Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután
· PT48M47SÖsszefoglaló
A Greendex podcastsorozat Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé című adásában Bendó Zoltán, a TEX-DAN projektmenedzsere volt a vendég. A beszélgetés a körforgásos gazdaság és a fenntartható textilipar kihívásait járta körül, kitérve az iparág környezeti terhelésére és…
Röviden
- Műsor
- Greendex
- Megjelenés
- 2026. 07. 13.
- Hossz
- 49 perc
- Témák
- fenntartható ruhaipar, körforgásos gazdaság, textilipar
Ebben az epizódban
A Holnapután legújabb adásában vendégünk Bendó Zoltán, a TEX-DAN projektmenedzsere volt, akivel a körforgásos gazdaságról és a fenntartható textiliparról beszélgettünk.
Az adásban szó esett arról, hogy milyen kihívásokkal néz ma szembe a ruhaipar.
Környezeti oldalról vizsgálva ezt a kérdést nem is lehetne megkerülni, hiszen az egyik legszennyezőbb ágazatról van szó.
Sokatmondó adat, hogy egyetlen pamutpóló előállításához közel 3000 liter vízre van szükség.
A kérdés társadalmi oldala legalább ennyire kihívásos.
A textilipar a 20. század második felében gyakorlatilag teljesen kiszorult a fejlett országokból, Magyarországon is nagyítóval kell keresnünk olyan vállalkozásokat, melyek ezen a területen dolgoznak.
Ennek oka elsősorban az, hogy a jellemzően – de nem kizárólag – távol-keleti országokban nagyon olcsó a termelés: a környezet- és munkavédelmi szabályok – ha egyáltalán vannak – sokkal lazábbak, a munkabérek pedig rendkívül alacsonyak.
Ennek ellenére a ruhaboltok jelentős részében nagyon olcsóak a ruhák, ahol pedig drágábbak, ott jellemzően csak a márkanév miatt kell többet fizetni.
Persze ezt az olcsóságot is megfizeti valaki: főként a kizsákmányolt természet és a munkások.
Az eldobhatóság kultúráját kellene meghaladni Az olcsó és gyakran silány minőségű ruhák, és úgy általában a fast fashion üzleti modell arra épül, hogy egy-egy ruhadarabot csak nagyon rövid ideig viseljünk.
A terméklánc abszolút lineáris, a viselt, vagy akár még az eladás előtt hulladékká váló textilek jellemzően sosem kerülnek újrahasznosításra.
A körforgásos modell célja ezzel szemben az, hogy a ruhák, az anyagok és az erőforrások a lehető leghosszabb ideig használatban maradjanak újrahasznosítás vagy újragondolt használat révén.
Ez nem csupán környezetvédelmi, hanem egyre inkább pénzügyi kérdés is lehet, ha megtaláljuk a módját, hogyan forgassuk vissza őket a rendszerbe.
A változás lehetséges útjai Az Európai Unió felismerte, hogy változásra van szükség a textiliparban is.
Ezt egyfelől különböző szabályozásokkal kényszeríti ki, másrészt pedig olyan programokat támogat, mint amilyen a TEX-DAN is.
A június végén lezárult TEX-DAN célja az volt, hogy a Duna-régióban (több mint 11 országban) működő kis- és középvállalkozások transznacionális együttműködés révén a textilipari és divatipari értékláncokban a körforgást elősegítő technológiákat alkalmazzanak.
A program négy fő cél köré szerveződött: a körforgásos megoldások alkalmazása a textil- és divatipari értékláncokban; a körforgást elősegítő helyi, regionális és nemzeti politikák korszerűsítése; a transznacionális együttműködés és a tudáscsere fellendítése, valamint a különböző fenntartható transznacionális együttműködési formák létrehozása.
Az adásban ezeken túl szó esett még: Az ultra fast fashion térhódításáról: a gyors divat mellett egyre inkább jelen vannak az úgynevezett ultra fast fashion kategóriát képviselő üzleti modellek, ahol a vásárlók sokszor csupán egyetlen alkalommal hordanak egy ruhadarabot, majd azonnal megválnak tőle.
A kiterjesztett gyártói felelősségről (EPR): az Európai Unió szabályozásának köszönhetően a gyártóknak már a hulladékká vált ruhák kezelésének költségeiből is részt kell vállalniuk.
A fogyasztói döntések erejéről: bár a vásárlók sokszor elsősorban az árak alapján döntenek, fontos felismerni, hogy a „nem vásárlás” is egy létező, radikális és nagyon hatékony fenntarthatósági válasz.
A körforgásos jó gyakorlatokról: a műsorban konkrét iparági példák is elhangzottak a textilhulladék technológiai eszközökkel történő minimalizálására, valamint a használt ruhák kreatív újrahasznosítására (például rongyszőnyegek készítésére).
A vállalkozásoknak nyújtott gyakorlati segítségről: a TEX-DAN projekt keretében több mint hatvan mikro-, kis- és középvállalkozás kapott konkrét támogatást mentorálások és workshopok formájában, hogy üzleti modelljüket a körforgásos gazdaság irányába mozdíthassák el.
Említett entitások
Témák
- fenntartható ruhaipar
- körforgásos gazdaság
- textilipar
Személyek
- Bendó Zoltán
Szervezetek, cégek
- TEX-DAN
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután”
Miről szól ez az epizód: „Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután”?
A Greendex podcastsorozat Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé című adásában Bendó Zoltán, a TEX-DAN projektmenedzsere volt a vendég. A beszélgetés a körforgásos gazdaság és a fenntartható textilipar kihívásait járta körül, kitérve az iparág környezeti terhelésére és… Az epizód a Greendex című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 13..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután”?
Fő témái: fenntartható ruhaipar, körforgásos gazdaság, textilipar.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután”?
Megjelenés: 2026. 07. 13.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/greendex/utkereses-a-fenntarthatobb-ruhaipar-fele-holnaputan-473a61ab
Több epizód a Greendex-ből
- A jövő rajtunk múlik, és ez jó hír | Holnapután
Dr. Rab Árpád jövőkutatóval arról beszélgetnek, hogyan alakítja a technológia, különösen a mesterséges intelligencia a jövőnket, és mit tehetünk egy élhető jövőért. Kiemelik a tec…
- Meddig éri meg? – A tét már a jövőnk | Holnapután
A Greendex podcast vendége Lakatos Boglárka, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója, aki a klímaváltozás lassú folyamatáról és az emberiség eddigi tétlenségéről beszél. Kiemeli, ho…
- Merre lehet a Velencei-tó jövője? | Holnapután
A műsor a Velencei-tó múltját, jelenét és jövőjét járja körül a 2023-as extrém alacsony vízszint kapcsán. Vendégként Dr. Boromisza Zsombor tájépítész, egyetemi docens elmondja, ho…
- „Mindegy már, hogy milyen víz, csak víz legyen” | Holnapután
A Homokhátság elsivatagosodása miatt a térség gazdálkodása és élővilága súlyos válságba került. Nagyapáti Oszkár, a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők vezetője elmondja, hogyan változ…
- A vegetációtüzek legfőbb oka az ember | Holnapután
A Corvinus Egyetem kutatói, Manczinger Melinda és munkatársai egy gépi tanulási algoritmus segítségével fejlesztettek ki egy tűzkockázatbecslő modellt a Kárpátok térségére. A mode…
- Nincs élet víz nélkül? – Ljasuk Dimitry új filmjéről | Holnapután
Novák Zsombor Ljasuk Dimitryvel, a készülő "Élet víz nélkül" című dokumentumfilm rendezőjével beszélget. A film a klímaváltozás és vízhiány hatásait mutatja be Európán és a Kárpát…
- Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután
A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel a magyar táj vízhiányáról és a lehetséges megoldásokról beszél a Greendex podcastban. Kiemeli a Homokhátság súlyos…
- A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután
A Greendex podcast adásában Kántás Zoltánnal a gyepterületek fontosságáról, különösen a városi méhlegelők jelentőségéről beszélgettek. Kiemelték, hogy a gyepek rendkívül fajgazdag…
- 100 éve kutatjuk a Balatont – most jön a legnagyobb kihívás | Holnapután
A Greendex podcast Holnapután című adásában dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója volt a vendég. A beszélgetés során szó esett a Balato…
- A tökéletes pázsit valójában ökológiai sivatag | Holnapután
A környezettudatos kerttervezésről szóló epizódban Bereczki Anna kerttervező, a BBlooms alapítója osztja meg gondolatait a hagyományos, ám ökológiailag sivatagosnak tekinthető ker…