EconomX Podcast

A svájci indexálás mítosza és a nyugdíjas valóság | Nyugdíjguru – Farkas András

· PT28M33S

Összefoglaló

A podcast azzal foglalkozik, hogy a magyar nyugdíjasok miért szegényednek el annak ellenére, hogy a nyugdíjak emelkednek. Dr. Farkas András, a Nyugdíjguru szerint a problémát a nyugdíjemelési rendszer szerkezete okozza, nem csak az infláció. Kiemeli, hogy az inflációs emelés…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 12. 31.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
Farkas András, Farkas András
Témák
nyugdíjrendszer, nyugdíjemelés, infláció, nyugdíjasok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

jobban lehetne kezelni a nyugdíjasok helyzetét és enyhíteni ezt a [zene] bizonyos elszegényedési kockázatot akkor, hogyha nem csak ilyen eseti juttatásokat adnánk a nyugdíjasoknak, hanem magát a nyugdíjkarbantartás, a nyugdíjemelés rendszerét módosítanánk.

Inflációs emelés az nem emelés, az szinten tartás, hiszen ez annyit jelent, hogyha tavaly 1000 Ft-ért tudtam venni 2 kg kenyeret, és idén meg csak 1200 Ft-ért tudom megvenni, és azért 1200-ra emelik föl a nyugdíjamat. az ugyanaz a 2 kg kenyér, tehát semmivel nem tudok többet vásárolni benne.

Ez csak egy szinten tartás, de a többi állam megoldotta, hogy ilyen plusz [zene] emelési rendszerrel tudják ténylegesen növelni az értékét a nyugdíjaknak.

Meg kell határozni, hogy miért szorul reformra.

A legfontosabb problémája az, hogy hosszú távon is fenntartható legyen.

Azért, mert öregszik a társadalom.

Nem csak nálunk egész Európa öregszik, mégpedig gyorsuló tempóban, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív korú embernek kell egyre több és egyre hosszabban élő nyugdíjasnak a fedezetét, a nyugdíj fedezetét előteremteni.

Ez egyre inkább növelni, növeli a nyomást a az aktív korúakon.

És ezt azért nem érezzük még, azért nem sikoltozik mindenki itt az utcán, mert hogy mekkora a nyomás rajta, mert ezek nagyon lassú, hosszútávú folyamatok. 2025-ben milyen a nyugdíjasok helyzete?

Ezt próbáljuk ma meg áttekinteni Dr.

Farkas Andrással, a nyugdíjguruval.

Jó napot kívánok, én Tiger Rendre vagyok, ez pedig itt a Money Talks következő adása.

Ha még nem tették volna meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, a végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Most pedig fordulok is mai vendégemhez.

Jó napot kívánok. >> Jó napot kívánok.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Kön szívesen. >> Kezdjük is talán egy átfogóbb képpel.

Mik azok a legfontosabb tényezők, amik 2025-ben meghatározzák, meghatározták így december vége felé egy magyar nyugdíjas életét? >> Hát kezdjük azzal, hogy megnyugtató hírekkel kezdjük.

Jó, hogy a magyar nyugdíjrendszer működik.

Minden nyugdíjas, öregségi nyugdíjas 2 millió ember van, és hasonló nyugdíjszerű ellátásban részesülő közel 400000, tehát 2400000 ember az minden hónapban rendesen megkapja a neki megállapított járandóságát.

Megtörténnek az inflációval történő korrigálások is.

Ugye 2025 januárban megtörtént a 3,2%-os emelés, amiről azért lehetett sejteni, hogy nem lesz elég idén, de ezt most kipótolták novemberben visszamenőleg 1,6% emeléssel.

Tehát így a nyugdíjasoknak a nyugdíja magát, az inflációt azt lekövette.

Ezért a reál értéke, ha csak az inflációt vesszük figyelembe, akkor szinten marad.

Ö, emellett megkapták 2025 februárban a 13. havi nyugdíjukat a nyugdíjasok.

Egyébként ez a legfontosabb plusz juttatás a nyugdíjrendszerben 2022 óta, amióta egész havi mértékben visszajött a 13. havi nyugdíj.

Most izgulhatnak a nyugdíjasok, de már nem izgulnak, mert meg tegnap éppen elfogadták a törvényt is, hogy jön a 14. havi nyugdíj első részlete is 2026-ban.

Nyilván egyáltalán nem véletlenül a választásoktól, nem függetlenül, de a nyugdíjasok számára mindenképpen az egy pozitív hír, hogy egy heti plusz nyugdíj még érkezik 2026-ban, és egyébként pedig idén még kaptak egy 30000 Ft-os élelmiszerutalványt is, amit hideg élelmiszerek vásárlására tudtak fordítani.

Ennél egyébként többre számítottak idén a nyugdíjasok, mert 2021-ben 80000 Ft-os plusz juttatásba részesültek. ahhoz képest ez a 30000 csalódás volt nekik egy kicsit, de igazság szerint azért ez is segített a nyugdíjasokon.

Tehát összességében a nyugdíjrendszer távlati képpel, hogyha egy föntről nézzük egy madártávlatból, akkor működik.

Lényegesen nagy gondok per pillanat nincsenek benne.

Lehet finanszírozni, meg lehet találni hozzá a forrásokat és a nyugdíjasok minden mindegyike megkapja rendben 13 hónapon keresztül a járandóságát, és jövőre már egy 57. heti járandóság is beépül ebbe.

Tehát ha mondom, ha fölülről nézzük és távolról, akkor minden rendben van a rendszerrel.

Ha kicsit közelítünk hozzá, akkor persze sok gond kezd kibomlani a a szemünk előtt.

Hát kezdjük azzal, amit én messze a legeslefontosabb gondnak érzékelek a magyar nyugdíjrendszerben, hogy a nyugdíjemelés rendszere, ami Magyarországon kizárólag attól függ, hogy mennyi az infláció, ez a nyugdíjemelési rendszer, ez sajnos beépíti a nyugdíjasok életébe a folyamatos relatív elszegényedésnek a a kockázatát, illetőleg nem is kockázat, ez a tény olyan, mintogyha minden nyugdíjas egy relatív elszegényedési csúszdán ücsörögne.

Ennek az az egyszerű oka van, hogy míg az ő nyugdíjuk kizárólag az infláció mértékével emelkedik, addig körülöttük az összes többi dolgozó embernek a keresete az infláció kétszeresével, háromszorosával, adott esetben négy-ötzszörösével is nő.

Attól függ, hogy milyen társadalmi csoportokat nézünk.

Ez azt jelenti, hogy a aktív keresőknek a keresete sokkal gyorsabban nő, mint ahogy a nyugdíjak tudnak nőni, mert a nyugdíjak csak az inflációt követik, és ennél sokkal magasabb mértékű az aktív keresetek növekedése.

Ez a relatív elszegényedés, ez folyamatosan sok-sok feszültséget okoz.

Nyilvánvalóan az első dolog mindjárt az, hogy a összes nyugdíjasnak a relatív helyzete az minden évben romlik, annak ellenére, hogy megjött a 13.

Nyugdíj, és annak ellenére, hogy jön majd a 14. nyugdíj részletekben, hiszen ezek az új nyugdíjas juttatások is, az emelkedésük kizárólag az inflációtól függ.

Tehát ha nem egy pillanatfelvételt nézünk, hanem hosszú távon szemléljük, akkor a nyugdíjasok helyzete egyáltalán nem rózsás. >> Hogyha a 14. havi nyugdíj első részletét azt csak nyugdíjemelésbe számoltuk volna át, az körülbelül milyen mértékig? >> 2,5%-os plusz nyugdíjemelés. nagyjából 2,3%, ami persze jól hangzik, egy heti nyugdíj 2,3%-os nyugdíjemeléssel egyenértékű.

De igazán én jobban örültem volna, hogyha nyugdíjemelésként adjuk oda, és nem ilyen egyszeri juttatásként.

A következő miatt minden egyszeri juttatás folyamatosan ki van téve annak, hogy lesz-e rá elegendő finanszírozás a jövőben.

Tehát a ha például itt van a 13.

Ha nyugdíj, meg a 14. nyugdíj is lassan.

Az mindegyiknek van egy óriási plusz finanszírozási igénye, amit a költségvetésben 10 körömmel elő kell kaparni a költségvetés egyéb forrásaiból ezeknek a plusz juttatásoknak a fedezetét, azért mert ezeknek nincs járulékfedezete.

Tehát se a 13. nyugdíjat, se a leendő 14.

Haé nyugdíjat nem alapozza meg semmilyen járulék a magyar rendszerben.

Emiatt aztán az egyéb adóbevételek terhére kell előteremteni a pénzt.

Ez megveszélyes. >> Igen, de hogyha a másik oldalról nézzük, akkor lehet ez egy felelősebb állami pénzköltés is, hiszen hogyha beépítik azt a nyugdíjat, azt a nyugdíjemelést, azt onnantól kezdve minden egyes alkalommal elő kell tudnia teremteni a költségvetésnek.

Így viszont nyilván egy politikailag megtámogatott olyan döntés, ami még jobban egy plusz érzést adhat a nyugdíjasoknak.

Teljesen igaza van, hiszen minden ilyen plusz juttatásnak van egy rendkívül kedvező politikai hozadéka politikai kommunikációban jóval nagyobb erejű azt mondani, hogy itt van egy plusz havi nyugdíj, mintogyha azt mondanám, hogy a normál emelésen felül még emelek neked mondjuk 8%-ot, mert annyi egy havi nyugdíj körülbelül 8% emelésnek felel meg.

Ez mind természetesen közrejátszik abban, hogy a politika hogyan dönt a különféle plusz juttatásokból, de ne felejtsük el, hogy pont ez a politikai döntés jelenti a politikai kiszolgáltatottságát is ezeknek a plusz juttatásoknak.

A nyugdíjasok még nagyon pontosan emlékeznek rá, hogy 2009-ben és még akkor még volt 13. havi nyugdíj, és meg kellett szüntetni, mert akkor nem volt rá fedezett.

Bele is bukott a összes addigi kormányzat ebbe.

Nyilvánvalóan a nyugdíjasok járandóságáival semmilyen politikai szinten nem szabad szórakozni, mert 2400000 embernek a büntető szavazata azonnal megérkezik majd.

Tehát nagyon vigyázni kell ezekkel a plusz juttatásokkal.

De ami a dolog lényege, hogy sokkal jobban lehetne kezelni a nyugdíjasok helyzetét és enyhíteni ezt a bizonyos elszegényedési kockázatot, akkor, hogyha nem csak ilyen eseti juttatásokat adnánk a nyugdíjasoknak, hanem magát a nyugdíjkarbantartás, a nyugdíjemelés rendszerét módosítanánk, mert a jelenlegi rendszer, ami csak az inflációtól függ, és ami a a elkerülhetetlenül azt idézi elő, hogy a nyugdíjasok szegényednek, hogyha ezt megpróbálnánk megváltoztatni úgy, ahogy a környező országokban az utóbbi 10 évben mindenhol megváltoztatták, mert pont ugyanezzel a problémával szembesültek, ezzel az elszegényedési problémával.

Az új modern emelési rendszerek úgy néznek ki, hogy odaadják a teljes inflációs változást a nyugdíjasoknak, mint nálunk.

De erre még pluszban ráemelnek a reál kereset változásának a meghatározott százalékát.

Ez általában 25%-tól 50%-ig terjed a környező országokban.

Például a lengyelek odaadják az 50%-ot, a csehek odaadják a 25%-ot, szlovákok 33%-ot.

Az azt jelenti, hogy megvan a szintentartás azzal, hogy minden nyugdíjas megkapja az inflációs emelést teljes mértékben.

De erre ezekben az államokban még ráemelik, ha volt reál keresett növekedés, akkor annak a meghatározott százalékát.

Tehát így tud nőni valójában a nyugdíj, mert ha belegondolunk, az inflációs emelés, az nem emelés, az szinten tartás, hiszen ez annyit jelent, hogyha tavaly 1000 Ft-ért tudtam venni 2 kg kenyeret, és idén meg csak 1200 Ft-ért tudom megvenni, és ezért 1200-ra emelik föl a nyugdíjamat, az ugyanaz a 2 kg kenyér, tehát semmivel nem tudok többet vásárolni benne. csak egy szinten tartás, de a többi állam megoldotta, hogy ilyen plusz emelési rendszerrel tudják ténylegesen növelni az értékét a nyugdíjaknak.

Ezt Magyarország is meglépheti majd, és összességében ez nem is lenne annyira rettenetesen drága.

Nagyjából 1% pontnyi plusz nyugdíjemelés az 60-65 milliárd Ftba kerül 1% pontnyi.

Tehát ha mondjuk 5% pontot akarok pluszban emelni, akkor az azt jelenti, hogy körülbelül 300-350 milliárd Ftba kerül.

És haz belegondol éves szinten, és hogyha belegondolunk, hogy egyetlen egy havi nyugdíj, egy havi nyugdíj, az a bizonyos 13 havi nyugdíj, az meg ma 500 milliárd Ftot meghaladó, majdnem 600 milliárd Ftba kerül, jön a 14. ha nyugdíj, nyilván ugyanennyibe fog kerülni, akkor látható, hogy ezek a plusz egyedi juttatások még drágábbak is, mintogyha beépítenénk magába a nyugdíjemelés rendszerébe ezeket a modern vegyes indexeket.

Hangsúlyozom, ez nem a svájci indexállás, mert az semmire nem ad garanciát, hiszen hogyha például csökken a svájci indexállásról, annyit kell tudni, hogy akkor fele részben az inflációtól, fele részben pedig a keresettől függött a az emelés, de a kereset a változásától függött.

Tehát hogyha csökkent a nettó kereset Magyarországon, akkor csökkent a nyugdíj is.

Ezt a régi nyugdíjasok sajnos megszenvedték a rendszerváltozás után. többször is belefutottak ebbe a helyzetbe, amikor csökkentek a keresetek Magyarországon, és az a nyugdíjakat is húzta lefelé.

Ez az új típusú rendszer, ez a modern vegyes index, ez mindenképpen biztosítja az inflációval történő szintentartást, és erre építenek, vagy erre emelnek még rá pluszban.

Tehát szerintem ez a legégetőbb magyar problémák egyike, hogyha ezt meglépi egy következő kormányzat, vagy bármelyik kormányzat a választások után végre elkezd foglalkozni a nyugdíjreform vagy a nyugdíjrendszer égető kérdéseivel, akkor ez lehetne az egyik első dolog, hogyan lehet úgy karban tartani a nyugdíjakat, hogy ne ez a relatív elszegényedésnek a kockázatát vagy kiiktassuk, vagy legalábbis jelentősen csökkenteni tudjuk.

Mielőtt tovább mennénk az esetleges nyugdíjreform tervekkel, mikor felkészültem erre az adásra, nyilvánvalóan megnéztem az átfogó statisztikákat, de az jutott eszembe, hogy valójában erről a 2,4 millió nyugdíjasról lehet á általánosságban beszélni. annyi élethelyzet lehet, hogy és ez egy akkora jelentőségű embertömeg az országban, akkora tömegű lakosság arány, hogy nem hiszem, hogy általánosságokat lehet erről mondani.

Nem >> ugyanolyan hát kell, hogy tudjunk valamit mondani a statisztika nyelvén is.

Ugye 2 mó 400000 ember az a lakosság egy sőt most már több mint az egy ne4e.

És ráadásul ők mindannyian szavazópolgárok.

Tehát óriási politikai súlya is van ennek a rétegnek.

Ö, ez ugyanolyan rétegzet, mint a általában Magyarország.

Tehát itt van köztük nagyon szegény, van köztük közepesen szegény, van köztük a középosztály belének minősíthető nyugdíjas, van köztük jobb anyagi helyzetben lévő nyugdíjas, van gazdag nyugdíjas, van akinek hatalmas nagy családja van, van akinek nincs, aki magányosan él.

Messze a legeslekiszolgáltatottabbak, mindig a nagyon idős és magányosan egyedül élő idős emberek.

Ez nagyon sokszor például az özvegyasszonyok, akik azért mondom, hogy özvegyasszonyok, mert ötször annyi özvegy hölgy van Magyarországon, mint férfi, tehát ők dominálják ezt a társadalmi réteget.

Leginkább ők vannak kitéve a nagyon mély szegénység kockázatának, de mondom, vannak köztük nagyon gazdagok is, meg vannak.

Az átlag az az olyan, mint a magyar átlag.

Tehát valahol meg tud azért élni, de igazán nem tudja nagyon bőlére ereszteni a a fogyasztását, de nem szabad a nyugdíjasokat egységes szürke masszának tekinteni.

Ez az egyik legnagyobb hiba, amit egyébként nagyon sokszor elkövetnek a a bármelyik sajtóban.

Nem csak Magyarországon, hanem nyugaton is nagyon sokszor olvasok ilyen egységesítő szöveget, ami nagyon sérti is a nyugdíjasokat.

Az egy ugyanilyen élő, sokszínű, nagyon rétegzett társadalmi, óriás tömeg, mintogyha az egész lakosságot tekintenén. >> Pontosan emiatt is említettem ezt a dolgot.

Ha már vegyes indexzállás és nyugdíjreformok, mi az a az egyetlen dolog, vagy melyik a legjobban bevált módszer, ha már ön itt említette a környező országokat, ami mondjuk a magyar magyar nyugdíjrendszerbe átültethető lenne nagyon könnyen?

Hát ugye az első megállapítás az, hogy a nyugdíjrendszer rendkívül összetett és bonyolult, tehát nagyon-nagyon óvatosan szabad csak hozzányúlni.

Itt nincs olyan, hogy bevált a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A svájci indexálás mítosza és a nyugdíjas valóság | Nyugdíjguru – Farkas András”

Miről szól ez az epizód: „A svájci indexálás mítosza és a nyugdíjas valóság | Nyugdíjguru – Farkas András”?

A podcast azzal foglalkozik, hogy a magyar nyugdíjasok miért szegényednek el annak ellenére, hogy a nyugdíjak emelkednek. Dr. Farkas András, a Nyugdíjguru szerint a problémát a nyugdíjemelési rendszer szerkezete okozza, nem csak az infláció. Kiemeli, hogy az inflációs emelés… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A svájci indexálás mítosza és a nyugdíjas valóság | Nyugdíjguru – Farkas András”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Farkas András, Farkas András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A svájci indexálás mítosza és a nyugdíjas valóság | Nyugdíjguru – Farkas András”?

Fő témái: nyugdíjrendszer, nyugdíjemelés, infláció, nyugdíjasok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A svájci indexálás mítosza és a nyugdíjas valóság | Nyugdíjguru – Farkas András”?

Megjelenés: 2025. 12. 31.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/a-svajci-indexalas-mitosza-es-a-nyugdijas-valosag-nyugdijguru-farkas-andras-60a802eb

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból