EconomX Podcast

100 nap után: működik a Tisza gazdaságpolitikája? | Bod Péter Ákos

· PT46M34S

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 08. 18.
Hossz
47 perc
Témák
gazdaságpolitika, magyar gazdaság, infláció, költségvetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Itt az állomháztartás, amelyik most is rémes bőrben van, középes hosszú távon is neurolikus kérdése lesz a magyar gazdaságnak.

És itt azért csodák nincsenek.

Tehát itt itt nem lehet így megváltoztatni, mint például jogot.

Itt most ez egy kegyelmi állapot, és ezt meg kell becsülni, csak nem akarom kivetíteni, nem akarom azt mondani, hogy az inflációnak vége, mint ahogy a költségvetésről se azzal kezdtük előbb a beszélgetést, hogy ott van egy javulás, de vége egyáltalán nincs, hanem van egy olyan szakasz, amikor a bizonyos kifolyásokat lezártak, nem folyik ki új a pénz, de azért a probléma megmarad.

Igazából engem már őszintén szólva a szeptembertől induló politikai év érdekel, gazdaságpolitikai év, mert ott kell mondani valamit 27-re, de 27 nem tud megállni 28, 29 és 30 nélkül.

Ha 30-at is mondom, akkor már kell mondani például az eurót is. [zene] Letelt a Tisza kormányzat első 100 napja.

Bizalmi előlegből él a kormány, vagy megtörtént valamiféle gazdaságpolitikai fordulat?

Ez pedig itt a Money Talks podcast legújabb adása.

Mai vendégem Bot Péter Ákos, közgazdász professzor.

Kérem, ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel a csatornáinkra.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Ha tetszik a műsor, nyomják meg a like gombot.

Mielőtt kezdenénk, szeretném felhívni a figyelmet, hogy szeptember 7-én és 8-án az Economics negyedik alkalommal megrendezi az AI Summitot a városligetben.

A leírásban megtalálják a pontos programot és a jegyek elérhetőségét.

Jó napot kívánok, professzor úr.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Köszönjük szépen a ismételt meghívást. >> Letelt az első 100 nap.

Ez egy politikai mítosz, vagy ilyenkor már le lehet azért vonni következtetéseket a kormányzat munkájából? >> Van a politikában ilyesmi?

Bár őszintén szól, amikor én a politikába belekerültem 90-ben, mi nem kaptunk 100 napot se hármat, kegyelmi napot. azért szoktak ennyit adni, mert egy újkormány föláll, feltölti az adminisztrációt, elfoglalja a a székeket, kihúzza a fiókokat, és akkor elkezd kormányozni.

Tehát addig nem érdemes számonkérni rajta túl sokat.

De azért Magyarországon mondom, ez nem is szokott lenni.

Három nap múlva már, mint az én hallgatóim is, amikor vannak egy dolgozatot, három nap múlva írnak, hogy na meg mi lett a jeggyel, még az ember el se olvasta.

Itt van egy kis türelmetlenség, de ennek ellenére azt gondolom, hogy részben van már most tudunk válaszolni. már aznap történt valami a választás napján, és van ami pedig történőben van hosszabb ügyek.

Ezeket gondolom most szét tudjuk szedni. >> Így van.

De akkor terjünk is ki arra, hogy mi volt, ami aznap történt.

Nyilván a azon azon kívül, hogy felállt az új kormány május 12-én, nyilván előtte gondolom április 12-ére. >> Ápris 12. estére azért kiderült, és ezen a 13-ai forinttárfolyam, vagy később az első kötvöny kibocsátás meg a meg a telefonok jelezték, hogy egy óriási kockázat kiározódott Magyarországból, mert hogyha az előző kormányzat folytatódik, a próbálja folytatni egyébként folytathatatlan pályát, vagy bizonytalan helyzet lép elő, hogy ki fog kormányozni koalíciós kormány, vagy nyer valaki, de kis többség és nem nagyon tud kormányozni.

Ez ugye eltűnt azáltal, hogy jön egy új kormány kéthad.

Tehát innentől kezdve akkor a kép lett tiszta.

És ezt ugye emlékszünk rá, a forint csaknem 8-10%-os erősödése visszaigazolta, ami az exportőröket orba vágta, és egy-két hétig csak gondolkoztak, hogy mi lesz.

Azóta egyébként a forintárfolyam ezt az első nagy lendületet már kicsit kicsit korrigálta, de megtörtént a fejeknek az átalakulása nevezetesen.

Igen, hát visszatért a a a lelkesedés.

Ezt egyébként a gazdaságkutatónak a a mérései, a fogyasztói bizalmiindex, az üzleti bizalmindexnek a egész meghökkentő emelkedése követi.

Na most korábban is volt olyan, hogy választások után az emberek egy darabig boldogak voltak, és utána egy-két hét múlva elmúlt.

Tehát az optimizmus és az üzleti is kitart.

És ez azért összefügg azzal, hogy nemcsak a politikai cenzúra történt meg, hanem az Európa felé való visszafordulás egyértelműen.

És az hoz magával egy hallom pozitívumot, pénzt is, amiről mi beszélünk, meg azér ennél többet is. >> Az első 100 napnak talán a legérdekesebb adata az volt, ön nem tudom mit figyelne az első 100 nap alapján, melyik az a gazdaságpolitikát legjobban leíró adat, amelyik amelyikre érdemes odafigyelni, de én most bedobnék egyet.

Ez a majdnem bruttó 1000 milliárd Ftos költségvetési megtakarítás az elmúlt három hónapban, amiről aztán nyilatkozott a miniszterelnök is, Magyar Péter, most nemrégiben nyilatkozott, Kármán András is, kicsit eltérő hangtónusban.

Illetve ez jelentheti azt, hogy akár egy költségvetési többlet keletkezik az év többi hónapjában is, hogy ennyire sokat lehet spórolni az állam működésén? >> [torokköszörülés] >> Ez egy nagyon szomorú ügy, mert ezt a mintegy 1000 Ft milliárd 1000 milliárd Ftos javítást megelőssz egy 1000 milliárd Ftos romlást.

Hát már eleve erre az évre, ugye 26-ról beszélünk, be volt tervezve még a költségvetési törvényben, amit senki se vett komolyan, a saját kormány sem vette komolyan. >> Még az előző Orbánkormány, először 3,7, aztán pedig 5%-ra emelték.

Hát nem, emel ez az, hogy a törvény papírjára mindenki nagyívben naigen. >> Ehelyett kinézett úgy, hogy lesz 8%, ha nem történik semmi.

A no policy change, ha nem folytat, tehát hogyha folytatódna, ha nem történik változás.

Na most ezzen még rontott az, hogy egész botrányos körülmények között, amiről a a sajtó írt, hogy kiknek szórtak ki pénzeket, dőlt ki a pénz a választás előtti hetekben, sőt még a választás után is egy-két napig.

És a főleg a olyan tételek, abb lehet, hogy előlegfizetés is volt, meg a társáknak odaadtak egy halom pénzt, hogy költsétek el.

Na most ezeket leállította a bejövő újkormány, és valóban a két-három hónap alatt visszaszedett ebből a kiosztott, kiszórt pénzből.

Hát nem azokat a pénzeket hozta vissza, de már még egyszer ilyen költést nem csinálta.

A lényeg az, hogy 1000 milliárdal valóban javult az ahhoz képest, mint ami előállt nyárra.

De ezzel együtt a magyar államháztartás súlyosan deficites, és mer hogyha ha minden jól halad, és további nagy költésekre nem szorul rá az ország, mert közben azért krízis is kitört.

Hát már beszélünk azért a a klímaváltozás azonnali hatásairól, az aszályról, az energiahelyzetről.

Szóval már az is siker lenne, ha ez a deficit, aminek 3% alatt kellene lennie az Európai Uniós szabályok szerint, ez azért olyan 5% 5-6 körül lenne.

És még még valószínű, hogy ez nem lesz az igazi nagy tesztje a kormánynak, mert ugyanis a folyamatok már elindultak, az a 2027-es költségvetés.

Na, az érdekes, és amikor ugye a 100 napot emlegetik, 100 nap után lehet megkérdezni majd ősszel a elemzőknek, az újságíróknak, a nagyközönségnek, hogy na most tessék adózni, itt van a következő éves költségvetés. milyen bevételre számít, tehát milyen adókat akar, és milyen kiadási tételeket tart fontosnak és és finanszírozhatónak.

Mekkora a hiány azan és mennyiből fogja finanszírozni.

Nekem mint köz makrözgazdásnak ez a egyik nagyon nagy ügy.

A másik azért az árfolyam és az infláció, tehát a pénzértéke.

A másik azért is, mert a költségvetést nehéz pályára tenni.

A monetáris folyamatokban azonban nagyobb a mozgás.

Azért például a a forint külső értéke az jelzi, hogy mit gondolnak az emberek a a jövőről.

Mikor a forint erősödött, az az egyfajta bizalmi szavazás volt. >> Pontosan erre akartam rátérni.

Az első 100 napnak szerintem még a legjobb mutatója, hogy közel 10%-ot erősödött a forint.

Ez nyilván több monetáris szakemberrel folytattam itt az elmúlt időszakban baráti és háttérbeszélgetéseket is, akik azt mondták, hogy az első és legkézenfekvőbb dolog az volt, hogy az euró mellett hitet tenni, az euró bevezetése mellett hitet tenni, hiszen erre a biankó csekre lehet tet vagy lehet kapni minimum fél év, egy év gazdasági bizalmat a nemzetközi közvéleménytől és a nemzetközi piacoktól is.

Másrészről pedig, hogyha lejár ez a bizalmi indexnek az ideje az új kormánnyal szemben, mikor kell megkezdeni olyan lépéseket, amik mondjuk valójában az euróbevezetése mellé mutatnak, vagy valójában egy olyan költségvetési konszolidáció lesz, ami ami ismételten fenntartja ezt a bizalmixet?

Minden ilyen támogatás, de ez a belsőre is igaz, a polgárok támogatása feltételes.

Tehát, hogy azt feltételezi, hogy amit ígért, meg amit én elvárok tőle, az többé-kevésbé teljesült.

Ebben a Gyula napon a 12-én azért az eldőlt, hogy az európai értékek felé való visszafordulás, az Európai Unióval való megállapodásnak a komoly szándéka, és azt dönben az az munkát feltételez, törvényeknek a a megváltoztatását, az a korrupcióval szemben való nagyon egyértelmű fellépést, az európai ügyészséghez való csatlakozást.

És igen, és az a mondás is, ami persze már benne volt a a Tisza programjában, de azért kormánypozícióban ez egész másképp hangzik, hogy Magyarország is a legtöbb új tagországhoz hasonlóan teljesíteni fogja a belépési feltételt, és így bekerül az euró övezetbe.

Azaz a nemzeti valutánkat úgy hívják majd, hogy euró.

És az odavezető út az persze nem könnyű, de azt is jelenti, hogy onnantól kezdve, ha van céldátum, a beszélgetés pillanatában nincsen céldátum, én azt feltételezem, de hát ezt majd megbeszéljük ősszel, ha találkozunk, hogy a 27-es költségvetéshez hozzátartozik egy hároméves kitekintés, akkor viszont már érdemes a céldátumot is bemondani.

Amikor a magyar kormány úgy gondolja, hogy a nem ne, hogy is mondjam, szóval nem könnyen, de nem is lehetetlen nehezen teljesítendő belépési feltételeket teljesíteni fogja, mondjuk 2030 január 1 vagy 2030 december 31 vagy 2031 január.

Most ezt >> ez reális lehetne >> a Igen.

Ugye kifejtve, ha dolgoznak rajta keményen.

Ha elszáll a költségvetés egyszer, ha ha j ami belső hiba, ha olyan krízis jön, hát az egy külső eset.

Volt olyan balti ország, hogy volt céldátuma.

Már majdnem belépett, de az infláció meglódult, és akkor azt mondták, hogy ne ragudjanak, várjanak egy évet.

A románok már többször nekifutottak.

Ott már azért látszik, hogy ez nem volt igazából előkészítve.

Magyarországon komoly céldátum nem volt, tehát beszéltek róla, de az a céldátum az egyeztetett pont.

És akkor az odavezető út, és akkor most jön a a technikai része is.

Az odavezető út elég világos, hogy fog a deficit lemenni a mostani, mint is mondtam 5-7%. >> 5-7%. >> Meglátjuk majd.

Akkor lesz abból 4-5 3,5é 2,sés3 és hogyha tartós bekerül három alá és időközben a forint árfolyama nem lebeg túlságosan egy ERM2 nevezetű árfolyam rendszerben, am még be se léptünk, de ha majd belépünk, ott eltöltünk 24 hónapot, megrázkuttatás nélkül satöbbi.

Tehát ha ki lehet pipálni a feltételeket, akkor a magyar gazdaság készen áll.

Na most rögtön lehetne mondani, hogy ha készen áll, akkor ott már nem nagyon lesz infláció, erős a valuta, minek lépjen be?

Mert már olyan jó majdnem, hogy hát majdnem, de azért lépjen be két okból, mert ez a hatalmas piac, ez euróban működik, ez az eurozóna.

És hát a a másik az, hogy egy kockázattal kevesebb lesz a gazdasági szereplőkön azáltal, hogy nem kell azzal számolni, hogy a megtakarításom egy része Euróban van, a másik része Hufban van, mi lesz az árfolyamat.

Ez a probléma egyszerűen mindenkor meg fog szűnni, és közben a magyar döntéshozók ott ülnek majd azokon a fórumokon, ahol az euróról meg az ahhoz tartozó gazdaságpolitikáról döntenek.

Most ugyanis Magyarország elszenvedi, hogy hogy mondjam, tehát elviseli az euró monetáris politikának a következményeit, de nem ül ott, hogy egy bankelnök.

Hát ha tagok vagyunk, akkor a pénzügyi miniszter ott ül abban a klubban, a jegybankelnök ott ül abban a klubban.

Azonos a mi valutánk lesz, ha nem szűnik meg, csak nem forintnak nevezik, hanem eurónak.

Most mondom Endre, hogy a O betűről le kell szedni az ékezetet, mert máshol nélkül írják, és akkor eurónak kell majd írni, de attól mi ejtetjük hosszú. >> Most még majd a jövőről szeretnék kérdezni, és ez részben már ahhoz tartozott, de talán még egyet ugorjunk vissza az aktualitásokhoz.

Ugye Magyarország az elmúlt hónapokban, mondhatom így, a hőségtől és az aszálytól szenvedett rendkívüli mértékig.

Ugye itt szóba került Paks teljes leállítása, még akár ez is a levegőben lóg, komoly energetikai megszorítások, vagyis hát önkéntességre való felhívás ugye sikerre vezetett a magyar kormány részéről.

Ezek a ez a krízishelyzet, ez körülbelül, ha tudjuk számszerűsíteni, mennyibe kerülhetett az országnak? >> Ezt nem lehet tudni.

A miniszterelnök első napokban mondott egy 50 milliárdot, de az első egy-két napnak a a becslése és nagyon sok függ attól, hogy mennyi eső esik majd a fekete erdőben, és a probléma hogyan, a rövidtávú probléma hogyan csökken, de nem múlik el. ugyanis azért azt lehet látni, hogy mind ez a technológiai megoldás, ami most a Paks egyet illeti, meg a tervezett Paks kettőt is, hogy egy hát erre a Dunára, mint hűtőfolyadékra van tervezve, lehetne másfajta módon is, de az még többe kerülne és más technológia.

És egyáltalán, hogy nagyon kiegyensúlyozatlan a magyar energiamix, hogy ami még belép, és nyilván be fog lépni a a a nap erejének, a szél erejének, a geotermikus adottságnak a kihasználása, az más hálózati rendszerkel és más tartalékolás.

Tehát ez most egy energetikai problémát mondtam, mert egyébként nem volt ismeretlen előttünk.

Hát én én mint ipari és energetikai miniszter 90-ben azt láttam, hogy nagyon függünk egy-két vezetéktől, egy-két hálózattól, egy-két csőtől, és ezt le kell válni, és a magyar gazdaság túlságosan energiaigényes, tehát a hozzáadott értékhez képest túl sok az energia. jobb a helyzet valamivel, de nem gyökeresen.

Tehát itt kell egy gazdasági szerkezetváltozás is.

Ez nem energetika, ez mindent érint a lakossági ingatlanok szigetelésétől kezdve az…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Bod Péter Ákos

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „100 nap után: működik a Tisza gazdaságpolitikája? | Bod Péter Ákos”

Miről szól ez az epizód: „100 nap után: működik a Tisza gazdaságpolitikája? | Bod Péter Ákos”?

Itt az állomháztartás, amelyik most is rémes bőrben van, középes hosszú távon is neurolikus kérdése lesz a magyar gazdaságnak. És itt azért csodák nincsenek. Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „100 nap után: működik a Tisza gazdaságpolitikája? | Bod Péter Ákos”?

Fő témái: gazdaságpolitika, magyar gazdaság, infláció, költségvetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „100 nap után: működik a Tisza gazdaságpolitikája? | Bod Péter Ákos”?

Megjelenés: 2026. 08. 18.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/100-nap-utan-mukodik-a-tisza-gazdasagpolitikaja-bod-peter-akos-75bb322d

Több epizód a EconomX Podcast-ből