EconomX Podcast

Itt a kormány bejelentésének háttere

· PT37M32S

Összefoglaló

A podcast az új kormányzati gazdaságélénkítő programot vizsgálja, amely 3%-os fix kamatozású hitelt kínál a magyar KKV szektor számára. Szabados Richard, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Palóc András, a minisztérium szóvivője elmagyarázzák a program hátterét…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 10. 24.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Palóc András, Szabados Richárd, Orbán Viktor
Témák
gazdaságélénkítő program, kkv szektor, hitel
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az infláció azt követően lett ilyen magas, hogy kitört itt a szomszédban egy háború.

És most tudom, hogy most el fogja mindenki mondani, hogy [zene] már megint 2025 végén arról beszél itt valaki Zakóban, hogy már megint a háború.

De hát a helyzet mégis csak úgy áll, hogy Európa egész gazdaságában akkor jelent meg ez a magas infláció, ami egy ragadós.

Tehát nem az történik egyik pillanatra, a másikra sajnos magunk mögött van.

A kormánynak ott volt teendője, és ebben tett is, hogy az inflációval kapcsolatban áréscsökkentése például föllépett alapvető élelmiszereknél ugye közel 20%-os ármérséklődés volt tapasztalható, ami érintett termék volt [zene] és a háztartási termékeknél is egy 26% nagyjából 26-27 mikor, melyik hónapban, hogy nagyjából ekkora volt a különbség lefele, tehát megint csak egy árcsökkönés.

Orbán Viktor októberi bejelentése értelmében a kormány 3%-os fix kamatozású hitelt vezet be a hazai KKB szektor számára a már ismert Széchenyi kártyaprogram keretébe.

A témában Szabados Richardot a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, valamint valamint Palóc Andrét, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivőjét fogjuk kérdezni.

Köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat.

Ez itt az Economics gazdasági podcastje.

Én Szabó Gyula vagyok, az Index ggazdasági újságíróje.

Ebben a beszélgetésben arra fogunk választ keresni, hogy miért döntött a kormány mellett, az intézkedés mellett, milyen milyen pontosan ez a konstrukciók, mik a feltételek és kik számára érhetőek el ezek az új hitelek, illetve pontosan milyen hitel termékekről beszélünk, illetve milyen hatással lehet ez a rövid, középtávú gazdasági stratégiára, a KKV szektor hogyan indulhat el, hogyan élénkíteti a magyar gazdaságot.

Köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat. >> Köszönjük a meghívást.

Köszönöm szépen. >> És akkor első kérdés talán az, hogy ez a mostani intézkedés hogyan illeszkedik a kormánystratégiájában?

Milyen hasonló intézkedések voltak a az elmúlt időszakban, mik hasonló hitelek voltak?

És mi vezetett most már ezért a döntés?

Mert érdekében miért volt fontos ez a döntést meghozni? >> Én egy évvel mennék vissza az időben.

Tavaly ősszel. voltak az első Demjan Sándor programos intézkedésekről kiszivárgó hírek amikor is ugye egy 21 pontos gazdaságiítő akciótervről döntött a kormány, és annak a megvalósítása kezdődött elősszel, aminek a végeredménye az lett, hogy tavasszal bezárólag a 8+1 program bevezetésre került.

Ennek már egyébként a része volt a Széchenyi Kártya program is.

Ott még egy sokkal óvatosabb növekedéssel terveztünk.

Azt mondtuk, hogyha több körben próbáljuk csökkenteni a kamatokat, nézzük meg, hogy a vállalkozások hogy reagálnak rá.

És azt mondtuk, hogy ha körülbelül egy olyan 150 milliárdnyi új volumen be tudna jönni ezalatt az időszak alatt a tervezethez képest pluszként, akkor azzal már meg lennénk elégedve a Széchenkártya soron, de alapvetően ez a 21 pontos akcióterv adta meg a törzsét ennek az intézkedés csomagnak.

Ugye azóta már azt látjuk, hogy a Adám Jásárdó program az nagyon sikeres.

Nem is tudunk már szinte olyan programelemet mondani, ami ne lenne már a akár a igénylések vagy a szerződött állomány oldaláról túlhúzva.

Van még azért olyan program, lehet, hogy még beszélünk is majd róla, de összességében egy nagyon sikeres ö programban vagyunk még benne.

És ezért ö nyáron az a döntés született, hogy miért ne lehetne ezt folytatni valamilyen formában.

És azért illeszkedik ez nagyon jól a mostani 3%-os kamatozású termékcsomag a vállalkozók életében, mert valójában ez tőlük jött.

Tehát mi azt a hangot hallottuk meg, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csatornázott be a minisztériumba, ami egyébként a végeken a vállalkozóknak a hangja volt, hogy igenis szeretnék, hogyha tovább folytatódna a kamatcsökkentési ciklus a hiteleket tekintve, hiszen továbbra is magas még a kamatkörnyezet.

Úgyhogy ebben a gazdasági helyzetben minden olyan teher, amit a válukról le tudunk venni és és át lehet vállalni, az az mindig jól jön.

Úgyhogy, hogyha valamire szerintem a a az akcióterv kigondolói büszkék lehetnek, az arra, hogy meghallják a a vállalkozóknak a hangját. >> Ha megnézzük ezeket a programokat, amit az elmúlt időszakban a kormány indított, mondjuk a nemzetgazdasági minisztérium égisze alatt, akkor azt lehet látni, hogy ezek a támogatott hitelek mondjuk az otthonstart programnál és más egyéb programoknál is jelentősen gyakran nyúl ehhez a kormány ezekhez az eszközökhöz.

Miért jó ez a nemzetgazdaságnak, hogy eladósítjuk a lakosságot?

AK KKV szektoron >> érdemes ezt az egészet kicsit összességében nézni, hogyha megengedik, akkor csak július óta nézzük meg, hogy gazdaságilag ugyanis persze fontosan a nemzetgazdasági minisztérium mit csinál, de szerintem a családok otthon, mikor leülnek így a konyhaasztalnál, akkor igazából nem azt nézik, hogy ezt melyik minisztérium jelentette be, kinek a közleménye volt, meg ki tartotta meg a sajtótájékoztatót.

Hogyha megnézzük, akkor júliusban megemeltük 50%-al a családiadókedvezmény mértékét.

Aztán bejelentettük, hogy szeptembertől indul a fix 3%-kal az otthonstart program.

Ugye mondhatjuk úgy, hogy beindult a fix 3%-ok ősze.

Ezt folytatta októberben a KKV-knak nyújtandó fix 3%, vagy például az SL mentessége a három gyermekes édesanyáknak szintén októberben, ugye ez a novemberi fizetésben jelenik majd meg a gyakorlatban.

Hogyha ezt egészében nézem, akkor ez megmutatja, hogy a kormánynak egy világos elképzelése volt arról, hogy mik a teendők.

Segíteni kell a családoknak abban, hogy több legyen a nap végén a fizetés.

Ez például az SL mentesség, ez például a családi adókedvezmény növelése.

Ugye januártól meg már a dupla fog nőni, és januártól szintén a két gyermekeseknek is felmenő rendszer elindul.

És van egy másik nagyon fontos része a gazdaságnak, ugye a családi KKV-k.

Ez két szempontból nagyon fontos.

Egyrészt azért, mert ezek szintén családi cégek.

Tehát ez nem csak úgy létezik valahol így a levegőben, így az atmoszférában, hogy KKV.

A másik, hogy nagyon sok magyar honfitársunknak itt van munkahelye.

Tehát ahhoz, hogy a családi cégeket segítsük, az azt jelenti, hogy a munkahelyek biztonságban vannak, mert arról most kevesebb szó szokott esni, mert alapvetésnek tekintjük, hogy a foglalkoztatás, hál isten ilyen jól áll.

De ez nem magától áll ilyen jól, hiszen ha szétnézünk Európában, akkor például ott vannak a spanyolok, akiket mondjuk szoktak ilyen ellenpéldaként mondani, hogy lámnámott a gazdasági növekedés tény és való, hogy lényegesen a magyarnál jobb, sőt az EU átlagnál is jelentősen jobb.

De például a munkanélküliség 11% fölött van.

Most kérdem én, hogy hol van igazából teendünk, hogy mi az első védvonal, amikor arról beszélünk, hogy családok.

Tehát mi azt gondoljuk, hogy a munkahely, a munkahely az otthon és és a fizetés, hogy ki mennyit visz haza.

És ebben, ha így nézzük egy kicsit rendszerben, akkor nagyon fontos szerepe van a KKV-knak, mert egyrészt tulajdonsi körben is ezek nem ilyen óriás giga cégek, hanem tényleg mindenyan ismerünk otthon vagy a szomszédban olyan egyéni vállalkozót kisvállalkozót aki kapcsolódik ehhez a KKV világhoz.

A másik pedig, hogy itt vannak a munkahelyek.

És ha így nézem összességében, akkor mutatkozik meg, hogy a kormány milyen olyan sarokpontokat ismert föl és látott, ahol el kellett indulni.

Úgyhogy én nem onnan közelítennék soha, hogy egy-egy minisztérium milyen programot indít meg.

Ezek ilyen technikai dolgok, amikről mi szoktunk beszélgetni, meg nekünk ez a munkánk, de szerintem a mi nézőinket is itt meg máshol, hogyha én járom a fórumokat akár, nem ez szokta érdekelni az embereket, hogy melyik minisztérium mit jelentett be, hany neki ez mit jelent, neki a munkahelyére mit jelent, vagy például a következő havi fizetésében az SZ mentesség mit jelent, és mi ebben láttunk tennivalót.

Ühüm. egyébként nagyon sok komment jön azzal kapcsolatban, hogy hitel, hitel, hitel már megint újból egy olyan intézkedési csomag, hogy azért a számokat megnézzük, hogy picit hadárnyaljam ezeket a a percepciókat.

Az egyik, hogy Magyarországon, hogyha összeadnánk az összes KKV cégnek a a hitelállományát, és összehasonlítanánk azzal, hogy mekkora a lehetséges hitelfőknek a köre, és ő nekik egyébként a gazdasági hozzájárás hozzájárulásuk mekkora. akkor körülbelül egy olyan 11%-os arány jön neki.

Ennek a 11%-os arány ez az egyik legalacsonyabb Európán belül.

Ha pedig világszinten nézném, akkor pedig rekordhátul lennénk.

Tehát számok nyelvén, ha lefordítom, hogy hány cégnek van hitel, amiből ő dolgozhat vagy fejleszthet, akkor még rengeteg még ami előttünk van, ha fel akarunk zárkózni a a nyugat-európai idézőjelbe, tehát jó példákat tekintve.

A másik, hogy azért Széchenyi óta tudjuk, hogy a hogy a hitel az egy nagyon fő mozgatórója a gazdaságnak.

Ugye van egy ilyen ökölszabály is, hogy a körülbelül a válathitelezés arányának a duplájának kell lenni, mint a mekkorát egyébként gazdasági növekedés oldalról elvár egy egy szakpolitika.

Úgyhogy nem csak beindít egy hitel, nem csak lehetőséghez jut a a cégeket tekintve, hanem ez olyan, hogyha ezt megfelelő kamatozással vesz igénybe, akkor valójában egy befektetésről beszélünk, nem is hitelről.

Hiszen az a hitel, amibe bemegy, amire fordítódik, annak a jövőbeni hozama, az sokkal nagyobb lesz, mint a hitelnek a jelenlegi költsége.

Illetve még egy indok, az pedig az, hogy ha a remásándó programnak a 1400 milliárdját megnézem, akkor abból a hitelrész az mindössze 40%.

Az összes többi az valamilyen szempontból visszatértendő vagy visszétendő, de támogatás formájában megjelenik a cégeknél.

Úgyhogy az az állítás az nem igaz, hogy csak hitel van.

És még a hitel részre sem igaz, hogy már megint egy újabb hitel, és már ez egy eladósodáshoz vezet.

A számok teljesen mást mutatnak. >> Men mennyi a különbség egy piacon elérhető beruházási hitel és a mostan meg most meghirdetett 3%-os hitel között?

Mennyi marad így a vállalkozások? attól függően, hogy a milyen minősítéssel rendelkezik egy vállalkozás, milyen fedezetet von be, milyen futamidőre és milyen beruházásra fordítja.

Körülbelül 8 és 12% között van az éves kammatozása egy beruházási hitelnek.

Hogyha ezt a 8-12%-os sámnak veszem a a közepét, akkor a 10%-ot hasonlítom a 3%-ot, az egy nagyon érdemi különbség.

Ebből a szempontból szintén az nyer megerősítést, hogy a a hitelt amikor egy cég felveszi, akkor valójában befektet a a jövőben, és azt mondja, hogy kár kihagyni egy ilyen lehetőséget ilyen alacsony kamatozással, hiszen még hogyha a a piaci kamatok majd csökkennek is majd idővel, hiszen a mintázat mindig azt mutatja, hogyha egy béke felé haladnak az országok, akkor csökkennek a a kamatok, még akkor is egy akkora kamatelőnyt biztosít, ami ami ami ami befektetésre fordítható. >> Ühüm.

Ha ránézek a termékekre, amiket most konkrétan megkértettek, akkor ezek között van olyan hiteltermék is, ami a mindennapi működéseket, mindennapi működését támogatja a KKB-knak.

Én azt gondolnám, hogyha egy cégnek a mindennapi működéséhez hitelre van, vagy hitel bevonására van szükség, tehát hogy munkabéreket fizessen, hogy a beszállítóit kifizesse, akkor annak a cégnek azért nem tudnék hosszútávon nagy jövőt jósolni. nem félő, hogy mondjuk azok a cégek, akik felveszik finanszírozási okok miatt ezeket a hiteleket, azok nem fogják tudni fizetni. >> Ugye nagy különbség van abban, hogy valaki a működését finanszírozza és túlél, meg aközött, hogy ő azt mondja, hogy azt az összeget, amit a működésére fordított volna, másra fordítja.

Azzal, hogy a cégek nem automatikusan kapják meg ezeket a a forrásokat, hanem meg kell felelniük bizonyos paramétereknek. egyfajta garancia van azon a részen, hogy hogy ez a megfelelő helyre fordítódik.

A másik az az, hogy egy nagy felismerése az elmúlt egy évnek, hogy a forgóeszköz típusú hitelek iránti kereslet az megnőtt, és a beruházások mellé már ezeket keresik a cégek.

Úgyhogy mi amit látunk az igénylések közül, az nem a pusztán újjon a szabadfelhasználás, én nem akarom kihagyni típusú igények, hanem már elkezdett egy beruházást, de mellett egyébként készletezni szeretne a költségnövekedést szeretné lefedni, vagy egyébként új embereket vet fel, és nekik a személy jellegű béreit szeretné kifizetni.

Úgyhogy e ilyen félelmünk nincs, hogy rossz helyre fordítódna.

De egyébként tovább megyek, hogyha egy cég úgy gondolja, hogy ő egy kereskederei banknál jobban tudja, hogy mire kell fordítani azt, és mi ebbe szabad kezet adunk neki, akkor az az igazi segítség.

Úgyhogy ebből a szempontból nekünk az a rész is jó, hogyha befektetődik, és az a rész is jó, hogyha meg tudjuk menteni vele a a céget. >> Ühüm.

Pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni a ételügyélésnél? >> Ugye a termékcsomag az úgy épül fel, hogy hogy szinte ne záródjon ki egyetlen vállalkozás sem.

Az egyéni vállalkozótól középvállalkozásokig mindenki tud igénylést benyújtani.

A másik, legfontosabb, hogy a a minimum feltételek között a termékeknél általában az egy lezárt üzleti évet azt a azt szokták kérni a a lebonyolítók.

A de még ebből is van kivétel, hiszen van olyan termék a a hétből, ez a likviditási hiteltermék, ahol kezdővállalkozások is be tudják. egy azt jelenti, hogy még egy lezárt üzleti éve sincs, tehát szinte startup fázisban tud igényelni finanszrozás forrást.

Ugyan kevesebbet, mert míg mondjuk egy működő vállalkozás 150 millióig tudja ezt a terméket igénybe venni, akkor ő addig 50 milliót, hiszen valahol ezeket a kockázatokat le kell maximalizálni.

De a teljes kör alkalmas rá. minimálisan ezt az egy év üzlet évet szoktuk mondani.

A azért már a KKV-kulták, hogy a közartozása ne legyen, ne legyen tiltott tevékenysége, ne legyen olyan valami intézménnyel szembeni problémás tevékenysége.

Ezek mind-mind befolyásolhatják a a az adósnak a minősítését, de nem tudnék kiemelni egy olyan paramétert, ami valahol másútn már nincsen.

És úristen, itt valami szigorítás van.

Inkább azt mondnám, hogy a hét termékbe összegyűjtöttük a legáltalánosabb feltétel. >> Ugye csak azt egész késő kettő valahogy összeér.

Említett entitások

Témák

  • gazdaságélénkítő program
  • kkv szektor
  • hitel

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Itt a kormány bejelentésének háttere”

Miről szól ez az epizód: „Itt a kormány bejelentésének háttere”?

A podcast az új kormányzati gazdaságélénkítő programot vizsgálja, amely 3%-os fix kamatozású hitelt kínál a magyar KKV szektor számára. Szabados Richard, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Palóc András, a minisztérium szóvivője elmagyarázzák a program hátterét… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Itt a kormány bejelentésének háttere”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Palóc András, Szabados Richárd, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Itt a kormány bejelentésének háttere”?

Fő témái: gazdaságélénkítő program, kkv szektor, hitel.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Itt a kormány bejelentésének háttere”?

Megjelenés: 2025. 10. 24.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/itt-a-kormany-bejelentesenek-hattere-b273e116

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból