EconomX Podcast

A pénzillúzió csapdája | Serdült Máté

· PT36M21S

Összefoglaló

Serdült Máté makrogazdasági szakértő az EconomX Podcast vendégeként a pénzillúzióról beszél, elemezve, hogy miért érzékeljük rosszabbnak gazdasági helyzetünket a valóságnál, és hogyan befolyásol az infláció, az árfolyamok és a dollár ereje.

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 10. 17.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Serdült Máté
Témák
pénzillúzió, makrogazdaság, infláció, árfolyamok, dollár ereje
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a pénzillúzió, mint mondtam, egy érzéki csalódás, de nem mindenkinél pontosan ugyanazt az érzéki csalódást váltja ki.

Tehát van, aki lehet, hogy többet, van, aki kevesebbet érzékel belőle.

Fizetésemnek hány százaléka megy el mondjuk ma bevásárlásokra, meg mennyi volt ez korábban, hogy hogy kapjunk egy reálisabb képet, hogy az idő elteltével mennyével állunk jobban vagy rosszabbul. [Zene] Mi is az a pénzillúzió?

Hogyan csap be minket a gazdaságban az érzékelésünk?

Jó napot kívánok, én Tiger Endre vagyok, ez pedig itt a Money Talks podcast következő adása.

Mai vendégem Sherdült Máté, a Holdblog állandó külső szerzője, makrogazdasági jellemző.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólások között.

Most fordulok is mai vendégemhez.

Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat és itt van velem a stúdióban. >> Köszönöm a meghívást. >> Az elején tisztázzuk talán, mi is az a pénzillúzió.

Igazából, hogy a közepébe vágjak a pénzillúzió egy fajta érzéki csalódás, egy egy kognitív torzítás, ahogy ahogy szaknyelven szokták mondani.

Igazából itt arra kell gondolni, hogy a fejek pénz, mint egység az mindig egyetér, tehát 1 Ft mindig egyetér, holott időben ez eltérhet és a pénz értéke változik.

Hogy egyszerűbb példával írjam le.

Ö tegyük fel, hogy valaki mondjuk 1 kmre dolgozik az otthonától, és úgy úgy sacólja, hogy ez az optimális távolság, ahova be szeret járni, ez még hagy elég időt más dolgokra is.

És mondjuk holnaptól megváltoztatjuk a a méternek a az egységét 100 cm-ről 50 cm-re, és ugyanígy a kilométert azt ö ólábbi 500 mre.

És ugye azt veszi észre az illető, hogy hiphop már már 2 km távolságba dolgozik, ami neki már túl messze van.

Holott igazából a a való életben semmi nem változott, tehát a távolságok nem változtak, csupán a mérőszám.

Viszont emiatt a felfogás miatt, hogy hogy kvázi az rögzült a az ember fejébe, hogy van egy optimális szám, ezért megváltoztatja. teszem azt a a gazdasági viselkedését új munkahelyet keres.

És hogy visszakanyarodjunk a pénzügyekbe, igazából ez nagyon hasonló ahhoz, amit mondjuk egy nagyobb inflációs sok során látunk.

Megváltozik a mérőszám, a forint kevesebbet ér önmagánál kvázi.

Ö emiatt nagyobb számokat látunk a boltban, és ez megváltoztathatja például a fogyasztási szokásainkat vagy befektetések esetében más eszközök felé fordulhatunk, mert mondjuk ott nagyobb számokat látunk, holott értékben az nem feltétlenül jelent többet.

Hát akkor a mai gazdasági helyzetben, ebben az inflációs nyomás alatt lévő gazdaságban valójában ez relevánsabb, mint valaha, de hétköznapi fogyasztóként hogyan is kerülhetünk a pénzillúziónak a csapdájába? >> Igazából a a két terület, ahol a hétköznapi fogyasztó találkozhat vele, meg majd lesz plusz 1 har3adik is.

Az egyik az a fogyasztási szinten, a másik meg a megtakarításoknak a a az oldaláról. fogyasztásoknál igazából ugye az árszínvonal emelkedésével érzékelhetjük úgy, hogy minden sokkal drágább, hol ott egy általános árszínvonal emelkedésnél, ahol teszem azt mondjuk egyik napról a másikra minden mögé odaírunk egy nullát, beleértve az összes szerződést, bankszámlát, bérezést nem történt igazából semmi. holott az ember a boltba be, amikor bemegy, úgy érezheti, hogy hogy drágul az élet.

Ez leginkább középtávon fejti ki a hatását.

Tehát rövid távon vannak olyan inflációs sokkok, amikor az egyik oldal hamarabb mozdul.

Tehát teszem azt mondjuk a fogyasztói árak gyorsabban növekednek, mint a bérek.

De ezen középtávon már jobban át lehet látni, amikor elkezd beállni valamiféle egyensúly a gazdaságban.

A másik terület, amit említettem, azok a megtakarítások.

Igazából itt nagyon hasonlóan a a pénz értékére kell fókuszálni.

Tehát ott is láthatjuk, hogy ahogy említettem, hogy valaminek az értéke számban kifejezve vagy forintban, valamilyen egységben kifejezve nő, de az nem feltétlenül jelenti azt, hogy hogy annak az értéke, a vásárló ereje is megnőtt.

A plusz egy, amit még említettem, az igazából, hogyha külföldre megyünk, hogy mennyit ér a pénzünk, ugye ilyenkor jön igazán elő az, hogy egy deviza az igazából egy eszköz, nem pedig egy olyan exakt mérőszám, mint mondjuk a méter vagy a kilométer, ami univerzálisan használt.

Ö ott szembesülhetünk azzal, hogy ahogy változnak a a az árfolyamok, legyen ez akár külföldi befektetés, vagy külföldi nyaralás során a szállásnak, repülőjegynek a kifizetése.

Változnak a számok és az érték ettől nem feltétlenül változik. >> Mennyire torzítja ez a mindennapi fogyasztónak, kis befektetőnek a valóságérzékelését?

Rövid távon azt tudom mondani, hogy hogy ez releváns.

Tehát ahogy mondtam, nem egyszerre, nem szinkronban mozdulnak az árak.

Tehát rövid távon nem beszélnék feltétlenül torzításról, inkább közép és hosszabb távon nehéz.

Ugyanis ilyenkor újra kell tanulni az árakat, a relatív értékeket.

Tehát a pénzt, mint egységet én úgy szeretem leírni, hogy igazából kitaláltunk egy egységet, amivel rá tudunk fektetni egy koordinátarendszert a a gazdaságra, meg tudjuk tanulni, hogy hogy mi hol van relatív pozíció itt egymástól.

És hogyha valaki megváltoztatja az egységet, ugye akkor azzal szembesülünk, hogy teljesen új új koordináták vannak, új új új helyzetek.

És hát középtávon igen, ez ez nehéz, mert mert akkor újra kell tanulni ezeket a dolgokat a az embernek és eshet olyan csapdába, hogy mondjuk megváltoztatja a a fogyasztói kosarát vagy esetleg elszalaszt befektetési lehetőségeket, csak mert úgy érzékeli, hogy mondjuk az adott eszköz már drága.

Itt jöhet be az, hogy megváltozik az olcsó és a drágáról kialakított mindennapos képünk.

Talán azért olyan nehéz alkalmazkodni a mindennapokban ehhez, hiszen a az ember hiába jár boltba, hiába követi akár a saját fogyasztási cikkeinek a az árát, a trendeit, éppen mi csökkent, mi nőtt jobban, attól függetlenül úgy mindenkinek megvan egy viszonyítási térképe ahhoz képest, hogy mi kerül drágába, mi az, ami olcsó.

De például egy ilyen inflációs sok után, ami például Magyarországot érte mondjuk két évvel ezelőtt, ezek az arányok annyira eltolódnak, hogy az emberek fejében megváltozik a gazdasági realitás. >> Igazából igen, és nagyon sokszor szerintem a hétköznapban ugye a a a nominális névértékenvett árak alapján próbálnak meg tájékozódni.

Ö, tehát igen, ez az olcsó drága, ez igazából mindig egy relatív kifejezésnek kellene, hogy lennie, hol?

Ott nagyon sokszor abszolút értelemben használják, tehát hogy az ACA az több vagy kevesebb, mint mint régen.

Most az elmúlt ö vagy a két évvel ezelőtti inflációskal kapcsolatban ott volt egy erős növekedés a a fogyasztói árakban.

Viszont azóta 2024 meg 25-nek az első felében viszont láttunk egy nagyon erős reál bérnövekedést is.

Tehát a bérek elkezdtek felzárkózni ehhez a magasabb árszínvonalhoz.

És hogyha felrakja az ember az idősorra igazából ezeket a béreket, akkor azt látja, hogy jelenleg Magyarországon legalábbis makrogazdasági szinten, magasabban vannak a reál bérek, mint az inflációsok előtt.

Ö ebben megint lehetnek különbségek.

Lehet, hogy valaki úgy érzi, hogy ez abszolút nem így van, és ez egy rossz statisztikai megfigyelés.

Ögye a makrogazdaságnak a sajátossága, hogy nagy átlagokkal vonat öik és azokra vonatkozik.

Erre van igazából hát a klasszikus mondás, hogy hogy lehet mindenkit egy házibuliba átlagba milliárdossá tenni, és hát meg kell hívni egy szupergazdag embert, és akkor átlagban már jók vagyunk.

Ez a inkább a bérezés szempontjából lehet releváns.

Tehát ott az eloszlások, hogy mondjuk az átlag, hogy hogy mozgott, az nem feltétlenül van összhangban az egyénnel.

Van akinek többet, van akinek kevesebbet.

A másik oldalról pedig ott van a az infláció mérése is, hogy mennyit is romlott a pénz, igazából mennyit romlott a keresetünknek a vásárlóereje.

Ott is ugye a statisztikai hivatalok általában egy átlagos fogyasztói kosártnak a kosárnak az árát mérik, és ezt indexzálják, amibe ugyanúgy lehet egy hordóolaj, mint egy szál zeller.

Ugye ezt megpróbálják valahogy úgy összerakni, hogy nagyjából az átlagfogyasztónak a a a fogyasztói kosarát azt jól reflektálja.

Ö de ugye ami ami magyar sajátosság például, hogy a az élelmiszerárak azok rendkívül gyorsan nőttek, tehát azok sokkal gyorsabban inflálódtak el, mint ez az átlagos fogyasztói kosár.

Tehát hogyha valaki a jövedelmének nagyobb hányadát költi el mondjuk a boltban, akkor az úgy érzékelheti, hogy az infláció sokkal magasabb volt, mint amit a statisztikák mutatnak. >> Közben a reál béremelkedés viszont nem igazolja ezt.

Makrogazdasági szinten. >> Igen, igen.

Szóval gyakorlatilag ez is egy pénzillúzió, csak nyilván az, aki többet költ el a boltban a saját jövedelméből, az máshogy érzékeli azt, mint akinek kevesebb jut a fogyasztói kosarából. >> Igen.

Igazából itt kezd el ugye rendkívül bonyolódni a dolog, mertogy ez a pénzillúzió, mint mondtam, egy érzéki csalódás, de nem mindenkinél pontosan ugyanazt az érzéki csalódást váltja ki.

Tehát van, aki lehet, hogy többet, van, aki kevesebbet érzékel belőle.

A átbeszéltük itt most a kis befektetőket, a fogyasztói kosarakat.

A tőkepiacokra rátérve egy kicsit, hiszen ez egy gazdasági podcast, mégis csak érdemes vele foglalkozni.

Hogyan hat a tőkepiacokon a pénzillúzió?

Igazából hat, amit én úgy mondanák, hogy külsőleg és és belsőleg is.

A belső az igazából azalatt azt értem, mint bármi más árszintet a gazdaságon belül tehát, hogy konverzió nélkül mondjuk nekem van egy forint eszközöm, és hogy annak hogyan érzékelem a a az árfolyam változását.

Reális nominális eszközök esetében is, csak máshogy.

Tehát nominális eszközöknél ö lehetséges, hogy azt látjuk, hogy hogy az érték stabil, és azt hisszük, hogy ez egy jó befektetés, egy értékálló befektetés.

És hogyha mondjuk valamire gyűjtünk, akkor akkor ez elég lesz.

Tehát, hogy van van mondjuk a bankb vagy valamilyen befektetési számlán pénzünk, de közben az infláció ezt szépen megeszi. [Zene] Tehát ez majd majdnem ugyanolyan, mondjuk ha van, nem tudom, 100000 Ftunk és egy 10%-os infláció, az nagyon hasonló ahhoz, mintogyha nem lenne infláció, de mondjuk buknánk 10%-ot a pénzünkkel.

Reál eszközök esetében pedig hát azok inkább értékállóak ilyen szempontból, de ott is mindig érdemes a a reál hozammal, tehát az inflációval igazított hozammal számolni. hogy hogy lássuk, hogy mennyi is ez annyi.

Mert lehet, hogy nem tudom újfent az előző példával élve, ha 10%-os infláció van és 15%-kal ment fel az eszköz értéke, akkor igazából csak 5%-kal vagyunk beljebb.

A deviz piacokra rákapcsolódva Magyarországon ugye sokszor hallom halljuk azt, hogy emelkedett az euro árfolyam, ezért például a boltokban, benzinkutakon nyilvánvalóan egyéb terhelések miatt, hiszen Magyarország azért aktív aktívan aktívan aktívan nagy a külkereskedelmi mérlege.

Emelkednek az árak. viszont soha nem hallottam olyat, hogy például most 380 és 90 között mozog stabilan talán már egy pár hónapja a fizetőeszközünk, hogy most akkor például 5-6%-kal valaki visszavenne azokból az árakból.

