EconomX Podcast

Lángokban a Közel-Kelet – energiaválság 2.0? | Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid

· PT30M35S

Összefoglaló

Az EconomX Podcast legújabb adásában Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid biztonságpolitikai szakértők a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktust és annak energiaválsággal kapcsolatos következményeit elemzik. Megvitatják az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni műveleteit, a…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 03. 04.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Dávid
Témák
közel-kelet, energiaválság, biztonságpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

minden esetben súlyos zavarokat okoz.

Tehát például az európai gázárakat megdobta annak a bejelentésnek a híre is, hogy Qatar [zene] leállítja az LNG előállítását, mintegy 50%-os árugrás történt.

A benzinárakra is várható komolyabb hatás, hogyha ez hosszú hetekre húzódik ez a ez a konfliktus. >> Nem csak azt figyeljük, hogy kit likvidál most az Egyesül Államok és Izrael, hanem azt is figyeljük, hogy kit [zene] nem, hogy ki kik k kik az, akiket meghagynak.

Egyetlen nap alatt új helyzet teremtődött a Közelkeleten, amikor is múlt szombaton az USA Izraellel karöltve megtámadta Iránt.

Megölt iráni vezetők, a hormozi szoros lezárásának lehetőségével pedig egy új energiaválság fenyeget.

Ez pedig itt a Money Talks podcast legújabb adása.

Mai vendégeim Benkő Kovács Blanka, a Nemzeti Közszgáati Egyetem külsős munkatársa és Nagy Dávid az Ökonomus biztonságpolitikai szakértője lesznek.

Kérem, ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a műsoraink, kérem, nyomják meg a lák gombot.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a meghívásunkat. >> Köszönjük. >> Köszönjük szépen a meghívást. >> Kezdjük azzal rögtön, hogy hogy áll a jelenlegi katonai helyzet.

Ugye múlt szombaton iránt az Izrael és az Egyesült Államok valamiféle koalíciója, rögtönzött szövetsége megtámadta.

Azóta eltelt gyakorlatilag három nap, ma Kedd napközben beszélgetünk.

Mik azok a legfontosabb információk, amit tudni érdemes erről az új konfliktusról?

Azt gondolom, akik az elmúlt hetekben azért valamennyire követték már a közelkelti eseményeket, azokat nem érte váratlanul az Egyesült Államok és Izraelnek a közösen megindított művelete.

Ugye az Egyesült Államok nagyon nagy haderőt vont össze a közelkelti térségben irán körül. hadihajók vadászrepülőgépek tankerhajók, felderítőgépek érkeztek napok vagy hetek óta már a térségben.

Úgyhogy azt gondolom, hogy nem ért senkit meglepetésként.

Annyi miatt lehetett mégis meglepetés a támadásnak az időzítése, hogy folyamatosak voltak közben a tárgyalások Teherán és Washington között.

Ai tárgyalások arról szóltak, hogy Irán teljesen szerelje le azt a nukleáris programját, azt a ballisztikus rakéta programját, ami fenyegetést jelent a térségre és Egyesült Államok számára is.

Úgyhogy amit szombat óta látunk, az egy nagyon jól előkészített művelet volt.

Nagyon határozott célpontokkal és egy nagyon határozott céllal, amit Donald Trumpel is mondott a szombati beszédében.

Jelenleg ahol áll á. >> Mielőtt még erre rátérnénk, eggyel visszaugorva a az amerikai iráni tárgyalásokhoz, Irán tényleg elhitte ezeknek a tárgyalásoknak a valódiságát, vagy ezek tényleg komoly tárgyalások folytak az iráni leszerelésről, mert itt azért ellentétes információk keringenek arról, hogy valójában mi is történt Svájcban.

Igen, bár ezt hosszú ideje mondhatjuk, hogy minden ilyen tárgyalássról valójában nagyon ellens ellentétes képeket szoktunk olvasni a sajtóban megjelenve.

Nos, nem ültünk az ártajtós tárgyalások mögött.

Az mindenesetre biztos, hogy Irán próbált együttműködőbb partner lenni.

Bár egyébként, ahogy említetted is, hallottunk olyan híreket, hogy az iráni tárgyaló partnerek azzal ércelődtek, hogy mondjuk ez a nukleáris kapacitás az hány atombomba előállítására lehet alkalmas.

Ezt talán sosem fogjuk biztosan megtudni, hogy mi történt az ajtók mögött.

Az mindenesetre biztos, hogy nagyon komoly előrelépések is történtek ezeken a tárgyalásokon.

Úgy tűnt, hogy ezek a felek közelednek is akár egymáshoz.

Ö például a nukleáris fűtőanyag kérdésében Amerika próbált ajánlatot tenni Iránnak.

Ezt egyébként ők ők nem fogadták el.

És Donald Trump már ugye 27-én úgy nyilatkozott, hogy néha bizony erőszakot kell alkalmazni.

Viszont az is jól látszik, hogy már hosszú hetek óta elő volt készítve, mind kommunikációs, mind pedig katonai fronton egy ilyen műveletnek a lehetősége. >> Mi történt 28 a szombat hajnal óta?

Pontosan. >> Ami történt, azt két vagy legalább három különböző szakaszra tudnám bontani.

A támadások első fázisában az iráni rendszernek, az iszlám forradalmi rendszernek a kulcsembereit célozta az Egyesült Államok és Izrael.

Ide tartozik Irán legfőbb vezető vezetője, Ali Hamene is, ugye, akit már az első napon az izraeli támadásnak sikerült likvidálnia, de nagyon sok kulcsvezetőt, politikai, katonai vezetőt is azóta már likvidáltak a felek, az iráni vezérkari főnököt, védelmi minisztert, illetve számos olyan parancsnokot, akik a forradalmi gárdát, az iszlám forradalmi gárdát, ami egyébként a rendszer védelmére a rendszernek a a rendszernek a továbbvitelét garantálja.

Tehát ennek a forradalmi gárdának a kulcsparancsnokait is támadta az Egyesült Államok és Izrael.

Ez egyértelmű jele annak, hogy ezzel is megpróbálják előkészíteni azt a helyzetet, vagy megteremteni annak a feltételeit, amit Donald Trump is említett, hogyha lehet, akkor az emberek át tudják venni a hatalmat, és le tudják magukról rázni ezt a az iráni iszlám forradalmat, ugye, ami az elmúlt 50 évben meghatározta a politikai berendezkedését az országnak.

Ennek az amerikai kijelentésnek mi lehet az alapja?

Ugye tudjuk, hogy tavaly december végén hatalmas tüntetések kezdtődtek Irán szerte.

Pontosan mi történt ezeken a tüntetéseken?

És hogy folytatta vérbe a volt, vagy még a jelenlegi irá iráni rezsim ezt a ezt a ezt a próbálkozását a népnek?

Iránban gyakorlatilag évtizedek óta látjuk, hogy időről időre felődtik a fejüket ilyen tüntetéshullámok.

Ugye az utóbbi időben is volt több ilyen.

Korábban volt vízvásággal kapcsolatos tüntetéshullám, és jól emlékszünk a 22 összindult Mászamini halála után indult tüntetésekre, aminek szintén volt egy ugye elég komoly jásszava, nők, szabadság élet.

És most idén decemberben ugye az egyik kiinduló pontja, az egyik legfontosabb katalizátora a gazdasági visszaesés volt.

Ez a súlyos inflációs nyomás, ami elég régóta gyakorlatilag egy társadalmi és politikai nyomást is okoz okoz Iránban.

És ugye december 28a után az első közel 10-12 napban a a kormányzat is más politikai meg kommunikációs álláspontot képviselt.

Többen elismerték maga az elnök is, hogy ezeknek a követ követeléseknek, ezeknek a kritikáknak van alapja. majd majd valami változott, és és sorra érkeztek azok a videók teherán és a nagyobb, illetve kisebb városok utcáiról, hogy ezek a tüntetések vérbe fulladtak.

Megváltozott a kommunikáció annak kapcsán is, hogy milyen külsős beavatkozást vélt felfedezni a a rendszer a a tüntetők mögött.

Tehát megváltozott alapvetően a kommunikáció, és belépett ebbe a kommunikációs térbe erősen Donald Trump, amerikai elnök is, aki azt mondta, hogy minden támogatást biztosítani fog az iráni tüntetők számára, nem hagyja, hogy halálesetekbe fulladjon ez. >> És van ennek olyan alapja, gondolok itt arra, hogy az iráni ellenzék szervezet annyira, hogy egy ilyen amerikai drasztikus külső beavatkozás hatására egyáltalán előremozdulhatnak ezek a tárgyalások.

Mondom ezt azért, mert hogyha iráni tüntető lennék, csak magyar szemmel gondolkodva, nem tudom, tudom azt, hogy a főtérre vagy hát mindenhol Teherán utcáin valós-e veszély annak, hogy egy rakéta csapódjon be, nem biztos, hogy szívesen mennék újratüntetni, hátha egy baráti amerikai kéz éppen engem talál el. >> Nagyon fontos azt leszögezni, hogy az iránni társadalom nagyon osztott, egy nagyon nagyon heterogén társadalomról van szó.

Rengeteg népcsoport él egymás mellett.

A annak ellenére, hogy ez egy síta teokratikus állam, több vallás él egymás mellett.

Az ország bármely pontjára megyünk, a politikai, etnikai, társadalmi megítélés az azért különbözik.

Ez egy ez egy nagyon fontos kiindulóalap, amikor Irán társadalmát nézzük.

Nagyon fontos, hogy amit most látunk a hírekben, a közösségi médiában, akár a diaszpórának jelentékeny szerepe van abban, hogy hogyan formálja az iránról alkotott kommunikációt kívülről.

Az látszik, és az az elmúlt években is jól látszott, hogy nem emelkedett ki Iránban egy olyan központi ellenzék, ami képes lenne ezt a kormányzatot megdönteni, átvenni átvenni a a kormányzást, és adott esetben stabilizálni is a hatalmát.

Most is vannak erről találgatások, hogy képes lehet-e az iráni ellenzék, de hát nincs olyan valójában, hogy iráni ellenzék.

Most sokat hallunk az elmúlt hetekben Pahlavi hercegről és a diaszpóra által nyújtott nyújtott támogatásról, vagy mi kevés esélyét látom annak, hogy egy iráni rendszerváltás az az vele valósulhasson meg.

Tehát akkor azok az amerikai kijelentések biztosan nem, vagy legalábbis mondjuk, hogy ingányos talajaljon állnak, hogy az amerikai beavatkozásnak egy rezsimváltása célja. >> A cél azt gondolom, hogy így megfogalmazódik az Egyesült Államokban és Izraelben is, >> mert azért többször elhangzottak ezzel ellentétes információk is. >> Így van.

De de ahogy itt előttem is elhangzott, nincsenek meg valójában a feltételei annak, hogy le lehessen váltani ezt a rezsimet.

Azt azt értem ez alatt, hogy nincs egy valódi politikai tömörülés, egy valódi ellenzék, nincs valódi fegyveres erő, nincs fegyveres ereje, hogyha lennének is ellenzéki vagy rendszerellenes hangok.

Nincs valójában olyan katonai erejük, ami például az iszlám forradalmi gárdával föl tudná venni a versenyt.

Úgyhogy azt gondolom, hogy nagyon fontos volt Trumpnak az a kijelentése, hogy az iráni mind a forradalmi gárda, mind a rendőrség tegyék le a fegyvert, álljanak át az emberek oldalára, a tüntetők oldalára.

És mert azt azt gondolom, hogy ez egy kulcs pontja lehet annak, hogyha ezt a rendszert valójában meg akarja valaki rengetni és meg akarja dönteni.

Másképp ugye arról szól sem lehet, hogy amerikai vagy izraeli szárazföldi csapatok bemennek Iránba.

Szóval azt gondolom, hogy másképp ezt a rendszert nem lehet megdönteni. >> Ezt is lebegtette Donald Trump.

Viszont akkor egy Maduro féle forgatókönyv jöhetne Iránban, ahol ugye kiveszik a vezetőt.

Ugye itt gyakorlatilag az első légi légicsapások során életét vesztette.

Kiléphet a helyére? >> Hát ezek nagyon fontos kérdések.

És abban egy kicsit reflektálnék Dávidra is mindenképpen, hogy annak az eshetősége, hogy az ajatollas személye megváltozik, az gyakorlatilag évek óta napirenden volt már a az iráni kormányzaton belül is, hiszen Hamenei idős volt, sokat foglalkoztatta a köz közvéleményt és és az állami berendezkedés legfelsőbb tisztségeit is, hogy mi fog történni az ő halála esetén.

Tehát valójában az ennek a ennek a hirtelensége mindenkit meglepett, de az biztos, hogy volt egyfajta forgatókönyv már az iráni rendszeren belül is.

Jól látszik most, hogy gyakorlatilag az állami intézményrendszerek azok továbbra is funkcionálisak, működnek, tudtak reagálni.

Ugye azt jelentették be, hogy mintegy 48 iráni felső vezetőt likvidáltak ez idáig.

Az viszont biztos, hogy jelenleg ellátják minden minden fontos fontos kiesett szerepkört.

Az AjaTollaot is, az alat szerepét is most egy három fős tanács viszi tovább.

És hát azt ígérte Irán, hogy hamarosan bejelentik az új legfelsőbb vezető személyét.

És ebben a helyzetben azt gondolom, hogy hogy ez ez valóban így is fog történni.

A jelöltek között egyébként nagyon érdekes személyeket is látunk.

Talán erről érdemes mindenképpen egy-két szót ejteni.

Ott van közötte például Homeini unakája, Hamenei fia, illetve vannak mérsékeltebb politikusok is.

És megjelenik mondjuk a jelöltek között Roháni volt iráni elnök, akinek a nevéhez fűződik a nukleáris megállapodás megkötése.

Annó, tehát az biztosan egy nagyon fontos kérdés, hogy Iránban ki lesz az új vezető, és ő milyen iránt hozhat el.

Én egy Venezuelaszerű forgatókönyvet sokkal kevésbé tudok valószínűsíteni.

Én azt gondolom, hogy egy belülről jövő változás lehet képes konszolidálni a jelenlegi működést és a nemzetközi kapcsolatokat, >> de ő inkább hajlandóságot mutat majd a megegyezésre a a háborúban, vagy vagy akár jöhet még radikálisabb jelölt is. >> Szerintem nem zárhatjuk ki az esélyt annak, hogy egy keményvonalas vezetőt válasszanak meg.

Ked napközben biztos, hogy mondhatjuk azt, hogy ez a háború most már nem csak Izraelt, az Egyesült Államokat és Iránt érinti, hiszen Cipruson légitámaszpontokat ért rakétatámadás Irán által.

Gyakorlatilag mondhatjuk azt lassan, hogy az egész Közelkelet bevonódott ebbe a konfliktusba.

Mi ennek a a rövidtávú következménye?

Ez nekem nem a gyors megoldás és a gyors lezárás felé mutat.

Amit látunk most a Közelkeleten, az az, hogy Irán elsődleges reakciója az amerikai izraeli támadásokra az volt, hogy ezt az egész konfliktust szétterítse a közelkeleten és szétterítse a régióban.

Ennek azt gondolom, hogy két oka van elsősorban.

Az egyik az, hogy nem csak regionálisá tegye, hanem globálisan is érezhetővé tegye azt, hogy őt most megtámadták.

Ugye egyrészt a a geopolitikai folytópontoknak a zavarásával, másrészt azzal, hogy számos országot maga körül 12-13 országot is támad most már Irán rakétákkal és drónokkal, hogy ezáltal egy globálisan érzékelhetővé konfliktusá tegye ezt az egyébként helyi vagy regionális háborút.

A másik oka Iránnak pedig az, hogy ezzel is megossza az Egyesült Államoknak a figyelmét.

Ugye Irán nagy részt támad amerikai bázisokat ezekben a szomszédos országokban.

Nyilván ilyenkor az Egyesült Államoknak fokozottabban még jobban meg kell erősíteni ott a védelmet.

Tehát ezzel is valamennyire meg tudja osztani Washingtonnak a figyelmét, hogy ne csak az iráni támadásokra tudjon koncentrálni.

Ami ezzel kapcsolatban számomra kérdés, hogy mi a hosszútávú stratégiája Iránnak.

Nyilvánvalóan rövid távon a túlélés ez egyértelmű, de hogy mi lesz mondjuk a háború utáni első napon, mert ugye itt a támadott országok között van például olyan is, mint Omán, aki a háború előtti 12-24 órában még Washingtonban képvisel, vagy Washington felé képviselte az iráni álláspontot, és közvetítőkép lépett fel Teherán és Washington között.

Ezért például nem lehet jó zenésszel belátni, hogy miért támadja Irán Umánt, vagy miért támadja Irán például Ciprust.

Nyilván a a brit légibázis az lehet egy ok, de az, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lángokban a Közel-Kelet – energiaválság 2.0? | Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid”

Miről szól ez az epizód: „Lángokban a Közel-Kelet – energiaválság 2.0? | Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid”?

Az EconomX Podcast legújabb adásában Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid biztonságpolitikai szakértők a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktust és annak energiaválsággal kapcsolatos következményeit elemzik. Megvitatják az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni műveleteit, a… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lángokban a Közel-Kelet – energiaválság 2.0? | Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lángokban a Közel-Kelet – energiaválság 2.0? | Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid”?

Fő témái: közel-kelet, energiaválság, biztonságpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lángokban a Közel-Kelet – energiaválság 2.0? | Benkő-Kovács Blanka és Nagy Dávid”?

Megjelenés: 2026. 03. 04.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/langokban-a-kozel-kelet-energiavalsag-2-0-benko-kovacs-blanka-es-nagy-david-1836b45c

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból