EconomX Podcast

Reneszánszot indított a kamara, a magyar vállalkozások a középpontban

· PT22M9S

Összefoglaló

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet megújulásáról és az eltelt egy év tapasztalatairól számol be. Hangsúlyozza, hogy a kamara célja a vállalkozók érdekeinek képviselete és a magyar gazdaság erősítése. Kiemeli a kormányzattal való hatékony…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 12. 12.
Hossz
22 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Elek
Témák
magyar vállalkozások, gazdaság, érdekképviselet, kamara
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Új lehetőségek a magyar KKV szektor előtt.

Egy éve már, hogy a Magyar Kereskedelmi és iparkamara vezetélyese teljes mértékben megújult.

De mi történt ebben az egy évben, és milyen feladatok állnak a szervezet előtt?

Erről fogunk többek között beszélgetni. nagy elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, valamint a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.

És köszönöm, hogy itt van a stúdióban és elfogadta a meghívásunkat. >> Én is köszönöm a meghívást és nagy szeretettel köszöntöm a nézőket. >> Kezdjük a legelejéről.

Egy egy nagyon hosszú folyamatot zárt le az előző elnökség, amit önök örököltek és át kellett venni.

Mik voltak a legnagyobb feladatok, amikkel eszembe találták magukat, és amelyek önökre vártak, amikor át kellett venni az irányítást?

Ugye egyáltalán ez a ez a változás, ez a váltás azért jöhetett létre, vagy talán azt mondhatnám, hogy kellett éret, hogy létrejöjjön, mert szemléletváltásra volt szükség a kamarába. hogy a kamara az egy köztestület ugye törvény szabályozza és minden más érdekvédelmi és minden más szervezettől eltérően a kamara a gazdaság általános érdek képviseletét kell ellássa.

És hát nyilvánvalóan ugye azért a gazdaságot alapvetően a vállalkozások alkotják, ezért a kamara számára a vállalkozók a legfontosabbak.

Magyarán a vállalkozókat kell a középpontba helyezni.

Mi szimbolikusan azt mondtuk, hogy egy kamarai reneszánszot indítunk, egy újjászületést, amiben a vállalkozók a legfontosabbak.

Ha a vállalkozók jól teljesítenek, akkor a magyar gazdaság jól működik.

Ha kevésbé jól, akkor kevésbé működik jól.

És a mi feladatunk, hogy a magyar vállalkozásoknak segítsünk a lehetőségekben, megértsük a problémáikat, a környezetüket alakítsuk, és ez az alakítás olyan módon tud megtörténni, hogy kell tudnunk, mit szeretnek a vállalkozások.

És nyilván a kormányzattal, akinél gyakorlatilag a döntés és a források vannak, mi olyan kommunikációt kell folytatni, hogy mi a legjobb a magyar vállalkozásoknak, a magyar gazdaságnak.

És hogyha ezt a kettősséget meg tudjuk oldani, akkor akkor sikeresek leszünk.

Na most ez nagyon hiányzott már a magyar gazdasági rendszerben.

Ez volt az oka annak, hogy hogy sokan arra vágytak, hogy ezt valósítsuk meg.

Hát erre az én személyem volt az, aki predesztinálva volt.

És hogy milyen nagy volt az igény, az mutatja, hogy gyakorlatilag kétharmados többséggel nyertük meg ezt a választást.

Az első évnek mik a tapasztalatai?

Mennyire működött gördülékenyen az együttműködés a kormányzattal? >> Mert ugye új szándékok, új célok, új célkitűzések.

Talán azt kell mondjam, hogy hogy nagyon jó helyzetben voltunk, mert valahogy úgy éreztük, hogy a kormányzat is ki van éhezve arra, hogy kapja meg azokat a megfelelő információkat, talán csúnya angol szóval inputokat a kamarától, hogy igazán mi is a legfontosabb a vállalkozóknak. egyfajta knohowra volt szüksége a hogy én is csúnya [nevetés] szavakkal éljek, de hogy tehát hogy tényleg a a kamaránál lévő tudás, tapasztalat és adatállományra volt szükség a kormányzatnak, hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni. >> Igazán ugye ez az alapja annak az ez mindig megvolt, de hogy ezt hogyan alkalmazzuk és hogyan lesz ebből javaslat?

Ugye az vállalkozóktól folyamatosan kérdezünk, de azt, amit megkapunk, azokat elemezni kell, ugye összevetni ugye mindenféle tényezőt.

És ennek alapján születnek döntések.

És egyébként a miniszterelnök úrral történt legelső találkozással, amikor a kamara vezetése és a miniszterelnöknek a legfontosabb minigazdasági minisztereivel együtt voltunk, akkor egy kifejezett kérésünk volt, hogy az új vezetés azt szeretné, hogy rögtön már a probléma keletkezésénél legyen ott a gazdasági minisztériumokban.

Na, értsük mi is a a minisztériumi gondolkodást, ők a miénket, és tegyük össze a buksinkat, a fejünket, és a lehető legjobb megoldást próbáljuk meg a vállalkozók számára biztosítani.

És igazán az első fél év azzal telt, hogy kidolgoztuk a kormányzattal közösen.

Így született az a nyolcoldalas megállapodás célokkal feladatokkal öt nagy szakasszal abban mindegyikben konkrét feladatot, konkrét számok, ami azt jelenti, hogy számonkérhetők vagyunk.

És ezt írtuk alá május végén a miniszterelnök úrral, ami egy igazi alapja volt az együttműködésnek.

És utána ezt apró pénzre váltottuk, egyeztettünk, és ugye az első nagy csomag így, ami azonnali, mert ugye ez azonnali segítség, a hosszútáv az egy külön történet, az azonnali segítség, hogy ebben a nehéz helyzet, gazdasági helyzetben nyilván háború, vámok minden sújt bennünket.

A KKV-kat úgy lehet segíteni, hogy a az üzletük működjön tovább, ha a magas kamatkörnyezetben kamat támogatást kapnak.

Így született meg a 3%-os kamat.

És és ezt követően pedig nyilván már ezzel páralost dolgoztunk, a kutatásaink azt mutatták, hogy a kisvállalkozásoknak két fő problémája van, és a két legnagyobb problémája az adó és az adóadminisztráció.

És akkor ezt a javaslatot tettük a a kormányzatnak.

Így születe azt a javas ezt ilyen ilyen típusú javaslatot tettünk a kormányzatnak és így született meg ez az ominózus 11 pontos adócsökkentés és adó egyszerűsítési csomag, amire megmondom őtén rendkívül büszkék vagyunk, hogy a az országgyűlés a 167 igennel nem volt se tartózkodás, se ellene. magyarán kormányzat, ellenzék, mindenki támogatta ezt viccesen mondhatnám, csak a magyar kereskedipamához kell fordulni és akkor minden gördülékenyen működik.

De a viccet félretéve ez egy óriási segítség a vállalkozásoknak.

És hát több még azt is mondhatnám, hogyha a kisvállalkozák kiszámolják, hogy mennyi adót spórolnak, ez sokszor 5000 Ft.

Tehát az az ominózus 5000 Ft-os regisztrációs díj, amit megmondom őszintén, nem is csodálom, hogy régen morogtak a vállalkozások, mert nem érezték azt, hogy a kamara értük van most.

Akkor ez a magyarázat arra, hogy miért is volt ennyire fontos és kiemelt helyen a kamarai kezdeményezések során a bürokrácia csökkentése, és az, hogy minél egyszerűbbé váljanak folyamatok. >> Ugye a a bürokrácia csökkentés ugye az ugye a szabályokra van szükség, van.

Az az nagyon nagy, nagyon fontos, hogy legyenek szabályok, átlátható szabályok. bürokráciára nincs szükség, amikor a szabályokat túlbonyolítjuk.

És igazán odamennék vissza, hogy sajnos egész Európának a filozófiája a túlszabályozás.

És ha azt nézzük meg, hogy Amerika hogy működik, vagy Ázsia, de vegyük most effektív Kínát, akkor össze nem lehet hasonlítani azt a bürokrácia erdőt, amivel az Európai Unió vállalkozásai küzdenek, szemben az ázsiai és amerikai vállalkozásokkal. óriási versenyhátrány, tehát rend csomó fölösleges adminisztráció.

Látszik is az Európai Unióban omnibus törvények, amit az elmúlt ciklusban hoztak, azt most próbálják egyszerűsíteni.

Ezért nekünk azt mi az adminisztráció csökkentésben két utat láttunk.

Egy egyik út az, hogy a mesterséges intelligencia segítségével, ami mondjuk nyilvántartás vagy ilyen jellegű dolog, abban tudunk segíteni a vállalkozóknak, hogy hogy az majd a mesterség nyilván kell idő, amíg ezt kialakítjuk, de ez pár év.

És akkor tulajdonképpen most ma, ha jól emlékszem, 46 jelentés kell egy vállalkozásnak éves szinten különbözőeken tenni, de hát a mesterséges intelligenciával, ha ez 70 vagy 20, teljesen mindegy.

Tehát így lehet, de a másik, amikor effektív a akadályozza a tevékenységét, és ezt akár az agráriumba, akár mondjuk ilyen biztonsági rendszerek kialakításánál, de egy csomó mindent mondtatok mondjuk ezekkel pont most az elmúlt időszakban ö szembesültem.

Ott ott óriási nehézségek vannak.

És mi most tudatosan azt kezdtük, hogy kiskereskedelem, turizmus, turizmus vendéglátásnál pont most hagyott jóvá az országgyűlése egy ilyen csomagot, ahol ezekbe az ágazatokban elkezdtük nyírbálni az adminisztrációt.

Azt gondolom, ilyen kis lépésekkel tudunk haladni haladni előre.

Szerintem az egyik legnagyobb vívmányunk az lesz, hogy ugye a NAVAL megállapodtunk, hogy három éven belül az egyéni vállalkozóknak a NA fogja készíteni az adóbevallását.

Ez több száz kis vállalkozást érint.

Tehát ilyen típusú segítségeket tudunk mi adni. >> Ha már említette a mesterséges intelligenciát, magának a kamarának az önök meglátása szerint milyen feladata van ebben?

És kezdjük egy kicsit inkább onnan, hogy milyen helyzetben vannak egyáltalán a nemzetközi kitekintésben, mondjuk a magyar KKV-k a felzárkózásban van-e felzárkóznivalónk mondjuk a régiós szereplőkhöz képest?

Ha csak a mesterséges intelligenciát nézzük, ugye annak a használata, hát mondjuk az nagyjából az átlagba vagyunk, úgy Kelet-közép-Európában nagyjából nagyjából egyforma. nagyon alacsony a a mesterséges intelligencia penetrációja a vállalkozások körében.

Miközben azért kimutatott, hogy hogy hogy nagyon komoly hatékonyságnövekedés, idősporlás és termetesen nagyon komoly kockázatot is hordoz a mesterséges intelligencia, ha nem megfelelően alkalmazom.

Na most nekem ugye a kedvenc történetem az a tényleg ez a ruhás boltos hölgy, akinek ugye év elején, amikor elkezdtük vizsgálni, hogy hogy tudunk segíteni, akkor ráengedtük a mesterséges intelligenciát az adataira, mert nem ment annyira jól a bolt neki.

És akkor a mesterséges intelligencia azt mondta, hogy figyeld az időjárást.

Mi az, hogy figyeld az időjárást?

A ha ha esik az eső, olyan holmikat kell árusítani, ami eső ellen van.

Melegben ugye hűvös cuccokat, hidegben pedig meleg.

Tehát ilyen rendkívül komplikált összefüggés.

És én magam, ha nem látom, nem hiszem el.

Három hónap múlva több mint kétszeresére nőtt a forgalma.

Mondja azt, hogy eddig két esernyőt tartani, most 20-at is el tudott adni, és nincs likviditási probléma.

Nyilván ez egy kiívó eset azért a a 100% azért nem jellemző, de hogy ilyen egyszerű valójában a megoldás.

És nekünk az kell, hogy minél több vállalkozást tanítsunk meg a mesterséges intelligencia használatára. megértsék azt, hogy ez mind adatalapon működik, milyen fontos az adat, és ez rövid távon biztos, hogy egyfajta hatékonyságot fog hozni, de ez még kevés. >> Mire a legbüszkébb a az elmúlt egy év teljesítményei közül, vagy mi az, amit így ki tudna emelni? ugye említette már a nyolc pontos tervet, amit elfogadtak, és aláírt a kormányzat. azt, hogy hogy egy egy víziónk volt és van, hogy hová kell eljussunk és milyen legyen a magyar gazdaság, milyen legyen a magyar vállalkozásoknak a környezete, és azt, hogy sikerült azt a rendszert felépítenünk, ami az alapja ennek, hiszen Hiszen ennek azért a kulcsa az, hogy rövidtávon kell a rövidtávú problémákat megoldani, de a hosszú táv, hogy Magyarországon minél több vállalkozás, minél több hozzáadott értéket teremtsen.

Márpedig a hozzáadott értéket teremteni csak a tudáson keresztül lehet.

Ezért a hosszútávú tervünk, hogy egy ökoszisztémát kell kialakítsunk. igyekszünk is.

Ez a szakképzéstől felnőtt képzésen át a felső fokú oktatásig húzódik, és ott a kutatásoknak óriási jelentősége van az innovációnak, mert ott termelődik meg a legnagyobb hozzáadott érték.

És ez látszik az, hogy hogy azok az országok voltak sikeresek az elmúlt 20 3040 évben, akik erre a tudásalapra helyezték a hangsúlyt.

Taiván, Szingapúr, délkorja, de mondhatnám Írországot is.

És nekünk ez a jövő egy kisközepes országban így tudunk szerintem fejlődni, és mi pedig így tudunk segíteni a vállalkozásoknak.

Vízióremény van. >> Én én én rendkívül optimista vagyok.

Hát ugyan én én gyakran gyakran szoktam megélni azt, hogy neked ezt nem lehet, nem lehet.

Aztán >> aztán az életben én ezt megoldom, és akkor megkérdem, hát mégis lehet, amit nem lehet?

Minden feltétel megvan ahhoz, hogy ez meglegyen, de ez 15-20 év.

Akkor egy konkrét oldalon kérdezem, hogyan látja például, hogy a felső oktatás ugye modellváltás, ami elkezdődött néhány évvel ezelőtt alapvetően akár nagyvállalati, akár kisebb vállalati szinten, ez például segített?

Hát én azt mondom, hogy ez egy nagyon jó út.

Efelé kell elindulni, ezen az úton kell menni, mert ez az út, amivel sokkal nagyobb tudás központok tudnak felépülni és nekünk Magyarországnak tudásközpontokra van szükségünk.

Látszik, ahol tudásközpontok vannak, ott fejlődtek.

És ez lehetőséget ad nyilván az első éveknek az átszervezése, nehézségei és nagyon komoly érdeksérelmek.

Tehát azért az látszik az, hogy én átalok, de érdeksérelmekkel jár, de az országnak ez az érdeke.

És akkor az a modell, amit mondjuk így az elmúlt években épített a kormányzat akár, vagy a felsőoktatás, az a ugye a Széchenyi István Egyetem Győr és környéke, Debrecen, Najman, Kecskemét, tehát hogy az, hogy a nagyvállalatok valahogy úgy kerülnek az országban elhelyezésre lokáció szempontjából, hogy azok ki tudják szolgálni a magasabb hozzáadott értékre, igénytartó vállalatokat, ez egy potenciálisan haladó jövő felé mutat.

Hát én megmondom őszintén, én nem is nagyon látok más utat, hiszen pont az a lényege, hogy az egyetemek tudják ezt a tudásközpontot létrehozni.

A nagyvállalatoknak pedig vitális szüksége van ilyen tudásközpontokra, akik aztán egy beszállítói lánccal ugyanezt tudják tovább tovább adni.

Úgyhogy ez egy ilyen nagyon jó együttműködés tud lenni, és nagyon gasztos.

És egyébként látszik is, hogy attól függ, hogy melyik egyetemnek milyen a vezetése.

Van amelyik jobban működik, van amelyik kevésbé jól működik.

Egy nagyon jól működött, azért hadd mondjak ugye Győr, ott tényleg látszik ugye a mi általános ajelnökünk Gyűri, tehát jobban is ismerem azt a tehát látszik, hogy a győri egyetem nagyon szépen fejlődik ezen az úton.

Úgyhogy ez a jövő. >> Mondjuk hozzá kell tenni azt is az igazság, hogy azért az Audinak és az Audi régóta Magyarországon való jelenlétének ebben komoly szerepe van, tehát ők egy lehellettelőrébb járnak.

Hát nézzel, én erre azt tudom mondani, hogy hogy mindenki mondja, hogy hát persze könnyű neked, te te 90-es években a miniszterelnöki tanácsos voltál.

Hát ugye 135 darab tanácsos és és főtanácsos volt akkor a minisztereln hivatalban,…

Említett entitások

Témák

  • magyar vállalkozások
  • gazdaság
  • érdekképviselet
  • kamara

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Reneszánszot indított a kamara, a magyar vállalkozások a középpontban”

Miről szól ez az epizód: „Reneszánszot indított a kamara, a magyar vállalkozások a középpontban”?

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet megújulásáról és az eltelt egy év tapasztalatairól számol be. Hangsúlyozza, hogy a kamara célja a vállalkozók érdekeinek képviselete és a magyar gazdaság erősítése. Kiemeli a kormányzattal való hatékony… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Reneszánszot indított a kamara, a magyar vállalkozások a középpontban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Elek.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Reneszánszot indított a kamara, a magyar vállalkozások a középpontban”?

Fő témái: magyar vállalkozások, gazdaság, érdekképviselet, kamara.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Reneszánszot indított a kamara, a magyar vállalkozások a középpontban”?

Megjelenés: 2025. 12. 12.. Hossz: 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/reneszanszot-inditott-a-kamara-a-magyar-vallalkozasok-a-kozeppontban-5079d594

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból