Holoda Attila: Nem az orosz gáz tartja alacsonyan a rezsit
· PT32M30SÖsszefoglaló
Az energetikai szakértő, Holoda Attila a magyarországi rezsicsökkentés fenntarthatóságát és az orosz gáz árképzését vitatja. Kiemeli, hogy az orosz gáz nem olcsó, mivel az árat a holland tőzsde határozza meg, jelentős késéssel. A szakértő szerint a 2022-es rezsicsökkentés…
Röviden
- Műsor
- EconomX Podcast
- Megjelenés
- 2026. 02. 06.
- Hossz
- 33 perc
- Szereplők, említett nevek
- Holoda Attila
- Témák
- energetika, rezsicsökkentés, orosz gáz, árképzés
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
A kormány rendszeresen hangoztatja azt, hogy csak ő tudja ezt biztosítani, és az olcsó orosz gáz ő szerinte a a biztosítéka annak, hogy ez a rezsicsökkentés fenntartható, akkor tisztázzunk valamit.
Az orosz gáz árazása az TTF alapon történik, azaz a holland tőzsde árát követi, nagyjából olyan másfél- két hónapos késéssel.
Azaz most körülbelül azt az árat kell kifizetni, ami november-december környékén volt.
Az az ár, amit most is tapasztalunk, most is 34-re ment le körülbelül az ára megavatt óránként Euróban.
Az látszott, hogy éppen a 2022-es rezsicsökkentés csökkentésének titulált intézkedés kapcsán van egy olyan sáv, amit ilyenkor, hogyha többet fogyasztanak az emberek, könnyen elérnek.
Ez ugye a hétszeres, 7,67 ár kategória, ami azt jelenti, hogy a rezsicsökkentett árhoz képest hirtelen átestek volna nagyon sokan, vagy át is esnek nagy valószínűséggel a hétszeres, közel nyolcszoros szorzójú kategóriába.
És ez bizony nagyon megviselte volna a magyar háztatásokat, hiszen nem erre vagyunk felkészülve, nem is erre álltunk be.
Minket fogyasztókat hogyan fog érintíteni?
Itt azt kell látni, hogy ettől nem lesz olcsóbb a benzin.
Ugyanis ha lehetett volna olcsóbb, mondjuk attól, hogy hatékonyabban vagy olcsóbb olajból állítja elő, mert ugye az olaj esetén azért ne felejtsük el, hogy az orosz olaj jelentősen olcsóbb, mint a Brenti olajára.
És mégsem tapasztaltuk azt mi magyar fogyasztók, hogy a magyar benzinkutakon olcsóbb lett volna az üzemanyag. >> [zene] >> Ez a MOL eredményességét növeli.
A mi üzemanyag árainkat továbbra is az úgynevezett mediterrán jegyzési ár, mind a dízel, mind a benzin vonatkozásában ezt fogja meghatározni.
Nekünk ettől [zene] nem lesz jobb.
A közérzetünk a magasabb árkörnyezet miatt nem fog javulni.
Rendkívüli rezsistop januárban. 2027-től betiltja az Európai Unió az orosz földgáz importját.
A Mall pedig stratégiai lépést tett a Niss felvásárlásával Szerbiában.
Jó napot kívánok, én Tiger Andre vagyok, ez pedig itt a Money Talks következő adása.
Mai vendégem Holoda Attila, energetikai szakértő lesz.
Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.
Kérem, ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.
A végén mondják el- véleményüket a hozzászólásoknál.
Köszöntöm itt a műsorban. >> Jó kö.
Köszönöm a meghívást. >> Három elég erős témát soroltam föl.
Még van körülbelül 11 hónap vissza az évből, kicsit már kevesebb.
Mozgásba lendült ez az idei év is.
A hideg időre való tekintettel a magyar kormány bejelentette, hogy rendkívüli rezsistoppot hirdet januárra.
Mik ennek a pontos feltételei? >> Hát a pontos feltételeinél ugye érdemes azt nézni, hogy ki milyen fogyasztó és mivel mivel fűt.
Ugye itt alapvetően azért a gázfűtése, illetve a villamosfűtésre van fókuszálva.
A az egyéb fűtési célú felhasználásán nem igazán jelentkezik ez a segítség. a tüzelőfával kapcsolatosan nem foglalkoztak különösebben, de a földgázűtés kapcsán mindenképpen úgy érezte a kormány, hogy azért kell hozzányúlnia, különösen így választási kampány időszakban nagyon rosszul vette volna ki magát, hogy volt ez a két hét igazán keménynek számító.
Hozzáteszem, hogy azért én ha gyerekkoromra visszaemlékszem, nem számít annyira kemény hidegnek, de hogyha az elmúlt mondjuk 10 év átlagos hőmérsékleti tartományát nézzük, bizony a január nem szokott most ilyen kemény lenni, főleg nincs ekkora hó.
És ugye az látszott, hogy éppen a 2022-es rezsicsökkentés csökkentésének titulált intézkedés kapcsán van egy olyan sáv, amit ilyenkor, hogyha többet fogyasztanak az emberek, könnyen elérnek.
Ez ugye a hétszeres, 7,67szeres ár kategória, ami azt jelenti, hogy a rezsicsökkentett árhoz képest hirtelen átestek volna nagyon sokan, vagy át is esnek nagy valószínűséggel a hétszeres, közel nyolcszoros szorzójú kategóriába, és ez bizony nagyon megviselte volna a magyar háztartásokat, hiszen nem erre vagyunk felkészülve, nem is erre álltunk be.
Ráadásul az is nagyon fontos, hogy ugye főleg a diktálósoknál, tehát ugye vannak a diktálósok és az általáníjasok.
A diktálósok esetén van egyfajta úgynevezett jellegörbe.
A jellegörbét az alapján állapította meg az MVM, hogy az elmúlt 10 évben milyen volt az átlagos fogyasztás mondjuk egy január hónapban.
Így is a január a legtöbbet fogyasztó hónap.
De azért látszott, hogy ez a két hét erre is teljesen megdobta a fogyasztást.
Ez látszott az ország teljes fogyasztásánál is, ami ugye 30%-kal fogyasztott többet, mint mondjuk a korábbi januárokban. >> Ez már most kiderült pontosan a statisztikából. >> Ez látszik egyébként.
Nyilvánvaló, hogy ezek a gázszolgáltató vállalatok, a gázzal foglalkodó cégek megadják a saját fogyasztási adataikat.
Ez azonnal összevethető az előző évekkel.
Hozzáteszem, körülbelül olyan hat-hét évvel ezelőtt volt hasonló mérettartomány, amikor legalább ennyit fogyasztott a az ország.
Ö de ez most azért volt rendkívüli, mert ez ugye akkoriban még hat évvel ezelőtt még nem volt érvényes ez a fajta rezsicsökkentés csökkentése.
Tehát nem volt az a fajta fenyegetettsége a lakosság semelyik rétegének, hogy hirtelen átugrik ebbe a hétszeres kategóriába. >> Akkor ez alapján ez egy szociál rendkívüli szociális intézkedés vagy egy politikai üzenet? főleg abból a szempontból, hogy most említette, hogy hat évvel ezelőtti, ha állapotot és a rezsicsökkentés módját megnéztük volna, akkor senkit nem veszélyeztetett volna ez a ez az intézkedés, ez az árnövekedés, ami miatt most újabb kedvezményt kellett adni.
Akkor ez valami jele annak, hogy nem megfelelő módon működik a rezsicsökkentés? >> Hát itt azt kell látni, hogy ugye hat évvel ezelőtt a rezsicsökkentés gyakorlatilag mennyiségi korlát nélkül működött minden egyes fogyasztó számára. teljesen mindegy, hogy mennyit fogyasztott.
Az is igazságtalan és méltánytalan volt, hiszen azok jártak azzal igazán jól, és azok kapták a legnagyobb támogatást, akik a legtöbbet fogyasztottak, a kevés fogyasztók nem.
Öakkor ö azt is látni kell pontosan, hogy ez az ennek azért van egy politikai üzenete ilyenkor, különösen választási időszakban, amikor hirtelen a a választópolgárokat egy ilyen nagyobb kiadás éri, az azért sokkolni tudja a háztartásokat, különösen annak fényében, hogy bármennyire is mutatja ki, vagy igyekszik kimutatni a kormány, hogy micsoda megtakarítások vannak az embereknél.
Azért azt látjuk, hogy igen, vannak olyanok, akiknek nagyon komoly megtakarításaik vannak.
A felső 10000 van egy középosztály, amelyiknek vannak bizonyos megtakarításai, de ők sincsenek teljes egészébe fölkészülve ilyen hirtelen növekvő kiadásra.
És bizony egyre több a szegények száma, akiket már a normál rezsi támogatott ár kifizetése is komoly feladat elé állít.
Hát még, hogyha az hihetelen átugrik egy hétszeres árba, nyilvánvaló választás előtt ennek nagyon rossz adéka lett volna.
De visszatérve arra, hogy a most a rezsicsökkentés az jól működik vagy sem, az mindenképpen vitatandó, hogy mondjuk a 2022-ben bevezetett rezsicsökkentés csökkentése, amelyik ugye meghatározta, hogy mekkora hőmennyiség jár kedvezményes mértékben, és az afelettinél mekkora ár számít, az egy nagyon durva sávot hozott létre.
Gondoljunk bele, az ugye úgy szokták mondani, bár én nem szeretem ezt az 1729 köbmétert használni, mert az attól függ, hogy hány tehát milyen fűtőértékű, hány megjos maga a gáz.
És ugye az a 1729-hez azért 38 körüli fűtőértékkel, nem az átlagos 34,5 körüli fűtőérték.
Akinek 34,sés5 körüli fűtőértéke van, annak körülbelül 1800-1850 köbm gáz jár kedvezményesen.
De amikor ezt a sávot meghatározták, én már akkor vitatkoztam ezzel a meghatározással, hiszen az is egy statisztika alapján készült, éppen úgy, mint ez a mostani 30%.
Márpedig a statisztika az mindig csalóka, mert abban benne vannak a nagyon nagy fogyasztók is, meg benne vannak az időszakosan fogyasztók, meg benne vannak azok, akik keveset ugyan, de sokkal kevesebb jövedelemből fogyasztanak.
És ebből a szempontból annak a meghatározása, az 1729 köbmnek a meghatározása, az is mondjuk úgy, hogy egy statisztikai adatnak az értékelése alapján történt.
Abban épp úgy benne vannak azok, akiknek több lakásuk van, benne vannak azok a nyaralók, fűthető nyaralók satöbbi, akik csak időszakosan vagy RBNB-re használták például a lakásukat, tehát nem folyamatosan fűtötték. benne voltak azok a fogyasztók is.
Nagyon sok olyan lakótelep van, ahol a lakótelepen a fűtést azt mondjuk a távhő biztosítja, de a gázrezó az gázzal működik.
Azaz a főzéshez, vagy mondjuk még a esetleg a melegvízszolgáltatáshoz, bár ez a ritkább, mondjuk gázt használnak.
Tehát egy ilyen hibrid megoldás esetén azok nagyon lefelé húzták ezt a mennyiséget, azok is, ahol nem sokat fogyasztottak.
Míg továbbra is igaz az, hogy Magyarországon elég nagy számban vannak azok a rosszul szigetelt épületben lakó emberek, akiknek bizony nem nagyon van arra saját jövedelmük és megtakarításuk, hogy ezen a rossz rosszul szigetelt, nagyon rossz hatékonysággal működő fűtési rendszeren változtassanak.
Őket nagyon rosszul érintette.
Mondjuk ez a hétszeres sávnak a bevezetése is.
Azaz én mindig elmondtam azt, hogy sokkal emberségesebb és humánusabb lett volna több sávot meghatározni, és akkor az emberek jobban tudtak volna arra számolni, hogy egy picit fogyasztok többet, mint a meghatározott rezsicsökkentettár, akkor egy kevéssel fizetek többet, nem egyből a hétszeres.
Az a hétszeres dolog az az embereket sokkolta.
És hogy miből látszik igazán, abból lehet látni, hogy 2013-14-ben az országban a lakossági fogyasztás körülbelül olyan 3,sés5 milliárd köbméter volt.
Aztán folyamatosan elkezdett nőni, hiszen mindenki úgy érezte, hogy majd a jóságos állam gondoskodik rólam.
Felment a fogyasztása a lakosságnak 4,5 milliárd köbméterre.
Amikor bejött ez a fajta fenyegetettség, a magas energiaárral való félelem meg attól való ijedség, abban a pillanatban az emberek elkezdték használni a termosztátot, elkezdték használni, lejjebb vették a fűtést, nem fűtötték egész nap a házat, csak akkor, amikor éppen otthon voltak.
És ez meg is látszott a fogyasztáson.
Visszaesett gyakorlatilag arra a 3,éssé milliárd köbméteres lakossági fogyasztási szintre.
Azaz az emberek addig elaludtak, most meg hirtelen észbe kaptak és elkezdtek azzal foglalkozni, hog egy picit lejjebb vesszük, de ez nem kényelmes dolog, hiszen pontosan abban az irányban kellene nekünk előrelépni, hogy hogyan tudunk megfelelő komfortérzetet hagyni az embereknél, úgy, hogy közben ne az udvart és az utcát fűtsük, azaz sokkal hatékonyabban felhasználni a kevesebb energiát.
Ugyanezzel összefügg szerintem az, hogy a magyar kormány kommunikációja szerint a rezsicsökkentésnek vége lesz, hogyha nem a Fidesz KDNP pártszövetség nyeri meg az áprilisi választásokat.
Ugye erre rákanyarodva az Európai Bizottság, a az Európai Unió, a tanács most ho egy olyan jogszabályt, hogy 202ben először az LNG, majd a vezetékes orosz földgázt is meg kell szüntetni a tagállamoknak kivétel nélkül le kell válniuk az orosz energiahordozóról.
Mi lehet ennek a közvetlen hatása?
Ez tényleg érintheti Magyarország energiabiztonságát? >> Én azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem.
Egyrészt az energiabiztonság az azon múlik, hogy van-e elegendő fizikai kapcsolat.
Magyarország valamennyi szomszédos országgal össze van kötve vezetékes kapcsolattal.
Ez azt jelenti, hogy része vagyunk a nagy európai integrált földgázhálózatnak.
Gyakorlatilag bármilyen irányból tudunk földgázt vásárolni.
A másik, ami nagyon fontos, ugye a kormány rendszeresen hangoztatja azt, hogy csak ő tudja ezt biztosítani, és az olcsó orosz gáz ő szerinte a a biztosítéka annak, hogy ez a rezsicsökkentés fenntartható, akkor tisztázzunk valamit.
Az orosz gáz ározása az TTF alapon történik, azaz a holland tőzsde árát követi, nagyjából olyan másfél- két hónapos késéssel.
Azaz most körülbelül azt az árat kell kifizetni, ami november-december környékén volt.
Az az ár, amit most is tapasztalunk, most is 34-re ment le körülbelül az ára megavatt óránként Euróban.
Tehát ugyanannyit kell érte fizetni, ami nagyon fontos ebből a szempontból, és itt lehet igazából tetten érni, hogy miért nem mond igazat a kormány.
Amikor 2022 nyarán 200€ felett volt az ár, akkor ugyanúgy 200€ felett volt az orosz gáznak az ára is.
Akkor is érvényes volt az a 102 Ft-os el csökkentett ár.
Csak nyilván sokkal nagyobb támogatást kellett kompenzációként kifizetni az MVM részére.
Most is ugyanúgy érvényben van a 102 Ft-os ár, amikor egyébként 32-34 eurós áról beszélünk.
Azaz nem az határozza meg a rezsicsökkentett árat, hogy mennyibe kerül a gáz a piacon.
Az nem mást határoz meg, mint azt a mennyiségű pénzt, amit kompenzációra ki kell fizetni az MVM-nek.
Ugye az MVM szerzi be a lakossági fogyasztása a gázt.
Ő látja el, mint egyetemes szolgáltató a lakosságot földgázzal.
Azaz számára a kormány egy döntés alapján kompenzációt fizet, nem veszteséget könyvel el.
Ezt a kompenzációt a rezsivédelmi alapból kell kifizetni.
A rezsivédelmi alapot pedig azoknak a cégeknek az extra profitadójából rakják össze, amelyekre úgy döntött a kormány, hogy majd ti fogjátok ezt finanszírozni.
Azaz nem kellett a kormánynak a saját költéseit visszafogni, nem kellett a kormánynak a saját beruházásait visszafogni emiatt. egész egyszerűen mástól szedi be azt a pénzt, amivel ezt a kompenzációt elvégzi.
Azaz egyrészt a gáz annyiba kerül az oroszoktól, mint másoktól.
Másrészt akkor is ennyi volt a rezsicsökkentett ár, amikor az orosz gáz ára 200€ meg afelett volt. 250€ is volt rendszeresen 2022 nyarán, és ugyanúgy 102 Ft volt a lezücsökkentett ár.
Azaz a az érkező gáznak az ára, amennyiért megvásárolja az MVM, az teljesen függetlenül attól, hogy a kormány meghatározza egy rendeletbe, hogy mennyiért lehet ezt értékesíteni.
Most is ennél háromszor akkora ár árnál is, meg akár 10zer akkor áánál is, ugye amit tapasztalhattunk a mondjuk 2022…
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Holoda Attila: Nem az orosz gáz tartja alacsonyan a rezsit”
Miről szól ez az epizód: „Holoda Attila: Nem az orosz gáz tartja alacsonyan a rezsit”?
Az energetikai szakértő, Holoda Attila a magyarországi rezsicsökkentés fenntarthatóságát és az orosz gáz árképzését vitatja. Kiemeli, hogy az orosz gáz nem olcsó, mivel az árat a holland tőzsde határozza meg, jelentős késéssel. A szakértő szerint a 2022-es rezsicsökkentés… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 06..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Holoda Attila: Nem az orosz gáz tartja alacsonyan a rezsit”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Holoda Attila.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Holoda Attila: Nem az orosz gáz tartja alacsonyan a rezsit”?
Fő témái: energetika, rezsicsökkentés, orosz gáz, árképzés.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Holoda Attila: Nem az orosz gáz tartja alacsonyan a rezsit”?
Megjelenés: 2026. 02. 06.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/holoda-attila-nem-az-orosz-gaz-tartja-alacsonyan-a-rezsit-0696915f
Több epizód a EconomX Podcast-ből
- Ki megy börtönbe, ha az AI hazudik? | Varga Gábor
Varga Gábor, az IVSZ digitális vállalkozásokért felelős szabályozási szakértője szerint az AI-korszakban a legnehezebb kérdés nem a technológia képessége, hanem a felelősség kérdé…
- Az AI írja a jövőnket? Vakon hiszünk neki? | Frankó-Csuba Dea
Frankó-Csuba Dea jövőkutató szerint a nagy nyelvi modellek már nem csupán eszközök, hanem aktívan formálják jövőképet. Az AI válaszait sokan kritikátlanul fogadják, befolyásolva e…
- 100 nap után: működik a Tisza gazdaságpolitikája? | Bod Péter Ákos
- Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán
A műsorban Dr. Vörös Zoltán, a PTE docense, Kína-kutató elemzi Kína jelenlegi globális pozícióit és jövőbeli kilátásait. Szó esik arról, hogy Kína erősödik a technológiai versenyb…
- A víznagyhatalom-mítosz vége? Klíma, rezsi és energia Magyarország jövőjében | Karagich Bálint
A Money Talks podcast adásában Karagich Bálinttal, az Energiastratégiai Intézet ügyvezetőjével beszélgettek Magyarország jövőjéről. A klímaváltozás, az energiabiztonság és a vízga…
