EconomX Podcast

Kutatásból pénz? Innováció nélkül elsodor minket a verseny | Bódis László

· PT32M52S

Összefoglaló

Magyarország innovációs helyzetéről és a jövőbeli célokról tárgyalták Bódis Lászlóval, innovációért felelős helyettes államtitkárral és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójával. Kiemelték a szabadalmi bejelentések számának növekedését és a mély technológiai…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 12. 24.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Bódis László
Témák
innováció, verseny
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És ha megnézzük az Európai [zene] Unió országainak az összevetését, ott a 22. helyen áll Magyarország.

Ebben ezért azt a célt tűztük ki, hogy az évtized végéig Európában 2040-ig, 15 év múlva pedig már a világban legyünk a legjobbak között a legjobb [zene] 10-ben.

Itt azt látjuk, hogy öt évvel ezelőtt a szabadalmi bejelentések száma az egyetemeken és a kutatóintézetekben 20-30 [zene] darab között alakult évente. 2024-es tavaly évre vonatkozik a legfrissebb adatunk.

Ez 183 darab szabadajbe jelent.

Ez azt mutatja számunkra, hogy az egyetemek elkezdtek ezzel foglalkozni.

De természetesen önmagában egy szabadalom az kevés.

Abba tőlkét szükséges bevonni.

Az elmúlt napokban írtuk alá azt a 25 éves megállapodást a Hunren és a magyar állam között, ami egy kiszámítható stabil finanszírozást biztosít a Hunrennek.

Az elmúlt években a Hunre finanszírozása 41 milliárd Ft volt.

Ez 2027-re 90 milliárd Ftra nő.

Ez több mint egy duplázás, de ezt szigorúan teljesítményhez kapcsoljuk.

Innováció nélkül nincsen hosszútávú versenyképesség.

De vajon Magyarország ezen a területen jól használja ki a lehetőségeit?

Én Tiger Rendre vagyok, ez pedig itt a Money Talks következő adása.

Mai vendégem Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár és a Nemzeti innovációs ügynökség vezérigazgatója lesz.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, a végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Most viszont tartsanak velünk.

Jó napot kívánok, államtitkár úr.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Jó napot kívánok.

Ahogy felvezettem, mit kell tudni a magyar gazdaság helyzetéről 2025-ben innovációs szempontból? >> Nyilván még a végleges számokat nem látjuk, ezek majd valamikor jövő év első felében látnak napvilágot, de nyilván részadatokat már láttunk, és ebből azt vonhatjuk le következtetésként, hogy az idei évben 2025-ben jól teljesített a magyar innováció.

Ha megnézzük a szabadalmi bejelentések aktivitását, ha megnézzük, hogy az egyetemeinken hány új technológiavállalkozás jött létre, ha megnézzük, hogy a kisvállalkozásaink mennyire voltak idén aktívak, akkor ebből mind-mind azt látjuk, hogy jól teljesített a magyar innováció, ami pedig, ahogy ön is a bevezetőben említette, versenyképességi szempontból alapvetően fontos.

És hogyan lehetne ezt európai szinten valahogy kicsit egy térben helyezni, hogy el tudjuk helyezni magunkat, hogy mennyire mennyire fontos ez a magyar gazdaság versenyképességének szempontjából. >> Sőt, talán érdemes akkor Európán túlra is nyúlni, hiszen van egy globális innovációs index.

Ezt minden évben a szabadalmi nemzetközi hivatal publikája, WPO.

Itt Magyarország a 36. helyezést éri el a legfrissebb adatok alapján. egy ugye tudjuk, hogy a világon több mint 200 ország van.

Ez az index több mint 130 országot vet össze.

És mihez érdemes ezt benchmarkolnunk, hogy a magyar lakosság számban a a világon 96. helyen állunk, hogyha az egyfölé jutó GDP-inket nézzük, ami egy fontos vagy tenzék legfontosabb gazdasági mutató, ott pedig a 47. helyen állunk, tehát innovációban előrébb vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnénk még jelentősen előrébb kerülni.

És ha megnézzük az Európai Unió országainak az összevetését, ott a 22. helyen áll Magyarország.

Ebben ezért azt a célt tűztük ki, hogy az évtized végéig Európában 2040-ig, 15 év múlva pedig már a világban legyünk a legjobbak között a legjobb 10-ben az innováció területén. >> Egy nagyon fontos területe van mostanában az innovációnak, sokat lehet erről olvasni, ez a Deeptech.

Hogy kellene ezt a területet elsősorban bemutatni és elmagyarázni, másodsorban miért olyan fontos ez? ilyen a ezeknek a deeptech magyarra talán úgy fordíthatjuk át, hogy mély technológiai vállalkozások, bár egy kicsit mesterk ez a lefordítás.

Ezeknek két nagyon fontos jellemzőjük van.

Ezek olyan induló innovatív vállalkozások, amelyek egy olyan terméket, technológiát visznek piacra, és ez az első jellemzőjük, ami valamilyen tudományos műszaki áttörésen alapul.

Ebből következően ezeknek a vállalkozásoknak a bölcsője, mondhatjuk így, tipikusan az egyetemeken és a kutatóintézetekben található.

És a másik nagyon fontos jellemzőjük, hogy ezt az új terméket elsőként viszik piacra.

Ugye a startup vállalkozások esetében a legnagyobb kockázat az mindig az, hogy vajon az a termék majd amit az adott startup fejleszt, sikeresen eladható lesz-e a piacon.

Diptech vállalkozásoknál ez kevésbé érdekes, vagy kevésbé jelentős kockázat.

Mondok egy nagyon leegyszerűsítő példát. hogyha egy kutató fölfedezi valamelyik daganatos megbetegedés, rákos megbetegedés ellenszerét, akkor az teljesen triviális, hogy az biztosan lesz arra a kereslet a piacon, hiszen egy olyan szükségletet old meg, ami elképesztően fontos társadalmi szempontból.

Itt éppen ezért a Deeptech vállalkozásoknál sokkal inkább a technológiai kihívások, amik jellemzőek.

Vajon képes lesz-e valaki, ha már itt tartottunk, a rák ellenszerét kifejleszteni?

Nyilván ez egy baromi nehéz kérdés és egy leegyszerűsítő példa, de talán jól mintázza azt, hogy a Deeptech vállalkozásoknál sokkal inkább technológiai kockázat van sem, mint piaci, de éppen ebből fakadóan, hogyha egy új tudományos áttörést valaki sikeresen a piacra visz, abba viszont nagyon jelentős gazdasági potenciál. >> Ha jól értem, akkor ez igen az egyetemekről indul ki, és itt bejön az, hogy az államnak is meghatározó szerepe van.

Miért olyan fontos ez a terület?

És államilag ez most már egy kiemelt támogatottságú, státuszú startup világnak, különvállalkozás indításnak képzelhető el. >> Ez mindenképp így van.

Hogyha visszanézünk néhány évtizedet az időben, és körülnézünk megint csak a világban, akkor azt látjuk, hogy az egyetemeknek hagyományosan oktatási és nevezzük alapkutatási funkciója van.

Tehát alapvetően az új hallgatók képzése és az új tudományos eredmények létrehozása és beépítése az oktatásban hagyományosan ezzel foglalkoztak az egyetemek az elmúlt évtizedekben, elsősorban az Egyesült Államokból elindulva, majd most már ez Kelet-Ázsiára is évtizedek óta jellemző, egy harmadik funkcióval egészült ki az egyetemek és a kutatóintézetek feladata, hogy ezeket a tudományos eredményeket fejlesszék technológiákká és vigyék őket ilyen technológiai kisvállalkozások on deeptech vállalkozásokon keresztül piacra.

Mert csak akkor tud a társadalmi életünkben, gazdaságunkban hatást gyakorolni az ott születő eredmény, ha ezt valamilyen vállalkozáspiacra viszi.

És mi is elkezdtünk ezzel most már jó néhány évvel ezelőtt foglalkozni, hogy hogyan tudjuk ösztönözni az intézményeinket, egyetemeinket kutatóintézeteinket akár finanszírozási eszközökkel, akár szabályozási eszközökkel abba az irányba, hogy ezzel az úgynevezett harmadik misszióval is foglalkozzanak. és az innovációt építsék be az alaptevékenységeik közé. >> Ebből a kihívásból, szempontból, hogy az egyetemek ezt meg tudják lépni, a kutatók ezt meg tudják lépni, honnan indult Magyarország, hol tart 2025-ben és mi a cél?

Ugye a Deeptech vállalkozásoknak a középpontjában mondhatjuk így, általában szabadalmak állnak, hiszen azt a technesztést szükséges megvédeni, hogy a piacat következő tipikusan 20 évre megvéd magad számára.

Tehát az, hogy hány szabadalom keletkezik egyetemen vagy az egyetemi szektorban, ez egy fontos indikátor ebből a szempontból.

Itt azt látjuk, hogy öt évvel ezelőtt a szabadalmi bejelentések száma az egyetemeken és a kutatóintézetekben 20-30 darab között alakult évente. 2024-es tavaly évre vonatkozik a legfrissebb adatunk.

Ez 183 darab szabadalvezés jelent.

Ez azt mutatja számunkra, hogy az egyetemek elkezdtek ezzel foglalkozni, de természetesen önmagában egy szabadalom az kevés.

Abba tőlkét szükséges bevonni.

De azt látom, azt látjuk, hogy ezen a területen is elindult egy egy dinamikus fejlődés.

Megint csak ezeknek a Deeptech spinoff vállalkozásoknak a számossága néhány évvel ezelőtt a nullához konvergált még.

Ma már azt látjuk, hogy meghirdettünk az idei évben az élettudományok területére egy fókuszált pályázatot gyógyszerfejlesztések célzatával.

Olyan biotechnológia vállalkozásokat támogatunk ebben a programban, akik új gyógyszermolekulákat fejlesztenek és visznek piacra.

Itt közel 40 vállalkozás biotech cég jelentkezett erre a programunkra.

Ezek az elmúlt években az egyetemek és a kutatóintézetek környékén létrehozott cégeket jelentik.

Tehát elkezdődött ennek az ökoszisztémának a felépülése.

És azt is megnéztük az idévben egyébként a startup Hungaryvel közösen, hogy ez a Deeptech Ökosisztéma hány válatot foglal ma magában, hány jel startup vállalkozásunk van, és közösen 115 ilyen céget tudtunk beazonosítani.

Ezeknek a döntő része az elmúlt években jött létre.

Tehát itt egy gyors felfutást látunk, de abban reménykedünk és azért dolgozunk, hogy ez fokozódjon a következő években. >> Ugye ha ezek a vállalkozások ennyire tudásigényesek, ugye szabadalmakra épülnek egyetemi kutatókra, egyetemi kutatóintézetekre, ugye felmerül az a kérdés, hogy valószínűleg ezek a fejlesztési ciklusok sokkal hosszabbak, és nyilván akkor a finanszírozása is egy ilyen kezdő vállalkozásnak akár éveken keresztül elhúzódhat.

Itt milyen szerepet tud vállalni az állam, illetve milyen szerepet tud vállalni a magántőke, és hogy lehet ennek megtalálni az egyensúlyát, mi itt a cél, hogyan lehet talán igazán sikeressé tenni egy ilyen induló vállalkozást? >> Ez egy nagyon fontos kérdés, amire rávilágít, mert ma azt látjuk nemzetközi számok és adatok alapján, hogy míg egy diptech vállalkozás sikeresen a piacra lép, az tipikusan 7-10 éves időszakot jelent.

Ez egy nagyon hosszú időszak, és ebben az időszakban nagyon sok finanszírozást emésztenek föl ezek a cégek.

Természetesen attól függően ez nagyon változhat, hogy milyen technológiai területen működik.

Ha már említettem a gyógyszerfejlesztést, az egy rendkívül drága műfaj.

Még egy új gyógyszer a piacra az 2-3 milliárd dollárt jelent a fejlesztésben.

Egy AI fejlesztés ennél rövidebb és kevesebb erőforrásból is megtető.

De hol is van az állam szerepe?

Az államnak addig látjuk alapvetően finanszírozási szerepét, amíg a magántőke érdeklődése megjelenik ezek iránt a cégek iránt.

Alapvetően amikor már megvannak azok a validációk, hogy az adott technológia legalábbis laboratóriumi körülmények között működőképesnek tűnik, ez még nem jelenti azt, hogy gazdaságosan előállítható és az ipari környezetben is működőképes lesz.

De van már valamilyen validáció, van már egy olyan csapat kutatók és gazdasági szakemberek, akik ezt céggé tudják formálni, és el tudnak kezdeni egy cégépítést.

Ez az a pont, amikor a kockázati tőkéseknek a figyelmét egy-egy projekt, egy-egy vállalat felkelti.

Viszont amíg az egyetemen vannak ezek a fejlesztések, és egészen a mondjuk úgy az alapkutatástól eljutnak ez az említett fejlettségi szintig, ott az államnak vissza nem térítendő támogatásokkal finanszírozási szerepe van, illetve onnantól is Magyarországon finanszírozási szerepe van, hogy a piaci alapon működő kockázati tőke alapokat fejlessze tőkével. hiszen Magyarország, de ha globálisan megnézem, egész Európa ilyen szempontból tőke szegény.

A kockázati tőke 52%-a az USA-ban, 40%-a Kínában található, mindössze 5%-a van Európában. és a mi régiónk, a kelet-közép-európai régió ezt a kihívást fokozottan szembesül ezzel és és érzékeli.

Úgyhogy itt az államnak nem csak vissza nem térítendő támogatásokkal kell operálnia, hanem abban is van egy szerepe, mi azt látjuk, hogy a piaci alapon működő kockázati tőkje ökoszisztémát fejlessze. >> Ha jól értem, akkor ez az államnak nem elsődleges feladata, csak igazából a globális kényszerzült helyzetből muszáj felvállalnia.

Természetesen az lenne az optimális, ha azt mondhatnánk egy ponton, hogy akkor innentől a magántőke, ahogy ön is említette, a piaci szereplők intézik a finanszírozási kérdéseket.

Éppen ezért számos olyan programot indítottunk és indítunk a következő időszakban, ami piaci alapkezelőkre bíz rá állami forrásokat, matchingelve, hozzákapcsolva a piaci magántőkéhez.

És azt várjuk el ezektől a kockati tőkésektől, hogy fokozottan figyeljenek ezekre a Deeptech startupokra, és ezekbe a vállalkozásokba fektessék a a kockatütőkét. >> Kicsit elkanyarodva itt azért az elmúlt években, elmúlt időszakban a magyar tudományos életnek a megszervezésével kapcsolatban rettentő sok vitaátalakítások történtek.

Ma a Hunrennek milyen szerepe van az innovációs ökoszisztémának a megszervezésében támogatásában különösen akár a Deeptech területre tekintettel. >> Így van.

Eddig sokat beszéltünk az egyetemekről, de általában hozzátettem és teszem, hogy ott vannak a kutatóintézeteink.

Ez a Hunre magyar kutatási hálózatot jelenti.

Ugye ez egy több mint 3000 kutató tömörítő természettudományos kutatóhálózat, aminek a megújulása tavaly ősszel indult el, és éppen december 15-én, az elmúlt napokban írtuk alá azt a 25 éves megállapodást a Hunren és a magyar állam között, ami egy kiszámítható, stabil finanszírozást biztosít a Hunrennek.

Az elmúlt években a Hunrem finanszírozása 41 milliárd Ft volt.

Ez 2027-re 90 milliárd Ftra nő.

Ez több mint egy duplázás, de ezt szigorúan teljesítményhez kapcsoljuk.

Azt várjuk el a UNRENTől, hogy fokozza a tudományos teljesítményét, alakítson ki új nemzetközi együttműködéseket, kapcsolódjon be a tudományos utánpótlás képzésébe már a középiskolásoktól elkezdve.

És a ami talán a legfontosabb, legalábbis számomra mindenképp egy elsődleges szívű, ugye ez az innovációs tevékenységét kezdje el fölépíteni, kezdjen el még több szabadalmat létrehozni, és kezdjen el fölépíteni ilyen deeptech vállalkozásokat, ami a kutatásokból gazdasági hasznot termel. >> Hol van az a pont, ahol elsősorban gazdasági szakemberek és a kutatók találkozhatnak?

Úgy úgy érzem, hogy az államnak is lehetne ebben egy összekötő szerepe, mert…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kutatásból pénz? Innováció nélkül elsodor minket a verseny | Bódis László”

Miről szól ez az epizód: „Kutatásból pénz? Innováció nélkül elsodor minket a verseny | Bódis László”?

Magyarország innovációs helyzetéről és a jövőbeli célokról tárgyalták Bódis Lászlóval, innovációért felelős helyettes államtitkárral és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójával. Kiemelték a szabadalmi bejelentések számának növekedését és a mély technológiai… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kutatásból pénz? Innováció nélkül elsodor minket a verseny | Bódis László”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bódis László.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kutatásból pénz? Innováció nélkül elsodor minket a verseny | Bódis László”?

Fő témái: innováció, verseny.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kutatásból pénz? Innováció nélkül elsodor minket a verseny | Bódis László”?

Megjelenés: 2025. 12. 24.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/kutatasbol-penz-innovacio-nelkul-elsodor-minket-a-verseny-bodis-laszlo-25afb191

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból