EconomX Podcast

„Az árrésstop abnormális” – 800 bolt tűnt el | Dr. Kozák Tamás

· PT30M55S

Összefoglaló

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az árrésstop "abnormális" szabályozás, amely ellentétes a gazdálkodók érdekeivel. Kiemelte, hogy 2024 júliusa és 2025 júliusa között mintegy 800 élelmiszerbolt zárt be Magyarországon, és közel 400 kistelepülésen…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 01. 26.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Kozák Tamás
Témák
árrésstop, élelmiszerboltok, kiskereskedelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Milyen szabályozás, vagy milyen szabályozó rendszer az, ahol ez egy kontraproduktív, az árnak a csökkentése, az egy kontraproduktív döntés.

Az nem érdeke a gazdálkodónak az árcsökkenés, merthogy az a megképezhető 10%, amir ugye az a gyakorlatilag a fogyasztójárnak a a a 10%-a, az értékesítés árnak a 10%-a, annak a mértéke is csökken.

Abnormális, tényleg a tényleg abnormális.

Bár még éves adatok nincsenek, de ugye azt látjuk, hogy hogy júniusban az előző év, tehát 2024 júniusához képest tovább csökkent az élelmiszer boltoknak, üzleteknek a száma.

Nagyjából egy olyan 800 bolt zár be.

Ugye ez azért is szomorú, mert van körülbelül egy 400 olyan kis település, ahol egyébként semmilyen bolt nincsen.

Tehát nem megoldott az élelmiszer boltellátás.

Akár hatályba lép az egyezmény, akár nem, az továbbra is Magyarországról fog történni. például logisztikai költségek miatt, hát teljesen más pápáról szállítani egy egy hústerméket, mondjuk Budapestre, Győrbe, Debrecenbe, mint Dél-Amerikáról.

Azért volt már hasonló jellegű hír, hogyha sok-sok évvel ezelőtt önnek nem kell rá emlékeznie, de azért volt ilyen, hogy a chilei csereszny el fogja árasztani a magyar boltokat.

Árréstoppok infláció kiskereskedelem milyen árakkal fogunk a boltokban találkozni 2026-ban?

Én Tiger Rendre vagyok, ez pedig a Manint Talks következő adása.

Mai vendégem Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lesz.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornainkra.

Kérem, lájkolják ezt a videót is, ha tetszenek adásaink. a végén fejtsé ki véleményüket a hozzászólásoknál.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Jó napot köszöntöm a hallgatókat és a nézőket. >> Kezdjük azzal, hogy hogyan alakult a kiskereskedelem 2025-ös éve.

Nyilván még pontos számokat nem biztos, hogy tudunk mondani, látunk, de azért megérzések, benyomások azért övezhetik itt a a jövő az idei év elejét.

Hát ha egy évvel ezelőtt beszéltünk volna, akkor több optimizmus sugárzott volna belőlem.

Közel se beszélhetünk az elugaszkodás évéől.

Inkább azt mondanám, hogy 2025 az a túlélés éve volt a a kereskedelemnek.

A szabályozási rendszer sem úgy alakult, mint ahogy mondjuk egy évvel ezelőtt reméltük volna.

Márciusban hatályba lépett a az úgy árés top.

Gondolom fogunk majd erről egy kicsit bővebb beszélni, bővebben beszélni.

A ez a zárstöp ugye decemberben ráadásul még kiterjesztésre is került.

Sajnos nem állt meg a boltszám csökkenésnek a a trendje.

Bár még éves adatok nincsenek, de ugye azt látjuk, hogy hogy júniusban az előző év, tehát 2024 júniusához képest tovább csökkent az élelmiszerboltoknak, üzleteknek a száma. nagyjából egy olyan 800 bolt zár be.

Ugye ez azért is szomorú, mert van körülbelül egy 400 olyan kis település, ahol egyébként semmilyen bolt nincsen, tehát nem megoldott az élelmiszer bolt ellátás.

És hiába növekedett a fogyasztás, hiába emelkedett a keresett közel 10%-kal, a reálbérek hiába nevekedtek nagyjából né né és n 4,5%-kal. a kereskedelem összességében nem tudott 3%-nál magasabb ütemmel növekedni, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi értékesítésnek a volumene elmaradt azoktól a lehetőségektől, amit mondjuk a fogyasztás diktátója vagy fogyasztás növekedése lehetővé tett volna. >> Mi lehet ennek az oka, hogy az emberek visszafogták a kiskereskedelmi fogyasztásukat >> ahhoz képest, amennyivel átlagosan nőttek a kereseteik? >> Így van.

Tehát ugye ahogy említettem 10%-kal növekedtek a bérek.

Ki ne örülne ennek vagy a keresetek.

Ha az inflációt is hozzászámítjuk, akkor nagyjából egy olyan 4, és 4,5% reál bérnövekedés történt.

És hát jogos a kérdés, hogy hogy a kereskedelem kereskedelem értékesítés volumen növekedése az miért maradt 3% alatt.

Hát a megtermelt forrásokból a GDP.

GDP az a fő forrása a azoknak a jövedelmeknek, amelyeket a háztartások amelyeket a háztartások kapnak.

A háztartások azok kétféleképpen döntenek, vagy megtakarítanak, vagy pedig vagy vagy pedig fogyasztanak.

A főleg az elmúlt hónapokban azt látjuk, hogy a megtakarítások azok növekednek.

Ebben nem kis szerepe van például azoknak a támogatott például lakásvásárlási programoknak, amelyek a fogyasztástól idézőbe viszik el a pénzt.

Hiszen akár a hitelfelvétele, vagy akár a dunyha mögött lévő pénznek a befektetése az a megtakarításokat növeli és nem a fogyasztást és nem a fogyasztás növekedésével jár.

A ha úgy döntenek az emberek, hogy fogyasztanak, ugye akkor is sokféleképpen lehet választani.

Nagyjából egyébként a 100 Ft fogyasztásból körülbelül 50 Ft-ot költünk el a kereskedelembe, viszünk el a boltba, üzletbe és veszünk különböző árucékeket.

A másik 50 Ft-ot költjük el közlekedésre lakásfenntartásra egészségü ugye oktatásra, szórakozásra satöbbi, satöbbi.

Ennek az aránya egyébként ennek az aránya növekszik, tehát nem a kereskedelembe visszük el a a pénzünket.

Ez lehet persze jó dolog, bár gazdaság szempontjából az a jó, hogyha minél több pénzt költenek el az emberek, és megint hangsúlyozom ez a gazdaság, a közgazdasági szempontból, minél több pénzt keltenek el a kereskedelemben, hiszen kevés olyan területe van a gazdaságnak, mint amelyik ennyire beágyazódott a a a gazdaságba, a gazdasági vérkeringésbe. gondoljon abba bele, hogy ugye ha 100 Fttal többet fogyasztunk, akkor ez a 100 Ftlet fogyasztás ez végigördül az egész ellátási láncon.

A kereskedő is többet több terméket fog rendelni majd a nagyeskedőt.

A nagy kereskedő is több terméket fog rendelni a feldolgozótól a feldolgozó, a termelőtől a termelő több nyersanyagot fog vásárolni, de ezt nevezik multiplikátor hatásnak.

És ez a kereskedelem ez nagyon nagy, ez nagyon jelentős.

Úgyhogy gazdasági szempontból azt mondhatjuk, hogy erős kereskedelem nélkül nincsen stabil gazdasági, kiszámítható gazdasági növekedés.

Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor az emberek többet is tudnak forasztani, és többet is mernek fogyasztani.

Ugye nem véletlenül mondom ezt a mernek szót fogyasztani, mert hogy a az, hogy mennyi pénzt viszünk el a boltba, az üzletekbe, az attól is függ, hogy hogyan alakul ez a úgynevezett bizalmi index, fogyasztói bizalmi index. mit gondolunk a gazdaságról, hogyan fog alakulni a a makrogazdaság, hogyan fog alakulni saját jövedelmünk, a háztartásunknak a fogyasztási lehetőségei.

Bátrabban fogunk-e vásárolni hűtőszekrényt vagy televíziót, tartós fogyasztási cikkeket?

Ezek azok a komponensek, elemek, amelyek egy ilyen fogyasztói, bizalmi indexbe beépülnek.

Kutatóintézetek mérik ezt hónapról hónapra.

Bár van egy pici javulás, de azért még mindig messze elmaradunk, mondjuk egy covid előtti bizalmi index szinttől.

Ez is befolyásolja a vásárlási vásárlási hajlandóságot. >> És mi befolyásolja ezt a bizalmat?

Hiszen az elmúlt években a kiskereskedelemben is, meg Magyarországon is központi kérdés volt az infláció.

Azért 2025 végén azt látjuk, hogy ha jól néztem az adatokat, a az átlagos infláció 4,4% volt Magyarországon.

Ebből a fogyasztói ár árindexnövekedés az 3,3 volt.

A kiskereskedelmi adatok pedig egészen vegyesek termékbontásban, hiszen vannak olyan termékek, amik akár 10%-kal nőttek, és vannak olyan 10 termékek, amiknek a az ára 10%-kal csökkent.

Lehet ez egy bizalmi kérdés, hogyha visszaállt, vagy most van visszaállóban ez az inflációs trend, hogy végre megnyugszanak az árak, és az emberek mernek előretervezni, és mernek jobban bevásárolni a boltokban. >> Nagyon fontos kérdést érintett most, mi az, ami ami befolyásolja a döntésünket, ha már elmegyünk a boltban.

Miért van az, hogy ahogy ön is említette, különböző statisztikák szerint az árra és stop hatására az élelmiszereknek az ára 20%-kal csökkent.

Most már ugye a teljes élelmiszer portfélnak a 60-70%-ára kiterjed ez a bizonyos áréstop.

Miért van az, hogy mindennek ellenére az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2-2,5%-kal tudott csak növekedni?

És itt felmerül az a kérdés, amit ön is érintett, hogy ha elmegyünk a boltba, akkor hogyan döntünk?

És ugye van a közgazdaság tannak egy viszonylag új ága, ez úgynevezett viselkedési közgazdaságtan, ami pontosan ilyen kérdésekkel foglalkozik, hogy valóban az a fontos, hogyha én elmegyek és látom, hogy egy terméknek 32 Fttal csökkent az ára, vagy pedig az a fontos és az is szerepet játszik egy vásárlási döntésben, tudatosan vagy tudat alatt emlékszünk arra, hogy nem olyan régen még egy két-három évvel ezelőtt 40%-os infláció volt, és ezek a nagyon sok terméknek az ára beragadt ezen a nagyon magas szinten.

Tehát keresünk referenciapontokat viszonyítási pontokat, és és ez sokkal erősebb ez a viszonyítási pont, amikor bemegyek, és azt láttam, hogy az én fizetésemhez képest ez milyen sokba kerül.

Ez a tényez sokkal erősebb annál, mintogyha azt látjuk, hogy egyébként az árésop hatására, nem tudom, múlt héten még 128 Ft volt, és mondjuk most 98 Ft.

A másik amit ami szintén befolyásolja a vásárlási döntésünket, hát az a az a közhangulat.

Ugye most hát nem a fenne nagy békesség korszakát éljük most azért eléggé mindnyájan érezzük, hogy eléggé zaklatott a közhangulat, elég nagy a kommunikációs zaj.

Bizony-bizony tudat alatt ez is befolyásolja a vásárlási döntéseinket. >> Ha már árés, ugye a tavalyi évben történt meg az árésop bevezetése és ön, mint az OKS-nek a főtitkára és maga az OKS is nagyon sokszor bírálta a kormányzat ezen döntését.

Ugye most ezeket a termékköröket decemberben kibővítették, és február 28-ig biztos, hogy velünk maradnak.

Hogy tud ezzel együtt élni a a kiskereskedelem?

Hiszen itt a tavalyi bevezetéskor azért voltak olyan vízhangok, hogy ez azért sok kisboltnak megnehezítheti, vagy akár ellehetetlenítheti a a működését.

És nyilván nagyon sok nagykereskedelmi kiskereskedelemben nagy üzletlánc is felszólalt ezen intézkedés ellen.

És mit várhatunk attól, hogy hogy kivezetésre kerül, vagy vagy tovább velünk maradhat ez az intézkedés? >> Hadd mondjak egy egy-két számot, és ígérem, hogy nem fogok túl sok számmal zsonglőrködni, mert zavaró lenne, de de nem tudjuk kikerülni.

Ö például annak az adatnak az átgondolását hogy 2024-ben az egész élelmiszer kereskedelemek mekkora volt mondjuk a nyereség szintje.

Ez azért font azért tartom ezt fontosnak hangsúlyozni, mert itt különböző elég vad nadratívák hangzottak el, hogy extra profit, óriási profit, óriási nagy nyereségek csapódtak le a kereskedelembe.

Hát nem az élelmiszer kiskereskedelembe, úgy is szokták mondani, élelmiszer és élelmiszer vegyes kiskereskedelembe, tehát mondjuk a napicikkeket árusító boltok, üzletek, áruházaknak a piacán a nyereségszint 1-2% volt.

Hát persze, hogy volt egy-két olyan cég, amelyik amelyik komoly nyereséget tudott előni, de a többség a a cégeknek bizony veszteséges volt.

Nem is beszélve, ugye ezt már érintettük, a kisboltoknak a pénzügyi helyzet gazdálkodása amely hát elég sok fejfájást okozott a tulajdonosoknak és a a az üzemeltetőknek.

Ugye ez az 1-2%-os nyereség szint, ez azt jelenti, hogy nem halmozódott föl komoly forrásfejlesztések, nem halmozódhatott föl.

A cégeknek a többsége 2025-ben bizony elhalasztotta a nagyobb beruházásait. ö elhalasztották az inflá innovációs ö döntéseket.

Ugye márciusba jött az árés stop.

Ugye ez az árésp csak megint érdemes tisztába tenni a fogalmakat, merthogy itt sokszor keveredett a profit meg az árés.

Ez semmi más az árés, mint a eladok valamit 100 Ft-ért, és most az Áfáról ne beszéljünk.

Megveszem 80 Ft-ért. 20 Ft az árés.

Tehát ez nem nyereség a kereskedőnek, mert ebből a 20 Ft-ból kell fedezni a költségeit, kifizetni a dolgozókat, kifizetni a bérleti díjat, az energiát, és itt sorolhatnám még elég sokáig.

És ha minden szép és minden jó, akkor marad valami nyereség.

Hát ez az az 1-2%, ami ami ami maradt a kereskedőknél.

Hát ugye ezt tetőzte ez az árésstop, ami bár ugye ahogy ön is mondta még a nem zártuk le ezt az évet, de ennek az árréstopnak a veszteség a veszteség növelő hatása ez 6-700 milliárd Ft-ot is elérheti.

Ugye nincsenek még számok, de most már ezt látjuk, és ez a ezek a legutolsó becslések.

Ez a 6-700 milliárd Ft, ez ez veszteséget okoz.

Ugye ez az, ami csökkenti nem csak az árbevételt, hanem az árrést is, tehát kevesebb pénz marad a költségeknek a a fedezetére.

A ennek az egyik hatása, ahogy említettem, hogy a beruházások elmaradták.

Az egész országban elmaradtak a beruházások.

Hát ezt még tud tetőzte ez a baj, hogy a kereskedelemben, ami egyébként egy jelentős innovátor, beruházó, fejlesztés terület, ott is csökkentek a a a beruházások. a legtöbb cégnél, a cégeknek a döntő többségénél beruházási stoppot rendeltek el, csak a legszükségesebb fejlesztéseket, fenntartó fejlesztéseket végezték el.

Érdemes ennek az egész történetnek a makrogazdasági hatását is nézni.

Ugye ahogy említettem, hogy a kereskedelem azon kevés területek egyike, amelyik ha jól megy, akkor nagyon sokat tud idézőjelben segíteni a gazdaságnak, a gazdaság növekedésének az egyik legnagyobb úgynevezett hozzáadott érték termelő ágazat.

Tehát a amikor új értéket termelünk, akkor ez az új értéknak az összege, értéke beépül a GDP-ben.

Ugye sajnos sokszor ezt mérjük, hogy meg hogyan hogyan alakul a GDP. sokszor elhangzik kritikaként hogy három éve nem tud a GDP növekedni vagy érdemben fejlődni.

A kereskedelem, hogyha több hozzáadott érték termelési érték, nyereség, jövedelem maradhatna a kereskedelemben, akkor ez hozzájárulhatna a GDP-nek a növekedéséhez.

Pontosan azért né bele kezdtük ezt a beszélgetést, mert hogy a kereskedelem rendkívül módon be van ágyazódva az egész gazdaságba. a kereskedelemben.

Ha jól megy a kereskedelemnek, akkor jól megy a feldolgozóknak.

Ha jól megy a feldolgozóak, jól megy a termelőknek, és ez szétterül a gazdaságban.

Gyakorlatilag a magyar gazdaság növekedése és a kiskereskedelmi adatok között ilyen szempontból pontos együtt együttmgással tapasztalható.

Hát, hogyha a kereskedelem most nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „„Az árrésstop abnormális” – 800 bolt tűnt el | Dr. Kozák Tamás”

Miről szól ez az epizód: „„Az árrésstop abnormális” – 800 bolt tűnt el | Dr. Kozák Tamás”?

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az árrésstop "abnormális" szabályozás, amely ellentétes a gazdálkodók érdekeivel. Kiemelte, hogy 2024 júliusa és 2025 júliusa között mintegy 800 élelmiszerbolt zárt be Magyarországon, és közel 400 kistelepülésen… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „„Az árrésstop abnormális” – 800 bolt tűnt el | Dr. Kozák Tamás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kozák Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „„Az árrésstop abnormális” – 800 bolt tűnt el | Dr. Kozák Tamás”?

Fő témái: árrésstop, élelmiszerboltok, kiskereskedelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „„Az árrésstop abnormális” – 800 bolt tűnt el | Dr. Kozák Tamás”?

Megjelenés: 2026. 01. 26.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/az-arresstop-abnormalis-800-bolt-tunt-el-dr-kozak-tamas-289c162a

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból