EconomX Podcast

Sikeres családok pénzügyi titkai | Simonyi Tamás és Vasas Norbert

· PT36M28S

Összefoglaló

A CIB Bank és a KPMG szakértői, Vasas Norbert és Simonyi Tamás a családok pénzügyi tudatosságáról, vagyontervezéséről és a generációk közötti pénzügyi kommunikációról beszélgetnek. Kiemelik a pénzügyi hagyományok fontosságát a vállalkozó családokban, a generációváltás kihívásait…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 12. 12.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Vasas Norbert, Simonyi Tamás
Témák
pénzügyi tudatosság, vagyontervezés, generációváltás, vállalkozó családok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nekem nagyon tetszett a gondolat ez a hagyományról, és ö azt gondolom, hogy a [zene] az egyik legfontosabb, és itt itt itt itt részben el is hangzott, hogy a családban beszélünk a pénzügyekről, beszélünk a vállalkozásról és és ezt viszi tovább a gyerek [zene] így vagy úgy.

Én nem vagyok pszichológus, nem tudom megmondani, hogy ez megfelelő hozzáállás, de én úgy érzem, hogy amikor egy gyerek úgy tényleg már az eszénél van, akkor érkezik egy olyan pillanat talán olyan 20-21-22 [zene] éves korban, amikor nem csak, hogy érdemes, hanem kell is bevezetni a családi pénzügyekbe, mert ha az apát csak egy pénzt [zene] csapnak látják, akkor ugye nincs felelősség érzet. nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor nem mindegy, hogy 50000 Ft-ot teszek [zene] félre havonta, 40 éven át, de az utolsó 10 évben akkor viszont havonta 200000et kell félretennem.

És akkor még a kamatos kamatról nem is beszéltem, ahol tényleg az utolsó 30-tól 40 évig számít sokat, [zene] mert az első években a kamatos kamathatás nyilván kevés, és ez exponenciálisan [zene] nő.

Tehát az az utolsó 30 40 50 év lesz, ahol nagyon-nagyon sokat tud nőni a megtakarításunk.

Mik a pénzügyi titkai a sikeres családoknak?

Jó napot kívánok, én Tigger Endre vagyok.

Ez pedig itt a Money Talks című podcastünk következő adása.

Mai adásunk a CPBankkal együttműködésben készül a hat részes pénzügyi tudatosságról szóló sorozatunk harmadik adása.

Ha még nem tették volna meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén fejtsék ki véleményüket a hozzászólásoknál.

Velem lesz ma Vasas Norbert, a Cipbank prémium és privát banki szegmens menedzsmentjének vezetője, és Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

Kezdjük is talán ott, hogy a pénzügyi szemlélettel kapcsolatban mi a legfontosabb titka a sikeres családoknak? >> Hát én úgy gondolom, hogy meg kell különböztetnünk két típust.

Az egyik a vállalkozó család. hogy a vállalkozás elméletileg a legnagyobb sikert hozhatja egy család életében, mert itt nincsenek korlátok, piaci korlátok vannak, de az értékpapír befektetések, amihez ugye nem kell vállalkozónak lenni, annak azért vannak korlátai.

Hosszútávon és nagy általánosságban vannak korlátai.

A vállalkozó családoknál nagyon nem mindegy, hogy egy családban van-e ennek hagyománya vagy sem. ahol van hagyománya, ott fölgyűlt egy nagy adagtapasztalat.

De az nagyon érdekes, hogy a vállalkozó családok jelentős részénél ez nem vihető tovább.

Tudné Magyarországon az a tapasztalat, hogy aki vállalkozott, ott a gyerekek legnagyobb része, ezt nem akarja folytatni.

Ugye a vállalkozó családoknál nagyon gyakran a gyerekeket külföldre járatják egyetemre, és ott a fiúk, lányok úgy döntenek, hogy nem jönnek vissza Magyarországra, vagy ha visszajönnek, akkor nem akarják a többnyire édesapa üzletét tovább folytatni.

Úgyhogy a hagyományos családi vállalkozás, tehát a generációkon át öröklődik az üzlet, az nem több, mint az esetek negyede.

Most emellett nagyon érdekes megfigyelni, hogy ahol ennek nagyobb hagyománya van, különösen a német nyelv területen, ott inkább a feléről beszélünk, ugye ami egy óriási különbség.

Amerikában, ahol ugye a vállalkozás az tulajdonképpen a nemzet kovásza, ott nem annyira a generációkon átívelő ugyanaz a vállalkozás megy, hanem a folyamatos megújulás.

Ugye az amerikaiaknál egészen más a szemlélet.

Ott ha valaki csődbe megy, akkor nem azt keresi, hogy ki volt a hibás, hanem azt nézi, hogy mit rontottam el, és a következőnél ezt hogy fogom kijavítani.

Tehát nem arról van szó, hogy átveszem az apám sikeres üzletét, hanem magam akarok valami újat kezdeni, és abban akarok sikeres lenni.

Tehát itt három kultúrkör van.

Most ugye ha magyar vállalkozásokról beszélünk, akkor kérdés az, hogy ezt az 1edet vizsgáljuk, vagy a 3/4edet vizsgáljuk, illetve az azon túli nem vállalkozó családokat vizsgáljuk.

A nekon tetszett a gondolat ez a hagyományról, és azt gondolom, hogy a az egyik legfontosabb, és itt itt itt itt részben el is hangzott, hogy a családban beszélünk a pénzügyekről, beszélünk a vállalkozásról és és ezt viszi tovább a gyerek így vagy úgy.

Tehát szerintem az, hogy hogy a a most itt lelepelezzük a nagy titkokat a a a családoknál, hogy otthon mennyit beszélünk arról, hogy apa vállalkozik, és azt hogyan kell művelni, mik a problémák, mik a lehetőségek, vagy apa egy beosztott, egy munkavállaló, ahol milyen lehetőségek, korlátok vannak, hogy takarítunk meg, hogyan csinálunk költségvetést, hogyan beszélünk a családban, a pénzügyekről, mennyire vagyunk tudatosak a pénzügyekbe.

Szerintem ez ez borzasztóan fontos, és és nagyon jól látszanak a a példák, ahogy itt itt el is hangzott a különböző kultúrkörökben, országokban, ahol inkább vállalkozószellemek vagyunk, vagy inkább maradunk a tradícióknál, vagy éppen Magyarországon, ahol építjük föl újra a vállalkozói működést, a vállalkozói világot.

Talán kezdjük azzal a nagyobb részével a családoknak, akik egyébként ettől lehetnek ugyanúgy sikeresek, akik nem vállalkozók, hiszen hiszen mik azok az alapok, azok a pénzügyi alapok, amikkel érdemes minden egyes családnak rendelkeznie ahhoz, hogy meg tudják adni azt a stabilitást, azt a azt a tudást akár a következő generációnak, amivel majd el tudják kezdeni és sikeresen tudják folytatni a nagy betűs életet.

Hát ez az ön, tehát hogy a magyar aktív népességnek a döntő része alkalmazott.

Egy icipici kitérőt hadd tegyek, mert ebből a szempontból még a régión belül is Magyarország a konzervatív fajtába tartozik.

Tehát ha megnézzük Lengyelországot, amely jó négyszer akkor a piac, de arányaiban sokkal több a vállalkozó, mint nálunk.

Ott ez kialakult az elmúlt 35-45 évben.

Sokkal nagyobb a kockázati tőke szerepe.

A kockázati tőke Magyarországon az állami támogatás ellenére csekély.

Ugye a bankok urálják a finanszírozást.

És a magyar szemlélet az az, hogy én szeretnék egy biztos jófizető munkahelyet, és lehetőség szerint jutnék előre a rang létrán.

Tehát nem az a cél, hogy én megvalósítsak egy ötletet, abból fölépítsek egy kisebb-nagyobb birodalmat, és majd átadjam a fiamnak, lányomnak.

Tehát induljunk ki ebből, hogy alkalmazottak vagyunk.

Én megérkeztem Ausztráliába 1988-ban, és akkor meglátogatott engem egy biztosítási ügynök, egy életbiztosítási ügynök.

Akkor voltam talán 29 éves, és megkérdezett engem, hogy én milyen életszínvonalon szeretnék nyugdíjba menni?

És mondtam neki, hogy hát legalább olyan életszínvonalom, mint most.

És akkor megkérdezte tőlem, hogy és hogyha ezt szeretnéd, akkor mit gondolsz a te jövedelmedből mennyit kell félretenni ahhoz, hogy ezt elérd?

Hát én akkor pont annyit kerestem, mint az ausztrál átlag jövedelem, ami volt 40000 ausztrál dollár. 29 éves voltam, és elém tett egy modellt, egy pénzügyi modellt, ami feltételezte, hogy nincs infláció, tehát ugye ezt nem kell előrejelezni.

És kiderült, hogy a jövedelmemnek a harmadát kell félretenni ahhoz, hogy meg tudjam őrizni a az életszínvonalmat.

Hozzá kell tenni, hogy Ausztráliában nincs állami nyugdíj, ugye?

Hát azért ez egy nagy különbség, de hát ugye nagyon sokan úgy gondolják a fiatalok közül, hogy amire ők nyugdíjba mennek, már Magyarországon sem lesz állami nyugdíj.

Úgyhogy induljunk ki ebből a némileg negativista megközelítésből.

Tehát a jövedelem harmadát félretenni egy fiatal embernek az nagyon durva, de ezt adták a számok.

És ugye akkor adódik a következő kérdés, félretenni?

Jó, na de hát azt be is kell fektetni.

És akkor innen indul az egyetemi előlás.

Tehát itt a az alaptétel az, hogy nem szabad várni a takarékoskodással egy viszonylag idősebb korig, mert minél idősebben kezdjük el, annál többet kell félretenni.

Tehát ha felégetjük a pénzt fiatal korunkban, utazássa, bulizása, minden egyebekre, ez később nagyon visszaüt.

Tehát a 29 éves korzonylag későinek számított.

Tehát a munkába lépés első pillanatától kell ezt kezdeni.

Tudné a kamatos kamat, most fogalmazzunk ilyen egyszerűen, annak óriási a hatása, ugye?

Tehát az első hét-nyolc év, ami kiesett, annak a kamatos kamata a végén nagyon nagy mértékben összeadódik.

Tehát az első tétel, hogy rögtön el kell kezdeni takarékoskodni.

Mondjuk ez 15% vagy 20%, az mindegy.

A lényeg az, hogy el kell kezdenek takarékoskodni.

Az első aranyszabály az az, amit minden egyetemi tankegymel remélem beleírnak, hogy a három nagy eszközosztály, ugye a részvény, az ingatlan és a kötvény.

Kötvény alatt értem még akár a bankbetétet is, tehát fix kamatozási eszköz.

Ennek a háromnak ugye három distint különböző kockázata van, és a nagyobb kockázat az nagyobb haszonnal kecsegtet.

Tehát hosszú távon 20, 30- 40 év alatt meg lehet nézni bármilyen statisztikát a részvényhoz a legjobban.

Nem egy bizonyos részvény, hanem egy részvény portfólió, tehát hogy a kockázatokat meg kell osztani.

A második helyen van az ingatlan.

Az ingatlannak kisebb a kockázata, több gonddal jár, de még mindig nagyobb a kockázata, mint a kötvénynek.

Megint nem egy darab kötvénynek, nem egy államkötvénynek, hanem általában a kötvénynek.

Tehát ezért van az, hogy Amerikában, ahol ugye nyugdíj takarékoskodásnak óriási hagyómen és elképesztő volumenei vannak, a nyugdíjpénztárkezelők a pénznek legalább a felét részvényben tartják.

És ahogy közeledik az ember a az idősebb korhoz, úgy engednek a részvényhányatból, és mennek át inkább a fix kamatozás kötvények felé, mert akkor már egy nagyobb válságot az ember nem tud kiülni.

Nem szabad ugye minden tojásunkat ugyanabba a kosárba tartani.

Tehát portfóliót kell építeni.

Hogy ennek a portfólió építésnek mi a csinya binja, azt egy privát bankár sokkal jobban tudja.

De ez a kettes számú szabály, ami hát gyakorlatilag minden befektetési tankhővnek az egyik alaptétele. hármas számú szabály az az, hogy ha valamilyen stratégiát kitaláltunk magunknak, ahhoz tartani kell magunkat, és nem szabad eltévejedni az úton, azért mer éppen rosszul vagy pocsékoló megy a piac.

Ugye a legtöbb lakossági befektető, amikor éppen esik a tőzsde, akkor pánikba esik, és a létező legrosszabbkor ad el.

Amikor meg jól megy a tőzs amikor minden a tetején van, akkor még gyorsan hozzávásárol.

Tehát van egy nagy guru ebben a szakmában, egy André Kosztolányi nevű úr, már régen nem él, aki azt mondta, hogy a befektetéseknél mindig ugyanazt kell csinálni, mindig venni kell, ha rossz a piac, azért, ha jó a piac, azért, és nem szabad visszanézni. >> Úgy gondolom, hogy hallottuk a pénzügyi tudatosság három legfontosabb szabályát, alfáját, omegáját.

Hogyan lehet ezt értékelni privátbanki szempontból, illetve hogyan lehet a magyar ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságát, a magyar családok pénzügyi hozzáállását értékelni?

Itt még visszakyarodnék arra a gondolatra, hogy és talán szemléletes, hogy nem mindegy, hogy 40 éven keresztül takarítunk nyugdíjra, vagy 10 éven keresztül.

Ha csak le nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor nem mindegy, hogy 50000 Ft-ot teszek félre havonta, 40 éven át.

De az utolsó 10 évben, akkor viszont havonta 200000et kell félretennem.

És akkor még a kamatos kamatról nem is beszéltem, ahol tényleg az utolsó 30-tól 40 évig számít sokat, mert az első években a kamatos kamathatás nyilván kevés, és ez exponenciálisan nő.

Tehát az az utolsó 30 40 50 év lesz, ahol nagyon-nagyon sokat tud nőni a megtakarításunk.

És abszolút egyetértek a a diverzifikációval. nem lehet elégszer hangsúlyozni, ahol a különböző céljainkra különböző eszközöket kell megtalálnunk.

Ugye valóban nyugdíjra a részvény, portfólió az, ami igazán hozzáadott értéket tud nekünk teremteni, de ha egy jövő évi iskolakezdés vagy egy jövő évi nyaralás, akkor nyilván ott egy kevésbé kockázatos eszköz kell.

És tényleg ha részvényekre ránézünk, akkor az adott napon eshet, emelkedhet, ugye 50%, de ahogy megyünk előre az időbe, pontosan, hogy a a sikeres vállalkozások vannak a részvények mögött, és azok a részvények, részvénycsomag, az igenis többletértéket term nekünk, meghálja azt a kockázatot, amit a részvények jelentenek.

És ugye erről szól a maga a banki működés is, hogy ott van a bankárunk, akivel át tudjuk beszélni, sőt esetünkben a a családdal is át tudjuk beszélni.

Rengeteg dolgot tettünk a bankba azért, hogy a a család pénzügyeit egy helyben tudják kezelni. flottacsomagok, legyen szó családról, legyen szó vállalkozásról, ahol egyben át tudjuk tekinteni.

És az, hogy a a bankba bemegyek a gyerekkel, bemegyek a szüleimmel, tehát a nyugdíjasok, a gyerekek, a szülők együtt ott vannak, akkor mindenki rálát erre a pénzügyi történetre. a gyerekek megtanulják a bankolást, és ugyanúgy ahogy a a nyugdíjra való félretétel, ugye a titok annak, hogy nem a gyerekeinket fogjuk terhelni nyugdíjas korunkba.

Úgyhogy és ebben ezt a szakértelmet tudja odatenni a bankár, ahol az érzelmeket, nyilván ott vagyunk a piacon, esett a piac, nem érezzük jól magunkat, ezeket az érzelmeket tudjuk csökkenteni, biztos, hogy nem tudjuk megszüntetni a rossz érzést, hogy esett a részvényportfólióm.

De a a bankárral átbeszélve, tartva magunkat ahhoz a ahhoz a célhoz, ahhoz a stratégiához, amit kialakítottunk, igen, vegyük meg a részvényt és vegyünk be altatót és 40 év múlva ébedjünk föl, ahogy a Kosztolány is mondta.

Szerintem ez ez nagyon jól visszaadja azt, hogy hogyan is kell gondolkodnunk a pénzügyekről családban.

Itt jön be szerintem az a kérdés, és Norbert ezz hadd kérdezzek erről vissza, mert felvetődött bennem, hogy átbeszéltük most a megfelelő szemléletet, a kommunikáció mind a bank és az ügyfél között, vagy a családokban mennyire őszinte nyílt ma a kommunikáció Magyarországon akár a családon belül a a pénzügyekről, és mi lenne az ideális állapot?

Én azt gondolom, hogy hogy a kommunikáció az nyílt.

Kérdés, hogy mit tudunk kommunikálni a gyerek felé, mert ha mi nem értünk a pénzügyekhez, akkor akkor beszélhetünk róla, már az is jobb, mintha nem beszélünk róla, hogy a hogy a gyerek is lássa, de minél inkább tudunk átadni pénzügyi tudást, és ha nincs nálunk, akkor bemegyünk valahova, például egy bankba. ahol segítenek nekünk…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Sikeres családok pénzügyi titkai | Simonyi Tamás és Vasas Norbert”

Miről szól ez az epizód: „Sikeres családok pénzügyi titkai | Simonyi Tamás és Vasas Norbert”?

A CIB Bank és a KPMG szakértői, Vasas Norbert és Simonyi Tamás a családok pénzügyi tudatosságáról, vagyontervezéséről és a generációk közötti pénzügyi kommunikációról beszélgetnek. Kiemelik a pénzügyi hagyományok fontosságát a vállalkozó családokban, a generációváltás kihívásait… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Sikeres családok pénzügyi titkai | Simonyi Tamás és Vasas Norbert”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vasas Norbert, Simonyi Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Sikeres családok pénzügyi titkai | Simonyi Tamás és Vasas Norbert”?

Fő témái: pénzügyi tudatosság, vagyontervezés, generációváltás, vállalkozó családok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Sikeres családok pénzügyi titkai | Simonyi Tamás és Vasas Norbert”?

Megjelenés: 2025. 12. 12.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/sikeres-csaladok-penzugyi-titkai-simonyi-tamas-es-vasas-norbert-70db37e2

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból