Greendex

A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután

· PT46M46S

Összefoglaló

A Greendex podcast adásában Kántás Zoltánnal a gyepterületek fontosságáról, különösen a városi méhlegelők jelentőségéről beszélgettek. Kiemelték, hogy a gyepek rendkívül fajgazdagok, többet vonultatnak fel, mint az esőerdők, és kulcsfontosságúak a klímaváltozás mérséklésében…

Röviden

Műsor
Greendex
Megjelenés
2026. 06. 29.
Hossz
47 perc
Témák
méhlegelő, gyepterület, klímaváltozás, biodiverzitás

Ebben az epizódban

Hazánk legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak a gyepterületek melyek fajgazdagsága, és a klímaváltozás mérséklése szempontjából kulcsfontosságú széntároló képessége kiemelkedő.

Sajnos mégis mostohán bánunk a gyepeinkkel, legyenek azok a természetben, vagy épp a kerítésünkön belül.

A gyepek fontosságáról, megvédésük lehetséges módozatairól és a városi gyepterületek – avagy méhlegelők – jelentőségéről Kántás Zoltánnal beszélgettünk.

Kis léptékben, 100 m² alatti területeket vizsgálva a növényfajok számában a gyepek világrekorderek : több fajt vonultatnak fel, mint az esőerdők.

Mégis, ha a természetvédelem szóba kerül, mindenkinek először az erdők ugranak be.

Ha valaki beruházást tervez, komoly ellenállásra számíthat, ha fákat kell kivágni az építkezés miatt.

A gyepek miatt viszont nem sokan állnak ki.

Talán ezért is hívják a feltöretlen területeken megvalósuló fejlesztéseket zöldmezős beruházásnak.

Pedig a gyepek jelentősége – nem is csupán diverzitásuk és szénmegkötő képességük okán – óriási.

A gyepek az ízeltlábúak paradicsoma, ők pedig a természet egyik legfontosabb építőkockáját jelentik: ha holnap eltűnne az összes ember a föld színéről, túl sok dolog nem változna meg; ha eltűnnének az ízeltlábúak, minden a feje tetejére állna.

Ezek az élőlények olyan fontos feladatokat látnak el, mint a beporzás, vagy épp a lebontás.

Vendégem egy pizzás példát hozott: ha eltűnnének a beporzók, akkor ugyan még tudnánk rendelni pizzát (a gabonák ugyanis önbeporzók), de a feltéttel már gondban lennénk.

Einstein szerint, ha eltűnnek a beporzók, az emberiség is kihal négy éven belül.

Persze, ahogy az az adásból is kiderül, a zseniális fizikus valószínűleg soha nem mondott ilyesmit, és talán a négy év is túlzás, de – bárkitől is származik a mondás – a valóságtól azért túlzottan mégsem áll messze.

Nem csak a méhek legelésznek A beporzók között fontos szerepet kapnak a méhek, de távolról sem ők az egyetlenek, akik részt vesznek ebben a munkában.

A városokban mégis méhlegelőnek hívjuk a gyepterületeket, ez azonban csak marketingfogás: a méhecskéket mindenki szereti, könnyű velük eladni valamit, ami nem feltétlenül vonzó a „rendezett” környezethez szokott ember számára.

Ahogy egy korábbi adásunkban is szót ejtettünk róla , a nyírt, műtrágyázott és rendszeresen szellőztetett pázsit iránti vonzalmunk – az angolkert-eszmény – Nagy-Britanniából kiindulva meghódította a világot.

A jelenlegi klímaviszonyok mellett azonban a tökéletes zöld gyepet csak mesterségesen lehet fenntartani, ráadásul az élővilág szempontjából is zsákutcát jelent.

Velük szemben a méhlegelőket évente csak 1–2 alkalommal kaszálják, azt is úgy időzítve, hogy az őshonos növények vegetációs ciklusához illeszkedjen – magyarul, hogy virágozhassanak és elszórhassák a magjukat.

Ezzel a módszerrel, néhány év alatt gyönyörű, őshonos gyepterület jön létre, ahol nem kell tartanunk olyan növényektől, mint például a sokaknak kellemetlenséget okozó parlagfű.

Az adásban szót ejtünk arról, hogy miként lehet úgy létrehozni természetes gyepeket, hogy azok városi környezetben is vonzóak, és a többség számára elfogadhatók legyenek.

A méhlegelő ugyanis nem arról szól, hogy hagyjuk, hogy a kertünk vagy a közparkok dzsumbujjá váljanak.

Sokkal inkább arról, hogy a közvetlenül nem használt területeken hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát.

Ugyanitt viszont az is elhangzik, hogy azokon a területeken, ahol szabadidős tevékenységet folytatunk, pihenünk, vagy épp a gyerekek játszanak, igenis indokolt a fűnyírás, és adott esetben a locsolás is.

Az adásban szó esik még: a vágatlan május mozgalomról, a gyepterületek hűtőhatásáról és vízmegtartó képességéről, jó példákat gyűjtő és alkalmazó civilekről, a természetes gyepek eltűnésének okairól és üteméről, a méhekről és más beporzókról, a növényvédelmi és állategészségügyi szerek negatív hatásairól , és arról is, hogy milyen lehet a természetes gyep egy hangya szemszögéből.

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután”

Miről szól ez az epizód: „A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután”?

A Greendex podcast adásában Kántás Zoltánnal a gyepterületek fontosságáról, különösen a városi méhlegelők jelentőségéről beszélgettek. Kiemelték, hogy a gyepek rendkívül fajgazdagok, többet vonultatnak fel, mint az esőerdők, és kulcsfontosságúak a klímaváltozás mérséklésében… Az epizód a Greendex című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután”?

Fő témái: méhlegelő, gyepterület, klímaváltozás, biodiverzitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután”?

Megjelenés: 2026. 06. 29.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/greendex/a-mehlegelo-nem-csak-a-mehekrol-szol-holnaputan-19416885

Több epizód a Greendex-ből