Az emberi tudás hiedelmeken alapul - Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról - 2. rész

Összefoglaló

A Homo erectusz agytérfogata megnövekedett, kialakult a zsákmányrablás és a barátságos közösségek. A húsfogyasztás előnybe juttatta az egyedeket, mivel gyorsabban nőttek és erősebbek lettek. A sikeres zsákmányrablás, a szoros együttműködés és a táplálék hatékony elosztása…

Röviden

Műsor

Hold After Hours

Megjelenés

2026. 07. 09.

Hossz

1 óra 7 perc

Szereplők, említett nevek

Szabó Balázs, Csányi Vilmos, Szabó László

Témák

antropológia, evolúció, gazdaság, társadalomtudomány

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Megdupplázódott az agytérfogata a Homo erektusznak, és kialakult a zsákmányrablás.

Az a módja, hogy egy tömegbe egy barátságos egymáshoz kötődő közösséget alkotó lény lett belőle.

És akkor >> de nehéz volt egyébként megtanulni nem utálni egymást.

Hát ez szelekció, tudod, a azokat ugye ö a a természetbe lehet találni dögöt, ami ritka, mert rögtön jön valaki és megeszi.

Tehát a gyümölcseevésről áttérni, ez egy hosszú folyamat, hosszú, hát evolúciós rövid néhány száz, akik elkezdenek egyre több húst enni, de még gyümölcsöt is esznek.

Azok előnybe jutnak, akik húshoz jutnak, majd gyorsabban nőnek és erősebbek.

És aki rájön arra, hogy már olyan közel van egymáshoz, hogy zsákmányrablása képes, aki nem elég fürge és nem kötődik eléggé a többihez, és nem egyszerre mennek, annak nem sikerül.

Ö és azok marad, >> hogy annak nem adnak.

Ö [nevetés] >> annak nem ad nem, mert hogy nem együttműködő. >> Hát ez nem így megy.

Azok keveset >> keveset zsákmányolnak és feltehtőek nem is osztják el rendesen.

És ezek ezek a csoportok kihalnak.

Azok maradnak meg, amik relatíve >> ezt jól teljesítik.

És akkor e ez egyen, bocsánat, egyenes úcak a revolúcióba arra hogy egy összetartó csoport legyenek.

Egyébként a ma is él a világon a leg szociálisabb lény, ami nem az ember, [torokköszörülés] hanem a afrikai vadkutyák. afrikai vadkutyák csoportban élnek, együtt vadásznak.

A vadászati sikerük az 80-90% szemben az összes többadozó 20-30%-ával a elmennek egy Ralfahim vagy nőstény vezetésével elmegy a csoport viszik a a fiatalabb tehát már nagy, de még fiatal kölyköket is és néha bivajukat is megtámadnak.

Tehát nagyon nagy testű állatokat támadnak meg, mert rendkívül hatékonyan tudják ezeket megölni, és utána először engedik, hogy a fiatalok egyenek.

Utána amikor azok jól aktak, akkor a felnőttek telezabálják magukat. szó szerint tehát többet esznek, mint amire szükségük lenne élettanilag és akkor hazakoccognak.

Nincs agresszív a evés közben, tehát mindenki eszik, de semmi még minimális agresszió sincsen.

És akkor hazamennek és otthon várnak a laktáló nőstények a kisebb kölykök, az öregek és a betegek.

És akkor megindul egy táplálékelosztás, ami úgy történik, hogy két kutya szembe áll, és akinek több van, az egy kicsit az a másiknak.

Lehet, hogy az, aki most kapott a következő szembeállással valaki mással, ő ad annak, mert annak még kevesebb van.

És ez körbemegy egy fél óráig, és fél óra alatt a nyomortartalmak teljesen kiegyenlítődnek.

Tehát már akkor nem tudnak egymásnak adni, mert mindenkinek egy formá és ugye ez hát a hangják osztanak még így el táplálékot.

Ez a tökéletes táplálékelosztás.

Ha keveset hoztak mindenki éhes.

Ha eleget hoztak mindenki jól, akkor ott otthon semmiféle agresszió nincs.

Tehát rendkívül sok ilyen kapcsolati érintés van közöttük, de agresszió gyakorlatilag nincsen.

Ö az csak az alfák szaporodnak.

A egyéb nőstények, ha sok gyerek, sok kölyök születik, akkor áterhesek lesznek, és ők is szopatnak.

Ühüm. >> Ami egy megint egy fantasztikus dolog.

És egymás a csoportok egymást nem támadják meg, ha találkoznak más csoporttal. elkerülik ez a a tökéletes szociális kötődés és együttlét ennél ennél magasabb rendű már nem lehet, mert mert nincs min javítani.

Na most a Homoerektusz az ehhez nagyon közel volt.

Ugye a tábláékot el kell osztani, a hímek mentek zsákmánytrabolni, mert a terhes anyák nyilván erre nem legalkalmasabbak.

Tehát és két millió évig éltek. olyan 300-500 példányba, tehát változóan, de az össz létszám az ilyen alacsony volt.

És a lényeg az, hogy ugye tökéletesen megoldó a táplálék elosztás, mert másképp egy ilyen kis csoport, ugye egy 10-20 felnőtt és néhány gyerek másképp nem marad fenn.

Szabályozták a létszámot, ezt lehet tudni és nagyon jól elvoltak.

Aztán Afrikába leágazott egy olyan ága, amelyik kezdett nyelvet használni.

Ugye ez érthető volt, mert ahhoz, hogy zsákmány rablásra össze tömörítsd, és legyen egy alfa, egy vezető, és a többiek engedelmeskedjenek neki.

Ez egyébként a vackutyáknál úgy van, hogy lehet videókat látni, ahol az alfák középen is indenek valakinek, hogy menjen. >> Az a politika, >> nem politika.

E ez a a, hogy is mondjam, a k térkijelölés és szabályozás az, hogy tökéletesen hajtsák végre azt, amit az Alfa elképzelt.

És nincsen benne, hogy is mondjam, ez egy tökéletes rendszer.

Na most a Homo Electusznak nem voltak fegyverei, nem volt angyara, nem voltak erősai, és a karja sem volt elég erős a lándzsához.

A Homo Sápien ugye kés 2 millió év múlva 2 millió év múlva amikor leágazott akkor egy 100-200 év múlva már nyilat használt lándzsát a a karjai megerősödtek beszélt képzelődött azon már a mi történetünk a lényege ennek az hogy kt millió év alatt bizonyos tulajdonságból rendkívül erősen genetikailag rögzülnek.

Tehát az, hogy párkapcsolat, barátság, közösség, ez ezen a nyelvi szint alatt tökéletesen fixálódott.

Amikor elkezdtek beszélni a homo homo sapiens, szapiensek, akkor ugye az történt, hogy a a beszéddel annak két funkciója. nyelvnek két funkciója volt.

Egyrészt a a viselkedésszabályozás, tehát az, hogy könnyebb megbeszélni, hogy hova megyünk és miért, és ehhez kell 50 szó, nem kell egy nyelv.

A j másik az a ez a viselkedendi szabályozás meg az, hogy na ez függ ez meg ö >> koordináció és a valóság leírása >> de minimálisan ugye arra gondolj most egy nyelvnek 1 millió szó van a ragozó alakkal együtt ez nyilván nem lett rögtön, hanem volt egy periódus, amikor a szavak csak annyian voltak, amennyire éppen szükség volt. [zihálás] És akkor a a nagy ez igazából nem hozott nagy fordulatot.

A nagy fordulatot azt hozzést is el lehet mondani.

Ugye minden állat képzelődik, mert anélkül nem tud megérni.

Tehát egy egér ül az egérjukba. és hal valami külső zajt, akkor el kell képzelje, hogy az egy macska, és akkor nem megyek ki, vagy csak a szél zörög, és nyugodtan kimehetek.

Tehát minden gerinces állatnak a képzelődése az egy alaptulajdonsága a gondolkodás mellett.

De ugye nem tudja megosztani, tehát hiába van ott még öt másik egér, nem tudja elmondani, hogy ő azt képzeli, ugye a macska is lehet, hogy neki van igaza, és hogyha >> [nyögés] >> rá tudná őket beszélni, akkor várnának, ha nem tudja rábeszélni, akkor meg megeszi őket a macska.

Tehát az elképzelés az rendkívül fontos.

Na most az embernél ugye ez a korai periódusban megjelent és amikor a kis csoportok elkezdtek nőni párhuzamosan a nyelv kiterbe ijeszésével és az elképzelések elmesélésével.

Tehát az, hogy egy történetet mesélek, ugye abban a az ugye valóságos lehet, hogy megtörtént, de a mesélés során ugye kiegészíti az ember [horkantás] hogy hatékonyabb legyen.

Tehát már itt az elképzelés egy kicsit játszik.

Amikor a mondák ered keletkeznek, ott is az elképzelés korlátozza van azzal, hogy egy olyan eredetet vázolj fel, ami arra sarkal, hogy a csoport az tetre kész és buzgó legyen, mert olyan ősökkel rendelkezik.

Tehát itt is a elképzelés, itt már ugye lötyög a valóság és a elképzelt dolog, de van egy korlát, hogy van funkciója a mondának az, hogy összetartsa a csoportot.

Ugye ezek nagyon sikeres ö társadalmak vagy szociális egységek voltak.

És akkor a megjelenik az, hogy nagyobb lesz a létszám, mint amennyit a biológiai tulajdonságok alapján lehet kontrollálni.

Tehát ugye a együtt élsz 20 emberrel, ha szavadnán, akkor éjjel nappal együtt vagytok, és meg tudjátok szerezni a táplálékot.

Az azt jelenti, hogy a szagát, a tapintását, a beszédét, a szokásait, mindent átveszel és tudsz, és mindenkiről tudsz mindent.

És ez ez egy nagy összetartóerő.

Tehát egy Lee nevű amerikai antropológus két évig élt a Bushmanó között és nagyon szépen leírta, hogy azok még egy ilyen társadalom, ahol fantasztikus dolgokat a legtöbb dolog amit csinálnak, ugye miért ilyen napi elfoglaltság felosztást, hogy mond munka, jellelemszerzés, beszélgetés, alvás satöbbi, és a legnagyobb időt a beszélgetést teszi ki.

De hát ez a beszélgetés ugye ez ez szociális kötődés, tehát mindenről beszélnek.

Ott megy egy felhő, milyen szép.

Ott mozog a bokor, hátha van most valami.

Tehát a artó erő az, hogy mindenki mindenkiről tud. a vezető az haz valamit tenni kell, és mondani, hogy ki mit csináljon, akkor abszolút pontosan tudja, hogy kire mit lehet rábízni, mert hiszen együtt élnek, 30-40 éve volt ideje mindenkit megismerni.

Na most [nevetés] a következő fázisban elkezdtek olyan nagy csoportokat több 100 több 1000 több 10000 több szez olyan csoportokat elképzelni amelyekben ezek a biológiai kapcsolatok hiányoznak mert túl sokan vannak 5000 embert nem tud személyesen ismerni de az az ide az az elképzett és, hogy ők a mi testvéreink és mi egy, azt ki lehet dolgozni és el lehet fogadni, és lekopik róla az összes biológia tulajdonképpen.

És ez egy kulturális absztrakció, hogy ezekkel együtt vagyunk.

Ezzel egy időben, amikor ez megjelenik, akkor tűik fel a elosztásnak a problémája.

Ugye a kis csoportokban, ahogy a vadkutyáknál mindenki kapsz a megszerzett javakból, tehát az elosztás, szociális elosztás az tökéletes, amikor az absztrakt társadalmak megjelennek.

Tehát amikor csak egy elképzelés alapján gondolom, hogy a azok is tudok tartoznak, akkor egyben megjelenik egy belső megosztás is.

Az, hogy most csinálunk valamit, és miután én találtam ki, nekem abból több jár.

Ezt el kell képzelni és meg lehet valósítani és megindul a társadalmakba az elosztás egyenlőtlensége.

Ezzel ez körülbelül 5000 évvel ezelőtt találnak először háború okozta sérült csontok kat >> [nevetés] >> eltemetve.

Tehát úgy gondolják, hogy a ezek az első kiscsoportok azok békések voltak.

Ezt lehet onnan tudni, hogy lányokat cseréltek több 1000 kmes távolságban, mert azt a genetikai homogenitás az nagyon ártott volna.

Nekik valahogyan rájöttek, hogy ezt ki kell kerülni, és a lágyok mindig máshonnan jöttek.

De abszolút békések voltak és létszámszabályozók.

Amikor megugrott a létszám, az egy kulturális elképzelés alapján 5000 éve kitalálták, hogy a nem csak úgy lehet megszerezni, hogy megcsináljuk, hanem úgy, hogy elvesszük másoktól.

És ha ezt egy jó vezető, jó rábeszélő képességgel elmondja egy csoportnak, hogy ezek tulajdonképpen nem a mi törzsünk, nem a mi embereink, hanem ezek idegenek, most odamegyünk és elvesszük a csónakjukat meg a holmijukat, mert az milyen remek mulatság. >> Meg a zsákmányrab rablóknak ez azért nem volt egy ilyen, hogy mondjam, nagyon meglepő dolog, nem? >> Igen, igen, de ez egy kultúra.

Tehát ugye itt a amíg nem volt nyelv, add ez szóba se jött, mert össze kellett tartani, és mindenki a saját csoportját ismerte, és ahhoz genetikailag, biológiailag bzódott a társaihoz, amikor egy absztrakció része vagy, tehát magyar vagy és az összes magyarra te társad.

Az összes magyar fele hülye, a másik felenek meg egyéb bajai vannak.

Úgyhogy ugye ezt mikor észleled a mindennapi életben, hogy mostan kivel találkozol, és közben hát tudod, hogy ez a te nemzeted ugye az is egy relatívan új találmány, hogy van nemzet, mert igen a kisközösség kis nagyobb kisközdösségek uralták egy országot, és nem számított, hogy az egyik német, a másik magyar, a harmadik francia.

Mindenkinek megvolt a maga területe, nem voltak nagyon szaporák. és elvisel, tehát tudták, hogy a szomszédfalubba németek laknak, és jó viszonyban lehettek vele.

Ög az, amikor ezt ellenségnek tekintjük és és harcolunk ellene, az kultúra.

Az egy rábeszélés arra, hogy mi is különbek vagyunk, jobbak ezek nagy az orruk és szörnyedéznek késik mindig áskálódnak ellenünk, és legjobb őket kiirtani.

Na a [sóhajtás] lényeg az, hogy ugye a mezőgazdaságun keresztül jutottunk el a modern társadalomba.

Mezőgazdaság az több 1000er év alatt alakult ki, mert kercekből főleg a nők tevékenysége során jelent meg.

És az az volt vele a probléma, és ma is ennek az átkait nyögjük, hogy a halászvadász csoportok kicsik voltak, elegendő területük volt és létszámot szabályoztak azért, mert a csoport ha túlságosan, gyorsan, nagyra nőtt, akkor >> de ezt egy ők szabályozták, vagy a külső kör >> ők szabályozták Erre nagy irodalma van, hogy egyrészt szabályozták a szoptatással, tehát négy-öt évig szoptattak, és azalatt nem termékenyültek meg, és néha agyon csapták a lánycsecsemet.

Tehát legkülönbözőbb voltak növény, gyógynövények, minden volt, szabályozták, de ez a szabályozás ugye nem volt tökéletes.

Időnként mégis nagyok lettek, akkor ketté váltak és elmentek és az két fele, de nem nem harcoltak egymás ellen.

Ez csak a akkor jelenik meg, amikor a a elképzelések társadalmasítása megjelenik, tehát te mindent elképzelhetsz, és ezzel semmi baj nincs.

Amikor egy kis csoportot rábeszélsz arra, hogy ezt az elképezelést valósítsuk meg, >> a víziókat, ugye? [nevetés] Igen, akkor van probléma, mert nem mindig lehet tudni, hogy az az elképzelés az annak milyen következményei vannak, hogyan befolyásolja a szociális életet, tehát mit tudom én, elképzelték, hogy a hintó helyett autó legyen ebbe.

Az autó volt a lényeg, tehát az, hogy automatikusan megy, nem lóviszi, hanem magától.

Azt nem képzelte hozzá, hogy úthálózat kell, benzinkúthálózat kell, olajlepárló kell, olajkút kell és az olajat szállító teherautó meg hajó is kell.

Ugye ez utána jött, következett az autóból.

Van egy híres történet, ugye akár igaz, akár nem jó pofa, hogy a Ford, amikor a Tmodellt felfuttatta és több szez kocsi már elment, akkor megbízott két egyetemi tanszéket, hogy becsüljék meg, hogy 20 év múlva hány autó lesz az országban.

És az egyik 60 milliót mondott, a másik 70-et.

És akkor a Ford nem akarta kifizetni nekik a kialakkott összeget, hogy ekkora valóságot még nem hallott.

Hát hol lesz annyi sok főr? >> [nevetés] >> Igen.

Na ugye tehát [torokköszörülés] amikor keletkezik egy találmány, akkor az, hogy milyen mellékhatásai vannak, hogy mit mik ezt az ember nem tudja [torokköszörülés] jól kezelni még most se.

Ö amikor aajm János a komputer belépett, akkor arról volt csak szó, hogy bizonyos tudományos számításokat…

Említett entitások

Témák

• antropológia
• evolúció
• gazdaság
• társadalomtudomány

Személyek

• Szabó Balázs
• Csányi Vilmos
• Szabó László

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az emberi tudás hiedelmeken alapul - Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról - 2. rész”

Több epizód a Hold After Hours-ből

• A lánygyerektől nőnek a női fizetések 2026-10-02

  A Hold After Hours legújabb adásában a pénzügyi piacok aktuális mozgásai és a hétköznapi gazdasági kérdések kerülnek terítékre. A beszélgetés során szó esik a hozamok emelkedésérő…

• Senki ne vegye hitelből az alapjainkat! 2026-09-29

  A Hold After Hours legújabb adásában a befektetési alapok, az AI-technológia és a piaci trendek kerülnek terítékre. A beszélgetés során Hadnagy Milán elemzi a mesterséges intellig…

• A benzinársapkánál minden jobb 2026-09-17

  A Hold After Hours podcast e heti adásában a benzinárplafon, az AI-val kapcsolatos pánik, a Tinder, az euró bevezetése, a PISA-eredmények, valamint a lengyelországi befektetési le…

• HOLD After Hours x Forbes DEAL 2036 élő podcastfelvétel 2026-09-14

  A Hold After Hours és a Forbes DEAL 2036 közös élő podcastfelvételén Szabó Balázs, Balásy Zsolt, Pistyur Veronika és Pogátsa Zoltán arról beszélgetnek, milyen Magyarország lehet 2…

• Nem a méret a lényeg! (feat. Zsiday) 2026-09-03

  A Hold After Hours podcast vendége Zsiday István. A beszélgetés az elmúlt 110 nap befektetési trendjeit vizsgálja, kitérve a svájci frank árfolyamának alakulására, az új székház-i…

• Mad Max Hegyalján 2026-08-10

  A Hold Után podcast e heti adásában a műsorvezetők a nem önellátás örömeitől a forint helyzetéig, majd a GTFO-ból FOMO-vá válás jelenségéig merülnek el. Kitérnek az alapokkal kapc…

• Koreában is mivan! 2026-07-20

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a házigazdák a SpaceX shortolási lehetőségét vitatják meg, és összehasonlítják a put opciókat. Kiemelik, hogy a tőzsdei elemzők…

• Borzalom, hogy mindent lehet kapni! – Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról – 1. rész 2026-06-29

  Ez a podcast epizód Csányi Vilmos biológussal folytatott beszélgetés első része, amely a gazdaságról és a tőzsdéről szól. A vendég 91 éves, és az interjút az otthonában rögzítetté…

• A jó forintom SpaceX-szel elmulatom 2026-06-22

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a műsorvezető (Balázs nélkül) a való világról és a SpaceX-ről beszélgetnek. A beszélgetés érinti a Hormuzi-szorosban kötendő bé…

• Miért nincs nő? (feat. Szabó Dávid) 2026-05-28

  Az adás a közelmúlt magyarországi gazdasági eufóriájának lecsengéséről szól, a vendégek a közelmúltbeli optimizmus és a visszatérés a mindennapi kihívásokhoz témakörét vitatják me…