármester”

Miről szól ez az epizód: „Megharagudott az UEFA-ra a főpolgármester”?

Karácsony Gergely főpolgármester a Della podcast vendége volt, ahol a Tisza-kormány önkormányzatokat érintő ígéretei és döntései közötti ellentmondásokról beszélt. Az UEFA-val kapcsolatos nézeteltérései miatt sem ment el a rendezvényre, ezt udvariatlanságnak tartja a várossal… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megharagudott az UEFA-ra a főpolgármester”?

Fő témái: önkormányzatok, főpolgármester, sportdiplomácia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megharagudott az UEFA-ra a főpolgármester”?

Megjelenés: 2026. 06. 02.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/megharagudott-az-uefa-ra-a-fopolgarmester-4029e324

Több epizód a Della - 24.hu-ből