Jack Bethea - Christine törvényt bont 1
· PT5H53M7SÖsszefoglaló
A Jack Beta regénye alapján készült hangoskönyv első része a Continental Szénbányák főfelügyelőjének, Girard Seldennek az életét mutatja be az Ivanhoe bányásztelepen. Selden vasfegyelemmel irányítja a telep lakosságát és birodalmát, amelyet félelemmel vegyes tisztelettel…
Röviden
- Műsor
- Gépész ( hangoskönyv )
- Megjelenés
- 2025. 08. 20.
- Hossz
- 5 óra 53 perc
- Témák
- hangoskönyv, bányászat
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
[Zene] Kristin törvényb Jack Beta regényét felolvassa gépzu. [Zene] Állomásán a szorongótömeg tiszteletteljesen adott helyt Gerald Sheldennek, amint lassanként kisétált az állomásfőnök hivatali szobájából.
A kis bányásztelep lakossága ösztönösen adózott ezzel a tisztelettel, bár ez inkább az ellenszv, mint becsülés jele volt.
Ő volt ugyanis a kontinental szémányák főfelügyelője, és egész Heenhu fél tőle, de gyűlölte is.
Shelden végigment a peron, aztán nekitámaszkodott a távírószoba ablakrácsának, mely mögött fontoskodva kattogott a távíró készülék.
Innen jól láthatta a hosszú és keskeny peront. ahová azonnal befut a Charlesonból érkező Lakavanna Gyors.
Selden szándékosan választotta várakozásra ezt a helyet, ahol naponta áldogálni szokott.
Úgy illett, hogy tudja, ki érkezik és kitávozik Iven, és ki mit visz és hoz.
Ezt a foglalkozást ugyan áthatta volna valamelyik bizalmi emberének is, de Shelden nem akarta, hogy a bányásztelep lakosságáról mások hozzanak jelentést.
Mindent saját személyével szeretett látni.
Ez volt aztán csalhatatlan ember ismeretének alapja.
Kényelmesen az ablakhoz dőlt, és érzéketlen arccal nézelődött, bár nem kerülte el figyelmét, hogy szabad helytámad kerülötte.
Az emberek elhúzódtak mellőle.
Ezt azonban elégedetten vette tudomásul, hiszen szándékosan érte el.
Íj módon kormányozta ő Ivenh Hoodt.
A bányásztelep fél tőle, mégpedig okkal.
Sheldon szikár magas hajlékony férfi volt, enyhén hullámos barnahajjal.
Simára berett válva mindig kifogástalan barnás ruhában.
Szóval a hidegvérű ember állt 2000 lélek sorsát és boldogságát tartja a kezében.
Amint várakozott és végignézett birodalmán, ezt a gazda szemével tette.
Megfigyelő helyéről áttekinthette az egészet, és elégedetten nézte.
A 3000 láb magasságba felnyúló Velvet Hegység lábánál Ivenu egészen megbújt a völgyben.
A magasban fekvő állomásról jól láthatta. az alacsonyabban fekvő kisvárost, mely fölött szinte uralkodott a szádánnál lévő állványzat szikárvázata, itt közel az állomás alatt.
A kiürített csillék zaja idáig hallatszott, és Selden önkénytelenül megfigyelte az időközöket.
Az időt tehát nem pocsékolják.
A száda mögött a városka egyetlen utcájának végén állt a székház. épp olyan rendes és jó karban tartott, mint maga a főfelügyelő.
Mellette emelkedett a karhatalmi parancsnokság épülete, és messze fen a velvethetység lankáján a gépház.
Szden alig, hogy kivehette piros tetejét.
A városka maga azonban nem törekedett semmi rendszerre.
A házak össze-vissza épültek, ahogy jónak gondolták, de abban az időben Szeldon még nem volt Iven.
A bányamester háza volt a legmutatósabb, és körülötte csoportosultak az alacsonyabb rangúak házai.
Szeldö mögött éppen szem közt a szádával alacsony dombok egész sorra nyúlt a szemhatárig hullámos vonalban.
A dombok közötti szakadékon át érkezett a kis völgybe a vonat, és ugyanott is ment tovább.
Szedda most elfordította tekintetét a városkáról, és a peron áldogálókat vizsgálta.
Ezek is az övéi voltak. és úgy olvasott bennük, mint nyitott könyvben.
De arcán most változás ment végbe.
Tekintete már nem volt meleg, és Ajkát kissé fölvonta.
Az emberek oldalvás pislogtak feléje, de egyikük sem szólította meg, és ő sem üdvözölt senkit.
Ivenhu sohasem fordult Senhez, csak ha feltőtlenül szükség volt rá.
Ilyenkor aztán szinte lihegőséggel adták elő mondókájukat, hogy mielőbb túleshessenek rajta.
A főfelügyelő megállapította magában a peronon lévő minden egyes személy kilétét, és mindegyikről azt is tudta, hogy most mi járatban van itt.
Itt van például Bill Warksman, aki hol az egyik, hol a másik lábára állt, és a türelmetlenség lázában égve állandóan a vonat felbukkanását várja.
Seld tudta izgatottságának az okát.
Suzi Wam operációra vitte fiúkat Sástonba, és ma este érkezik vele vissza.
Aztán Ves bizon, akinek eres arcáról leri a kicsapongás, és szintén idegesen várakozik.
Selden tudta, hogy mit jelent ez a mohó várakozás.
Majd beszél is vele erről pár szót.
Seldon így sorolta föl valamennyit, míg a vonat érkezésére vártak.
A főfelügyelő aztán megfigyelte a vonatból kiszállókat, meglátta a szíves üdvözléseket, meghallotta az összefüggés nélküli köszöntéseket, és összeállította magában a mondatfoszlányokat.
A vonat lassan kiűrült, csengő szólalt meg, hallatszott a kalausz figyelmeztető kiáltása, és a kocsik tovább gördültek.
A tömeg elszéletlett, csupán Seldon és még valaki, egy fiatal nő maradtak hátra.
Szeldom már akkor észrevette ezt a nőt, mikor leszállt a vonatról.
A férfi szemében hirtelen fény gyúlt fel.
Ajkát összeszorította, de mindez csak pillanatig tartott, mert arca újra közönyös lett.
Látta, hogy a nő várakozóan tekint körül, és mert senki sem jött fogadására, elborult az arca.
A nő még majdnem gyermek volt, de szeme körül a sötét karikák szájának keserű vonása és ifjúságában is megviselt arca keserű tapasztalatokat árultak el.
Nagyon egyszerű fekete ruhát viselt, és mélyen lehúzott kis kalapja elrejtette szemét, de nem seadan éles pillantása elől.
Valahogyan különbözött azoktól, akik a vonatról leszálltak.
Nem illett ide erre az egyszerű peronra.
Nagyon és finom jelenségnek látszott ebben a durva nyugat virgsíniai bányászkörnyezetben.
Selden mozdulatlanul figyelte a lány meghökkenését, de mikor elindult az állomásról, hirtelen útját.
A lány feltekintett, és kicsit elakadt lélegzettel mondta: "Jó estét, Mr.
Seldem!" Selden kérdéssel válaszolt: "Hát az öreg Angus nem jött ki maga elé?" A lány az üres perra mutatott.
Amint látja, az apámat nem is vártam, de az anyámat, ha tehát mégis visszajött Iven Hua.
A lány magába roskadt a lakja kiegyenesedett.
A szeme lángolt, az arca elkomorult.
Néhány pillanatig úgy látszott, hogy hevesen akar visszavágni, de a főfelügyelő hideg tekintetétől szinte összezsugorodott és rövid igennel felelt.
Szelden fülkészve nézegette, de szürke szemének tekintete korán sem volt jóságos. hanem inkább kutató, és nem látszott észrevenni a lány látható kimerültségét.
A nyugati égbolton már alacsonyan járó nap hirtelen fénysugárt vetett a sápadtarcra, és a férfi most azt a változást vizsgálta, amit az elmúlt három esztendő okozott.
A lány három évvel ezelőtt vidám kislányként távozott.
Aki pedig most visszajött, az sokat szenvedett nő volt.
Szeldön keze mélyen benyúlt a lány életébe, de azért, ahogy most maga előtt látta az eredményt, nem érzett szánakozást.
A lány türelmesen várta, hogy a férfi megszólaljon.
Szinte megbabonázva állt előtte, míg közben megjelent az állomásfőnök, és meggyújtotta a nagy petróleumlámpákat.
A vasutas kíváncsian nézett a főfelügyelőre és a lányra, de nem zavarta őket.
Ivenhu sohasem zavarta a szeldt.
Mikor a főfelügyelő megszólalt, a hangja egészen közönös volt.
Én már régebben számítottam arra, hogy megjön.
Mondta a lány összehúzta a szemét.
Tehát tudta, hogy mit évő leszek.
Minden bizonnyal, miután nem volt más választása.
A lány most leejtette bőröngyjét, mely súlyos volt karcsó alakjának. hangja élesen csengett.
Ön gondoskodott arról, hogy ez így legyen.
Seldon ismét felvonta az ajkát.
A lány vádlóhangon kezdett beszélni.
Mindjárt kezdettől fogva ezt tervezte.
Igen, tudtam, hogy így kell történnie. tudja, én ismerem az embereket, és ismertem a vőlegényét is.
Erre már akkor figyelmeztettem, mielőtt szüleivel szakított, és vőlegénye kedvéért a nagynényéhez ment lakni.
A lány csöndben nézett rá, majd mikor megszólalt, szinte kételkedve kérdezte.
Tehát igaz volt, amit Klement mondott.
Ismerve a vőlegényét, nem hinném, hogy az igazat mondott.
Maróan gúnyos modora miatt Ivenhu gyakran panaszkodott és Christin M.
Ier, aki azért hagyta el a szülői házat, hogy mindenkivel dacolva Krisztin Benet legyen belőle, szintén megrázkódott tőle.
De Sen nem törődve ezzel beszélt tovább.
Krisztin elég higgattan beszélt, de egyik keze ökölbe szorítva rejtőzött ruháirőiben.
Klam azt mondta, hogy maga fekete listára tette őt.
Azt is mondta, hogy maga lehetetlenné tette neki, hogy a központi bányákban dolgozzon.
Sen ismét bólintott és végtelen nyugalommal felelte.
Sőt, még ezzel sem elégedtem meg.
Benet nem dolgozhatik sem Alabamában, sem Tenessiben.
Én nem szeretem a félintézkedéseket.
Krisztin újból összehúzta a szemét.
Ha látta és Szeldon nem törődött vele.
A lány csak arra gondolt, amit a főfelügyelőtől hallott, és nem törődött a növekvő sötétséggel, melyet a lámpák sárga fénye csak megtört, de nem oszlatott el.
Az állomásfőnök kikandikált az ablakon, de óvakodott visszatérni a peronra.
Hideg volt a szél, mely a velvet hegy felől kerekedett, és Krisztin összehúzta magának a bátját, de nem készült elmenni. különös önuralomra valló hangon beszélt.
Maga már azon a napon tudta, hogy mi fog lenni, mikor én Klá miatt a nagynénémhez költöztem.
Szön hajlandó volt magyarázatot adni.
Minden színbányavállalat ismeri ezt a fajtát.
Amit én tettem, nem járt nagyobb nehézséggel.
Csak néhány szó kellett a főfelügyelőnek.
Tudjuk, hogyan védekezzünk, és ezért értesüléseinket kölcsönösen közöljük egymással.
Maga ezt úgy nevezi, hogy fekete lista, mi pedig úgy hívjuk, hogy védekezés.
Ezen nem is kívánok vitatkozni.
Maga arra kényszerítette, én semmire sem kényszerítettem.
Bizonyos helyzet elé állítottam a vőlegényét, mert tudtam, milyen hatást vált ez ki nála.
Tettei aztán megerősítettek föltevésemben.
Maga arra kényszerítette, hogy engem elhagyjon.
Seldon nagyon könnyedén válaszolt.
Ó, nem, csak előnyösebb helyzetet biztosítottam neki, ha elhagyja magát, mintha marad.
Nem kételkedtem, hogy melyiket választja.
Krisztin hangja remegett, de uralkodott magán, amiben nagy segítségére volt Szelden hűvös magatartása.
Megtagadta magától a dühős kitörés megkönnyebbülését, mert alkalma volt megtudni olyan dolgokat, melyek eddig érthetetlenek voltak.
Nem nagyon bízhatott személyen vonzó tulajdonságaiban mondta keserűen.
Ez a kérdés akarata ellenére tölt ki a lányból.
Nem volt szándékában ezt kérdezni.
Sérmét éppy közönös külső alá akarta rejteni, mint amilyen egykedvő a férfi volt.
De ha már kicsúszott a száján, tovább folytatta.
És Krisztin tehetetlenségében elhallgatott.
Zelden nem akarta észrevenni, hogy beszélgetésük komoly fordulatot vett.
Az állomás peronja nem alkalmas hely ennek a tárgyalására.
Ez azt jelenti, hogy nem akarja az okát megmondani, de klem már elmondta.
Szólt Seldöm, de nem érdeklődött tovább.
Szerinte maga azt akarta, hogy én visszajöjek Ivena.
Az Eldön szája széle megrándult.
Krisztin megborzongott attól a megvetéstől, mely a férfi hangjában volt.
Megviselt arca még sápadtabb lett.
Elhagyott, hogy visszajöhessek.
Hm, ezt magának kell elhatározni.
Krisztin egyszerre nagyon merész lett.
Fölindulása lerombolt minden önfegyelmet és keserű szavakban tört ki.
Szinte ziálva ömlöttek belőle a vádlószavak.
Mintha az okogás is lett volna a hangjában, de a szeme könytelen maradt.
Maga nem tehetlen lány, aki a kenyért és fedélért másoktól függ.
Maga maga mi jogon avatkozott az életemben?
Ez maradjon csöndben egy pillanatig, és hallgasson meg.
Szakított félbeszeldön komolyan.
A hisztérikus kiterőseknek semmi értelmük sincs.
Az bizonyos, hogy igen kellemetlen tapasztalatokba kényszerítettem bele, de ezzel kimentettem valamiből, ami tönkretette volna az életét.
Ez csak a maga javáért történt.
Hiába mosolyog ezen új gúnyosan, majd belátja, hogy igazam volt.
Krisztin hirtelen közbevágott.
Azt akarja elhitetni velem, hogy mindez az én érdekemben történt.
Szelden hangja élesen csattant, mikor válaszolt.
Azt akarom, hogy ne higgyen semmi.
Ha a bányában korhad pillérek alatt látok embereket dolgozni, akkor kivétetem a pilléreket, akár tetszik az embereknek, akár nem. és újjakkal pótolok.
Maga is már meggörbülő pillér alatt dolgozott, és előbb kellett onnan kimentenem, mint a tető beszakadt.
Ezért vetettem ki hát a támasztópöket.
Krisztin elfolytotta kitörődőhét, de a szeme vadul csillogott.
Elfogadta ezt a bányászhasonlatot, mert jól ismerte.
Igen, maga kivette a pilléreket.
Mondta keserűen, de nem pótolt ujjakkal.
Mondta Szeld nincs joga hozzá, hogy olyasmivel kénysze nincsen bele, amihez semmi köze maga nem.
Seldon félbe szakította, és a lánnyal most az a fő felügyelő állt szemközt, akitől Iven Hú, hogy rettegett.
Megengedtem magamnak, hogy ezt megtegyem.
És most mit akar ellene tenni?
Krisztin kínosan nyelt egyet, és beismerte tehetetlenségét.
Most még kénytelen vagyok úgy táncolni, ahogyan maga fütyül, de ez nem lesz így mindig.
Seldon megértette a fenyegetést, de máris túltette magát rajta.
Szüleimhez megyek, mert ez az egyetlen hely, ahová mehetek.
Krisztin megborzongott. akárhova szívesebben mennék, ha lehetne.
Úgy látszik, hogy megfeledkezett haragjáról, mert kíváncsi tekintettel fordult a férfi felé.
Mi tervezte ki az egészet, talán azt is tudja, hogy most mi következik.
Szeldön fejébe csapta sapkáját, mert eddig hajadó fővel beszélt.
Említett entitások
Témák
- hangoskönyv
- bányászat
Szervezetek, cégek
- Continental Szénbányák
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jack Bethea - Christine törvényt bont 1”
Miről szól ez az epizód: „Jack Bethea - Christine törvényt bont 1”?
A Jack Beta regénye alapján készült hangoskönyv első része a Continental Szénbányák főfelügyelőjének, Girard Seldennek az életét mutatja be az Ivanhoe bányásztelepen. Selden vasfegyelemmel irányítja a telep lakosságát és birodalmát, amelyet félelemmel vegyes tisztelettel… Az epizód a Gépész ( hangoskönyv ) című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 20..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Jack Bethea - Christine törvényt bont 1”?
Fő témái: hangoskönyv, bányászat.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jack Bethea - Christine törvényt bont 1”?
Megjelenés: 2025. 08. 20.. Hossz: 5 óra 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/gepesz-hangoskonyv/jack-bethea-christine-torvenyt-bont-1
Több epizód a Gépész ( hangoskönyv )-ből
- Lovas Lajos - Macskák
Lovas Lajos Macskák című szatirikus sci-fi novellája egy alternatív történelembe kalauzolja az olvasót, ahol a macskák az emberiség titkos urai. A történet szerint egy földönkívül…
- Maurice Level - A tolvajok városa 3 ( VÉGE )
- Maurice Level - A tolvajok városa 2
- Maurice Level - A tolvajok városa 1
Maurice Level: A tolvajok városa 1 című hangoskönyv egy északon fekvő, titokzatos városba kalauzol. A főhős pénzzavarát próbálja megoldani, ám egy tűzeset és iratai eltűnése után…
- Nick M. Leslie - Paragon 12. könyv 2. ( vége )
A Syntha bolygó és a Paragon 3b űrhajó életében véget ért egy korszak, új kihívások és kalandok várnak az állomáson dolgozókra. Az emberiség egy egész civilizáció számára készít m…
- Nick M. Leslie - Paragon 12. könyv 1
A Paragon 12. könyv 1. részében Dr. Elara Woss, a Sigma Emergency Solutions alapítója és vezetője mesél a Syntha bolygót és a Paragon 3b űrhajót érintő korszak végétől. Egy egész…
- Dean R. Koontz - Világvége 7 ( vége )
Odd Thomas, az ifjú halottlátó Magic Beachről menekülve Annamariával egy milliárdos birtokán talál menedéket. Különös hangok és látomások gyötrik, majd egy szellem kéri a segítség…
- Dean R. Koontz - Világvége 6
Odd Thomas, a halottlátó fiatalember, Magic Beachről menekülve Annamariával egy milliárdos birtokán keres menedéket. A látszólagos biztonság hamar szertefoszlik, amikor Odd különö…
- Dean R. Koontz - Világvége 5
Odd Thomas, a fiatal halottlátó, előző kalandjai után egy milliárdos birtokán keres menedéket útitársával, Annamariával. A helyzet azonban nem biztonságos: Oddot kísértetek és lát…
- Dean R. Koontz - Világvége 4
Odd Thomas, az ifjú halottlátó, és útitársa, Annamaria egy milliárdos birtokán találnak menedéket Magic Beach-ről való menekülésük után. Odd különös látomásoktól és hangoktól szen…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Angyalföld #36 — Petőfi Irodalmi Múzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum új hangoskönyv sorozatában Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű Angyalföld című regényét dolgozza fel, Ehrlich Gábor intermédia művész felolvasásában. A leír…