EconomX Podcast

Mesterséges intelligencia a harctéren: robotok döntik el a jövő háborúit? | Németh Gergely

· PT19M3S

Összefoglaló

A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a hadviselést, és már nem csupán elméleti szinten van jelen a védelmi iparban. Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója szerint a technológia elméleti alapjai régóta ismertek, de a valódi rendszeresítés…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 08. 29.
Hossz
19 perc
Szereplők, említett nevek
Németh Gergely, Németh Gergely
Témák
mesterséges intelligencia, hadviselés, védelmi ipar
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az emberiség ismerkedik ezzel a technológiával, és ahogy ugye mondani szokták, igazából a 21. századi technológia alkalmazhatóságát próbáljuk megvizsgálni egy 20. századi intézményrendszerrel és egy 19. századi gondolatvilággal.

Összes nagyhatalom, aki képes stratégiai hatások kiváltására, aki vezeti a technológiai vagy vezető pozícióban van a technológiai vetélkedésben, az igenis gondolkodik az etikus AI-ról. hadviselés forradalmának következő lépése, hogy a rétegzett drónalkalmazás elleni tevékenységek hogy válnak hadseregszinten elterjedtétté, és hogy lesznek képesek alapvetően rombolni az ilyen alkalmazásnak az integritását, sikerét, hatékonyságát.

Sajnos ez jön ellenállhatatlanul, ez az új technológia.

És igen, a robothaerők esetében nem a robotok száma, hanem a haderők rendszerébe való sikeres bevezetése fogja meghatározni, hogy melyik haderőnek lesz nagyobb műveleti hatékonysága. [Zene] >> A mesterséges intelligencia már formálja a mindennapi életünket.

Ez alól nem kivétel a védelmi iipar a hadviselés sem.

Vajon a jövő háborúit a robotok döntik el?

Én Tiger Endre vagyok, ez pedig itt az Economics Podcast mai adása.

Mai vendégem Német Gergely, a Védelmi innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója, aki többek között az AIMIT szeptember 89-én megrendezésre kerülő Economics konferencia előadója.

Ha még nem tették volna meg, iratkozzanak fel csatornáninkra, lájkolják ezt a videót, és a végén majd fejtsék ki véleményüket a hozzászólások között.

Most először tartsanak velünk, kezdünk.

Jó napot kívánok, vezérigazgató úr.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Jó napot kívánok.

Köszönöm a meghívást. >> Hogyan is álma a technológia, mesterséges intelligencia?

Mikor jelent meg a védelmi ipar látóterében? >> Mesterséges intelligencia.

Mondhatnánk, hogy nincs új a nap alatt.

Ugye jóval régebben előre lehetett látni a technológiai trendeket, amik végülis ahhoz a al széleskörű alkalmazáshoz, proliferációhoz, a mesterséges intelligencia vagy inkább gépi tanulás alapú megoldások demokratizációjához vezetett, amelyet ma a mindennapi életünkben látunk.

A NATO transzformációs parancsnokságon ki van jelölve egy digitális főtiszt.

Ö 1992-ben írta a doktoriát a mesterséges intelligenciá.

Tehát teoretikusan nincs új a nap alatt, de és talán ebbe majd belemehetünk később, amint ezek a az elvi vagy elméleti technológiai trendek valójában elkezdnek ütközni a társadalommal, az állammal, a haderőkkel, az mindjárt egy egészen más helyzet. hogyha ilyen régóta benne van a védelmi iipar látószögében már a mesterséges intelligencia, mikor jelent meg a gyakorlatban?

Tehát mikor jelent meg azokban a technológiákban, amit a mindennapi hadviselés okán, akár egy békefenntartó egység, akár egy háborúban alkalmaznak a katonák?

Ugye én azt gondolom, hogy a gépi tanulás gépi tanulási megoldások kísérletezési szinten valóban két évtized és annál is régebben nyúlnak vissza.

De megint csak különbséget kell tenni az experimentáció és a valódi, nem tudom rendszeresítés között.

Ö a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia által támogatott megoldásoknak a rendszeresítése az most vált rendszerjellegűvé Európában a NATO haderőknél, Kínánál, Oroszországnál.

Tehát jól látszik az, hogy hogy ezeknek a technológiáknak el kellett érnie egy megfelelő érettségi szintet, hogy hatékonyan alkalmazásba lehessen őket venni.

Na most a talán ebben a ebben a technológiai körképben a rossz hír az, hogy a háborúk általában megnövelik, serkentik ezeknek a technológiáknak az alkalmazásba vételét.

Tehát nem csak az orosz-ukrán háborúban, hanem a közelkeleti konfliktusban is ugye kiterjedtétté vált a mesterséges intelligencia alapú megoldásoknak a használata.

Na most mik igazából ennek a fő területei?

Ugye van egy stratégiai szintű alkalmazása a mesterséges intelligenciának mesterséges intelligencia által támogatott stratégiai döntéshozatal.

Ennek az alapja a konstruktív, immerzív szimuláció.

Ennek az elméletével rendelkeztünk megint csak az elmúlt két évtizedben, vagy még régebben is, de ugye a konstruktív szimulációnak az igazi problémája, és itt arról beszélünk, hogy képesek vagyunk igazán komplex összetett helyzeteket modellezni, például egy országot, egy képzeletbeli országot a lakóival, a rendszereivel, az eljárásaival politikai berendezkedésével döntéshozatalával.

Ez tulajdonképpen egy majdnem végtelen gráfelhő, ahol minden egyes változás és ez a komplex adaptív rendszerek sajátja képes akár asszimmetrikus hatást, de mindenképpen valamilyen hatást a gráfelhő egészén elérni.

Na most értelemszerűen ez egy ez egy matematikailag igen bonyolult feladat.

Nem rendesen komputálható a korábban meglévő eszközökkel, az új eszközökkel.

És ebben ugye a nagynyelvi modellek egy jelentős hatékonyságnövelést ígértek, és talán ez még mindig folyamatban van, képesek lehetnek arra, hogy az igazi immerzív, konstruktív szimulációkat, szimulációs kereteket ki lehessen alakítani.

És onnantól fogva például a bemenő adatok sűrűségét igazából, tehát és onnantól fogva a bemenő adatokat képesek leszünk hasznosítani az adatok sűrűségétől függetlenül. stratégiai szintről beszélünk.

Hadműveleti szinten a jellemző tanulsága a közelkeleti konfliktusnak és főleg a a harcoknak Ukrajnában, hogy alapvetően az új harctér szenzorsűrű.

Ez azt jelenti, hogy minden típusú szenzor megjelenik a vizuális, audio, multispektrális satöbbi.

És ezen a szenzorsűrű harctéren rengeteg adat keletkezik.

És az igazi szűk keresztmetszet az most már nem az adatoknak a kinyerése, hanem az adatoknak a hatékony feldolgozása és beintegrálása.

Egyrészt a hadműveleti döntéshozatalban, hogy néz ki az, amit úgy hívnak a katonák, hogy common operating picture, valós műveleti helyzetkép.

És milyen döntéseket tud hozni, vagy kell hozni a parancsnoknak ez alapján?

Ö nyilván odáig, hogyha megfelelő szenzorok vannak telepítve, például a mögöttes lépcsőknél, akkor tisztábban kell lenni a logisztikai helyzettel, a lőszerfogyással satöbbi, satöbbi.

Tehát az egész harctérről elvileg képes lehet gondoskodni.

De ez az elmélet, a gyakorlat az az, hogy jelenleg már rendelkezünk a számítási kapacitásokkal és eljárásokkal, amikkel képesek vagyunk a megnövekedett, szenzorsűrű harctéren megnövekedett adatok feldolgozására és döntések hozzatalára, valamint és ez a következő, az effektorok hatékonyabb irányítására.

Effektor lehet egy kinetikus támadás.

Beszélhetünk rakétacsapásmérősről.

Effektor lehet egy drón, ami mindenhol ott van a hírekben.

Effektor lehet bármilyen katonai hatás, amit élőerővel váltunk ki, vagy manőverrel, vagy a tűz bármilyen formájával.

És azt kell mondjam, hogy effektor lehet egyébként az elektromágnes és a kiber műveleti spektrumban is.

Tehát támadhatjuk az ellenfél híradórendszerét, szemenállófél híradórendszerét, támadhatjuk a kognitív képességeit.

Ö de ehhez tudnunk kell, hogy hol vannak a saját erőink, hol vannak a szembenálló erők és hogyan készülnek egymásra.

Megint csak elméleti síkon nincsen semmi új benne.

Gyakorlati síkon viszont túl van riportálva, túl van túlsúlyban vannak a hírekben azok a azok a azok a jelek, hogy ez már működő rendszer.

Most szokják ezt a hadcseregek, és vannak a hadseregek között két fajta hadsereg van.

Az egyik, amelyik békében áll, a másik amelyik háborúban.

És amit látunk, az az, hogy a háborúban álló hadseregek, mivel egzisztenciális műveleti környezetben vannak, sokkal hatékonyabban és gyorsabban tanulnak.

Ezért nézi mindenki az ukrán harcmezőt, ezért nézi mindenki a közelkeleti harcmezőt, és ezért próbálnak tapasztalatokat levonni egyébként a nagornokarabbak konfliktusból.

És azt kell mondjam, vagy hozzá kell adnom, hogy egyébként az afrikai lokális összecsapásokból, és hozzá kell tennem egyébként, hogy a határvédelmi különböző adatokból meg mozgásokból.

Tehát most lényegében az emberiség ismerkedik ezzel a technológiával, és ahogy ugye mondani szokták, igazából a 21. századi technológia alkalmazhatóságát próbáljuk megvizsgálni egy 20. századi intézményrendszerrel és egy 19. századi gondolatvilággal, ennek minden előnyével és hátrányával. >> Ha jól értem, akkor két dolog különül el élesen.

Az egyik a döntés előkészítés, a másik pedig a stratégiai döntéshozatal.

Nyilván a döntés előkészítésben és az adatfeldolgozásban a mesterséges intelligencia használása nem hiszem, hogy túl sok kérdést felvet, hiszen sokkal hatékonyabb, mint akár bármelyik matematikus, vagy lassan bármelyik számítógép.

De mi van a döntés hozatallal?

Ez nem vet föl erkölcsi kérdéseket, vagy hol van az a határ, aminek az alkalmazása ma még tart, ahogy ön is említette, hogy milyen szintig folyik bele a döntéshozatalba ma a mesterséges intelligencia. >> Nagyon nagyon nagyon fontos kérdés, és fontos róla beszélni, úgyhogy köszönöm.

A Paul Sarre nevű amerikai kutatónak, aki a témát kutatja, van egy könyve a For Battlegrounds, és abban ő hozza a klasszikus példát, amikor Afganisztánban egy ilyen előrevetett mélységi felderítő csoportban tevékenykedik, és akkor látnak egy pásztorlányt és tudják, hogy ő kém és nem valószínűleg nem felnőtt, és tudják, hogy kémkedik a tehát hogy harcí megfigyelést folytat, adagotokat szerezve. vagy megfigyelést tehát, hogy felderítési információkat próbál szerezni róluk az amerikaiakról.

És ebben az esetben ugye a belemehetnek majd a hadiok szakértők, de ahogy a példa szól, ő kombatánsnak minősül, harcolófélnek, hiszen azzal a céllal deríti föl őket, hogy később ugye tűzzel vagy manőverrel kimozdítsák őket a pozíciójukból.

Tehát hatást válthatnának ki erre a emberre vagy lányra, és úgy döntenek, hogy nem teszik meg.

A mesterséges intelligencia által vezérelt döntéshozatal egy ilyen harcászati helyzetben algoritmusok alapján működik.

Az algoritmus a katonáknak is az volt, hogy igenis ezt a fenyegetést el kell hárítani.

A mesterséges intelligencia ez alapján fog dönteni az a kérdés, hogy hol tudunk fékeket beépíteni ebbe a rendszerbe.

Mennyi lesz az embernek a szerepe?

Human in the loop human on the loop?

Milyen távol lesz a valódi döntéshozataltól?

És egyébként amikor az elveket kitárgyaltuk, ugyanúgy figyelni kell a technológizálásnak az irányát és a gyakorlati alkalmazást, mert mi elhatározhatunk egy elvet, de egyébként amikor belehelyezzük ezt a technológiát, ezt a fegyverrendszert, ezt az eljárásrendet egy rendkívül komplex és összetett műveleti térbe, ahol semmi sem egyszerű, semmi sem lineáris, vagy mondjuk tagolt egy tagolt harcrend rendben tevékenykedik ugye a saját erő és az ellenerő, akkor minden összefolyik, és rendkívül nehéz lesz ezeket a helyes etikai döntéseket meghozni.

Főleg úgy, hogy nyilván a nyugati világban gondolom tárgyalták ki ezeket az elméleti megoldásokat, de egy háborúban nem biztos, hogy mindenfél ugyanúgy alkalmazná ezt.

Én egyébként ö annyit ö nem vagyok iszonyatosan olvasott a kínai etikai megfontolásokban, de azt gondolom, hogy az összes nagyhatalom, aki képes stratégiai hatások kiváltására, aki vezeti a technológiai vagy vezető pozícióban van a technológiai vetélkedésben, az igenis gondolkodik az etikus AI-ól.

Hozzáteszem amúgy, és akkor elnézést, hogy egy picit így nagyobbra emelem a a látóterünket.

Abban nagyjából egyetértés van nyugaton és keleten, hogy a ennek a széteső biztonsági architektúrának, amit most látunk magunk körül, ez a szabályalapú világrendnek a gyengülése, vagy sokféleképpen meg lehet fogalmazni, az egyik lehetséges visszarendeződési iránya az az, hogy a globális kihívásokat a nagy hatalmak és a részes országok együtt kezelik, és ebben egy rendkívüli mód módon kiemelkedő szerepet kap az AI etika.

És ezért is gondolom, hogy egyrészt mindenfél készül a saját etikai megoldásaival, ami még fontosabb, hogy nekik beszélgetniük kell egymással és az etikai standardokat fölállítani.

Az az érdekes, hogy ahogy fejlesztik a saját nagy nyelvi modelljeiket, amik azért ugye alapvetően a nagy nyelvi modellek az lényegében úgy működnek, ezt nálam ön jobban tudja, de hogy ugye a a legközelebb álló értelmezési tartományból válogat kereséseket, tehát lényegében ugye egy önerősítő jelenség jelenik meg a nagy nyelvi modellekben.

Hogyha azt vesszük egy képzeletben, hogy Kína és az Amerikai Egyesült Államok fejleszti a saját AI modelljét, akkor a kínai nyilván a saját nyelvük, a saját kultúrájuk az 1 milliárd ember által megtermelt teljes szemantikai nyelvi kulturális egyebeket tükrözni fogja.

És az amerikaiaknál, vagy mondhatjuk az európaiaknál, nyugatinál ugyanígy tükrözni fogja.

Na most a két AI alapvetően nem biztos, hogy interoperábilis lesz, tud egymással kommunikálni és ugyanúgy gondolkodik, mert mi van, ha a nyugati AI Klausavic, aki a döntő hatásokban hisz, vagy a Western Way of War, ami a döntő ütközetre épül, a keleti AI meg Konfúcius.

Mi van akkor, ha két különböző etikai véleményrendszer találkozik ezekkel az AI-okkal?

Ezért rendkívül fontos az, hogy a megfelelő kommunikáció kialakuljon az etikus használatban.

És egyébként az ENS-nek vannak albizottságai, amik ezzel foglalkoznak.

És nyilván mindenkinek meg kell tenni a saját részét ebben, aki aki abban bízik, vagy azért tenni szeretne, hogy egy jobb világban éljünk, annak ellenére, hogy most egy ilyen tranzíciót, átrendeződést látunk magunk körül az alapvető biztonsági architektúrában.

Tehát az AI etika, Messziről indultunk a Pásztorlánytól, az egy globális jövőt alapvetően meghatározó kérdés.

De alapvetően meghatározó kérdés, mondjuk vállalati szinten is.

És akkor visszahúzom egy kicsit a figyelmünket a vállalati szintre.

Ugye például a védelmi innovációs kutatóintézetnél nekem a legelső ö felvételi eljárás, amit folytattam, miután én beültem a székembe, az az volt, hogy fölvettünk egy AI coachot.

Az ő célja az, hogy megvizsgálja, hogy a normatív szabályozási rendszernek megfelelő és az etikai szabályoknak megfelelő keretek között, és hát nem árulok el nagy titkot, hogy például az etikaink dolgozni.

Megfelelően tudjuk bevezetni felelősen a mesterséges intelligenciát. tudjuk, hogy azért a CH GPT meg egyéb…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Védelmi Innovációs Kutatóintézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mesterséges intelligencia a harctéren: robotok döntik el a jövő háborúit? | Németh Gergely”

Miről szól ez az epizód: „Mesterséges intelligencia a harctéren: robotok döntik el a jövő háborúit? | Németh Gergely”?

A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a hadviselést, és már nem csupán elméleti szinten van jelen a védelmi iparban. Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója szerint a technológia elméleti alapjai régóta ismertek, de a valódi rendszeresítés… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mesterséges intelligencia a harctéren: robotok döntik el a jövő háborúit? | Németh Gergely”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Németh Gergely, Németh Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mesterséges intelligencia a harctéren: robotok döntik el a jövő háborúit? | Németh Gergely”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, hadviselés, védelmi ipar.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mesterséges intelligencia a harctéren: robotok döntik el a jövő háborúit? | Németh Gergely”?

Megjelenés: 2025. 08. 29.. Hossz: 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/mesterseges-intelligencia-a-harcteren-robotok-dontik-el-a-jovo-haboruit-nemeth-g-8308dcc0

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból