Ecc Pecc könyves podcast

🎌 Végre MANGÁK! 💥 - olvassunk első részeket! // S03 E49 // Ecc Pecc Podcast

· PT1H18M34S

Összefoglaló

Az Ecc Pecc podcast legújabb adásában Orsi és Milu hat különböző mangasorozat első részét olvassák el és értékelik. Az epizód kitér a mangák eredetére, történetére és elterjedésére, különös tekintettel Hokusai "Mangá"-jára. A beszélgetés érinti a különböző generációk mangákhoz…

Röviden

Műsor
Ecc Pecc könyves podcast
Megjelenés
2026. 02. 15.
Hossz
1 óra 19 perc
Témák
manga, mangák, olvasás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt az ECPEC podcast Orsival és Milóval. >> Sziasztok! >> Sziasztok!

A mai epizódban egy már régvár témáról fogunk beszélgetni, méghozzá mangákról.

És hogy ez az egész még izgalmasabb legyen, hat különböző mangasorozatnak olvastuk el az első kötetét Miluval mindketten.

És most erről a hadsorozatról fogunk beszélgetni.

Ezenkívül így összességében egyébként a mangákhoz fűződő viszonyunkról mennyire mozgunk otthonosan ebben a világban, és így egyáltalán, hogy mik ezek a mangák, és mi ez a nagy őrület körülötte.

Szerintem mindketten nagyon vártuk már ezt az epizódot, sőt talán, hogyha jól sejtjük, akkor egyébként ti hallgatók is, mert egypár ilyen jellegű kommentet már kaptunk úgyhogy valamelyest egyébként így a ti ajánlásotok is vissza fog köszönni ebben az epizódban.

Szerintem sikerült hat elég különböző sorozatot kiválasztanunk, úgyhogy szemezgettünk mindenféle területről.

És lássuk, hogy egyáltalán mennyire jött be nekünk ez a mangaolvasás, és melyik típus állt hozzánk a legközelebb.

Mielőtt belevágnánk a konkrét sorozatokba, beszéljünk egy kicsit így általánosságban a mangákról, mert lehet, hogy nem mindenkinek ismerős ez a terület így egyáltalán.

A mangák azok ugye japán képregények, ami egy nagyon-nagyon elterjedt obkulturális médium mostanság.

Viszont így a magának a mangának a története az iszonyatosan régre visszanyúlik egyes források szerint egészen a 12-13. századig, ami szerintem egy nagyon sokkoló információ.

Viszont hogyha a jelenlegi formáját tekintjük, akkor annak a kialakulása az körülbelül így a 20. századra tehető.

És hogy mondjak még egy ilyen kis fun factet, ami milő egyébként szerintem neked is így tök érdekes lesz, az az, hogy maga a mangaszónak a az elterjedése, használata az amúgy hokuszájhoz köthető.

Ő az az alkotó, akinek a nagy hullám című képe van. >> Micsoda? >> Igen. >> A közös képünk.

Ugyanis neki volt egy olyan rajzűjteménye, aminek Hokusá manga volt a címe, és ide vezetik vissza egyébként a manga kifejezésnek az elterjedését. >> Azt azért így muszáj megsógnom, hogy mind a kettőnknek van egy ilyen képe, és itt van gyakorlatilag pont a fejem fölött, és azt csodálom, éppen ez egy közös élmény számunkra.

Ugye Orsi az egyik könyvünknek köszönhetően a a világépítők, amit közösen olvastunk, abban a volt egy nagyon fontos elem. ez a képés hát na ez számunkra most már egy ilyen közös csomópont. >> Bizony.

És ez szerintem tök érdekes, hogy maga a szó az innen indult el.

Egyébként vázlatos képeket jelent nagyjából, hogyha így lefordítjuk.

És utána a főbb elterjedése az a második világháború után kezdődött egyébként, és az 50-es60-as években kezdtek el így mangák újságokban folytatásszerűen megjelenni.

Ezek leginkább korosztály szerint voltak besorolva. majd ugye a a későbbi olvasósorozatoknál úgy is ki fogunk retérni, hogy milyen műfajok vannak így a mangán belül.

És amikor így nyugaton Európában is elterjedt, az a 80-90-es évekre tehető.

Itt jött be ugye a Dragon Ball, a Pokémon, a Sailor Moon, ami szerintem sokaknak így a gyerekkorából ismerős lehet.

És a 2000-es évek pedig, amikor tényleg világszerte elterjedtek maguk a mangák is, nem csak mondjuk az animék.

Szerintem mi így Magyarországon talán lehet, hogy először így az animékkel jobban találkoztunk, mint magukkal a mangákkal. >> Errőt eszembe, hogy te a pokémonos generáció vagy? >> Nagyjából igen. >> Én a Dragon Ballos. >> Nekem a Dragon Ball az már egyébként kimaradt a Sailor Moon is, tehát én a Pokémon és Naruto generáció vagyok eggyel későbbi. >> Igen.

Én meg a a Dragon Ball és a Sailor Moon. >> Aha.

De jó is, hogy mondod, mert egyébként pont kérdezni akartam, hogy van-e valamilyen ilyen emléked, hogy mikor találkoztál először mangákkal vagy animékkel? >> Tehát nekem ugye ez a gyerekkoromhoz köthető.

Amikor jöttem haza a suliból, akkor délután pont ment a tévében a a Sailor Moon meg a Dragon Ball.

Mondjuk a Dragon Ballra annyira mókás visszaemlékezni, mert emlékszem, hogy volt, hogy így hetek teltek el, és még mindig csak nézték egymást a szereplők, tudod, és nem történt semmi.

Úgyhogy a részemről halálra untam magam, de hát az osztálytársaim így megvesztek érte, főleg a fiúk.

Én meg a Sailor Mount vártam, ugye az mindig utána következett, úgyhogy én azt szerettem, de magát az animét szerettem, magában nem ismertem soha.

És ezen túl még volt egy másik sorozat, amit viszont magában ismertem meg, és ez a Witch volt. >> Most azon tűnődöm, hogy hogy ott tényleg feketefehérek voltak-e az oldalak, vagy ott már színesek.

Én erre nem is emlékszem, de minthogyha színes lett volna.

Lehet, hogy a gyerekeknek, vagy a fiataloknak szólok, az elképzelhető, hogy színes volt. >> Szerintem igen, mert nekem is megvannak egyébként ezek a Witch magazinok.

Tehát ezek a képregények, ezek amúgy szerintem már színesek voltak.

Akkor a witch az igazából képregény, és nem is manga. >> Ugye az a lényeg, hogy egyébként ez olasz, és itt azt írják, hogy Japánban egyébként nem jelent meg a sorozat, de a képregény alapját véve indítottak egy mangát, ami amúgy szintén egy érdekes dolog.

Számomra a grafikájában egyébként abszolút látható egy ilyen ihlet, és nem tudom, hogy egyébként mennyire mennyire ichlette a szerzőt így a mangáknak a világa, de szerintem egyébként lehet közötte hasonlóságokat felfedezni. >> Oké, akkor maradsz.

De utána, amután lecsengett ez az általános iskolás időszak, utána így nagyon sokáig hidegen hagyott maga a monga, meg ez az univerzum, ez az, ez az anime világ, és nem is érdekelt.

Aztán jött egy áttörés, mondhatjuk így, leginkább a filmes élményeknek köszönhetően, és így elsősorban ide tudnám hozni az Alitát.

Nekem az alita az ilyen nagyon meghatározó mérföldkő volt.

Imádtam a filmes adaptációját, és akkor kezdett először így bennem motoszkálni, hogy mi mi ez, hogy van még valami, hogy hogyan fog ez folytatódni, hogy honnan lehetne erről így valami többet tudni.

És akkor az egyik nagyon kedves barátom, aki a Zoli névre hallgat, és ő is hallgat minket, úgyhogy szia Zoli, neked köszönhetően.

Megtudtam, hogy egyébként ez egy manga sorozat és hogy érdemes beleolvasgatni is akár.

És utána te vagy a másik követe ennek az egész maga propagandának.

Te ugye hoztad be az életembe az Öteen Titant, és mi azt anime formátumban ugye a férjemmel neki is álltunk és néztük és nagyon nagyon nagyon tetszett.

És akkor te hoztad be a Nanát is ugye amit szintén anime formátumban néztem. erőt eszel, hogy a prágai nana kávézóban még mindig el kell, hogy menjünk.

Orsi, amit mondtál, hogy itt létezik, és még azóta se voltam, úgyhogy az még vár ránk.

Na, úgyhogy így szépen szinte láthatatlanul, de így visszalopakodott az életemben.

És most ez az epizód meg erre a való felkészülés, ez egy újabb löketet adott.

Ezt így egészen erőteljesen kijelenthetem, hogy lesznek még itt mangák a jövőben is.

És ez nagyon jó, hogy így van, mert egy új kaput nyitott ki számomra, és egy olyan kapu ez, ami mögött igazán vannak értékek, és minden előíteletem ellenére írák jőjek, hogy ez egy nagyon érdekes és nagyon izgalmas világ, és egy nagyon különböző világ.

Tehát, hogy totál más gondolkodás, totál más történetek, plotok, tehát minden, minden más, mint amihez én eddig hozzá voltam szokva, és ez iszonyatosan izgalmas.

De hogyan állsz te a mangákkal?

Nekem egyébként az én személyes vonatkozásom egy kicsit hasonlóan kezdődött, mint neked.

Nekem is arra az időszakra tehető először az animékkel való megismerkedés, amikor gyerek voltam és és a tévében a Minimax után mindig ment az Animex nevű csatorna, ahol akkoriban hát a Naruto ment, a Vampire Knight, a Nana, de egyébként ez egy esti adás volt, tehát azt hiszem, hogy 8 órakor kapcsolták át a Minimxot erre a csatornára, és így amikor még így kisebb gyerek voltam, akkor nekem ez mindig az a gyerekekre jellemző nagy kíváncsiság volt bennem, hogy hogy ami hú, amit este 8-kor kapcsolnak be, és ami tehát, hogy egy kicsit ilyen úgy éreztem, hogyha én most ezt nézni fogom, akkor így rosszalkodok, és akkor tudod, ez az ilyen gyerekkori kíváncsiság és vágy volt bennem, hogy én ezt megnézzem, hogy mik ezek.

Így ismerkedtem meg egyébként például a Narutóval, ami azt hiszem, hogy egyébként később nappal is ment a tévében, tehát hogy utána más csatornákon is játszották talán, illetve nyilván a Pokémon.

Én egyébként azt így kevésbé szerettem, ismertem meg néztem időnként, hogyha éppen ment a tévében, de hogy nem voltam egy kimondott rajongója.

És amikor a Naruto máánia nálam elkezdődött, akkor szembesültem azzal, hogy egyébként így mangák is léteznek.

Sőt, hogy az animéknek egyébként a többsége az mangából készült, abból adaptálódott, és akkor cseppptem bele ebbe az egész világba, amiben nálam is volt egyébként egy kisebb szünet.

Még úgy gimis koromban aktívan néztem animéket, mangákat is valamennyire olvasgattam, de abból ugye korlátozott volt az, hogy mi az, amit az ember elér, mert magyar nyelvre nagyon-nagyon keveset fordítottak le, azoknak a többsége is ugye el lett kaszálva.

Akkor meg még mondjuk az angolul olvasással se álltam úgy, hogy minden napos lett volna, vagy tényleg egyáltalán az, hogy nehéz volt mondjuk angol nyelvű könyveket rendelni.

Ez is egy tök nagy különbség ahhoz képest, hogy most pedig megrendeled, nem tudom, Amazonról vagy Magyarországon is van egy csomó olyan webshop, akik angol nyelvű könyveket forgalmaznak.

Na, akkor ez nem volt ennyire egyszerű.

Úgyhogy nálam így valahogy indult, és akkor volt egy ilyen újabb fellángolásom, most hívhatjuk így, amikor Németországba költöztem, és elkezdtem német nyelvű mangákat beszerezni egyébként nyelvtanulási céllal, ami nagyon bejött, mert nyilván a képregényes forma, a hétköznapi beszélgetések azok mindígy azt támogatták, hogy viszonylag könnyen és gyorsan segítsen a egyáltalán így a nyelv elsajátításában is, illetve akkor volt ez a nagy sok sok számomra, hogy hogy itt Németországban, úristen, itt minden mangát lefordítanak.

Jó, ez így nyilván túlzás ez a kijelentés, de hogy az volt az érzésem, hogy hú, és ez is van, és ez is van, és én már ezt is kinéztem, és ezt is lefordították.

Szóval ez egy ilyen óriási nagy bőség zavara volt elsőre. >> Annyira érdekes, hogy a Narutót emlegeted, én még továbbra se tudom, hogy melyik ez a Naruto, csak hogy a neve az így vissza-vissza köszön.

Igen, nekem ez teljesen kimaradt.

A Pokémon megvan, de mondom, ez a Naruto, a Nana, nekem ezek így mind.

Sőt, azt se tudtam, hogy a Mini Max így átvált este egy ilyen másik csatornára. >> Aha.

Amúgy az érdekes, de igen, egyébként az tényleg abszolút így az én generációmba jött be.

Tehát tudom, hogy például a férjemnek is így kimaradt a Narutó, vagy így amennyit látott belőle, egy teljesen más elképzelése vagy benyomása volt.

Aztán egyszer együtt elkezdtük nézni, és egyébként meg akkor ő is megszerette.

Úgyhogy ez is egy érdekes dolog. >> Ühüm.

Na, akkor szerintem csapjunk is bele az olvasat mangáinkba.

Az első, amit kiválasztottunk, ez Masirtól a My Love Story with Yamadakun at level.

Most ilyen nagyon szépen féligmagyarosan fogom mondani. 999. >> Én továbbra se tudom ennek a sorozatnak a magyar címét.

Miló te tudod fejből? >> Én tudom, de hivatalosan úgy forották le, hogy 999-es szintű románcom Jamadakunnal.

Ez a manga egyébként szerintem azért is fontos, meg azért is jó, hogy most mangákról beszélünk, mert mostanában elkezdtek végre újra magyar nyelven is mangákat kiadni.

És nekem az első olyan, amitől így teljesen eldobtam az agyam, egyébként ez az Attacon Titan volt a Fomx kiadónál.

A második az pedig a Yamadakun, ami muszáj megjegyeznem, hogy magyarul a német fordítással egy időben kezdett el megjelenni, amit így nem hittem volna, hogy ezt a szintű szintű gyorsaságot valaha így elérjük, vagy hogy egyáltalán ez a manga meg fog jelenni magyarul.

Ez pedig ugye a vadvirágok kiadónál jelent meg.

Itt a történetünk főszereplője az Ake, aki egyetemista lány, és a történet elején elhagyja a barátja, méghozzá egy online játékban megismert lány miatt, vagy lányért.

És a főszereplőnk az kicsit ilyen csak azért is és bosszúvágy által vezérelve folytatja ezt az online játékot, amivel egyébként a barátja miatt kezdett el játszani.

Sőt, elmegy egy ilyen eventre is, ami így a játék világa körül forog, és ezen az úton ismerkedik meg egy profi gamer sráccal, Yamadával, és igazából a egyrészről így az ő romantikus kapcsolatukról, illetve Akana életéről, arról, hogy az ő életében mit hoz be az online játék, erről szól ez a magasorozat.

Ez egyébként 2008-ban kezdett el megjelenni először online formában.

Később pedig rendes hagyományos könyvkiadásban is.

És 2023-ban egy anime adaptáció is készült belőle, ami így jócskán hozzátett ahhoz, hogy mennyire népszerű történet ez. zsánere az a Sojo, ami szó szerint fordítva ez a műfaj, ez azt jelenti, hogy fiatal lány.

Ugye ezt így említettem korábban, hogy a mangák besorolásánál van egyébként.

Tehát onnan indult az egész, hogy főleg ilyen korosztálymegjelöléseket tettek, hogy mi a célközönség egy-egy mangánál.

És ezek a mangák, ezek tipikusan tínédzser lányoknak készültek, aminek a középpontjában az érzelmek vannak, a kapcsolatok, ezek többnyire karakterközpontú történetek, és így a főszereplőknek a fejlődése, hétköznapi problémái állnak a középpontban. azért így nyilván most ezt így hozzáteszem, hogy ennek ellenére nem most már azért látni, hogy nem csak ez a célközönség, tehát hogy ez az eredeti besorolás, ez így megmaradt, de hogy azért ez sokkal sok rétűbb most már így az olvasói közönsége egy-egy ilyen sorozatnak.

Még annyit így a Yamadaakunról, hogy ennek még az a különlegessége, hogy hogy ezt a videójátékos témát, ami eredetilegé nem egy socsó manga téma volt, ezt ő mégis ebbe a műfajba behozta.

Na, Miló, belőled látom, hogy már kikívánkozik a véleményed.

Mit gondoltál erről a mangáról?

Jó, tehát először is szeretném kiemelni, hogy aki szereti ezt a maga sorozatot, az a világért ne vegyeje a szívére mindazt, amit most el fogok mondani, mert ebben semmi személyeskedés nincsen.

Egyszerűen az én egyszerű és őszinte,…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „🎌 Végre MANGÁK! 💥 - olvassunk első részeket! // S03 E49 // Ecc Pecc Podcast”

Miről szól ez az epizód: „🎌 Végre MANGÁK! 💥 - olvassunk első részeket! // S03 E49 // Ecc Pecc Podcast”?

Az Ecc Pecc podcast legújabb adásában Orsi és Milu hat különböző mangasorozat első részét olvassák el és értékelik. Az epizód kitér a mangák eredetére, történetére és elterjedésére, különös tekintettel Hokusai "Mangá"-jára. A beszélgetés érinti a különböző generációk mangákhoz… Az epizód a Ecc Pecc könyves podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 15..

Milyen témákat érint ez az epizód: „🎌 Végre MANGÁK! 💥 - olvassunk első részeket! // S03 E49 // Ecc Pecc Podcast”?

Fő témái: manga, mangák, olvasás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „🎌 Végre MANGÁK! 💥 - olvassunk első részeket! // S03 E49 // Ecc Pecc Podcast”?

Megjelenés: 2026. 02. 15.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ecc-pecc-konyves-podcast/vegre-mangak-olvassunk-elso-reszeket-s03-e49-ecc-pecc-podcast-f04375da

Több epizód a Ecc Pecc könyves podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból