Forr a világ [Tilos Rádió podcast]
UKRAJNA 3. rész
· PT1H30MÖsszefoglaló
Ez az epizód Ukrajna történetének gazdasági és politikai jellemzőit vizsgálja, különös tekintettel az ország világpiaci integrációjára, a Szovjetunió időszakára és a modern kori gazdasági fejlődésre. Kitér a gabonaexportra, az iparosításra és a társadalmi hatásokra.
Ebben az epizódban
Tézisek Ukrajna történetének néhány alapjellemzőjéről, amelyek alapvető hatással vannak az ország mai gazdasági és politikai helyzetére: 1.
Ukrajna világpiaci integrációja alárendelt, perifériás integrálódást jelent és jelentett.
Ukrajna a Rzeczpospolita részeként először a XVI. század folyamán kapcsolódott be szorosan a nemzetközi munkamegosztásba.
Ez elsősorban gabonaexportot jelentett a nyugat-európai piacok számára, valamint szarvasmarha-exportot Közép- és Dél-Európába.
Ez a gazdasági integráció nem Ukrajna polgári fejlődését hozta el, hanem a "második jobbágyság" bevezetését, és a paraszti munka mértéktelen kizsákmányolását a feudális földbirtokos osztály által.
A XIX. század második felében Ukrajna a cári birodalom részeként integrálódott a világgazdaságba.
Ennek során közvetlen nyugat-európai (francia, belga stb.) tőkebefektetések történtek az ukrajnai nyersanyag-lelőhelyek (a Donyec-medence szénkészlete, Krivoj Rog vasérc-készlete) kiaknázása érdekében.
Erős ukrán polgárság ennek során sem alakult ki.
Hasonlóképpen a XX. század végén függetlenné vált Ukrajna mezőgazdasági cikkek és fémipari félkésztermékek exportőreként vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. 2.
A Szovjetunió korszaka Ukrajna (és a többi szovjet tagköztársaság) fejlődésében változást hozott.
Nem azért, mintha Ukrajna ne maradt volna meg nyersanyag-exportőrnek.
Ellenkezőleg: a gabonaexport az első ötéves terv időszakában (1928-32) olyan mértékű volt, hogy tömeges éhínséghez vezetett (Holodomor, 1932-33).
A változás abban állt, hogy a kollektivizált parasztság extrém kizsákmányolása most arra szolgált, hogy Ukrajnán (és az egész SzU-n belül) végrehajtsák az eredeti tőkefelhalmozást, amellyel megalapozták egy modern ipar felépítését.
A gabonaexportnak a gépi technológia importját kellett fedeznie, amelynek segítségével megvalósították az ipari nagyberuházásokat (dnyeperi vízierőmű, gépesített bányák a Donbasszban, kohászati üzemek, harkovi traktorgyár stb.).
Igaz, ezek jelentős része a II. világháború alatt elpusztult, de néhány év alatt újjáépítették, és a fogyasztási cikkek termelését is elkezdték bővíteni (lakásépítés, háztartási eszközök).
A hruscsovi korszakban a gépgyártás, a rakétatechnológia (hadi és civil) is kifejlődött.
A peresztrojka után aztán a magas technológiát igénylő és előállító ágazatokat nagyrészt privatizálták és bezárták. 3.
A perifériás gazdaságfejlődés társadalmi oldalon kifejeződött a "nemzeti" uralkodó osztály nagyfokú hiányában.
Ukrajna története nagy részében a szomszéd államok között volt felosztva, és ezen államok "uralkodó nemzeteiből" került ki az ukrajnai elit.
A Reczpospolitában a földbirtokos nemesség nagyrészt lengyel (Nyugat-Ukrajnában a cári időkben is).
A cári birodalomhoz csatolt Kelet-Ukrajnában ugyanez az osztály orosz vagy russzifikált ukrán.
Az ukrán földbirtokosság (beeértve a kozák sztársinát) osztálypozíciói védelmében mindkét esetben nagyrészt asszimilálódott a domináns kultúrához.
A városi polgárságban is túlsúlyban voltak a nem-ukrán nemzetiségűek (németek, zsidók, oroszok).
A bányászati és kohászati nagytőke tulajdonosai a XIX. század második felében nyugat-európai cégek. 4.
Az ukrán nemzeti burzsoázia hiánya miatt az ukrán polgári nemzetállam a cárizmus bukásával sem tudott megszületni.
Az ukrán nacionalista értelmiség már a XIX-XX. század fordulóján felismerte, hogy a független Ukrajna ügyének társadalmi bázisa csak a kizsákmányolt tömegek lehetnek, és ezért a korszak ukrán nacionalizmusa határozottan baloldali színezetű volt.
Az 1917-21-es forradalom története azonban megmutatta, hogy az ukrán paraszti és munkástömegek jelentős részét a nemzeti függetlenség kérdése hidegen hagyja, és sokkal fontosabbak számukra azok a radikális társadalmi változások, amelyeket az anarchisták, a baloldali eszerek és a bolsevikok képviseltek (vagy látszottak képviselni), és amelyek a parlamentáris, polgári politikai rendszerrel szemben osztályharcot és tanácshatalmat hirdettek.
Az ukrán nemzeti függetlenség eszméje ezért paradox módon más államok fegyveres erejére apellált (először a központi hatalmak, majd a francia intervenciósok, végül a lengyel hadsereg).
Ezek azonban saját gazdasági és politikai érdekeiket követték, így a belső társadalmi bázis nélküli Ukrán Népköztársaság vereségre volt ítélve. 5.
Az ukrán nemzeti burzsoáziát végül a Szovjetunió és annak széthullása termelte ki.
A Szovjetunió nem csak a modern termelőerőket építette ki Ukrajnában (a parasztok és a munkások csontjain), hanem létrejött egy olyan ukrán párt-, állami és gazdaságirányítói apparátus is, amely a Szovjetunió gazdasági válságának kibontakozásával késznek érezte magát arra, hogy az ország függetlenné válása és az állami vagyon magánkisajátítása útján nemzeti burzsoáziává váljon.
Ugyanez a folyamat ment végbe más tagköztársaságokban is, így e regionális elitek könnyűszerrel meg tudtak egyezni egymással a Szovjetunió felszámolásáról, amelynek a központi államvezetés nem tudott gátat vetni.
A függetlenné válás után a korábbi nómenklatúrából kiformálódott elit a maga ideológiáját nem a szovjet "liberalizálási korszakok" (NEP, hruscsovi olvadás) ukrán kulturális eredményeit építette, hanem konzervatív-antikommunista-nacionalista hagyományból, amely támaszt nyújtott neki ahhoz, hogy a polgári átalakulást a leginkább brutális formában vigye végbe (oligarcha-kapitalizmus, tömeges elbocsátások, a fejlett ágazatok leépítése).
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Forr a világ [Tilos Rádió podcast]-ből
- 2026.03.27 adásnapló
Ez a Tilos Rádió Forr a világ című podcastjának 2026. március 27-i adásnaplója.
- 2026.03.13 adásnapló
Ez a Forr a világ podcast 2026. március 13-i adásának archívuma.
- 2026.02.27 adásnapló
Ez a Forr a világ 2026. február 27-i adásának archívuma.
- 2026.02.13 adásnapló
Ez a Forr a világ podcast egy archív felvétel a 2026. február 13-i adásról.
- 2026.01.30 adásnapló
Ez a Tilos Rádió Forr a világ című műsorának 2026. január 30-i adásnaplója és archívuma.
- 2026.01.16 adásnapló
Archív felvétel a Forr a világ 2026.01.16-i adásából.
- 2026.01.02 adásnapló
Ez a Forr a világ című műsor 2026. január 2-i adásának archív felvétele, mely a Tilos Rádióban hangzott el.
- 2025.12.19 adásnapló
Ez a Forr a világ podcast archívuma a 2025. december 19-i adásnapról.
- 2025.12.05 adásnapló
A Forr a világ 2025. december 5-i adásának archívuma.
- 2025.11.21 adásnapló
Ez a Forr a világ című műsor 2025. november 21-i adásának archívuma.