Ecc Pecc könyves podcast

Toxikus karakterek könyvekben // S03 E46 // Ecc Pecc Podcast

· PT1H25M30S

Összefoglaló

Az Ecc Pecc podcast e heti adásában a toxikus könyvkaraktereket járják körül Orsi és Milu. Megvitatják, mi határoz meg egy toxikus szereplőt, és példákkal illusztrálják, kiket tartanak annak. Emellett megpróbálnak néhány, a közvélemény által toxikusnak bélyegzett karaktert…

Röviden

Műsor
Ecc Pecc könyves podcast
Megjelenés
2025. 12. 13.
Hossz
1 óra 26 perc
Témák
toxikus karakterek, könyvek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt az ECPEC podcast Orsival és Milóval. >> Sziasztok! >> Sziasztok!

A mai epizódban egy igazán izgalmas témát fogunk körbejárni.

És lesz itt szó egészen attól kezdve, hogy szerintünk milyen egy toxikus szereplő.

Egészen odáig, hogy kik szerintünk a toxikus szereplők, milyen példákat tudunk erre hozni, illetve megkísérelünk pár toxikusnak nyilvánított szereplőt megvédeni és bebizonyítani, hogy ők nem is annyira toxikusak szerintünk. illetve kivesézzük emellett a legismertebb, leginkább toxikusnak tartott karaktereket is.

Mielőtt így belevágnánk, Milu, mesélj egy kicsit, hogy hogy vagy, milyen olvasási időszakod van mostanában, mit olvasol jelenleg. >> Érdekes ez az ősz, mert általában olvasási szempontból az őszt szoktam kábé a legjobban szeretni. olyankor szokott talán a legtöbb könyví csúszni.

És ez az ősz valamiért nagyon különleges, mert semmi sem csúszik.

Én nem tudom, ugrálok könyvről könyvre, jelenleg három könyvet is olvasok, és hogy így alig haladok velük, de talán most a legutolsó az, ami mellett úgy látszik, hogy sikerül kitartanom és talán végig is olvasom, de ilyen hihetetlen lassúsággal, pedig nem hosszú könyvről van szó.

Mindenesetre ez most a Nathaniel Philbricknek a tenger szívében című könyv, ami az Essex bálnavadászhajó tragédiáját dolgozza fel.

És én azt hittem, hogy ez egy ilyen nagyon olvasmányos, ilyen nagyon-nagyon sok izgalmat tartogató könyv lesz, de hogy így meglepően sok információt gyűjtött össze az író, és konkrétan úgy több mindent megtudtam a hasonló esetekről, nem csak erről az egy bálna halász hajónak a tragédiájáról, elsüllyedéséről, a túlélőkről, de hogy így mi történt 200 évvel ezelőtt, meg mondom ilyen csomószor ilyen párhuzamos történeteket hoz be, és már ott tartok, hogy mintha egy történelemkönyvet olvasnék egy kicsit, ami egyébként nem rossz egyáltalán, meg nagyon érdekes, meg folyamatosan forgatom a a térképet, meg kutatok, meg nézelődök, meg rákeresek, hogy akkor most a térképen éppen hol vannak, merre sodródnak, hogyha észak-nyugati szél fúj.

Tehát, hogy folyamatosan ezzel mókolok, és akkor így van-e, hogy egy néhány száz oldalas könyv az már lassan 10 napja tart, és nem haladok vele.

De nagyon érdekes, és kicsit többet is megtudtam például a kannibalizmusról, mint szeretnék, >> de nagyon érdekes témák vannak benne.

Nagyon. >> Úgyhogy én most ezzel mókolgatok.

Na hát én is minden évben iszonyatosan várom az őszt olvasás szempontjából is.

És egyébként nekem most egy kiemelkedőbb időszakom is volt.

Ez java részt annak köszönhető, hogy szabadságon voltam, illetve több szabadidőm is volt az az előtti hetekben is.

Meg egyébként egy nagy részben amúgy a Creepaton nevű olvasási maratonnak is, amin részt vettem, és szarkosan olvasgattam rá, és elég jó könyvek is kerültek a kezembe.

Ezek leginkább egyébként nagyon ilyen őszhöz passzoló, kicsit TKadémia vibe-os, pont toxikus szereplős vibe-os könyvek voltak.

Volt közöttük amúgy weird fiction is, ami nálam mindig ilyen orosz rulett.

Vagy nagyon tetszik, vagy nagyon utálom.

Szóval eléggé betaláltak a mostani könyvek.

A jelenlegi olvasásom az pedig egy újabb hype vonat felülés, amit egyszerűen nem bírtam megállni.

Ez San Stanle YouL az Alkized című könyv. ami biztos, hogy nagyon nagyon sokan ismerik közülletek, hallottatok már róla.

Azért is jelenség ez a könyv, mert eredetileg ez egy fan fiction volt, méghozzá egy Harry Potter fanfiction, és akkora nagy siker lett belőle, hogy az írónő átírta a történetet, és most hagyományos kiadásban megjelenhetett.

Egy 1000eroldalas könyvről van szó.

Ahogy beszereztem, egyszerűen tudtam, hogy ennek meg kell találnom a megfelelő időpontot, amikor olvasni fogom.

És ez az aktuális szabadságomra esett most. >> Hát benne vagyok a kálős közepén még, és eléggé sikerült ráfüggenem is.

Szóval az elmúlt napjaim főleg erről szóltak egyébként. >> De akkor ezek szerint nagyon jó.

Tehát jól érzem, hogy ez nagyon-nagyon bejött. >> Hát ez nem mindenkinek fog egyébként tetszeni.

Ez szerintem nagyon sok mindenkinél esetleg kiverheti a biztosítékot.

Tényleg tökéletesen amúgy beleillik a mai toxikus szereplő témánkba is, mert nekem ez a féle toxikusság, ami a könyvem megjelenik, ez nekem bejön.

Én ezt falom, de tudom, hogy ezzel nem mindenki lehet így.

Maga egyébként így a fantasy vonala, az, hogyan írta át az írónő úgy, hogy hogy ne lehessen már benne felismerni azt, hogy milyen milyen műből inspirálódott. egyébként szerintem ez nagyon jól sikerült.

Egy elég részletes és hosszú világépítés is van benne, ami mondjuk nagyon meg is követeli azt, hogy kitartsál, mert kicsit úgy érzi az ember, hogy bele van dobva a közepébe.

Egyébként egy ilyen nekromantás világról van szó, ami én már nagyon vártam, hogy valami ilyesmi fantasit olvashassak, mert nem nagyon van szerintem manapság a piacon.

Annak ellenére, hogy amúgy a nekromanták az egy elég klasszik elem a fantasy történetekben. >> Most azon tűnödöm, hogy a Gideon kívül volt-e valami, ami még így nekromanta topik volt, és befutott itt a magyar könyvpiacon?

Nem jutt eszembe semmi. >> Szerintem nem.

Jól tudom, hogy egyébként az eredeti fun fiction az Melfoynak meg Hermioninak, vagy Heremoniak volt a nem tudom fiktív szerelmi története.

Jó, jól emlékszem? >> Igen, igen, igen.

Tehát, hogy ők inspirálták a karaktereket.

Hát >> ja, egyébként meg tudom érteni, én ezen nagyon sokat gondolkodtam.

Én ugye a Harry Pottert nem olvastam, csak a filmeket láttam, és én ezen nagyon sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán hogy indult ez el, hogy már így folyót lehetne rekeszteni ezzel a rengeteg sok Hermiona és Melfoy fan fictionnel, hogy ez így hogy jött egyáltalán ez a páros és így komolyan így elgondolkodtam, hogy így az eredeti művekben van-e bármiféle utalás.

Úgyhogy így kérdezlek téged is, hogy így bármi akár csak egy incipinci szikkra vagy potenciál szerinted?

Szerintem az a fajta gyűlölet, ami Malfoy szemében volt, amikor sárvérűnek nevezte Hermonit, akkor az az valahol egy kicsit tüzes volt.

Most ha engkem kérdezel. egyébként viccen kívül azt tudom, hogy a színészek, akik játszották a karaktereket, ők így nagyon közel állnak egymáshoz, mert én olvastam annó a Melfolyt játszó színésznek a könyvét, ami az önéletrajzi könyve volt, és abban azért beszél erről a barátságról, úgyhogy lehet, hogy ezért is kaptak az emberek, vagy nem tudom esetleg írók kedvet ennek a kapcsolatnak a megjelenítéséhez, de egyébként nem tudom.

Meg ők tehát maguk a színészek azok kicsit ilyen hú, hogy hívják ezt magyarul?

Ez az ilyen platonic >> platói szerelem, vagy mi?

Igen, hát nem, mert amúgy szerintem magyarul ezt kicsit más értelemben használjuk, de hogy egy kicsit ők ilyen beteljesületrendszerelem is, mert amúgy mindkettőjüknek volt elvileg olyan időszaka, most nem akarok itt á támtani ilyen celebba, de >> popcornt elő, >> de elvileg a nyünketőjéknek volt olyan időszaka, csak nem egyszerre.

És biztos, hogy ez is így hergelte a rajongókat ebbe az irányba, hogy ezek a fanfictionök létrejöhessenek.

Mindenesetre így az egész jelenséget érdekesnek tartom.

Erre akartam kilyukadni, hogy honnan indulhatott az egész.

És eddig nagyon ígéretes a könyv, >> de sok ponton elbukhatna, de szerintem nálam nem fog elbukni, mert most jelenleg agymosott vagyok, a tudatom rá van fókuszálva, úgyhogy >> Ühüm.

De azért az 1000 oldal az brutálisan hosszú.

Nem tudom, hogy ez tényleg tud-e 1000 oldalon így fenntartani egy érdeklődést.

Hol tartosz egyébként? 600 oldal környékén.

Az amúgy így nem titok, hogy több részre van vontva a könyv.

És egyébként más idősíkon is játszódnak a különböző részek, vagy nem tudom, hogy a a harmadikkal mi van, de az tuti, hogy az első és a második rész az különböző idősíkon játszódik.

Tehát ez szerintem például egy biztos hozzóájárul ahhoz, hogy eléggé úgy ott tartja az olvasót, amikor például ez a váltás van a kettő között. >> Egyébként te látsz rá esélyt, hogy ez magyarul is megjelenjen?

Én úgy tudom, hogy a Zanasszánál jön.

Bizony. >> Ó, hát akkor én biztos, hogy nem veszem meg, mert egy kicsit gondolkodtam rajtam egyébként gyönyörű a kiadás.

De akkor én megvárom az Anasát.

Reméljük, hogy karácsonyra kijön.

Nagyon azért az lehet, hogy túlzástelen. >> Talán jövő év elején, vagy valami ilyesmi tervek vannak. >> Jó, jó, mert egyébként én is el akarom olvasni. >> Na jó, >> jó, menjünk.

Kezdjünk bele a to szereplőkbe.

Nekem az lenne az első kérdésem, hogy mil szerinted milyen egy toxikus szereplő egyáltalán számodra?

Mik tesznek toxikussá egy-egy karaktert? >> Amúgy ez egy nagyon becsapós kérdés, mert remélem érezzük, hogy ez egy végtelen történet.

Tehát hogy így kinek mi számít toxikusnak.

Tudom, hogy ennek van egy pszichológiai oldala, ahol le van írva csodálatosan, tökéletesen, hogy milyen toxikus karakterek léteznek, vagy toxikus viselkedés, de hogy így szerintem így mindannyian eldöntjük, hogy számunkra mik azok, amik leginkább toxikusak, vagy nem tudom, ránk nézve, vagy mi annak itt éljük meg.

És én most magamból indulok ki, csak ezért szerettem volna ezt elmondani.

Nem próbálom lefedni a teljes témát, nem is tudnám. azok a fajták, amik számomra azonnal így szembetűnőek, tehát azok a jelek, azok egyértelműen a a manipuláció.

Én erre nagyon érzékeny vagyok, és így nagyon könnyen triggerel, nagyon feltűnő számomra, amikor valaki manipulálni próbál, vagy engem, vagy bárki mást. >> És ide tartozik számomra az érzelmi zsarolás is, illetve a az egyfajta megszállottság, ami sokszor így párosul ezekkel a karakterekkel, legalábbis párosul ezekkel a jelekkel, ezeknél a karaktereknél.

És nekem nagyon-nagyon toxikus még a a nárcisztikus karakterek csapata.

Ugye van egy ilyen nárcisztikus lista, vagy nem is tudom, hogyha így több pontot is kipipálsz a listáról, akkor így el lehet dönteni, hogy valóban az vagy-e vagy nem, mert bizonyos pontok azok mindenkire jellemzőek, vagy a legtöbb emberre jellemzőek.

De hogyha így ezek közül több pont is vonatkozik rád, akkor ugye egyértelműen ebbe a karakter típusba tartozol.

De ezek érdekes részek, mert szerintem sokszor nehéz megfogni a nárcisztikus karaktereknek a balódi képviselőit, illetve ami engem iszonyatosan zavar, a rossz indulat vagy a gonoszság.

És egyébként sajnos van ez a csoport is a toxikus karaktereknek ezen csoportja, akik ezt imádják gyakorolni.

És talán az utolsó az a féltékenység.

Azt hiszem, hogy ezek azok, amik nekem így a leginkább toxikussá fordítanak valakit.

Különösen, hogyha emberi kapcsolatot kell vele fenntartani, inkább így fogalmaznék.

Igen. >> És neked szerinted milyen egy toxikus karakter? >> Egyébként külön örülök annak, hogy ennyire kiemelted azt, hogy mindenkinek más a toxikus, meg mindenki másképpen reagál másra, tehát valamire kevésbé érzékenyen, valamire érzékenyebben.

Erre amúgy én is fel akartam hívni a figyelmet, és kíváncsi vagyok, hogy vajon pont emiatt lesznek-e mondjuk így az epizódban ütközések.

Úgyhogy tök jó, hogy ezt elmondtad.

Viszont az alaptulajdonságok szerint elég sok hasonlóságot találtam így a kettőnk listájában.

Nálam is a manipulatív jellemző az az első helyen szerepel.

Ezután jön az, hogyha valakit különböző hátsó szándékok vezérelnek, tehát nem egyenes, nem nyílt.

Az, hogyha valaki kontrollmániás, nyilván egy megszállott szinten, illetve a kisajátítás, ami mondjuk egy kicsit párhuzamba hozható, mondjuk feltékenységgel is. >> Ühüm. >> Aj, tudod, miért érzem annyira nehéznek ezt a témát?

Mert például ezek a jellemzők egy bizonyos szinten, nem mindegyik, biztos, hogy nem mindegyik, de egy bizonyos szinten szerintem a legtöbb embert jellemzik egy bizonyos szintig. >> Egyébként neked volt már olyan orsi, hogy találkoztál valakivel és hogy így azonnal zsigerből érezted, hogy valahogy gázos.

Tehát hogy így azonnal taszított, és hogy valószínűleg azért, mert hogy mondjuk éreztél rajta valamilyen toxikus jelzőt, vagy valamilyen toxikus hatást.

Igen, egyébként többször is volt ilyen.

Nem tudok egyébként rájuk így, ha akarnék se 100%-osan visszaemlékezni, de így az érzés, ez a klikk, ez így megvan.

És tudok is egyébként egy-kettő olyan jellemzőt, ami mondjuk így nálam ezt így azonnal kiváltja.

Az egyik az olyan jellegű kóros hazudozás, amikor mondjuk így rajta kapsz valakit, hogy mondjuk így felnagyítja így a történeteket, és mondjuk te te mondjuk ott voltál vele, vagy te tudod egyébként ennek a történetnek a az igaz verzióját, és ez például nálam mindig egy ilyen azonnali feszültséget tud kiváltani valakivel szemben.

A másik az a túlzott feltékenység, és amire én különösen érzékeny vagyok, úgy értve érzékenyebb, hogy talán nem most ez egy hülye szó, hogy befogadóbb, de hogy hogy rám ez tud hatással lenni.

Ez a gas lighting, ugye angolul így hívják.

A magyar kifejezés, ez a gázlángolás, amitől én rosszul vagyok.

Úgyhogy bocsánat, hogy hogy nem ezzel a magyar megfelelővel kezdtem azonnal.

Ez ugye az a jelenség, amikor valaki gyakorlatilag próbálja beléd magyarázni, hogy nem úgy van, ahogy mondjuk te emlékszel rá, nem úgy van, ahogy te azt megélted.

És ez olyan szintekig elmehet, hogy tényleg így azt kérdezi magától az ember, hogy úristen, most én emlékszem rosszul. >> Ühüm.

Igen, ez a manipulációnak szintén egy része, hogy elbizonytalanít saját magadban, beléd magyaráz valamit, ami nem is úgy volt.

Jú, egyébként ez tök nehéz, és ez szerintem nehéz észrevenni ezt a fajtát, hogyha olyan személyiségtípussal rendelkezel, akkor különösen nehéz ezt észrevenni. >> Na, csak kíváncsi voltam, hogy ez mennyire köthető mondjuk előítélethez.

Tehát, hogy valakit esetleg nem ismersz, de hogy azonnal észreveszed azt a triggert, amitől így kettőt hátrébb lépsz, és azt mondod, hogy valami gáz van itt.

De jó, hogy van erre akkor valami kis finom érzékelőd. >> Neked vannak-e ilyenek, ami tényleg ilyen instant redfag, ha találkozol valakivel? >> Én általában azonnal ritkán tudok jól ítélni, ha valaki különösen jó ezekben a tulajdonságokban.

Az számomra egy picit időkérdés, hogy kiderüljön, de…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Toxikus karakterek könyvekben // S03 E46 // Ecc Pecc Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Toxikus karakterek könyvekben // S03 E46 // Ecc Pecc Podcast”?

Az Ecc Pecc podcast e heti adásában a toxikus könyvkaraktereket járják körül Orsi és Milu. Megvitatják, mi határoz meg egy toxikus szereplőt, és példákkal illusztrálják, kiket tartanak annak. Emellett megpróbálnak néhány, a közvélemény által toxikusnak bélyegzett karaktert… Az epizód a Ecc Pecc könyves podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Toxikus karakterek könyvekben // S03 E46 // Ecc Pecc Podcast”?

Fő témái: toxikus karakterek, könyvek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Toxikus karakterek könyvekben // S03 E46 // Ecc Pecc Podcast”?

Megjelenés: 2025. 12. 13.. Hossz: 1 óra 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ecc-pecc-konyves-podcast/toxikus-karakterek-konyvekben-s03-e46-ecc-pecc-podcast-cfb95f1f

Több epizód a Ecc Pecc könyves podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból