EconomX Podcast

Jobban jártunk volna, ha bevezetjük az eurót | Balásy Zsolt

· PT36M21S

Összefoglaló

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő senior portfóliókezelője a Money Talks legújabb adásában az euró bevezetésének előnyeit és Magyarország versenyképességét vitatja meg. Kiemeli, hogy az euró bevezetése 15 évvel ezelőtt előnyös lett volna, és a globális versenyben a tudás, az okos…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 10. 09.
Hossz
36 perc
Témák
euró bevezetése, versenyképesség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az elmúlt 1520 15 évben folyamatosan ment a vita a sok ilyen műsorban szerepeltem, hogy be kéne vezetni az eurót vagy sem.

És akkor mindenki érvelt mellette meg ellenne mindenki.

Most már szerintem nincs olyan ember, aki azt mondaná, hogy nem lett volna tök jó, ha 15 éve be lett volna itt vezetve az euro.

Egy versenyképességnek mi a titka?

Nem az, hogy gyáraid legyenek és olcsó energia, hanem a tudás.

Tehát ahhoz, hogy a a globális versenyben részt részt tudjál venni, a globális verseny nem ott fog eldőlni, hogy ki tud olcsóbban akkumulátort gyártani, hanem hogy hol vannak az okosabb emberek.

Jó kérdés, hogy hogy mi egy mi egy kormány dolga, vagy mi egy állam dolga, az, hogy az, hogy hogy próbáljam meg egyre kiműveltebb főket egy országban összehozni, és akkor ki lehet lépni ebből a csapdából, vagy azt mondja, hogy jó, azt hagyjuk a francba, és akkor itt van ez a sok úgymond képzetlen ember. viszont nekik kell hozzuk a világ összes gyárát. [Zene] [Zene] Mit kaptak a közép- és kelet-európai országok az európai integrációtól?

Lesz-e valaha egységes európai tőkepiac?

Többek között ezekről a kérdésekről fogunk ma beszélgetni.

Ez pedig itt az Economics Money Talks című adása.

Mai vendégem Balási Zsolt lesz, a Hold alapkezelő portfólió kezelője, a Hold Afters műsorvezetője.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, kérem, lájkolják ezt a videót is.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Szervusz Zsolt, köszöntelek az adásban.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Üdvözlök mindenkit.

Kezdjük Istalán az európai egységes tőkepiaccal.

Kicsit bevezetném, hiszen nem biztos, hogy a nézőknek, hallgatóknak elsőre eszébe jut, hogy mi is ez.

Az Európai Bizottságnak most már hosszú évek óta van egy terve, hogy egy közös egységes európai tőkepiacot hozzon létre.

Megvalósulhat-e az a ez a terv, illetve mik ennek a peremfeltételei? >> Talán azzal tudjuk az ember közelévé tenni ezt a fogalmat, hogy az Egyesült Államok az egy egységes tőkepiac.

Ott az történik, hogy Kalifornia tud kötvényt kibocsátani, és akkor annak lesz egy kaliforniai deviza besorolása, vagy hitelbesorolása, kockázati besorolása, de kibocsár az Egyesült Államok is kötvényeket, amit az egész világ vásárol, mert hiszen az egész Egyesült Államok gazdasága áll mögötte, mint fedezet. egyébként ez az egész, ez leginkább a kötvénypiacon lesz tetten érhető, mert ott van ez a ott van ez a leg leg tehát ott a legmarkánsabb az előrelépés, ami ebben történhet, hogy hogy legyen, mert ugye az a baj, hogyha egy nagy befektető szeretne európai kötvényt vásárolni, akkor akkor nincs olyan, hogy európai kötvény. amerikai kötvény van.

Az amerikai kötvénypiac óriási, abból bármennyit vehet, de Európában csak van magyar meg francia meg német.

És akkor mindenkinnek van egy sajátossága, de de mindegyik kicsi önmagában mindegyik kicsi.

Ha az EU együtt bocsátanak ki, akkor akkor akkor sokkal több befektető jöhetne ide.

Ez a ez a talán ez a legérdekesebb aspektusa ennek az egésznek.

És mondom, tehát ez az Egyesült Államokban meg van valósulva, tehát hogy hogy persze ott egy nyelvet beszélnek, meg ott nincsenek nincsenek 1000er éves különbség különböző országok közt, de de hogyha most tőkebiacokról beszélünk, akkor ezt látjuk, mert részvények szintjén azért már nagyjából megvalósul, tehát ugye részmények szintjén is még lehetne segíteni, de bárki vehet, tehát ugye azért, mert a részvények azok a vállalatok, és a vállalatok azok nem kötődnek országhoz.

Tehát amikor én nem tudom micsoda mondjuk Diner részvényt veszek, vagy Volkswagen részvényt veszek, akkor nem valamiféle Németország kockázatot futok, hanem Volkswagen kockázatot, a az autóipar, az európai autóipar kockázat és így tehát ott ez annyira nem érdekes, mert ott ott vállalpecialikus kockázatok vannak.

Itt viszont, ahol az országokat lehet egységesíteni egy Európába, a kötvénypiacon, ott ez sokkal érdekesebb.

És az a az az érdekes, hogy itt azért nem nem önmagában az intézmény az, ami ez ami ami sokat segíthetne.

És ez ez az szerintem a beszélgetésük során sokszor elő fog fordulni.

Tehát mondjuk az, hogy az EU ugye megvalósította a tőke szabadáramlását, a munkaerőpiac szabad áramlását, de ez a munkaerőpiac szabad áramlása, ezt látjuk, hogy ez nagyon-nagyon lassan indul el.

Tehát ez rengeteg ellenérzés van ezzel kapcsolatban.

És akkor jön valami populista kormány bármelyik országban, és akkor hirtelen hirtelen megint visszarendezi ezt.

És akkor ugye a Britannia ilyen, ahol nagyon megutálták a kelet-európai migránsokat, úgymond, miközben ők üzemelteték a az egészségügyüket, vagy a akár a a vízvezetékhálózatukat is.

Tehát, hogy és mégis azt mondták, hogy ne jöjjön ide ennyi migráns.

És akkor hirtelen az történt, hogy Britannia kilépett az EU-ból, hogy meg hogy megszakítsák ezt a munkaerő szabad áramlását.

És igazából, hogy nem a ne tehát az intézmény ugye ezek így egymást gerjesztik.

Tehát ha kész van az intézményrendszer, akkor a fejek is egy kicsit jobban elindul az a gondolkodás, hogy a magyar orvos az dolgozhat Britanniában is, vagy Németországban is.

És szükséges is hozzá tehát egyfajta mi szükséges minimum, hogy ez meglegyen, de azért sokkal inkább a fejekben, a választói fejek és így a politikusi fejekben kell ebbe az irányba előre lépni, és akkor akkor lesz ez sokkal érdekesebb.

Tehát mi jelenleg is az van, hogyha egy német bank meg akar vásárolni egy olasz bankot, akkor akkor Olaszországban visítanak, vagy fordítva.

És és ezt ezt lehetne ha ha ezt lehetne rendbe tenni a fejekbe, hogy az nem baj.

Erre a kedvenc példám az Ikarus.

Tehát ugye 90-es években a Volvo keresett egy kelet-európai buszgyárat, ahova kihelyezheti, vagy tehát ahol lehet egy nagy kelet-európai telephelye, ahol buszokat gyárthat, és meg akarta vásárolni az Ikaruszt, és akkor a magyar politikusok, a magyar választó sivított, hogy hát nem adjuk, az magyar agyon magyar kézben.

Az történt, hogy az Ikarusz magyar kézben maradt, néhány éven belül elrohadt.

Ma már ugye gyakorlatilag nincsen Ikarusz.

Ö a Volvo pedig megvett egy lengyel buszgyárat, és jelenleg a Európa legnagyobb busz gyára abban a abban a lengyel telephelyen van, ahol ez történik.

Tehát, hogy hogy és akkor erre mondom, de persze lehet ezt fordítva is megnézni, hogy a De a videóont meg nem hagytuk, hogy meg magyar ember privatizálta.

És akkor és akkor akkor akkor most van két három négy öt magyar ember, aki nagyon gazdag lett a videótonból, és azok különben nem lennének itt.

De ugye ilyenkor azt kell észrevenni, hogy a videóton az nem abból nem azért nagyon jó Magyarországnak, vagy csak kisrészt azért jó, mert lett belőle néhány nagyon gazdag magyar, hanem azért, mert évtizedeken keresztül üzemel, munkát ad, munkabért ad. versenyképes termékeket ad, tudást ad, tehát hogy egy cégben, tehát az Apple is ilyen, tehát az Apple-ben is nagyon jó, hogyha az embernek a vagy a Microsoft nagyon jó, hogyha az országodban lakik Bill Gates, de sokkal jobb, ha az országodban dolgozik egy Microsoft, ami az egész világot ellátja.

Mielőtt nagyon elkanyarodnánk, kicsit visszakérdeznék arra a tényre, hogy nem valósult-e már meg ez az európai kötvénypiac például a covid utáni helyreállítási pénzeknél, ahol az európai bizottságon keresztül a tagállamok közösen bocsátották ki ezeket a kötvényeket és onnan finanszírozták árállítási alappénzét, vagy nem ugyanez ez fog-e történni a a mostani védelmi ipar fejlesztésénél, a széf pénzeknél, ahol szintén ezeket a forrásokat ilyen kötvénykibocsájtásból próbálja megfedezni közösen az Európai Unió.

Valójában ez lenne az értelme, hogy beruházásokat tudnánk finanszírozni úgymond a közösen felvett hitelekből, aminek egyébként Magyarország és még sok tagállam is sokszor ellenáll. >> Igen.

Tehát a az egyik az, hogy a befektetők csak úgy tudnak idejönni, hogyha kellően nagy ez a kötvénypiac.

A másik pedig az, hogy igen, sokkal nagyobb projekteket lehet így finanszírozni.

Tehát ugye ez ugyanaz a kérdés, hogy az európai országok összeállnak egy gazdasági unióvá és akkor sokkal nagyobb dolgokat tudnak megvalósítani, mintogy a városok vagy Magyarország megyéi összeállnak egy országá, és akkor már sokkal nagyobb dolgokat meg tudnak valósítani, vagy a a kerületek összeállnak Budapesté, és akkor tehát hogy tehát hogy mi ahogy az ember ezeken a skálákon fölfelé lép, annak annak nyilván vannak hátulütői is, meg meg hát előremutató dolgai is.

Sokkal nagyobb dolgokat tud finanszírozni.

Igen. >> Akkor térjünk át egy kicsit a versenyképességre, mert úgy gondolom, hogy itt aztán a magyar médiában, főleg, de a nemzetköziben is, vagy a vagy a brüsszeli lapoknál is mindenről lehet olvasni.

Megvan az egyik, illetve a másik oldalnak a a mantrája, az, hogy a Európa már haldoklik, és az is, hogy Európa szinte most éli a fénykorát, és nincs itt semmi látnivaló.

Kezdjük inkább azzal, hogy hogy is néz ki már Európa versenyképessége.

Megvannak-e még a klasszikus kelet-nyugat, észak-dél törésvonalak gazdasági értelemben? >> Sok szempontból megvannak ezek a törésvonalak.

Az, hogy most Európa fénykorát éri vagy sem, ugye trade gazdaság, tradeofok vannak.

Tehát amikor amikor egy gazdaság nagyon versenyképes legyen, ez mondjuk a kínai vagy az Egyesült Államok beli, akkor az ott az rámegy az emberek jólétére.

Tehát ott ott egy állandó folyamatos verseny van, amitől emberek kevesebbet élnek, stresszesebbet élnek, satöbbi.

Európa az egy kicsit megvalósítja ezt a worklife balanceot.

Tehát ezt azért mondom, mert azért Európa versenyképességének most sok visszahúzó tényezője van, és ilyenkor persze ilyenkor az Európa kritikusok azok akkor új mutogatnak, hogy de éppen az autóipar mekkora bajban van, de éppen a minden olyan ipar, amihez energia kell, nagy mennyiségben energia kell, az nagy hátrányban van, mert mondjuk az Egyesült Államokban sokkal olcsóbb éppen az energia és így tovább.

Tehát, hogy hogy de ezek ezek azért elég olyan dolgok, amik kiheverhetőek.

Tehát hogyha ha az egy versenyképességnek mi a titka?

Nem az, hogy gyáraid legyenek és olcsó energia, hanem a tudás.

Tehát ahhoz, hogy a a globális versenyben részt részt tudjál venni, a globális verseny nem ott fog eldőlni, hogy ki tud olcsóbban akkumulátort gyártani, hanem hogy hol vannak az okosabb emberek.

És és és ebből a szempontból az Európa nem áll teljesen rosszul. azért áll rosszul, mert hogyha versenyző cégekhez akarnak elmenni, akkor el kell menni gyakorlatilag az Egyesült Államokba, vagy hát leginkább oda.

Hát azt nem mondom, szerintem Kínába azért nem mennek szerencsére, de ugye oda is mehetnének, de oda oda azért nem megy senki valahogy.

Érdekes, hogy Kínába nem akarnak menni a a nagy tudású emberek és csak a kínaiak.

Szóval visszatérve oda, hogy hogy mi van az Európa versenyképességével, tehát tehát ha rámutogatunk most, hogy mik kerültek Gödörbe, akkor ott baj van.

Ugyanakkor nem, tehát nem ezek olyan dolgok, amik azért elmúlnak.

Tehát a például ugy az autógyártást szokták mutogatni.

Valóban Kína letarolta az elektromos autógyártást, és így a a de hát a elektromos autógyártás jelenleg még töredéke a a globális autóérrtégesítésnek, tehát benzines meg dízelautókban az európai ipar még mindig vezetőtár.

És ahogy látjuk is egyébként a német autógyárk pont mostanában jelentik azt be, hogy sokkal inkább eltolják azt az időszakot, amikor átállnak tisztán elektromos autók gyártására, hiszen akkor itt kiderült, hogy egy kicsit versenyhátrányban vannak.

Viszont a fogyasztók sem igénylik annyira ezt a gyors átállást. >> Hát igen, ugye ez ez tehát mindig megint tehát ez az előbb is már mondtam, hogy tehát a politika a választott sokszor keresztbe fekszik a a mondjuk egy európai egységes tőkepiacnak.

Na de és akkor itt is tehát, hogy az, hogyha az öldülést meg a széndioxid kibocsátást mennyire kezeljük prioritásnak, ha annyira, hogy ettől romba dől az európai gazdaság egy jelentős része, akkor akkor ott az valószínűleg túl nagy prioritást kapott.

És akkor hirtelen majd észre fogják venni ezek a választók is.

Ugye ja jó, hát azon az áron már, hogy elveszítem a munkámat, már azért nem olyan fontos az, hogy 100 év múlva mekkora felmelegedés lesz itt elvileg.

Ö és ö tehát, hogy hogy sok sok helyen lehet itt ezt megfogni valóban. >> És ha egyet visszaugrunk Európa versenyképességéről Magyarország versenyképességére, akkor a mondandódból azt tudom leszűrni, hogy talán azért vagyunk lemaradva, sokan állítják, hogy a közep közepesség csapdájába beszorulva, mert még nem épült ki ez a tudásalapú társadalom.

Hát ez a közepes jövedelem csapdája azért ez a féligtele, félig üres kérdés.

Én nagyon boldog vagyok, hogy Magyarország eljutott a közepes jövedelembe, tehát ugye 40 évvel ezelőtthöz képest, meg az elmúlt 20 évhez képest.

Tehát ha megnézzük, de és akkor itt ez egy nagy nag nagy jó, hogy ezt előhoz.

Tehát nézzük meg 2000-es évek elején három ország Bulgária, Románia és Szerbia GDP per fölé, hogy mennyire gazdag egy ország.

Mondjuk úgy a három ugyanolyan gazdag volt, majd két ország, Bulgária és Románia belépett az EU-ba.

Ma mára Románia GDP per fője kétszer akkora, mint Szerbiáé.

Bulgáriá pedig 40%-kal magasabb.

Tehát, hogy óriási a különbség.

Tehát az, hogy a közepes jövedelem nem csapdája, hanem örömét megkapta Kelet-Európa, az azért van, mert az EU-hoz csatlakozott és húzza magával.

Tehát az EU egy kicsit olyan Kelet-Európának, mint Budapest a magyar gazdaságnak és így tovább.

Tehát hogy ha ez a közepes jövet tehát és akkor én erre azt mondom, hogy ha a mert mert ugye és az elmúlt 10 év miről szólt Magyarországon egy kicsit nem az európai integrációról, hanem az európai dezintegrációról.

És én nagyon fogok örülni akkor, ha 10 év múlva azt látjuk, hogy még mindig azt arról beszélgetünk, hogy be vagyunk szorulva a közepes jövedelem csapdájába, és nem arról, hogy miért estünk le még a közepes jövedelem…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jobban jártunk volna, ha bevezetjük az eurót | Balásy Zsolt”

Miről szól ez az epizód: „Jobban jártunk volna, ha bevezetjük az eurót | Balásy Zsolt”?

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő senior portfóliókezelője a Money Talks legújabb adásában az euró bevezetésének előnyeit és Magyarország versenyképességét vitatja meg. Kiemeli, hogy az euró bevezetése 15 évvel ezelőtt előnyös lett volna, és a globális versenyben a tudás, az okos… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 09..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jobban jártunk volna, ha bevezetjük az eurót | Balásy Zsolt”?

Fő témái: euró bevezetése, versenyképesség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jobban jártunk volna, ha bevezetjük az eurót | Balásy Zsolt”?

Megjelenés: 2025. 10. 09.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/jobban-jartunk-volna-ha-bevezetjuk-az-eurot-balasy-zsolt-cdb32907

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból