EconomX Podcast

Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán

· PT39M24S

Összefoglaló

A műsorban Dr. Vörös Zoltán, a PTE docense, Kína-kutató elemzi Kína jelenlegi globális pozícióit és jövőbeli kilátásait. Szó esik arról, hogy Kína erősödik a technológiai versenyben, az energiapiacon és a fejlődő világban, ami felveti a kérdést, hogy vajon egy új világrend…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 07. 29.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Vörös Zoltán
Témák
kína, globális hatalom, technológiai verseny, energiapiac, világrend
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mi az állítás, amit ma még túlzónak tartanál, de 10 év múlva teljesen egyértelmű lesz a kínai [zene] kínai relációban, hogyha Kínáról gondolkozunk. >> Konferenciákon szoktunk erről beszélgetni.

Én azt mondanám, hogy klína, Kína globális nagyhatalom.

Tehát, hogy én most jelenleg ezt túlzottnak tartom, tehát hogy én nem látom azt, hogy Kína bárhol a világon képes lenne beavatkozni és fenntartani ezt a nyeléget ameddig csak szeretné.

Ezt egyedül az Egyesült Államok tudja megtenni. 10 év múlva szerintem Kína ezekkel a képességekkel rendelkezni fog, vagy k év múlva már ott tartunk, hogy ezekkel a képességekkel nem csak rendelkezik, hanem hanem nyilvánvalóan a a a gondolkodás szintjén is ott lesz, hogy ezeket akár meg is lépi.

Az elmúlt 30 év arról szólt, hogy Kína hogyan alkalmazkodik a világgazdasághoz.

A következő 30 év talán arról fog szólni, hogy hogyan alkalmazkodik a világ Kínához.

Köszöntöm önöket, én Tiger Andre vagyok.

Ez pedig itt a Money Talks podcast legújabb adása.

Vörös Zoltán, a pécsi Tudományegyetem docense, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézetének tudományos főmunkatársa, kínakutató.

Kérem, ha nem tették még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Mielőtt kezdenénk, szeretném megemlíteni, hogy szeptember 7-én és 8-án ismételten megrendezésre kerül az AI Summit Budapesten a városligetben.

Jegyek és a programtervezet a linken keresztül elérhető a leírásból.

Köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Nagyon szépen köszönöm a meghívást. >> Ahogy felvezettem, az elmúlt 30 évben a világhoz alkalmazkodott Kína.

A következő 30 évben valójában a világ összes többi részének kell majd Kínához alkalmazkodnia.

Én azt hiszem, hogy ez egy ez egy jó kérdés.

Nagyon sokat tudnánk erről erről beszélni és és azt hiszem, hogy hogy nagyjából mind a kettő folyamat zajlik.

Tehát egyrészt látjuk azt is, hogy Kína továbbra is idomul a globális folyamatokhoz.

Igazából azt azt úgy fogalmaznám meg, hogy továbbra is függ bizonyos globális folyamatoktól, amelyek nyilvánvalóan egyfajta követést igényelnek.

Másrészt pedig egyre inkább igazadunk mi is a kínai külpolitikához, a kínai folyamatokhoz és nagyon sok esetben a kínai gondolkodáshoz.

Tehát hogyha globális gazdaságot, a globális kereskedelmet vesszük figyelembe, akkor azért az elmúlt években, most már hosszú évek óta tapasztalható az, hogy odafigyelünk Kínára, megpróbáljuk megérteni a kínai gondolkodást, megpróbáljuk megérteni a kínai cégek, vállalatok, beruházók a különböző szakértőknek a gondolkodását.

Tehát én azt azt gondolom, hogy hogy jelenleg egy olyan hát útilágazásnál vagyunk, ahol Kína még függ az előző rendszertől, illetve azoktól a struktúráktól, amelyek az előző rendszert meghatározták.

Egyúttal viszont Kína egyre inkább itt az előző rendszeren az unipoláris világrendet értjük, vagy vagy a multipoláris >> az előző rendszeren az unipoláris szabályalapú világrendet értjük.

Tehát azt a azt a vilrendet, amelyet az Egyesült Államok dominált, nem csupán a saját hatalma, hanem egyébként azon intézményeken keresztül, amelyeket háttérből azért irányított és dominált Washington. >> Mi a legnagyobb különbség a kínai és az amerikai gondolkodás között?

Ugye megszokhattuk az unipoláris világrendben, amit a szakértők leginkább 2010-ig, maximum 15-ig feltételeznek a hidegháború végétől kezdve, ami a nemzetközi jogi szabályokon alapult.

Bár ezeket is azért az Egyesült Amerikai Államok azért szeretettel lépte át egy-két esetben.

Mik azok a az elsődleges szabályrendi változások, amiket Kína nem fogad el? >> Egy egyrészt abból indulok ki, hogy szerintem az unipoláris világn akár még tovább is ment annál, mintogy 2010-25.

Tehát én személy szerint 2025-ig számolom.

Ö tehát, hogy igazából, hogy tavaly tavaly a Trump második időszakának első évében ez nagyjából lezárult.

Itt itt nem csak a különböző globális események, hanem a az amerikai nemzeti biztonsági stratégiának a a publikálása volt az, ami valójában kimondta, hogy hogy Amerika többé nem vállalja ezt a ezt a szerepet.

Tehát én nagyjából azt gondolom, hogy ez a 90-es évek elejétől akár 2025-ig is elhúzható.

Abban viszont ugye látszik a ráció, hogy igazából az elmúlt két és fél évtizedben beszélünk már arról, hogy ennek a ennek a világrendnek vége van. hogy hogy mi a mi a mi az eltérés.

Igazából a kínai népköztársaság borzasztóan pragmatikus, és és nagyon-nagyon sokszor használjuk ezt a kifejezést, vagy nagyon-nagyon sokszor kell, hogy használjuk ezt a kifejezést a kínai népköztársaság kapcsán, mert hogy igazodnak, valójában igazodnak azokhoz az eseményekhez, folyamatokhoz, amelyek meghatározzák akár a regionális, akár a globális viszonyokat, és képesek ehhez igazodva valójában alakítani a a realitásaikat, a kapacitásaikat.

Ráadásul ami ami talán elképesztően másképpen működik, az nyilván egy ilyen politikai filozófiai valóságból is fakad. nagyon-nagyon más a az időnek az értelmezése.

Nyilvánvalóan ezt a a politikai struktúrákban, a politikai rendszerekben értve, tehát miközben akár az Egyesült Államokban és a különböző ciklusokban gondolkoznak, a kínai Népköztársaság nyilvánvalóan egy egy jól átgondolt stratégiai irányok mentén tudja alakítani a a jövőbeni elképzeléseiket, és azokat a a pályákat, amelyek mentén mozoghat a jövőben, akár gondolva itt a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére, akár például a hadseregnek a felépítésére.

Tehát, hogy hogy a kínai Népköztársaság a 80-as évek óta modernizálja a hadseregét, és még nem fejezte be a modernizációt, vagy még nincs ott, ahol szeretnének lenni.

De hogy valójában egy nagyon átgondolt folyamatról van szó, tehát hogy azt gondolom, hogy a stratégiai gondolkodás és ez a pragmatikusság, ami ami igazából azt jelenti, hogy hogy ténylegesen nagyon jól adaptálódnak a különböző helyzetekhez, az szerintem nagyon-nagyon meghatározza a kínaiak kapcsán. >> Akkor túlzás azt kijelenteni, hogy a 21. század az Kínáról fog szólni.

Én amióta amióta a társamtudományokkal foglalkozom, a 21. századot hallottam már a a vízkonfliktusok évszázadának, Afrika évszázadának, Ázia évszázadának, nyilván Kínai is volt.

Én azt gondolom, hogy hogy Kína egy meghatározó szereplő lesz.

Ö nem csak Kínáról fog szólni ez a ez a ez az évszázad, vagy nem csak Kínáról szól, hát most már a lényegében a negyede elment ennek az évszázadnak, és és látható az, hogy miközben az Egyesült Államoknak a vagy az általuk fenntartottolás világrendnek a a a szerepe, jelentősége elhalványult, az Egyesült Államoknak a akár katonai, akár politikai, akár szoft power kulturális erejéről beszé erejéről beszélünk, ezek ezek nem halványultak el.

Tehát ezek továbbra is meghatározóak.

És azt gondolom, hogy továbbra is a globális nagyhat hatalomhoz az Egyesült Államok, a kínaiak pedig nyilvánvalóan egyre inkább válnak egy regionális szereplővől szereplőből egy egy globális szereplővé, úgy, hogy nem mindig rendelkeznek azokkal a kapacitásokkal, amelyek szükségesek egy ilyen globális szerep fenntartásához. >> Maradjunk ezen a globális térképen még.

Ugye a két meghatározó szereplő mellett szerintem elengedhetetlen megemlítenünk a szövetségi rendszereket.

Ugye a nyugati szövetségi rendszerek, mint a NATO, a keleti egyáltalán nevezhetjük szövetségi rendszernek a Brick országok tömörülését. >> Hát ha a kínai perspektívát nézzük, akkor nem.

Tehát, hogy hogy Kína Kína hosszú évtizedek óta távoltartja magát a a szövetségi struktúráktól.

Ez ez nyilvánvalóan a a hidegháború logikájából a 60-as évek óta egyébként megfigyelhető.

Tehát, hogy ha nevezhetünk is meg szövetségest, kínom esetében nagyon-nagyon kevés országról beszéltünk, amelyeket kifejezetten olyan szoros szövetségesnek tart.

Itt általában Pakisztánt szokták kiemelni, amelyik az első ilyen állam volt.

Észak-korea relációjában nyilván szoktak megjelenni ilyen ilyen különböző elképzelések vagy megfogalmazások, de önmagában a a Brickset nem feltétlenül tartja egy olyan szövetségi rendszernek, mint ahogy azt mondjuk az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben a a saját partnereivel felépítette.

Ugyanakkor érdekképviseletre és az érdekek egyeztetésére kiváló terep lehet, és egyébként használja is erre ká, >> mert nagyon sokan szoktak már arról beszélni, hogy akár közös pénznemet vezetnének be, és ilyen-olyan gazdasági, illetve politikai relációkban gondolkoznak ezek az országok.

Ez mennyire valós állítás? >> Hát szerintem nem.

Ugye nyilvánvalóan én társamtudományok irányából érkezem és és nemzetközi kapcsolatokkal, geopolitikával foglalkozom, tehát hogy kevésbé a pénzügyi világgal, de az, hogy hogy ez a a jelenleg 10 állam adott esetben egy közös valutát vezessen be, amellel egyébként feladnák a a saját valutáiknak a a a az irányításának a lehetőségét. pláne Kína esetében, ahol ezt a kereskedelmet is, ahol ez a kereskedelmet is meghatározza.

Ennek egyébként nincsen realitása.

Ráadásul ez a jelenleg 10 állam, és ugye nagyon-nagyon áthatatlan az, hogy mondjuk hogyan lesz ebből több.

Várható, hogy lesznek további csatlakozó államok, vannak jelentkező szereplők, vannak már partnerállamai a Bricknek is, de nagyon nem világos egyelőre, hogy hogyan hogyan bővül ez, mi a bővülésnek a a menete.

Ráadásul nagyon-nagyon sok konfliktus is megtalálható ezen államok között.

Tehát önmagában a Bricks inkább egy olyan érdekegyeztetési fórum, amely segíti ezen szereplőket abban, hogy hogy saját globális szerepüket tudják jobban megjeleníteni, és azt az igényüket, hogy hogy a az Egyesült Államok által dominált világrendet ők átalakítani szeretnék.

Háda Bélának volt egyébként egy nagyon kiváló elemzése erről, hogy hogy igazából sem túl sem alábecsülni nem szabad a Brixet.

Tehát, hogy én azt gondolom, hogy nem fogunk arról beszélni, hogy én ilyeneket is hallottam, hogy ez majd a 21. századnak a NATOjává válik.

Tehát nem csak pénzügyén, hanem egy ilyen katonai irány is.

Én azt gondolom, hogy erről nem szabad beszélnünk, de de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az, hogy ezen államok egyeztetik az érdekeiket, és voltak bizonyos időszakok, amikor az ENS-en belül, a BT-n belül is az akkori tagok még egyeztették a szavazataikat, azt gondolom, hogy ez valóban jelentős.

Tehát, hogy valahol ott van a nem lesz a a legmeghatározóbb szervezet, de nem szabad elengedni azt sem, hogy ezek az államok, amik népességben, gazdaságban, katonai erőben, kulturális erőben, nyilván földrajzi struktúrákban is kifejezetten jelentős szereplője a globális folyamatoknak. >> Hogyha Kína gazdaság szókapcsolatot talán így maga elé képzelem, vagy elkezdek róla gondolkozni, akkor itt közép-Európa közepén ülve Budapesten most jelen pillanatban két egyértelmű dolog ugrik be.

Az egyik az autóipar, a másik pedig a TEMus, Alibabás és mindenféle nagyobb konzern által gyártott tömegtermékek, amik amik érkeznek Európában viszonylag olcsón.

Ugye a kettőt én leválasztanám, mivel az autóiparban évek óta minden szakértő arról beszél, hogy egyre minőségibb termékekkel rukkolnak elő a kínaiak.

Már nem csak lemásolják, nem csak átveszik az európai autógyártók technikáit és lassan szerepét.

A másik pedig egy ugyanolyan megmaradt tömeggyártás, amit még talán valahol mindenki gondol a kínaiakról 20 évvel ezelőtről.

Mik azok a legfontosabb gazdasági folyamatok, amik most Kína külkereskedelmét határozzák meg, amivel akár geopolitikában, gazdaságban térfoglalást hajtanak végre Afrikában, Európában? nagyon-nagyon sok mindent tudok mondani, és igazából önmagában ez a ez a ez a két szektor vagy két elem, amit megemlítettél, ez ez nagyon jól bemutatja a a kínai gazdaság strukturális átalakulásának a dilemmáit.

Tehát, hogy Kínának ma már inkább kéne lennie csak a a az EV industrinak, tehát az elektromos autóiparnak, és egyre kevésbé ennek a a TEMUS szálnak.

Ö hiszen az előző az nyilvánvalóan az elmúlt évtizedeknek a kínai gazdasága, a az exportorientált, alacsony hozzáadott értékű termelés.

A másik pedig az pedig már az innováció.

És hogy valójában a a kínai gazdaság a jelenlegi struktúraváltása pontosan arról kéne szóljon, hogy megindul a belső fogyasztás és az az 1,4 milliárdnyi ember, az valójában képes ezt a gazdaságot működtetni egyre kevésbé az exportra, és egyre inkább a az új technológiákra, a magas hozzáadott értékre fókuszálnak.

És hogyha ezt sikerül megugrani a kínai népköztársaságnak, akkor akkor egy egy magas jövedelmű országá tudnák válni, és igazából nem lépnek bele ebbe a az úgynevezett közepes jövedelmi csapdába.

Na most Kína nem képes hátrahagyni egyelőre ezt a ezt a TEMUS irányt.

Ez ez ez számos gazdasági problémák.

Nyilvánvalóan abból is fakad, hogy hogy rengetegen továbbra is úgymond képzetlenek, tehát hogy nem képesek akár a Huawei, akár a BYD vagy a Xiaominak a gyároyban dolgozni.

És és ehhez szerintem egy nagyon fontos elem, hogy hogy megint rekordmagas volt a a az export tevékenysége a kínai népköztársaságának.

Tehát ez egy fontos elem, hogy hogy önmagában gazdaságilag nagyon komoly nehézségekkel néz szembe a kínai népköztársaság.

Én ugyanakkor azért nem temetném. >> Ez fakad a tervgazdálkodásból? >> Nem feltétlenül.

Tehát önmagában a a tervgazdálkodás pláne a a 80-as évek óta megint csak mondható, hogy pragmatikus.

Tehát hogy annak elre, hogy létezik, azért ez a szocialista piacgazdaság, ez ez nem egy egy kommunizmus, ez nem is szocializmus.

Tehát, hogy ez lényegében lényegében egy menedzselt, korlátok között működő kapitalista rendszer.

Bizonyos tekintetben akár kapitalistább, mint mint sok másik szereplő.

Tehát a kínaiak ebben is nagyon-nagyon jól megtalálták magukat.

Ez fakad inkább belső strukturális kihívásokból, [torokköszörülés] belső strukturális folyamatokból, és nem képesek egyelőre ezt az átalakítást véghez vinni.

Amit szerintem itt még érdemes kiemelni és és érdekes folyamat és ez kérdezted a geopolitikai helyzetet is.

Ez egyrész nyilván az, hogy hogy továbbra is nagyon-nagyon komoly és stratégiai jelentősége van a különböző…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán”

Miről szól ez az epizód: „Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán”?

A műsorban Dr. Vörös Zoltán, a PTE docense, Kína-kutató elemzi Kína jelenlegi globális pozícióit és jövőbeli kilátásait. Szó esik arról, hogy Kína erősödik a technológiai versenyben, az energiapiacon és a fejlődő világban, ami felveti a kérdést, hogy vajon egy új világrend… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vörös Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán”?

Fő témái: kína, globális hatalom, technológiai verseny, energiapiac, világrend.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kína 10 év múlva lehet valódi globális hatalom. Mit jelent ez a világnak? | Vörös Zoltán”?

Megjelenés: 2026. 07. 29.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/kina-10-ev-mulva-lehet-valodi-globalis-hatalom-mit-jelent-ez-a-vilagnak-voros-zo-3671deb2

Több epizód a EconomX Podcast-ből