Ennek köze van a pénzillúzióhoz?

Tehát ez a ez a külső faktor, amikor belevesszük a devizakonverziót és az átváltásokat is.

Igazából ahol manapság tetten érthet tetten érhető a pénzillúzió maga az mondjuk a benzinkutakon.

Itt mondjuk pont nem az eurót említeném, mert általában a a globális nyersanyag és és árupiacok azok dollárban vannak mérve.

És ugye a dollár most az elmúlt 9-10 hónapban azért átment egy erős leértékelődésen, tehát ott a a dollár mint egység ér kevesebbet önmagánál.

És ez valamennyire ugye látszik is, tehát itt egy körülbelül két évvel ezelőtt még lehet, hogy emlékszünk, hogy bőven a csúcson 400 fölött volt a volt a dollár.

És a benzinkútakon is ugye amikor kivezették a az stopppot, akkor már ilyen 800 Ft meg pluszos literenkénti árat kellett fizetni.

És most azt látjuk, hogy ez ez a ez a dollár értékkel együtt ugye csökken, mert már kevesebb forintot kell adnunk ugyanazért a dollárért, holott a a az olajpiac az lehet hogy ugyanabba a sávban, tehát ez a 60-70 dolláros sávban mozog. >> A dollár tartós leértékelődése milyen pénzillúziókat oszlat el?

Vannak olyanok, amik vannak olyan gazdasági mérőszámok, statisztikák, amik emiatt úgy torzulhattak az elmúlt években, ami például akár egy európai kisbefektetőt, fogyasztót megtéveszthetett. >> Nem is biztos, hogy megtéveszthetett, inkább lehet, hogy más megvilágításba helyezte a mi pénzügyi helyzetünket. abszolút lehetséges.

Tehát egyrészt ott van a fogyasztási oldalról a a globális árupiaci cikkeknek a a konverziója, tehát hogy az dollárban hogyan hogyan alakul, és az azt azt hogyan lehet lefordítani forintra.

Ö tehát igazából a a az agrár termékektől kezdve egészen a az energiapiacig ez ez valamennyire tetten érthető.

Tehát ezt ezt ezt érzékeli a a fogyasztó vagy a kisbefektető is.

Egy másik terület az lehet maga a befektetések, hogyha valaki mondjuk külföldi, mondjuk amerikai részvénypiaci kitettséggel rendelkezik, akkor könnyen láthatja azt, hogy mondjuk év eleje óta ugye a a az S&P 500 az újabb és újabb csúcsokat döntöget, de hogyha mondjuk ezt teszem azt euróban, forintban, más európai devizában mérünk, amik igencsak megerősödtek a az év elejéhez képest, akkor bizony azt látjuk, hogy hogy ez tehát, hogy a részvényindexek még nem mentek ki a csúcsukra.

Igazából valahol így április elején volt a a csúcs ugye Trumpnak a Liberation Day bejelentése előtt.

És ilyenkor könnyen eshetünk ugye abba az illúzióba, hogy hogy elolvassuk a gazdasági híreket, látjuk, hogy minden szuper, kimentek új csúcsra a tőzsdénk, és aztán megnyitjuk a a a befektetési számlánkat, és azt látjuk, hogy hát igazából forintba vagy euróba kevesebbet ér, mint mint korábban.

A ön nemrég írt egy cikket a holdlogon pont egy ilyen címmel, hogy pénzillúzió, aminek számomra a legmeglepőbb állítása az volt, hogy az elmúlt 15 év összehasonlításában az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti leginkább legnagyobb szakadékot a gazdasági mérőszámokban a dollár és az…

Említett entitások

Témák

  • pénzillúzió
  • makrogazdaság
  • infláció
  • árfolyamok
  • dollár ereje

Személyek

Szervezetek, cégek

  • EconomX Podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A pénzillúzió csapdája | Serdült Máté”

Miről szól ez az epizód: „A pénzillúzió csapdája | Serdült Máté”?

Serdült Máté makrogazdasági szakértő az EconomX Podcast vendégeként a pénzillúzióról beszél, elemezve, hogy miért érzékeljük rosszabbnak gazdasági helyzetünket a valóságnál, és hogyan befolyásol az infláció, az árfolyamok és a dollár ereje. Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A pénzillúzió csapdája | Serdült Máté”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Serdült Máté.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A pénzillúzió csapdája | Serdült Máté”?

Fő témái: pénzillúzió, makrogazdaság, infláció, árfolyamok, dollár ereje.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A pénzillúzió csapdája | Serdült Máté”?

Megjelenés: 2025. 10. 17.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/a-penzilluzio-csapdaja-serdult-mate-90345f3d

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból