EconomX Podcast

Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram | Kiss Ernő

· PT31M18S

Összefoglaló

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő volt a vendég a Money Talks podcastban, ahol a lakossági energiatárolás új kormányzati támogatási programját vitatták meg. A 100 milliárd Ft keretösszegű pályázat 40 000 háztartás számára teszi lehetővé energiatároló…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 01. 30.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Kiss Ernő, Kiss Ernő
Témák
energiaprogram, energiatárolás, pályázat, háztartások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

100 milliárd Ftos kár, amit a kormányzat erre alakult erre a pályázatra, ez most közel 40000 háztartásnak 2,sés5 millió Ftos támogatására elegendő.

Tehát 40000 háztartásban tudunk a meglévő napelemes rendszerekhez, vagy a leendő kiépített napelemes rendszerekhez energiatárolóknak a telepítésére.

Sajnos arra nem alkalmas, amire eredetileg a kormányzati ösztönző programoknak köszönhetően alakítottuk a napelemes rendszereket, miszerint elektrifikálni kellett a fűtési rendszereket, tehát hogy valamilyen villamos alapú például egy hőszivattyú hűtőfűtőrendszert tegyen be valaki, és ahhoz volt méretezve a napelemes rendszer, akkor arra ez a tároló nem alkalmas sajnos, mert hiszen nem tudjuk évszakokra eltárolni, vagy hosszabb távra eltárolni ezeket a elektronokat.

Addig, amíg mondjuk egy vállalkozás számára három-négy év alatt megtörül egy napállom rendszer, hiszen nálunk hetedik legdrágább egyébként a villamosenergia az Európai Unióban.

Ezzel szemben egy lakosságban a köszönhetően a rezsicsökkentésnek meg Európában az egyik legolcsóbb az átlagfogyasztásig.

Éppen ezért ezzel szemben nagyon nehéz egy napalomas rendszerrel megvalósítani a beruházást.

Tehát ezért volt az, hogy a vállalkozások hirtelen ezt megrohanták. 100 milliárd Ft keretösszegű otthoni energiatároló programot indított a magyar kormány.

Hogyan lehet ehhez csatlakozni?

Hogy lehet ezzel spórolni milliókat?

Mik ennek a pontos feltételei?

Jó napot kívánok, én Tigger Endre vagyok, ez pedig itt a Money Talks következő adása.

Mai adásban többek között erről is szót ejtünk.

Vendégem lesz, kis Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor szövetség elnöke.

Ha nem tették volna még meg, kérem, iratkozzanak fel csatornánkra, lájkolják ezt a videót is, hogyha tetszenek a tartalmaink.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Most előbb tartsanak velünk, kezdünk.

Köszöntöm az adásban. >> Köszönöm szépen a lehetőséget.

Én is jó napot kívánok és üdvözlöm a kedves nézőket.

Kezdjük is rögtön, hogy ez a 100 milliárd Ftos keretösszeg, ez egy nagyon nagy volumennek tűnik, de mire is elég ez, hogyha energiatárolásról beszélünk? >> 100 milliárd Ftos kár, amit a kormányzat erre alakult erre a pályázatra, ez most közel 40000 háztartásnak 2,5 millió Ft-os támogatására elegendő.

Tehát 40000 háztartásban tudunk a meglévő napelemes rendszerekhez vagy a lend kiépített napelemes rendszerekhez energiatárolóknak a telepítésére. >> Ez háztartásonként, hogyha egy ilyen rendszert most telepítenek, ez körülbelül milyen összeget jelent?

Nagyjából ebből a 2,sés fél millió Ftból meg lehet valósítani, hogy venni egy tárolót.

Esetleg akár lehet belőle mondjuk az elavult invertert lecserélni, akár egy aszimmetrikus inverterre, és ennek a telepítési, tervezési, engedélyeztetési és telepítési költségeit is abban az esetben, hogyha erre szükség van.

Tehát gyakorlatilag a teljes költségre lehet, hogyha valaki egy komolyabb berendezést szeretne, vagy például szünetmentes szolgáltatást is szeretne igénybe venni hozzá, akkor elképzelő egy picit meghaladja a költségeket. a 2,5 millió Ft-os berzási költséget ebben az esetben 80%-ig, de maximum 2,s5 millió Ftig szól a támogatás.

Tehát sokkal drágább lehet egyébként. >> Mik ennek a részletei, hogy valaki hozzájusson ehhez a támogatáshoz?

Tehát hogyha én most nekem a háztartásomban van egy napenergia kapacitás, akkor mit kell tennem ahhoz, hogy ehhez a tárolókapacitást megépíthessem? >> Hát nagyon sok kritériumot hozott a jogalkotó be.

Egyrészt minden magyarországi állampolgár aki családi házban, sorházban, maximum hat lakásos társasházban lakik, lakáscél ingatlanban, azok indulhatnak el ezen a pályázaton, és azok igényelheték meg.

És akkor meg lehet tenni akkor is, hogyha van napelemes rendszer, és már kiterült, kikerült a bruttó elszámolásból, vagy valamikor el fog jutni arra a pontra, hogy kikerül a bruttó a szaladó elszámolásból és bruttótó elszámolásból jut.

Vagy akár még egyáltalán nincsen napelemes rendszer, még akár napelemmel együtt is meg lehet igényelni ezt a a pályázatot.

Vannak kizáró okok, hogyha valakinek közartozása van, adótartozása van, vagy például, hogyha valaki vállalkozó és a vállalkozási tevékenysége, akár egy vállalkozás, akár BT, Kft. bármi, abb a lakóingatlanba be van jelentve.

Ez is mondjuk például kizáró okok közé tartozik. >> Miért volt szükség pont most erre a programra?

Ez a program, ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy azok a napelemes rendszereknek, akiknek megszűnt a szaladó elszámolása, ugye szaldó az talán sokak számára nem annyira egyértelmű, azt jelentett, hogy egy naptár évben bármikor megtermeltem a napelemes rendszeremmel a saját háztatásomnak szükséges villamosenergia mennyiséget, és bármikor fel is használtam egy éven belül.

Kázi a hálózat időzőjelbe tárolta ezt a villamos energiát. magyarul nyáron, amit megtermeltem, télen a fűtésre fel tudtuk használni.

Hát a akkor, hogyha valaki ebből a szaladó elszámolásból kikerül, ugye több mint 300000 háztartásban van ilyen napellemes rendszer, aminek a döntő többsége még szabadó elszámolású, az bizony a hálózatot nagyon leterheli, és az nagyon komoly problémákat okozott.

Ö ha belegondolunk, ö több a ezeknek a háztartási méretű nappalis rendszereknek az összes termelése, terhelése vagy a teljesítménye, mint például paksi atamerülműnek.

Tehát látható az, hogy bizony ez nem volt azért végtelenségig tartható.

Ezért nem túl népszerű volt az, amikor a szaladó elszámolást megszüntették.

A lényeg az, hogy ez a tároló viszont a az új brutto elszámolásiú rendszerekre vagy abból kikerültekre arra nyújt lehetőséget, hogy a amit napközben megtermelünk villamosenergiát, azt este föl tudjuk használni, vagy reggel föl tudjuk használni.

Nagyon egyszerű végiggondolni, hogy egy háztartásban jellemzően hétköznap reggel el fölkelnek, elmennek dolgozni iskolába, óvodába, és akkor este meg hazatérnek a nappal pont akkor termelnek, amikor napközben nem vagyunk otthon. jellemzően ugye hétköznapokon és ebben az esetben ezt az energiamennyiséget, amit akkor napközön megtermel a 10 kWás vagy annak annál nagyobb akkumulátort be tudja tárolni és akkor este mondjuk a főzéshez, mosogatáshoz, mosáshoz föl tudjuk használni, de sajnos arra nem alkalmas, amire eredetileg a kormányzati ösztönző programoknak köszönhetően alakítottuk a napelemes rendszereket, miszerint elektrifikálni kellett a fűtési rendszereket, tehát hogy valamilyen villamos alapú például egy hőszivattyú hűtőfűtőrendszert tegyen be valaki, és ahhoz volt méretezve a napelemes rendszer, akkor arra ez a tároló nem alkalmas sajnos, mert hiszen nem tudjuk évszakokra eltárolni, vagy hosszabb távra eltárolni ezeket a elektronokat. >> Tehát ezek a tárolók inkább a nap null hát 24 órájában tudják eltárolni ezt az energiát, és nem nyárról térre. >> Tehát gazdaságosan egy-két napig van értelme tárolni ezekben a tárolban villamos energiát. napközben föltöltjük és akkor este meg kisütjük. >> Mekkora problémát okoz ma Magyarországon, hogy gyakorlatilag ez nem probléma, hanem felvezetném azzal a témát, hogy lakosság arányosan az egyik legjobb, legnagyobb termelést hajtja végre Magyarország ma napenergiából, villamosenergiatermelésbe.

Mekkora problémát okoz ez a hálózatba?

Tehát maga Magyarország világ első a Napenergia alapú villamosenergiatermolés részarányában.

Ez egy borzasztó jól hangzó eredmény, és erre nagyon büszkék is vagyunk, mert Magyarországon nagyon sok a napelemes rendszer, de ez valójában mégsem annyira nagy, mert a Európai Unióban körülbelül 20 helyen vagyunk meg energia alkalmazásból.

Egész egyszerűen senki más nem termel villamosenergiát.

Az elmúlt másfél évtizedben nem, vagy alig épültek egyáltalán villamosenergi termelő erőművek.

Ö köszönhetően egyébként a a 2008 óta létező Robin Hood adónak, aminek 30% és ma már 42% pont a a az adónak a mértéke.

Ez megakadályoz minden beruházást, a kereskedéció erőmöknek az építését.

Ennek ellenére mű világ legolcsóbb termelési módja a napelem, messze olcsóbb bármi más, megjelőztük már régen a szélenergiát is, ami a második legolcsóbb. emiatt óriási a lehetőség benne.

És éppen ezért a a befektetők, a kereskedelmi szerőművek, illetve egyébként a lakosság is igyekezett ezeket a lehetőségeket kihasználni, és ezért épültek.

Annak ellenére, hogy nem mindig volt támogató a a jogalkotó a napelemes rendszerekkel, ezekből nagyon elterjedtek.

Az az igazán probléma, hogy más termelési mód nincsen, például a szélerművek.

Magyarországgal nem, vagy alig lehetett építeni az elmúlt másfél évtizedben szélerőmöket.

Most a második közéttételi eljárás alkalmával volt lehetőség egy csatlakozási ponton 650 MW szélereműre lehetőséget kapni, amik majd remélhetőleg meg fognak épülni.

Viszont a szélerőmű meg a naperőmű nagyszerűen kiegészíteni egymást.

Volt egyébként érdekeséppen Magyarországon egy tanulmány, amit a szélenergőpí társaság készített, és ma Magyarországon mindössze 20%-ban fedné át a termeléstet egy ugyanazon a helyen lévő naperőmű, mint a meglévő szélerőművek, tehát 80%-ban teljesen ellentétes időszakban termelnének.

Hát nagyon egyszerű, amikor nem fúj a szél, akkor süt a nap.

Egy kicsit leegyszerűsítve, tehát a a nem mindig süt a nap, és nem mindig fúj a szélből, az egyik általában azért elő szokott fordulni.

Tehát a légzgások azért a nap segítségével azért alakulnak, és mint ahogy mondjuk elmegyünk Bécs felé, akkor látjuk a határon hirtelen elkezd fújni a szél, és ott irdatlan mennyiségű szélermű van.

Ezzel szemben Magyarországon győri árokban nem lehetett építeni 2010 óta egyetlen szélerővet sem. ami pusztán politikai okokból alakult.

Így mások voltak a az érdekek, tehát a szakmai évek nem szóltak a szélerők mellett.

Hát alapvetően az a kihívás, hogy az időjárás függő villamos energiát termelők, mint a naperő meg, a szélerőek, azok nem akkor termelnek villamos energiát, amikor legnagyobb szükség van rá, vagy nem mindig akkor termelnek.

Ezt nagyon jól ki lehetne egyenlíteni például ipari energiatárolókkal.

Ez a lakossági tárolprogram is most erre ad egy nagyon jó lehetőséget, de egyébként sokkal gazdaságosabb, hogyha ugyanezt a ezeket a forrásokat ipari energiatárolásra, például hálózatfejlesztésre hasznosítjuk.

És bármilyen hihetetlen, ma Magyarországon erre van befektetési szándék. 2024-ben volt a második közvetételi eljárás a népszerű nevén a kapacitás tender. 10 GW tehát óriási mennyiség 10 GW a igény érkezett be naperővekre, szélerővekre és energiatárolókra, amit sajnos a kormányzat elutasított egy kormányrendelettel, és ennyi befektetést utasítottunk el, holott ebből azért hatalmas lett volna a nemzetközi nemzetgazdasági haszon, hiszen itt rengeteg adóbevétel, megszűnt keletkezett volna, rengeteg munkahelyet teremtett tettünk volna ezekre a mai napig szükség lenne és ezzel szemben indítottunk mondjuk például egy akumetár tendert amikor vissza nem térődő támogatásokban előztök éltük azt hogy legyenek mondjuk energiatároló programok is tehát mi azt gondoljuk hogyha jobban engednénk a piaci viszonyokat és kevésebb lenne az adminisztrációs táhár akkor sokkal több lehetősége lenne Magyarország versenyképességének a növelésére és az hogy mennyire fontos Fos az, hogy Magyarországon engedni kellene mondjuk ezeket a beruházásokat.

Magyarországon például a villamosenergia sajnos sokkal drágább, mint az Európai Unió más területei, főleg a Nyugat-Európában, akár csak Ausztriában nézzük.

Átlagosan másfél kétszer annyivárünk nálunk egy kilwóra villamos energia, mint mondjuk az osztrák cégeknek.

Ebből könnyen belátható, hogy a a vállalkozásoknak komoly versenyhátránya van, mondjuk főleg egy energiaintenzív beruházás egy termelése eseten. >> És elsősorban itt a a megújuló energiák fejlesztésével ez a versenyhátrány ez ledolgozható lenne akár tárolókapacitásoknak a létrehozásával. >> Igen.

Bőségesen van még a hálózatban egyébként helye a villamos energiáról.

Nem véletlenül nekben is 2030-ig 13 GW napelemes kapacitás van tervezzőre.

Tehát a jelenleg majdnem a duplája.

Tehát még jelentősen van hely.

Viszont ezt akkor lehet jól megcsinálni, hogyha engedik mellette a tárolókat is.

Hát sajnos jelen pillanatban tárolókra önálló csatlakozást nem lehetséges kapni.

Úgy tudunk tárolókat telepíteni, hogyha valami meglévő csatlakozási pontra teszünk fel akkumulátort.

Erre léteznek egyébként különböző kedvezes hitelek is.

Tehát van azért kormányzati szándék ebben vannak lehetőségek, de tehát a határ csillagos végig, még bőven van helyünk. >> Itt az ipari tárolók mennyiben különböznek a lakosság által konkrétan az általunk már a műsor elején tárgyalt programban felszerelhető, telepíthető tárolóktól?

Nyilván a méretgazdaságosság miatt sokkal hatékonyabbak ezek az iparienergiatárolók.

Tehát az, amit az én háztartásomban fölrakunk, hogy a a munkadíj, a szerelési költségek, a mérőhelyszabványosítása sokkal nagyobb beradást igényel.

Szemben azzal, hogyha mondjuk például egy-egy trafózetbe tudna a áramszolgáltató letelepíteni egy akkumulátort, az nagy mértékben javítaná a hálózatnak a minőségét, a biztonságát, a feszültségszinteket.

Tehát nagyon sok mindenről lehet használni.

És hát nem utolsó sorban jav, tehát a magát a hálózatot használnánk, és az életminőséget tudnánk javítani. >> Még visszaugorva az eredeti témánkhoz, ha az ember beüti a Google-be, hogy otthoni energiatároló program, egyből olyan címek ugrottak föl nekem most a napokban, hogy azonnal lépjen mindenki, hiszen nagyon gyorsan el fog fogyni ez a 100 milliárdos keret, azonnal cselekedni kell, mit kell tenni pontosan, és miért jelennek meg ilyen szalagcímek ebben az ügyben? hogy miért jelenek meg.

Talán azért, mert óriási az érdeklődés mind a lakosság részéről, mind egyébként a vállalkozó szektor részéről.

És amit érdemes tudni, hogy Magyarországon a 2024 végéig 47000 munkavállaló dolgozott a Napenergiaiparban a tervezés, kivitelezés gyártás üzemeltetés területén.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram | Kiss Ernő”

Miről szól ez az epizód: „Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram | Kiss Ernő”?

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő volt a vendég a Money Talks podcastban, ahol a lakossági energiatárolás új kormányzati támogatási programját vitatták meg. A 100 milliárd Ft keretösszegű pályázat 40 000 háztartás számára teszi lehetővé energiatároló… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram | Kiss Ernő”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kiss Ernő, Kiss Ernő.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram | Kiss Ernő”?

Fő témái: energiaprogram, energiatárolás, pályázat, háztartások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram | Kiss Ernő”?

Megjelenés: 2026. 01. 30.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/milliokat-sporolhatnak-a-magyar-haztartasok-itt-az-uj-energiaprogram-kiss-erno-254ef6e1

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból