Híd nyugatra Podcast

Százharmincnegyedik - Három Test Átállítás - Epizód

· PT45M18S

Összefoglaló

A Híd nyugatra Podcast 134. epizódjában az óraátállítás történetét járják körül. Megemlékeznek Benjamin Franklin és George Hudson ötleteiről, valamint a modern óraátállítás német és osztrák-magyar bevezetéséről az I. világháború idején, energiatakarékossági céllal. Emellett szó…

Röviden

Műsor
Híd nyugatra Podcast
Megjelenés
2024. 03. 25.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Gyuri Bosch
Témák
óraátállítás, energiatakarékosság, történelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

üdv mindenkinek ez itt a hídnyugatra podcast 134 epizódja a mai felvételen itt van velünk a hibátlan ízléssel rendelkező technogurunk istván sziasztok és a világhálók szövője én laca ma 2024 március 25e van 143 évvel ezelőtt ezen a napon született bartók béla és ma van a gyümölcsoltó boldogasszony ünnepnapja az évből még 281 nap van hátra ma beszélgetünk az óraátállítás történetéről ajánlunk pár újonnan megjelent triplás játékot és ajánlunk nektek egy új skifi sorozatot kezdjük [Zene] el első kérdésem hozzád az hogy te mit szólsz az óraátállításhoz ami jövő hét vasárnap fog hát jó lenne elkerülni mert már nagyon tele van a izém vele tehát akkor te ellene vagy abszolú az óra átállítgatásn sőt én annak annak vagyok a híve hogy hogy a nyári időszámítást kellene megtartani sőt azassiszem plusz órát kellene megtartani az mit jelent a na akkor jó kezdjük először tudod-e hogy mi volt a default vagyis a default vagy a az alapóraidő tehát az alapidő h nem tudom szerintem a nyári nem nem a téli volt illetve hát az volt a normál idő idő nagyon sokáig és a dst-nek vagyis a daylight saving time nak a bevezetése volt az az amikor a nyári időszámítást bevezetik amikor is tavasszal előreállítják az órát tehátó igen veszítünk egy órát tehát korábban kell kelni nyáron ez ez volt a tehát nagyon sokáig ez nem is volt terítékem úgyhogy ekkor tehát ez a ennek a történetét ismertetném veled illetve nagyon nagyon jó az a cikk amit amit bedobtam a leírásba annak csak néhány kivonatát illetve imitamot k bűvített változatával szolgálnék neked vagy nektek és ezt foglalnám össze tehát hogy az első híres ember aki erről megnyilatkozott az benjamin franklin volt 1784-ben amikor párizsi nagykövet volt és egy levelet írt a journal of parisnak vagy a arról a felfedezéséről miszerint azt mondta hogy nagyon sokat lehetne spórolni a gyertyán hogyha a párizsiak a nappal együtt kelnének fel és nem az éjszakában nyúlóan lennének fent hanem hanem tényleg a nappal nappal lennének fent és akkor éjszaka aludnának és ezért azt is mondta hogy jó lenne a napkeltekor elsütni egy hajóágyút hogy hogy ugye fel a párizsiak felébredjenek időben de egyébként sokan azt mondják hogy ez erről inkább csak az volt a baja hogy a franciák lustaságát elégelte meg és és a a hedonista életmód ellen kampányol volt ezzel tehát ő azt szerette volna hogyha ha mindenki reggel felkel és teszi a dolgát és este nem világítanak és a ez a gyertya gyertyán való spórolás ez csak egy ilyen kifogás volt ugye a modern kori óraátállítás ötletét 1895-ben egy új-zélandi rovarszakértő george vernon hudson vetett fel ez ez ő szerinte októberben két órrát előre márciusban két órát visszább kellene állítani az időt ezt az ötletet elvetették ugye 1905-ben william vet azt találta ki hogy április minden vasárnapján 20-20 percet tolnának rajta és aztán szeptember 4 vasárnapján meg 20-20 percet vissza tehát azt gondolt bele milyen lenne nem elég egyszer átállítani hanem inkább minden minden izékor 20-20 percet visszaállítani belegondolsz van ennek is rációja tehát könnyebben tudsz hozzászokni a korábban keléshez de igen melyiket szereted jobban sokszor kis sokk vagy egyszer nagy de akkor is ez is hogyha belegondolsz akkor ez máris rögtön 80 perc tehát nem is egy óra hanem több aztán végül is az úttörők a német császárság és az osztrák-magyar monarchia volt akik is 1916 április 30-án vezették be egyszerre ebbe a két bíodalomban és ugye ennek a célja az volt hogy a a világítógáznak illetve a villanyáram előállításához szükséges tüzelőanyagokkal való takarékosabb gazdálkodás volt és amiről ugye vé nem tudott tudta meggyőzni a brit lakosságot azt azt a németeknek az első világháborúban sikerült átverni németországban ugye nyilván a háború az az energiai ésséghez vezetett és ugye azért hogy spóroljanak ezért bevezették az óraátállítás rendszerét és nagy-britannia ezt egy kés egy hónappal később követ amikor 1918-ban amerikai egyesült államok belépett a háborúba szintén bevezették a nyári időszámítást az akkori elnök wilson is a meg akart tartani a háború után is ezt a rendszert de mivel ott a földművesek ezt nem szerették és ugye ezt a többnyire ők döntöttek abban az időben ezekről a kongresszus határon kívül helyezte ezt próbálta wilson az elnöki vétó jogával meg akadályozni de hát az a törvényhozás ezt ezt is leszavazta ami amire szintén alig volt aligalig volt példa hogy hogy ők annyira utálták hogy még a a véót is hatályon kívül helyezték aztán a következő nem meglepő módon a másik második világháború alatt próbálták beállítani ugye a dst-t az usa 1942 februárjában és 1945 szeptembere között ezt állította előre egy órával ezt wartime-enak nevezték akkor tehát háborús időnek britannia dupla nyári időszámítást használt tehát két órával előreállította az órát télen egy órával és akkor ekkor jöttek rá hogy tulajdonképpen ezek már ezek spórolnak nekik európában 1966 és 81 között kezdték alkalmazni eekkor még elég hektikusan hol itt hol ott ahol egy órával hol két órával a dátum se volt összehangolva aztán 1980-ra az európai gazdasági közösség ugye az eu-nak az elődje összes tagállama bevezette ekkor irányelvet is fogalmazott meg hogy mikor kezdődjön meg mikor fejeződjön be tehát akkor ez már harmonizálva volt és ugyanebben az időszakban a varsói szerződés államaai is egymástól eltérő időpontokban de szintén bevezették ugye az államokban egyesült államokban 60-as években próbálták újra alkalmazni a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályait 2007-ben megváltoztak az őszi időszakot egy hónappal meghosszabbították jelenleg a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart márciusban e 2kor 3 órára októberben e 3kor k órára kell átállítani az us-ában ez máshogy van az oroszország és szovjetunió fennállása ideében 81-ben vezett te be a nyáriidőszámítást de 11-ben megszüntette és az új moszkvai időt utc plus 4-ben alkalmazták de ezt 2014-ben visszaállították az állandó télihez utc plus hra és ott ott nem is lesz nem is lett óraátállítás ugye jelenleg több mint 70 ország csinálja minden évben márciusban októberben márciusban magyarországon 1980 ó óta rendszeresen állítjuk az órákat 1996 óta ezt kormányrendelet írja elő na most viszont van egy eu-s rendelet ami ami szerint 2023-ban lesz utoljára óra átállítás de de ugye 2024-ben vagyunk és még mindig van tehát még mindig nem tudjuk hogy lesz-e vége ennek az egésznek úgyhogy ez van illetve van egy pár ilyen érdekes érdekes dolog tehát hogy hogy ausztráliában például összevissza tehát államonként eltérően alkalmazzák tehát még ez országon belül vagy is hát a kontinens vagy akármi szerint például hát kontinens sziget hát hát sziget kontinens ország nem tudom hogy ausztrálok ott kéne atomot robbantani ahogy fort ferlin mondta h robbantot a kis párat egyébként igen hogy ott úgy van hogy hogy például a több államban van viszont queensben északi területen és nyugat ausztráliában például nincsen óraátállítás tehát ez jó hogy mégy és akkor hirtelen van óra átállítás aztán megint nincs ez van ez elég fura ugye kanadában használják a nyári idő számítást ezt nagyrészt nagyrészt általános néhány kivétel van például s sasuan ú ezt már megint ki kéne mondani valahogy rendesen de ezt a kanada bondáé tud ják saskuant jól kimondani egy egyedi módszert alkalmazott tehát az van hogy mivel ők általában földműveléssel alkalmaznak ők a téli időszámítást nem használják tehát amikor a nyári időszámításra átál kanada akkor lesz ott náluk jó idő tehát jó óra egyébként meg visszaváltanak igen egyébként erről a saskuanról jut eszembe hogy a múltkor láttam egy ilyen videót a youtube-on nem nem igazán kapcsolódik az óraállításhoz hanem egy egy anyuka próbálta tanítani a a gyerekének hogy hogy kell kimondani dolgokat és és így mondta hogy apple kiondta a kislány hogy apple mit tudom én ki mondta hogy mit tudom table kiondta hogy table mondta neki hogy saskuan és azt mondta a kislány hogy nem ki tudom mondani hogy saskachuan de nem akarom mi a fene ez v na szóval egyébként ez a nagyon szép nevű tartomány ez kanada egyik egyik tartománya úgyhogy na mindegy és az a lényeg körülbelül ennyit akartam az óraátállítás történetel még egy linket az óraátáltásról ugye hát 24-ben lett volna az utolsó vagyis 23-ban lett volna a legutóbbi tervek szerint az átállítás vs a átállítás eltörlése az európai unió szerint hát ugye ez tudjuk hogy nem történt meg és a a pénzcentrum megkérdezte a lakosságot csináltak egy ilyen felmérést hogy ki mennyire szeretné és hát az emberek 88%-a már nagyon szeretné eltörölni és kicsivel több mint a az átállítóknak a fele szeretné a nyári időszámítást megtartani tá a rövidebbet tehát az hogy korábban kelljen kelni igen igen igen fura hát nem tudom én is szeretném a nyárit de én meg nem hát mit ugy örülök neki hogy időben kzért még egy kicsit tovább aludhatok ne kelljen már hajnalok hajn hát figyelj végülis ez csak egy egy egy csak egy ilyen felmérés ez a biztos nem az alapján fog dönteni az európai unió de hát ha nem engem vesznek figyelemen mert én vagyok a legfontosabb majd linkeljük ezt a cikket is van benne ilyen dolog hogy az egészségre gyakorolt hatása milyen az úra átállításnak kis rövid története azért itt is felmerül hogy mi volt az első az vagyis az eredeti ugye sokan nem tudták hogy a ahogy én sem hogy a a téli volt úgyhogy vannak vannak ilyen érdekes tát nyilván ez a ez a ez az ó óraátállítás téma ilyen ilyen nagyon sokadlagos dolog a az európai unióban is mindig közben jön van ugye a covid a háború mit tudom én szóval ez ezért tulódik ez folyamatosan de hát ezzel nem nagyon tudunk mit csinálni ez ez már csak így van az európai unióban de de mi van de mi van írországban a az iskolák területén arról mesélj egy kicsit na hát az van hogy ugye a következő téma amit amit én a következő alkalomra hozok nektek az a húsvét ünnep főleg írországra vetítve tehát a következő héten ezt hoznám nektek és hát ezzel kapcsolatos az hogy ugye a gyermekem már nem jár iskolába merthogy náluk már szünet van tehát most péntektől ami azt jelenti hogy hogy 2243 hó22-étől két hét szünete lesz az iskolában tehát legközelebb máj március április április 8-án megy iskolába ami egy elég szép szép kis hosszú szünetckezé szegény mert beseszíteni fog egy órát merthogy 31-én meg átállítjuk az órákat úgyhogy figyeljetek srácok má és jövő héten úgy kezdünk aha hú húsvét vasárnap bizony na mindegy és a tehát a következő ünnep ami ami jön az a húsvét és és ugye mivel nálunk jelen pillanatban mondjuk úgy húséti szünet van ezért gondoltuk hogy vagy gondoltam hogy hogy egy kicsit beszélhetnénk az angol angol az írországban az iskolai rendszerről ugye írországban az iskolai rendszer az körülbelül öt éves korban kezdődik a akkor van a presschool utána van egy ami nekünk nagyjából a az óvodának vagy az óvoda utolsó évének utolsó évének felel meg és aztán van a aassiszem négy év ez a primary school aztán jön a secondary school amikor ami ugy ami tulajdonképpen hat hat éves hat éves igen alaphelyzetben ezt annyit annyi a probléma vele hogy az első három év tehát az el kett illetve a harmadik év az a felkészülés a junior certificatre tehát úgy is hívják mint mint junior periodüm hogy az úgy néz ki hogy elsőmsodikban tanulnak sok mindent átvesznek megtanulják az alapokat a harmadikban ismételnek akkor vannak ezek az úgynevezett mok examok vagyis próbavizsgák abból van kettő vagy három most nekünk három lesz és ugye a ahogy visszamennek az iskolába már megy is a harmadik mook exam tehát így ez a két hét ez tulajdonképpen nem is szünet hanem felkészüllési időszak aztán jön egy nagy összefoglaló időszak és június elejétől kezdődnek a vi vizsgák tehát június 15-ére lezáródnak a a junior certificateenek a a vizsgái ez egy ilyen olyan mintha kísérettségi lenne ennek régen volt funkciója tehát aki mit tudom én boltba ment szatócsnak tehát ilyen ilyen szakmunkásnak vagy még annak se egy mégis adott egy valamilyen iskolai végzettséget de mostanában a a döntő többsége az iskolásoknak elvégzi a ertöt vagyis a senenior certificateet ahogy referálhatunk rá így is körülbelül ez azt jelenti hogy a a magyar érettséginek megfelelő ilyen vizsgát fognak tenni erre két év felkészülés van tehát az ötödik illetve a hatodik évet tartják arra hogy felkészüljenek erre a szemfüles hallgatók erre felkaphatják a fejüket hogy harmadikban végeznek és van ötödik hatodik év amikor felkészülnek a vizsgára akkor mi van a negyedikkel hát a negyedik az egy úgynevezett transition year ami egy ilyen átvezető évet jelent hogy átvezessék a tanulóknak a habitusát a képességeit az egyéb tulajdonságait felkészítsék hogy hogy folyamatosan tehát hogy hogy smoothul tehát hogy ilyen ilyen h hogy mondod a smoothot magyarul hát hát ilen lazán hát nem lazán hanem hanem hanem folyamatosan vag gördülékenyen igen gör dülékenyen átvezessék ebbe a ebbe a az új tanulási rendszerbe amit amit ők fognak amit amivel fel kell készülniük az életre ezért képzeld el hogy a transition year kellős közepén ugye mindent tanulnak amit eddig nem tehát van kötelező tárgy van az angol van a a matematika van a history meg van a aiszem a földrajz meg a nyelv amit mindenkinek tanulni kell tehát ez az öt tárgy ez folyamatosan lesz ugyanúgy mint eddig viszont a home economics a business a a kémia a biológia a ilyen természettudományok a metalwork a woodwork meg meg az art music ilyenek minden egyéb ilyen mondjuk úgy tölteléktárgy az az csak úgy lesz hogy fél évig kötelező mindenkinek tehát az azt jelenti hogy fél egyik fél évig egy egy fél évig az egyik felét tanulják másik fél évig a másik felét nincs belőle vizsga nincs belőle ilyen ajánlott jegyek meg ajánlott nem jegyek hanem ajánlott eredményeket kapnak belőlük tehát ez azt jelenti hogy hogy mondjuk úgy hogy ha artból nem jól teljesít valaki tehát ha valakinek bot keze van az azt meg meg ajánlják neki hogy akkor ne csinálja vagy hogyha kiderül hogy hogy baromi jó énekes akkor azt mondják neki hogy hogy válasszon olyan pályát ahol ahol ezt tudja használni és a többi tehát hogyha ezek ugye ezek a a lehetőségek illetve…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Százharmincnegyedik - Három Test Átállítás - Epizód”

Miről szól ez az epizód: „Százharmincnegyedik - Három Test Átállítás - Epizód”?

A Híd nyugatra Podcast 134. epizódjában az óraátállítás történetét járják körül. Megemlékeznek Benjamin Franklin és George Hudson ötleteiről, valamint a modern óraátállítás német és osztrák-magyar bevezetéséről az I. világháború idején, energiatakarékossági céllal. Emellett szó… Az epizód a Híd nyugatra Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Százharmincnegyedik - Három Test Átállítás - Epizód”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gyuri Bosch.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Százharmincnegyedik - Három Test Átállítás - Epizód”?

Fő témái: óraátállítás, energiatakarékosság, történelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Százharmincnegyedik - Három Test Átállítás - Epizód”?

Megjelenés: 2024. 03. 25.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hid-nyugatra-podcast/szazharmincnegyedik-harom-test-atallitas-epizod

Több epizód a Híd nyugatra Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból