Képlopás a Szépművészetiben - mit rejt Garas Klára dossziéja?
Szerkesztő-műsorvezető: Ács Gábor Vendég: Gréczi Emőke, a dossziét feldolgozó szakértő Sokan emlékeznek arra az éjszakára a hírekből, amit a huszadik század legnagyobb magyarországi műkincsrablásaként emleget az utókor. Hidegvérrel, a legnagyobb lelki nyugalomban és a legprimitívebb módszerrel vittek el hét értékes festményt a Szépművészeti Múzeumból 1983 novemberében. Amennyire közismert, annyira rejtélyekkel teli a jól végződő krimi, hiszen az ellopott képek végül megkerültek, a restaurátoroknak bravúros teljesítménnyel sikerült megmenteniük a keretből kivágott, nejlonszatyrokba gyűrt, elásott, szóval fizikailag alaposam tönkretett alkotásokat. Ugyanakkor számos apró részlet csak most lát napvilágot: az akkori főigazgató, Garas Klára hagyatékát most dolgozzák fel. Azt a dossziét, amiben összegyűjtötte a rablásról szóló saját nyomozásának adalékait, Gréczi Emőke tanulmányozta át, és a MúzeumCafé című szaklapban összefésülte a kézzel és géppel írt papírokat, újságkivágásokat, jegyzeteket és dokumentumokat. A legtöbben két képre emlékeznek az akkor ellopott hétből: az Esterházy-madonnára és az Ifjú képmására Raffellótól, ezek több mint 500 éves festmények, a rabláskori becsült értékük 20, illetve 10 millió dollár volt. A többi öt műremek értéke is 1 millió dollár körül mozgott darabonként: Giorgione képmása, Tintorettótól a Női képmás és a Férfi képmás, Gianbattista Tiepolo: Szűzanya hat szenttel és Giandomenico Tiepolo: Pihenő szent család című alkotását. Összeállításunkban most nem krimiként elevenítjük fel a bűnügyet, hanem arra koncentrálunk, hogy ez a rablás kettétörte valakinek a pályáját, ezáltal az életét. A bűnözők? Csak részben ők. A körülmények? Nagyrészt. A helyszíni szemle megállapította, hogy a riasztóberendezés vezetékcsatornáiban nem mindenhol húzódtak kábelek, és azokban a termekben, ahol volt vezeték, azok nem értek össze. A felelősségre vonás? Garas Klára méltatlannak és igazságtalannak érezte az ellene zajló eljárás végén a megrovást, hiszen a rabláshoz vezető problémákat éveken át hiába jelezte a felsőbb, állami döntéshozóknak. A dossziéból bizonyos jegyzeteket szó szerint felolvasunk műsorunkban, hallhatják majd a főigazgatót elítélő fegyelmi határozat szövegét, előveszünk egy karikatúrát az ügyről, ami a Ludas Matyi című vicclapban jelent meg, és adásunk vége felé elhangzik a kérdés, amit Garas Klára feltett, és ami a mai napig megválaszolatlan maradt.