HnL428 - Slack my b*tch up

Összefoglaló

Az adásban Antena, Nindzsa és Szabi beszélgetnek az iráni dróntámadásokról, amelyek Amazon adatközpontokat is érintettek. Kitérnek arra, hogy az ilyen globális infrastruktúrát ért támadások milyen hatással lehetnek a világ többi részére, és miért válhatnak célponttá az…

Röviden

Műsor

Hack és Lángos

Megjelenés

2026. 04. 16.

Hossz

58 perc

Témák

iráni dróntámadások, adatközpontok, globális infrastruktúra

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Hekes Lángos H 428-as adása.

Antena vagyok ittem a stúdióban Nindzsa.

És nagyon régóta nem látott Szabink.

De ez fake news, mert én látok. >> Így van.

És biztos azért nem voltál velünk, mert Szabin voltál. >> Nem, azért vagyok veletek, mert most vagyok Szabin egyébként. >> Tehát said, mint tudjátok, különböző telexes és egyéb hírekből, hogy háborús vészhelyzet van, most már a sokadik, ezért egy háborús hírt hoztam nektek.

De nem innen a közvetlen közelünkről, hanem egy kicsit távolabbról, ami a közelkelet érinti, hogy ott is iráni hát műveletek vagy célpontok vannak, és ott történt egy olyan, hogy egy AVS adatközpontot, vagy hát ilyen szerverparkot a véletlen találatért, és és hát az irániak egy dróntámadással kicsit megszüntették. az AVS-nek a szolgáltatásait, ami igazából nem azért hírd nekünk, merthogy merthogy háborús helyzet van, hanem azért hír nekünk, hogy ez mit is vonzhat maga után.

És ez egy ilyen beszélgető vagy beszélgetés indítónak szántam, hogy mi történik akkor, hogyha mondjuk tőlünk távolabbi helyeken valamit megtámadnak, vagy valami megsérül, az ránk milyen hatással lehet.

Ugye azért voltak ilyen kiesések, ami főleg a globalizált szolgáltatásainkat érintették.

Most itt én mit tudom az AVS vagy éppen volt a Cloudfednek bizonyos nem ilyen jellegű támadásai, hanem ott kiesései, ami hát igazából magával rántott vagy ránthatott más szolgáltatást.

Illetve a másik, ami amit így fel akarnék dobni nektek, hogy hogy miért lehet ez célpont?

Tehát mondjuk pont egy AVS-nek az adatközpontja, ez miért lehet ugye célpont? a cikk alapján alapvetően nyilván ott adatok vannak, meg az AI-t etetik onnan, és hát az AI mit csinál?

Sok esetben ugye hát most már talán harcászati műveleteket is tud támogatni, vagy legalábbis adatgyűjtést, de de mi az, amit ti még láttok esetleg ilyen támadási célpontként egy adatközpontba? >> Amerikai.

Tehát így kábé ennyi a történet.

Tehát ugye most Irán az mindenre lő, aminek bármi köze van Amerikához kábé.

És például ahol én dolgozom, az egy amcsi cég.

Milyen jó, hogy security vagyok most ott, meg blue teames, mert [nevetés] hogy mert hogy így jött a ugye a az email az elején, hogy na akkor most ilyen emelt szintű készenlét és figyeljünk oda mindenre is, merthogy az Iránhoz köthető vagy Irán barát hackerek most minden amerikai céget ütnek, vágnak, ahol tudnak és volt is egy-két olyan amcsi cég, akit sikeresen ledózeroltak. >> Még ez azért jó, mert a legtöbb security szolgáltatás az az amerikai, tehát amerikai cégtől jön.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez [torokköszörülés] van mögötte, hogy ez ezért, mert hogy h Amazon amcsi, de jó, akkor üssük, vágjuk, ahol érjük meg.

Hát nagyon sok tehát olyan infrastruktúra, amit nagyon sokan használnak, tehát nagy hatása van akkor, hogyha az ott kiesik.

És most Irának nyilván az egy pluszpont úgymond, hogyha minél nagyobb kárt tud okozni, vagy minél nagyobb láthatóságot tud szerezni.

Igen, ugye, mint a cikkir, hogy a jelentés alapján három adott központot sikerült eltalálni.

A itt volt áramszolgáltatás kiesés, tűz és tűzoltó rendszerek aktiválótak, amitől ugye vízkád lett a szerverekbe.

Tehát azért ez nem csak azt jelenti, hogy ott hirtelen lekapcsolódik az internet, meg nem érhetőek el adatközpont vagy adatbázisok, hanem az is, hogy ennek a visszaállítása ugye nyilván a mostani memóriárakkal néző azért az az jelenthet valamit.

Nem tudom, hogy ez az AVS szempontjából ez mennyire nagy kiesés, de igen, tehát hogy ők azt azt hozták ki ilyen célpontként, hogy egyrészt futnak AI modellek az adatközpontok szerverein, tehát hogy ez lehet egy ilyen pont.

Kritikus vállalati rendszerekkel tárolnak, illetve katonai vagy kormányzati adatfeldolgozásban is részt vehetnek.

Na most ő részt vesznek-e vagy sem, azt nyilván nem tudhatjuk. illetve én abból indulnék ki, hogy ha ezek ott is működnek, de nem hiszem, hogy a közelkeleti adatközpontokba, tehát hogyha egy amerikai hadseregnek a a stratégiai irányítása azt tudjuk, hogy nem Amazon fut, hanem hanem mindegy is. meg hát nyilván ez ez más, tehát hogy saját adatközpontjaikba vagy hát konténereikbe, de hát ez egy gazdasági meg geopolitikai célpont lehet, főleg olyan szempontból, hogy megmutathatják azt, hogy de képesek erre.

És ez ellen sok mindent nem nagyon tud tenni Amerika, mert hát viszonylag nagy ez a ez a felület, ami ami támadható.

Tehát azért az AV-s adatközpontja így nem kicsik általában.

Úgyhogy a vannak itt érdekességek. globális leállás nem történt, ami egy jó hír, tehát hogy nem nem gyűrződött át ide a forgalom teljes mértékben, vagy hát az USÁBA.

S3 szervereket vagy szolgáltatást érintett Dinamo DB-t és EC2-t a cikk szerint.

Úgyhogy ez történt a a az irániaknál, ami nekem eddig nem volt annyira a ilyen célpont.

Tehát az azt tudom, hogy hogy mindenféle ilyen közmű dolgot azt támadtak eddig is, tehát energiaellátást, akár vízműveket satöbbi.

Valahogy nekem az adott központok fizikai támadása az nem nem volt így a a térképen, hogy ott ott nem tudom, bombáznak, vagy merletet követnek el, vagy bármilyen terrorcselekményt adott központ ellen, de nem emlékszem, hogy ez a >> való kézenfekvő pedig egyébként >> hát nagyon egyszerű.

De talán ez még ez még az oroszukrán konfliktusban se volt, hogy hogy ott nem tudom, hogy van-e AVS vagy Amazon a dataközpont Ukrajnában, adatközpont, de nem tudom, tehát hogy hogy igazából, hogyha nagyon nagyon széttámadnák vagy nagyon támadás érni, azt is el tudom képzelni, hogy ennek lenne globális kihatása.

Tehát hogyha mondjuk a főleg a a bakrajini és környéki hogy is mondjam üzleti befolyásnak hirtelen több számítási kapacitás kell, akkor lehet, hogy átirányítódnak kevésbé fontos minorítású régiókból a számítási kapacitások, tehát hirtelen akkor itt jelenik meg az adat.

Nem vagyok benne biztos, hogy hogy a hogy az ottani adatbiztonság és adatvédelem az az megtiltja.

Azt tudom, hogy Európából jó esettel nem lehet kitolni hirtelen a adatot más kontinensre, tehát más adatközpontba, de szerintem ez visszafele működhet. >> Jó, de Európán belül is van azért néhány adatközpont. [torokköszörülés] Tehát itt ezekbe az a szév, hogyha jól van felépítve a az a rendszer, ami használ egy AVS-t, mondjuk akkor az tud vándorolni így a világba, hogyha kiesés van valahol.

De pont nem nem pont ez a lényeg, ha ha jól tudom, hogy Európából a világba nem vándorolhat nem tudomát EU belül Igen. >> Berlinből, Írországb vagy meg Amszterdamba, tehát EUN belül tudsz vándorolni. >> Pontosan.

Tehát e ez amit mondok, hogy belül vándorolhat.

Viszont ha jól tudom, akkor azért a világ többi részén nincs ilyen restrikció.

Tehát, hogy a ha a Bakheiniból hirtelen jöhet át az európaiban, mert hogy nekik kell most számítási kapacitás, és akkor hirtelen az a nem tudom, Unit az fontosabb, mert többet fizet, mint a az EU-s.

Tehát így így gondoltam, hogy a behatást >> egyébként, hogyha belegondolsz lövöldöznek mindenféle rakétákat, most kilősz egy rakétát, megvan rá az esély, hogy eltalál egy felhőt. >> Igen. [horkantás] [nevetés] Meg így eleve belelövöd a felhőbe, teszel leadatot, egy malvert mondjuk, és akkor az már meg is fertőzheted a felhőt.

Na de a tréfát félretéve egyébként szerintem az is, az is közrejátszik itt jó eséllyel, hogy az adott régiónak általában úgy van, hogy az adott régióban lévő eszközök azok odaektálnak a helyi adattcenterbe, és hogyha kellően jól meg támadják, és mondjuk tudnak csinálni egy hát mégis egy nevezzük nevén egy dinyalop service- mondjuk mondjuk éppen lelövik a adatcentert, nincs nincs áram, vagy megsérülnek a szerverek maguk fizikailag, vagy egyszerűen nem tud még működni, a kapcsolat kiesik vagy akármi, akkor a azért a a helyi szerviceek, mikroszerviceek azok leállnak, és hogyha leállnak, akkor nagy mértékben a civil lakosságot érintő dolgok szoktak ezek lenni, de nincs, tehát a azt sem tudom elképzelni, vagy azt sem azt sem azt is el tudom képzelni, na csak összehozom ezt a mondatot, hogy hogy a katonaságnak is vannak meg a kormányzatnak is vannak ott, mit tudom én, bakettjei, vagy hogy hívják ezeket, az a az Amazon cuccokat, tárhelyeket meg megint NC2 Computingjai, csak azok mondjuk Hardenelben vannak úgy, hogy mondjuk ne lehessen adatot kiszedni belőle, meg az autentikáció nagyobb, meg amúgy nem public IP-n vannak meg ilyenek, hanem ott a belső IP-n, VPN-nen satöbbi.

Tehát ha megáll, akkor meg van állva, tehát akkor nem fog működni a mit tudom én, a az adott eszköz a katona kezében.

Tehát azért az szerintem azért valahol valahol lehet reális, de de hogyha csak a nem csak a katona kezében áll meg, hanem mondjuk a a gerilla kezében áll meg, a gerilla hadviselést végző hát itt izébe civil kezében áll meg az eszköz, ami nem egy military grade eszköz, hanem mondjuk csak egy androidos telefon, rajta egy app, amivel koordinálnak, és közben ilyet használ, akkor már már ezt a ezt a vonalat ezt például ott ki tudták iktatni.

Szóval én azért ebben Ja, ebben látok rációt én is. >> Igen.

Amit amit a cikk kihoz ebből, hogy tanulság, hogy át kell gondolni a a felhő régió stratégiát.

Tehát hogyha van rá lehetőség, akkor ne egy felhőben, vagy ne egy régióba tároljuk az adatainkat.

Legyen DLP, vagy DLP, disaster recovery plan, tehát hogy mindenképpen tudjuk, hogy hogy és hova kell nyúlni, hogyha valami összedől. illetve, hogy a geopolitikai kockázat az az nem csak technológia kérdése, nem csak technológia van veszélyben, vagy technológiai támadástól lehetünk veszélyben, hanem itt itt bizony a a politikai vagy a geopolitikai dolgoktól is, mint ahogy eddig azt gondoltuk, hogy a a különböző harctérri dolgok az az a fizikai harctéren zajlik, és ez egy ideje már nem így van, hanem a kibertérben is történnek.

Hát most fortítva is van, hogy akibát te viszont fenyegeti a fizikai tér meg a fizikai sérülések.

Úgyhogy ez egy ez egy ilyen érdekes aspektus nekem legalábbis annak tűnt, amikor olvastam a hírt.

Viszont érjünk kicsit tovább Security témában.

A Nindzsa neked van egy cikked vagy egy híred, a MSSQL Exploitation Like Pro.

Igen, rég volt már, hogy hogy ilyen pentestelős dolgokról beszélgetek, és most ezt a témát egyébként már tök régóta bedobtam a a izébe, a vödörbe, hogy majd egyszer előhúzom belőle, és mindig voltak fontosabb témák meg minden, úgyhogy most gondoltam, itt az ideje, hogy túll legyünk rajta.

Arról lesz most szó egy kicsit, hogy hogy hogy mit lehet mit lehet kezdeni egy MS SQL, tehát egy Microsoft SQL adottbázis szerverrel, hol lehet ezeket megtalálni, miért veszélyesek és a pentester az mit tud ebből kihozni.

És ez azért jó dolog, mert hogyha valakinek van befolyása a az adott vállalatnak a a biztonsági politikájára, meg a szabályrendszerére, meg a az összes IBS-re és társaira, akkor mondjuk ezzel kapcsolatban is ugye megnézheti azt, hogy amúgy náluk a az MSSQL mennyire van védve, mit lehet vele ebből kihozni, és egyáltalán hogy néz ki ez náluk.

Bevezetésként annyit, hogy azért egy ilyen nagyvállalati környezetekben fordulnak jellemzően elő ezek a Microsoft SQL szerverek.

Ugye az SQL szerver az egy adatbázis szerver jellemzően a a webalkalmazásoknak, illetve különböző infrastruktúraelemeknek az adatbázis hátterét biztosítja.

Ö ahogy a nevében is benne van az SQL, ugye az a structured query language-nek a rövidítése.

Ez egy ez egy struktúrált adatb hierarchikus vagy relációs adatbázis szerver.

Tehát SQL nyelven lehet vele beszélgetni, lekérdezni és különböző műveleteket végezni rajta.

És akkor ehhez kapcsolódnak a különböző alkalmazások, és és akkor tudnak a az ott lévő adatbázisokon mindenféle lekérdezéseket csinálni, műveleteket végezni, változásokat csinálni benne, tárolni adatokat, visszavenni onnan adatokat satöbbi.

És gyakorlatilag így egy ilyen háttér háttéret biztosítanak a az alkalmazásoknak.

Nem nagyon tudok elképzelni olyan olyan alkalmaz web alkalmazást, vagy vagy egyszer komolyabb alkalmazást így így a nagyvárati környezetben, aminek nincs adatbázis háttere.

Tehát azért ha megnézel egy egy ticketing toolt, mondjuk vagy egy remedyt, annak van egy egy service now, annak is ott van, de de akár egy egy Burb Enterprise scannernek is adatbázis backendje van.

Tehát gyakorlatilag min azért, mert mert ez ez a ez a ez a relációs adatbázis struktúra dolog, ez egy marha jó rugalmas cucc.

Tudod tudod az adatokat bekapolni, vissza visszatenni, átmigrálni másik szerverre, redundanciát lehet vele csinálni.

Szóval ez lehet külön szerveren az adatbázis, meg a a frontend, vagy hát maga az alkalmazás még meg megy máshol.

Tehát ezek csak az alkalmazás lehet distributed is, tehát hogy így maga az alkalmazás vándorol, minden alkalmazás minden minden gépre fel van telepítve, és mindegyik ugyanaz adatbázishoz kapcsolódik.

A SAP-nek is van adatbáz, mindennek van majdnem adatbázisa.

Ez ez ez különböző, tehát attól függ, hogy milyen alkalmazásról beszélünk, különböző adatbázis backendeket támogat. egyik az ilyen az a Microsoft SQL szerver, de mondom azt azt jellemzően Microsoft Windows környezetben találjuk meg, mivel hát Linuxra elég nehéz fölrakni szerintem ott a azokon inkább ilyen Postgrab meg MySQL meg társai szoktak lenni, meg Oracle database meg hasonlók.

És akkor itt jön az, hogy hogy ez egyébként egy egy univerzális cucc.

Ott van ott van szinte minden nagy vállalati Microsoft infrastruktúrában, és hát integrálva van.

A Active Directoryval ugyanis a Windows authentikációt is támogatja, és persze van SQL autentikációja is, tehát hogy hogy lokál usereket is lehet benne definiálni, de támogatja a az ilyen flowless autentikációs módokat, mint az NTLM autentikációt.

És akkor és akkor itt már kezdi érdekessé válni a dolog, mert hogy hogy tud ember hozzáférni egy egy ilyen adatbázishhoz?

Hát úgy tud, hogy mondjuk csinál egy NOPSkent, és akkor látja, hogy van egy adbázis port, egy egy Microsoft SQL port.

Aztem, hogy a menny han hányas portom van most nem is tudom fejből t 1549 vagy valami hasonló.

A lényeg az, hogy TCP-n ott listenel ez az adatbázis szerver és és ott valahogy lehet hozzákapcsolódni.

Említett entitások

Témák

• iráni dróntámadások
• adatközpontok
• globális infrastruktúra

Szervezetek, cégek

• Amazon

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „HnL428 - Slack my b*tch up”

Több epizód a Hack és Lángos-ből

• HnL431 - Béla blokkolná 2026-05-07

  A Hack és Lángos 431. adásában Antana és Béla beszélgetnek. A srácok egy rövid szünetet tartanak, miközben mindenki szerez magának innivalót. Béla a rajzolásról mesél, majd a Wind…

• Logbook 431. 2026-05-06

  A "Hack és Lángos" podcast vendégei az adás rögzítésének UX buktatóiról, a spontaneitás fontosságáról és a hétköznapi rutinfeladatokról beszélgetnek. Kitérnek a tibeti homokképek…

• HnL430 - A szekuriti pénzbe kerül 2026-04-30

  Béla és Nindzsa Antenával beszélgetnek a Hack és Lángos 430. adásában. Két fő téma merül fel: a közelgő adóbevallási időszak kapcsán a NAV-os adathalász (scam) próbálkozások, vala…

• Logbook 430. 2026-04-29

  A Hack és Lángos podcast házigazdái, akik magukat Nindzsának és Heknek nevezik, egy rövid "logbook" epizódot készítettek. Fő témájuk egy okos konnektor (smart plug) bemutatása, am…

• HnL429 - Persona non secura 2026-04-23

  A Hacker és Lángos 429-es adásában a srácok a LinkedIn adatgyűjtési gyakorlatáról beszélgetnek. Kiderül, hogy a LinkedIn és a Microsoft közös adatgyűjtőként működik, és a LinkedIn…

• Logbook 429. 2026-04-22

  A műsorban a vendégek a bambusz és a merino gyapjú közötti különbségeket vitatják meg, különös tekintettel az etikai és tartóssági szempontokra. Az állatvédelem és a vegán életmód…

• Logbook 428. 2026-04-15

  A Hack és Lángos podcast 428. adásában a technológiai és életmódbeli élményeket osztják meg a hallgatókkal. Az egyik műsorvezető arról mesél, hogyan énekelgetett véletlenül a mikr…

• HnL427 - Gundalf és a nagy AHa élmény 2026-04-09

  A Hack és Lángos podcast vendégei Antenna, Szenga és Nindzsa, virtuálisan pedig Béla is csatlakozik hozzájuk. A beszélgetés fő témája egy aktuális kibervédelmi jellegű ügy, amely…

• Logbook 427. 2026-04-08

  A "Hack és Lángos" podcast vendégei ezúttal az ultrafeldolgozott élelmiszerek világába kalauzolnak. Megvitatják az "Ultrafeldolgozott emberek" című könyvet, amely az élelmiszerek…

• HnL426 - FranciaKÉMes 2026-04-02

  A Hack és Lángos 425. adásában Antena, Béla és Nindzsa a rádióamatőr klub látogatásáról mesélnek. Béla (Nindzsa) az élményeit osztja meg a Szentendrén található, Altiszti Akadémiá…