#224 Végső állomás: Vérvonalak
· PT2H23M11SÖsszefoglaló
A Filmnéző Podcast e heti adásában a stáb a Végső állomás filmszéria hatodik részét, a Vérvonalakat vitatja meg. Jani, Norbi, Gergő és Lehel spoileresen és spoilermentesen is elemzik a filmet, kitérve annak humorára, karakterfejlődésére és az alapkoncepcióra. Norbi, aki korábban…
Röviden
- Műsor
- Filmnéző
- Megjelenés
- 2025. 05. 20.
- Hossz
- 2 óra 23 perc
- Témák
- végső állomás, horrorfilm, filmkritika
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Gyakorlatilag beleköltözött a fejembe a film.
Nagyon jó volt szerintem adott esetben a humora a filmnek.
Ez igazából nem nem egy végső állomás film.
Ez se nem erőszakolta meg a franchise, se nem volt egy rossz film, hanem így tök jól szórakoztunk rajta.
Olyan karakterekkel történnek ezek a Végső állomásos általam nagyon kedvelt szörnyűségek, a amely karaktereknek ez egyébként a saját műfaja meg a széria szerint nem jutna osztályrészül, és ez kicsit kielvigítő. nem feltétlenül volt szükséges az, hogy ez a film ilyen legyen ahhoz, hogy sikeres legyen.
És ezért így ugyanúgy, mint Andmondtam, hogy csinálhattak volna akár egy hagyományos részt, és az is sikeres lett volna. alapvetően foglalkoztak azzal, hogyha még megint csak ilyen sablonfigurákat húznak valamilyen szinten elő, de őt próbálták úgy kialakítani őket, hogy valamiféle minimális kötődés úgymond legyen.
Egy percet, egy percet láttam abból az emberből, és már az év legudáltabb karakter.
Egyszer leszek frendező, de én egy új rajongóra se fogok sose gondolni.
Én a régiek ezért nem nézi meg senki a filmjeimet.
Nagy fakkot mutatnék a régieknek is, tudod, de a filmcsörében jó lenne.
Megcsinál megcsinálom majd a pirannya 3D-t és nem fog érdekelni, hogy már volt én a piránya x kd piranyát csinálok.
Olyan piránya filmet, amiben cápa lesz.
Vagy a csádi dramatógával izzított látodott a anyja. [Zene] [Zene] Sok szeretettel üdvözlök Mindenkit.
Ezúttal már 224. alkalommal a szokásos csapatból.
És ezúttal ténylegesen végére értünk a Végső állomás széria kibeszélőknek. ugyanis múlt héten csütörtökön bemutatták moziban a végső állomás vérvonalakat, ami a franchise hatodik része volt.
Ezt mind a négyen elmentünk a moziba és megnéztük, és ezúttal részletesen először spoilermentesen, majd pedig spoileresen beszámolunk a filmről.
És akkor, hogy itt ha netán valakit tényleg minden áron érdekelné azt, hogy mi a véleményünk a filmről, de még nem látta, annak itt most egy gyors spoilermentes körben akkor elmondjuk, hogy leleplezzük, hogy hogy tetszett a film, és akkor utána viszont csak spoileresen fogunk róla beszélni.
Úgyhogy akkor Norbi, aki még két hónappal ezelőtt még Vérsőállomás szűz voltál, mostanra pedig már kemény vonalas rajongó.
Hogy tetszett a végső állomás?
Az előző adásban ugye arról beszéltünk, hogy mik az elvárások.
Én és ott én elég szkeptikus voltam, tehát mondtam, hogy a halálok lehet, hogy szórakoztatók lesz, de az alapkoncepciótól nem sokat várok.
Ahhoz képestem pozitívan csalódtam.
Kicsit hosszúnak éreztem a filmet, tehát erről beszéltünk is, még te is így viccesen megjegyezted emlékeim szerint, hogy azért az a 110 perc az kicsit bajós platu.
Hát ez ez valóban érezhetően sok volt ide, tehát ez a végén már olyan volt, hogy jó ezt ha tényleg úgy tömörítik, mint a a négynek ez volt a nagy előnye, ugye, hogy a rövid nagyon, úgy is működőképes lett volna a dotin.
Jó, ne meg a 3D azt se felej megem.
Igen, az a kettő fantasztikussá tette a a szar kupacon a csereszne.
Tehát ez volt az egyik nagy hátrány.
Ott a közepén talán pont leült egy picikét, de alapvetően kifejezetten pozitívan csalódtam.
Ö meglepően jól szórakoztam több tekintetben is.
Valamilyen szinten az alapkoncepciót ezzel a hát azért a az előzetes azért érinti ezt, ez a családon belül fog történni most ugye ez a halál működése.
Egész korrektul sikerült szerintem ténylegesen felni.
Úgyhogy ez szerintem egy piros pont, hogy volt ez a teaser trailer, és akkor az is egyfajta ilyen félrevezetés volt kezdetben, mondjuk úgy.
Tehát ez ez mondjuk úgy, hogy tényleg egy piros pont a készítőknek.
Ö nagyon jó volt szerintem adott esetben a humora a filmnek.
Tehát ténylegesen azt éreztem, hogy ezt a klasszikus fekete komédiát nagyon okosan tudták tűni a cselekménybe.
Mindemellett pedig éreen jól működött az, hogy egy lényegében nagy költségvetésű filmet látunk.
De tényis való, hogy szerintem alapvetően egyre inkább távolodunk el valamilyen szinten az első résznek ettől a az abszolút misztikus tényleg, amit még annó Jani, te is a triviában említettél, ez az Xzaktákszerű [Zene] univerzumától, de így is szerintem a 2020-as évekhez kifejezetten jól sikerült mondjuk úgy, hogy ráncfer varrni a szériát.
Én azt tudom mondani, hogy hogy talán jobb volt, mint az ötödik, sőt jó eséllyel jobb volt.
Viszont itt itt a az elmúlt napokban eléggé filóztam, hogyha a sorrendet kérdeznél lehet majd a végén, hogy mi lenne.
A viszont nehéz kérdés, hogy ez volt szórakoztató, vagy például a három?
Tehát most itt elően így a zanzásított vélemény a spoileres szakasznál nekem, hogy mindenképpen egy pozitív csalódás volt, jól szórakoztam, érezhetően végső állomás volt, kicsit újabb, frissebb, másabb de nem kellett szerencsére lemerülni.
Ugye a ez is egy pozitívum a a negyedik résznek a végső bugyraiban.
És azt kell mondanom egyébként itt Jani ezt a múltkor nagyon helyesen megkérdezte, hogy az öt az a négy után volt-e ennyire jó? vagy önállóan is úgy jó lenne.
Ez szerintem így alapvetően ön is, mondjuk úgy, hogy megállja a helyét, mint egy ilyen modern horror film.
Úgyhogy ez ez szerintem egy kfejezetten nagy előnye volt ennek az epizódnak.
És akkor Jani, neked hogy tetszett a végsellás vérvonal?
Nekem egyből nagyon tetszett, és az utóbbi időmóta gondolkodok, vagyis így így gyakorlatilag beleköltözött a fejembe a film, és nagyon sokszor így így próbáltam a fejemben betámadni, hogy de ez a jelenet meg az a jelenet vajon volt értelme, és így fájtom, hogy majdnem mindent így helyre raktak, mert ilyen egy-egy félmondatok voltak, amik így a a hülyeségeket helyre rakták bennem és egyre inkább az van bennem, hogy ezen is legalább annyit lehet filozofálgatni, mint az első részen, És ez a legnagyobb meglepetés számomra, hogy hogy hozott egy széria, egy horror széria, egy olyan hatodik rész, ami szerintem minőségben ott van a a topban.
Szóval, hogy mint horror folytatás, mint horror franchise, mint önmagában lévő horrorfilm.
Szerintem ez marha jó volt, és a szérián belül is egy kiemelkedően jó rész volt, és nem lehet, hogy egyedül leszek ezzel, lehet, hogy nekem tetszett csak ennyivel nagyon, de nálam ez majdnem olyan jó volt, mint az első meg a második rész.
Hát dobom a mikrofont és jelejtem, tudod, hát és így most ilyen ilyen rohadt hangos izé, am ahogy leesik.
Tehát ö amúgy jó, tehát az biztos, hogy amikor amikor ott moziban moziban néztük és így oda suostunk egymásnak, meg tényleg ott működött az élmény nagyban és élesben, akkor ez tényleg egy egy remek remek filmélmény.
Tényleg, tehát semmilyen szinten viszont hát semmilyen szinten nem akarnám lehúzni, tehát szerintem remekül funkcionál.
Van benne egy-két elvarratlan szál, ami szerintem idegen úgy úgymond.
Tehát az ilyen típusú elvaratlan szálazás az az idegen szerintem így a nem csak a szériától, de a a hollywoodi filmezéstől általában, de nem volt zavaró egyáltalán.
Szóval ezek a részei, tehát szerintem max ennyire tudnék belekötni, mint mint filmbe.
Viszont az a sajátos felismerés kerített a hatalmába már a nézés közben, és az azóta eltelt időben megfőleg, hogy ez igazából nem egy végső állomásfilm.
És azt hiszem, hogy a harmadik rész és ahogy a kibeszélő során végigkövettük ezt a dolgot és főleg a harmadik részben még oké volt nagyjából ott egyensúlyozott, hogy akkor most van benne kellő mennyiségű végső állomás is, de megvannak a más szériákból és másfajta megfontolásokból származó átalakítások, meg átszervezések, meg dramaturgiai váltások, meg alkotásmódbeli izé továbbfejleszt amik úgymond távolítják az eredeti film ötletnek a sajátosságától ezt a dolgot, de a hármasban még azért ez egyensúlyban van, és akkor a negyediknél már teljesen eltávolodik, az ötödik az valamennyire visszahozza bele a végső állomást.
És akkor ez a ez a hatos film, tehát ez az, ahol a ahol a filmkritikus ilyen rohadt nehéz helyzetben van, hogy most mit mondjon, hogy jó volt-e vagy sem, mert vannak szempontok, amik amik szerint jó, és vannak szempontok, amik szerint nem értékelhető, tehát vagy nem helyezhető fel a térképre.
Tehát ez remekül, tényleg remekül működő filmélmény, de amikor így nézem, akkor nem az a benyomásom, hogy egy végső állomás filmet nézek, pedig minden aspektusában ott van tényleg.
Tehát az utolsó rezdülését, az utolsó kis kis megránduló arcizmát, mindent mindent nagyon jól átvett a Végső állomásfilmeknek a ebből a sajátos működéséből meg logikájából.
Mindent megőrzött, és egy csomót egyébként még tovább is fejlesztett.
Viszont az egész, ahogy így nézem, hogy hogyan működik, engem sokkal inkább emlékeztet egy egy izé egy Marvel filmre, vagy vagy egy ilyen egy egy ilyen mai akciófantasyre, mint egy horrorra, és főleg mint egy mint egy Végső állomásfilmre.
Tehát az az a logika, ami dolgozik benne, és ami a dramaturgiát szervezi és összesűríti a filmnek ebben a pontjában, aztán feloldja a következőben, aztán megint összesűríti és satöbbi, satöbbi.
És ehhez hozzáhajlítja a végső állomásos alkotásmódot.
Mert nekem ez igazából csak azt igazolja, hogy a harmadik résztől kezdve, hát nem egyenletesen, hanem a negyediknél nagyon lekonyulva, ötödiknél picit visszamászva, itt meg már teljesen fokozatosan eltávolodott attól, amit ezt igazából végső állomássá tette.
Így így az élménynek a jellegét nézve, mert amúgy megvan benne a a filozófia, megvan benne minden, de ez ez olyan, mintha egy ilyen mintha egy fővonalas hollywoodi ilyen nagy költségvetésű akció fantasy lenne, csak éppen kis kicsibbeniciben, ami talált magának sztorit.
És ez tök érdekes, amikor ezen gondolkodtam, hogy ezt hogy lehetne igazából megragadni, akkor megalkottam a kiváló felszíni Hollywood kifejezést.
Tehát, hogy itt itt már nagyon régóta csűrjük, csavarjuk azt a témát, hogy a mai hollywoodi filmeknek is, főleg egyébként talán a a Marvel-nek meg az olyasféle ilyen hát ennek a nagyon durva ilyen ilyen ilyen történet nélkül maradt filmkultúrának ez a legnagyobb problémája, hogy nem tudja, hogy mihez nyúljon.
És ha valami történetet mégis valahogy összesűrít, akkor az meg ilyen banálisnak érződik, meg semmilyennek tényleg.
Tehát, hogy a történeti válság eluralkodott Hollywoodon.
És akkor most azt érzem, hogy itt volt egy ehhez a típusú gondolkodáshoz, de nem ahhoz a típusú pénzösszhez, hanem egy kicsit kisebb pénzösszhez tartozó Alkotóbrigád akik így találtak maguknak egy sztorit.
És az a tök érdekes, hogy pont úgy ilyen családi melodrámát csináltak a szériából, ahogy egyébként a Fűrész X is családi melodrámát csinált belőle, csak az egy az egy ilyen [ __ ] paródia volt, amit szerintem senki nem vett így igazán észre.
Ez meg egy komolyan vehető film.
Szóval a probléma az, hogy amúgy jó, csak nem végső állomás.
Tehát van egy van ez a mai hollywoodi papírforma filmezés, ami tök jól megcsinálja a filmeket.
Ezek mindig nagyon élvezhetők tényleg a nap végén.
Jó, nem mindig, itt most élvezhetőbb, mert örültem, mert olyas, amit adaptáltam, érdekel.
Tehát mintogyha megcsinálnának most egy általam kedvelt regényt egy tök értékelhető, közép-felsőbb kategóriás filmben nagyjából.
Hát kábé ez a szint, de hogy ne nem az.
És az az érdekes, hogy ezeket a típusú filmeket így papírforma gyártják.
Tehát ennek van egy ilyen papírforma dramaturgiája, hogy mikor melyik fordulatnak kell következnie, mikor satöbbi, satöbbi, és hogy ehhez hozzáörbíti, felhasználja, bekebelezi a a Final Destination filmeknek az alkotásmódját, meg a történetét, meg a sajátosságát, és átalakítja, hogy tállalható legyen ezen a módon.
De ha így megnézed, hogy az korábbi filmek hogy működtek, meg hogy azok a részek, amiket ez a film is megismétel, mennyire mások voltak azokban a filmekben.
Most csak egy példát mondok, mert bocs már, így is kicsit hosszú ez a dolog.
Tehát például van egy rész, amikor az első részben, amikor az Alex már bezárkózott a maga házába, amikor elbarikádozta magát meg mit tudom én, és akkor mond egy ilyet, amikor a halál az egyik trükírt így úgymond elhibázza, hogy na most elkaptalak, most nem tudsz megölni, van egy ilyen.
És hogy na ebben a filmben is van egy ilyesmi momentum, de ebben a filmben ez a momentum ez gyökeresen különbözik tőle.
Ez ez a kettő. és hogy ilyen tárgyszerűen, ilyen tényszerűen megismétli a korábbi filmeknek ezeket a nagyon sajátosan végső állomásos momentumait, és tényleg újraírja és átveszi, és megismétli.
Tényleg sokszor ilyen szolgaian, mint ahogy a gyerek a büntetésben másolja, hogy nem vágom többé hozzá a izé vizes szivacsot a tanárnéni meg satöbbi.
Ezt így 30-szor leírja, és érződik, hogy hát egyébként pont leszarja, csak átvette a papírformát és és írja, írja.
De a pont a lényeg az így kimarad.
Az összefoglaló vélemény az, hogy egy tök élvezhető film, hogyha el kell helyeznem a végső állomások között, akkor hát nekem a hármassal lenne egy szinten.
Nem tudnám eldönteni, hogy hogy melyik a jobb, de aztán végül beszavaznám a hármas alá, mert azért a 2000-es évek azért mégis csak.
Na, szóval ott az még az olyan [ __ ] jól nézett ki.
Amúgy ez a film is jól nézett ki szerintem. kifejezetten üdítő volt, mert mert egyébként zeneileg is, hangilag is, most ebbe nem is gondoltam eddig bele, mert a sztoriról kellett magyaráznom, de mindegy.
De ha így a napvégén tényleg mint ilyen nosztalgia izé, akkor a hármas alá tenném, de inkább azzal egy szintre.
A négyes ötös valamicsodáknál szerintem tényleg jobb.
Sőt, azoknál nem nehéz jobbnak lennie, de ugye a probléma az, hogy alapvetően elhelyezni a szériában az egy az az egy kicsit ilyen az egy kicsit hamisítás.
Tehát az egész film egy ilyen kifinomult hamisítás arra, hogy a ez ez a típusú hollywoodi filmezés találjon egy sztorit és betaláljon egy közönséget. is egyébként azt tekintve, hogy mennyi pénzt hozott, tehát már az első héten visszahozta kábé, amennyiből készült.
Úgy tűnik, hogy ez így kétszer is megup megdupláztam világ Igen, igen.
Említett entitások
Témák
- végső állomás
- horrorfilm
- filmkritika
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „#224 Végső állomás: Vérvonalak”
Miről szól ez az epizód: „#224 Végső állomás: Vérvonalak”?
A Filmnéző Podcast e heti adásában a stáb a Végső állomás filmszéria hatodik részét, a Vérvonalakat vitatja meg. Jani, Norbi, Gergő és Lehel spoileresen és spoilermentesen is elemzik a filmet, kitérve annak humorára, karakterfejlődésére és az alapkoncepcióra. Norbi, aki korábban… Az epizód a Filmnéző című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 20..
Milyen témákat érint ez az epizód: „#224 Végső állomás: Vérvonalak”?
Fő témái: végső állomás, horrorfilm, filmkritika.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#224 Végső állomás: Vérvonalak”?
Megjelenés: 2025. 05. 20.. Hossz: 2 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmnezo/224-vegso-allomas-vervonalak-fdde9821
Több epizód a Filmnéző-ből
- #253 A múmia (1999)
A Filmnéző podcast 253. epizódjában a stáb Stephen Sommers 1999-es, kultikus státuszú A múmia című alkotását veszi górcső alá. Norbi, Jani és Gergő részletesen elemzik a film jell…
- #252 Cinefest különkiadás (Mommy Blue, 10éjszakás kaland, Minotaur)
A Filmnéző podcast 252. adásában a műsorvezetők a Cinefest filmfesztivál kínálatát veszik górcső alá. Az epizód során részletesen kitérnek a Mommy Blue, a 10 éjszakás kaland és a…
- #251 Fiatalfelnőtt-trilógia (vendég: Konkol Máté)
A Filmnéző podcast e heti adásában Konkol Máté vendégszerepel, aki a fiatalfelnőtt-trilógiáról és a függetlenségről beszél a filmiparban, különös tekintettel a kortárs magyar dile…
- #250 Sikoly 7
A Filmnéző podcast #250. adásában a hallgatók Norbi, Jani, Gergő és Lehel társaságában kibeszélik a Sikoly 7 című filmet, Kevin Williamson alkotását. A beszélgetés során a film ré…
- #249 Megszállottság (Obsession, 2026)
A Filmnéző podcast #249. adásában Jani, Gergő és Lehel Curry Barker 2026-os Obsession című filmjét vitatják meg. A beszélgetés során a film lehetséges témáit és értelmezéseit elem…
- #248 Sikoly VI.
A Filmnéző podcast #248. adásában Jani, Norbi, Gergő és Lehel a Scream filmsorozat hatodik részét vitatják meg. Az adásban szó esik a film részleteiről, a szereplőkről és a soroza…
- Aluljáróhorror: Exit 8 | Filmnéző Podfast
A Filmnéző podcast epizódban Jani és Gergő az Exit 8 című filmet vitatják meg. Az adás röviden kitér a filmre, és a szokásos Filmnéző adatokkal egészül ki.
- Filmnéző PodFast: Péntek 13. – III. rész: Véres kirándulás
Ez egy újabb Filmnéző Podfest különkiadás, amelyben Jani, Norbi és Gergő a Péntek 13 filmsorozat harmadik részét veszik górcső alá. A beszélgetés során kitérnek a film negatívumai…
- #247 Sikoly (Scream, 2022)
A Filmnéző podcast #247. adása a Scream filmszéria 2022-es negyedik részét beszéli ki.
- #246 Sikoly 4
A Filmnéző podcast ezen epizódjában Jani, Norbi, Gergő és Lehel a Scream filmszéria 2011-es negyedik részét tárgyalják.
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Az utolsó brit szellem |Töredékek #21 — Filmek Féktelenül
A Filmek Féktelenül legújabb epizódjában Dávid, Roli és Edvin vesézi ki a friss mozis premiereket. Szó esik a Spencer, az Utolsó éjszaka a Sohóban, és a Szellemirtók – Az örökség…