- Ki fizeti az AI valódi költségét? | Juhász István
A podcast az AI technológia finanszírozási kihívásait vizsgálja. Jelenleg a befektetők és technológiai cégek állják a hatalmas költségeket, de ez a jövőben változhat az árak emelk…
- Újra háború? Trump Iránnal csapdába került | Nagy Dávid
Az EconomX Podcast e heti adásában Nagy Dávid, az Ökonomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője elemezte az Iránnal kiújult konfliktust. Megbeszélték a közelmúl…
- Kijózanodás a lakáspiacon: milliós játszmák | Mlinárik Márton
A magyar lakáspiacon kiábrándultság tapasztalható. A korábbi, irreálisan magas kínálati árak helyett most az alkué a főszerep, a kereslet csökkenése miatt. A múlt évtized folyamat…
- Pogátsa Zoltán: Vakhit, hogy az euró bevezetése stabilitást adna Magyarországnak
Pogátsa Zoltán közgazdász volt a Money Talks podcast vendége. Elmondása szerint a magyar államadósság nem magas, az uniós átlag alatt van, ám a törlesztőrészletek finanszírozása s…
- Nem többet, hanem hatékonyabban kell dolgozni | Gazsi Attila VOSZ
A magyar mikro- és kisvállalkozások termelékenysége elmarad a környező országokétól, ami gazdaságstratégiai problémát jelent. Gazsi Attila, a Vállalkozók Országos Szövetségének (V…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Energia ellátásunk és áraink közeljövője: minden, amit tudni akarsz ∣ Holoda Attilával — Pogi Podcast
Holoda Attila volt helyettes államtitkárral az energiaellátás jövőjéről, Magyarország orosz gáztól való függőségéről, az EU leválásáról, annak időtávjáról és költségeiről. Szó esi…
- Átlátszó Podcast, Ep.11 (2022.10.06) – Energiaválság, emelkedő gázárak. Vendég: Holoda Attila — atlatszo.hu
Holoda Attila, Gémesi György és Segesvári Csaba az energiaválságot, a gázárak emelkedését és a rezsicsökkentés változásait vitatja meg. Szó esik a gázfelhasználás növekedéséről és…
- Megbeszéljük... (2026. április 23., csütörtök 16:05) — Megbeszéljük...
A(z) Megbeszéljük... című adásban Kálmán Olga (DK országgyűlési képviselő, szóvivő) és Holoda Attila (energetikai szakértő) az orosz gáz árát és az állami megtakarításokat vitatjá…
- Holoda Attila: „Az oroszoknak kulcskérdés a háborúban az üzemanyagellátás” — Kontroll - Eljött az ideje
Holoda Attila energetikai szakértő a Kontroll műsorában többek között beszélt az Adria kőolajvezetékről, a Barátság kőolajvezetékről, a gázellátásról, az LNG technológiáról és a n…
- Drága vagyolcsó a magyar energia ár? — Több-Kevesebb
Ez az epizód a magyar energiaárakról szól. Szakértők, köztük Balogh László, Holoda Attila és Kiss Ernő elemzik a helyzetet és a piacot.
- OLAJ, GÁZ, PÉNZ, POLITIKA - interjú Holoda Attila olajmérnökkel /// Friderikusz Podcast 131. — Friderikusz Podcast
Friderikusz Sándor és Holoda Attila olajmérnök az energiaellátás, a geopolitika és a rezsicsökkentés kérdéseit tárgyalja. Szó esik az olaj és gáz eredetéről, az LNG jelentéséről,…
- Az energiaválság okairól és következményeiről Holoda Attilával és Dávid Ferenccel - 2021.11.02. — Partvonal
Holoda Attila és Dávid Ferenc az energiaválság okait és következményeit vitatják meg. Az epizód az energiaellátás kihívásaival és jövőjével foglalkozik.
- Kiszorul Oroszország, mi lesz az energiapiaccal? — Generátor
Holoda Attila energetikai szakértővel készült interjú az orosz-ukrán háború energiaipari hatásairól, az otthonok energiahatékonyságáról, a távhőszolgáltatásról és az európai gázpi…