Megfejtjük a magyar gazdaságot (feat. Hamecz István)

Összefoglaló

Hamecz Istvánnal, a magyar gazdaság szakértőjével beszélget Hamecz István. Az MNB-ben, OTP Alapkezelőnél és a Richter pénzügyi vezetőjeként szerzett tapasztalatairól mesél. Kiemeli a monetáris politikát, a cégátalakítást és a transzparens jelentést. Elmondja, miért fontos, hogy…

Röviden

Műsor

Hold After Hours

Megjelenés

2026. 04. 28.

Hossz

1 óra 21 perc

Szereplők, említett nevek

Hamecz István, Szabó Balázs

Témák

magyar gazdaság, monetáris politika, cégátalakítás

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Na hát üdvözlünk mindenkit. >> Jó reggelt.

Köszöntjük a nézőket. >> Hamec István a vendégünk.

A mai nap a magyar gazdaságról fogunk beszélgetni.

Párszót mondok Hamec Istvánról, Hamiról.

Kezdetnek ő is a közgazdasági egyetemre járt, még akkor Marx Károlyra.

Ő is Rajkos volt, mint ahogyan én is.

És aztán hát négy munkahelyed volt nagyon leegyszerűsítve.

Az egyik az, hogy te egy ilyen hardcore szakmai valaki voltál az MMB-ben.

Tehát a foglalkoztál nyilván a magyar gazdaság mindenféle rejtelemel nyilván monetáris politika oldaláról elsősorban egészen úgy 15 évig, 2006-ig ott dolgoztál, >> 13 évig, igen, >> 13 évig ott dolgoztál, utána igazoltál az OTP-hez, voltál az OTP alapkezelőnek a vezetője, tehát akkor versenytársak is voltunk, bár akkor én még nem dolgoztam itt egy darabig.

Utána pedig az OTP-n belül te voltál a az ukrán és az orosz banknak a a vezetője, és ha jól tudom, akkor éltél is ki ebben. >> Hát igen. >> Egy egy darabot.

És utána pedig most itt ugrálunk az időben gyorsan.

Utána a Rikterhez igazoltál, tehát voltál így tizenpár évet az OTP-ben is, és akkor utána a Rikthez igazoltál, ahol pedig pénzügyi vezető, CFO voltál összesedő tévig.

Mi ugye ott találkoztunk sokat a neveddel, vagy egy ideig én voltam a Richter elemzője, és akkor nagyon támogattuk azokat az erőfeszítéseket, amit tettél, hogy a üzletág szétválasszuk, transzparensebb jelentés, tehát hogy >> felmjen a részvőy árfolyam.

Hát és ezzel együtt természetesen azért küzdöttél, hogy felmenjen a résző nyárfolyam és akkor aztán öt évig ott dolgoztál és most valamikor a talán tavaly fejeztetben >> Igen.

Tehát annyit kell tudni, hogy mikor én az OTP-ből elmentem, akkor én úgy mint itt a Szabó Laci meg a zsidai, én nyugdíjba mentem 10 évvel ezelőtt és az volt a terv, hogy soha nem fogok még egyszer dolgozni.

És akkor megkérdezték, de hogyha mégis dolgoznék, mikor dolgoznék?

És akkor azt mondtam, hogy két szempont van, akkor megyek el dolgozni, hogyha fan, meg ha büszke lehetek rá.

És azért nagyon kevés olyan hely van, ami fan is és büszke is lehetsz rá.

Az Orbán Gábor meghívott, hogy menjek vissza és segítsek neki átalakítani a céget.

És de én én az elmúlt 30 évben nagyjából már az MMB-be is ilyen turnaroundal foglalkoztam.

Mikor az MMB-ből eljöttem, akkor azt határoztam meg, hogy egy pozícióban nem fogok tölteni három évnél többet.

Ezért volt az, hogy az alapkezelőből is elmentem nagyjából két és fél év után praktikusan, mer >> bárom az kevés.

Hát min >> Turner a Turnerban, hogyha stratégiai probléma van, >> akkor az az három év azért jó, mert addigra vagy sikerült megoldani azt a problémát és átadni olyanoknak, akik utána persze örökké kell menedzselni, és ezt sokkal jobban csinálják, mint te, és akkor azért kell elmenni, mert sikerült.

Ha meg nem sikerült, akkor meg nyilván el kell menni.

És ez ez történt, és én a Richtterből is azért jöttem el, mert ez volt a mondás, hogy három év ott két pozícióban voltam.

Ugye engem meglepett az, hogy CFO lettem, mert nem úgy mentem oda.

Én azt gondoltam 2002-ben, mikor csatlakoztam a Richterbe, hogy >> 22, >> hogy 2020-ban igen, hogy 23-ban én már végzek, de aztán ez erre még rá ráhúztam, tehát hogy én igazából technikailag majd majdnem 10 éve nyugdíjban vagyok, és csak olyan projekteket csinálok, ami ami ami engem érdekel. >> Akkor most vagy a helyeden, mert most újra nyugdíjas vagy. >> Így van, így van, így van.

És nagyon élvezem ezt a dolgot. >> És van egy projekted? projektem az mindig van.

Ugye most nem fogok elmondani szakmai részleteket, hogy hogy kell értelmesen nyugdíjasnak lenni, de ennek egy része az, hogy nem otthon ülünk atléta tikó egy sört ciffantva a tév előtt török szappanoparákat nézve, hanem próbálunk valami értelmes dolgokat csinálni, ami az agyunkat lefoglalja.

Általában nehéz és és kell vele dolgozni.

És akkor ez volt, mikor elmentem nyugdíjba, akkor ugye az volt most legutoljára a riktárből eljöttem, akkor ugye láttam, érzékeltem azt, hogy a magyar gazdaságról mindenki sír, hogy hogy lemaradt.

És akkor azt mondtam, hogy akkor előtte a Richterbe és még nyilván Oroszország és Ukrajnában se a magyar gazdasággal foglalkoztam, mert egyiknek sem meghatározó része a magyar gazdaság.

Akkor azt mondtam, itt van az idő, és akkor nézzük meg.

Először azt gondoltam, hogy elolvasom azokat a nagyon klassz cikkeket, amit egyszerűen és mindenki számára érthetően elmondja, hogy miért csúsztunk le.

És az volt a meglepetés, hogy ilyen cikkek nem nagyon vannak.

És akkor akkor kitaláltam, hogy hogy akkor ezt megpróbálom megérteni, hogy mi van emögött, ami ez az ilyen lassú lerohadásként érzékelünk mindannyian.

És ezzel foglalkoztam az elmúlt időszakban.

Na hát és akkor ez az apropó is egyébként írtál egy cikket a portfólióra, hosszú módszertani cikk, hogy ezt hogy kellemezni, de de attól még egy azért ez ez egy olyan hely, ahol el tudunk erről beszélgetni.

Tehát majd kérlek ezt foglald össze, és aztán meg utána majd szépen menjünk bele a nyilván a mögöttes faktorokba.

De hogy egyébként múlt vagy két héttel ezelőtt a Billybook Botonddal beszélgettünk erről a Balkán Baltikum tengerről, hogy ő most ezt akarja kutatni, és végülis hát te is ugye ugyanezeket az országokat kutattad, tehát így nagyon passzol.

Meg nyilván hogy van, két hete történt a változás, már összefolyik.

Igen, két történ nagyjából a a nagy változás, és hogy nyilván az ad egy csomó apropót arról, hogy majd arról is beszélgessünk, hogy szerinted milyen lehetőségek nyíltak ki.

De akkor először beszélgessünk erről, hogy te hogy vizsgálod ezt a kérdést, hogy miért maradtunk le, és akkor ez tök jó ez a TK kontextus, hogy nem csak V4-eket vizsgáltál, hanem hanem tényleg a horvátokat, balti országokat satöbbi, szlovénokat, mindenki mást is. >> Igen.

Tehát ugye aki dolgozott velem valahol, ugye elég sokan dolgoztak velem, elég sok helyen, az ugye már így vicks szintjén mondja, hogy mindig az azzal a bommottal kezdem, vagy a Peter Drckernek a híres mondásával, hogy amit nem mérsz, azt nem tudsz menedzselni, és csak azt tudsz menedzselni, amit mérsz.

Ezért ez mindig úgy van, hogy én nagyon messziről kerülöm az ilyen verbális megoldásokat.

Ráadásul ugye amikor még fiatal voltam és néztem tévét, akkor kedvenc sorozatom az a repülőgép katasztrófák nyomában, ahol mindig az derül ki, tehát aki fél a repüléstől, én nem félek, annak azért kell ezt a csorozatot néznie, mert az látszik, hogy olyan nincsen, hogy egy oka van valaminek, hanem az van, hogy öt nagyon kis valószínűségű eseménynek egyszerre kell megtörténni, hogy egy repülőgép lezuhanjon.

Tehát ugye azok a megoldások, hogy amit itt Magyarországon is szokott menni, hogy egy tényező okozza ez, ez nem megy.

Ugye itt a verseny, a amit nézünk, az hogy amit mindenki észlel, hogy lemaradt a gazdaság, az Európai Unió által mért egy főre jutó PPS alapú ilyen purchasing power, tehát vásárló paralitásos GDP-nek hívják ezt.

Ugye és meg kell érteni azt, hogy emögött mi van.

Ugye ha téged bedoblak valahova egy vállalathoz, és a számvitelhez semmi gőződ nincsen meg vállalatértékelésed, akkor fogalmad sem lesz róla hogy mihez kéne nyúlnod, hogy egyáltalán ez a dolog javuljon.

És ugye én azt tapasztaltam, hogy valószínűleg azok az intézmények, a volt intézményem az MB, egyetlen egy olyan írás se találtam volna, ahol megértette volna szisztematikus, hogy a GDP növekedésen túl, mert ugye ez egy nem a klasszikus GDP-nek hívják ez, milyen tényezők járulnak ehhez hozzá.

Ráadásul maga a GDP növekedés is olyan, hogy értelmetlen összehasonlítani a két ország GDP-t, ha az annak távolság nagyon nagy távolságra vannak egymástól fejlettségben, mert a fejlettségi szinttől függ a konvergencia sebessége, ha van egyáltalán konvergencia.

Tehát minél kevésbé fejletlen valaki, annál annál gyorsabban tud nőni, hogyha egyszer ezeket a hámokat levették róla.

Tehát az nincs értelme megnézni, hogy Magyarország mennyivel nőtt GDP-be meg Románia. hanem ezt a hatást ki kell szűrni, és ott marad az, hogy mennyi volt a gazdaságpolitikának a hatása. >> Bár ez addig igaz, amíg Románia sokkal fejletlenebb volt.

Most már nem, most már gyorsan kéne nőnünk, mert most már a a végén vagyunk ennek a sornak.

De ez egy önmagában vizsgálható tétel, hogyha ez az összefüggés igaz, akkor lehet látni azt, hogy hogy milyen jó volt a magyar gazdaságpolitika minősége, és egy nagyon-nagyon egyszerű és világos kép rajzódik le.

Ugye a befektetőknél azt szokták mondani, hogy az alapkezelőket a csimpánzokkal hasonlítják össze, tudod, részvénykiválasztásba, hogy dobálja a Igen.

A >> azt nem tudjuk, hogy csimpánzake. >> Igen, lehet.

Én a gazdaságpolitikát orángutánokra mondom, mert valaki megkérdezte, hogy ez a referencia növekedés, amit úgy becsülsz, hogy kiszűröd ezt a fejlettségből különbség hatását, és ahhoz képest nézed meg nem éves szinten, hanem hosszabb időszakokon, hogy hogy teljesíted a gazdaság?

Az azt kérdezte valaki egyszer, hogy ez ugyanúgy van, mint a befektetőknél, hogy orángutánokra bíznánk a gazdaságpolitikát, az lenne a referencianövekedés és ehhez képest vannak ezek az emberek.

És mondtam, hogy szerintem ez egy jó hasonlat.

És az a helyzet, hogyha megnézzük a a magyar gazdaságnak 95-től, tehát ez most már egy elég 30 éves időszak, hát akkor az jön ki belőle, hogy a csimpánzok azok halálra vertek bennünket, vagy az orangutánok.

Jó, de ez nem a bocsánat, beleszól, ez nem a gazdaság politikus hibája, hanem a választói.

Tehát a választó az, aki sokkal hülyébb, >> a tény, de hogy az okágot okságot következő lépésből is.

Én ezzel egyetértek amúgy, hogy a gazdaságpolitikus nem magától hülye.

Tehát ez ez tökéletes, hogy de hogy az látszik, hogy nagyjából amikor a világ állása olyan, hogy iszonyatosan jó, akkor nagyjából tudjuk hozni a a mediánt.

Most ez a mi Magyarország vagy >> mi Magyarország Magyarország Magyarország a mediánt és amikor meg a legkisebb szellő is van akkor óriási visszaes sz kanyarban előzésnek a izéje ugye ebben a kanyarban mindig kicsúztunk Igen.

Tehát azt lehet látni >> hogy a magyar eli és ez a ez az ilyen ciklikus viselkedés és vannak országok akik nem így viselkednek azért nincs olyan csoda ahol mindig egy 30 éves időtávon mindig olyan elit volt mindig szuperek voltak.

Tehát gyakorlatilag mindenki az a medián alatt van 30 éves időtávam, mkinek vannak jobb és rosszabb periódusai.

Ugye az a jó benne, hogyha ebből tanulnak.

Vannak országok, amit tanulnak ebből.

Mi az az ország vagyunk, aki eddig nem tanult?

És nagyon kevés olyan ország van, ami lehet látni, hogy elég unalmasan és szisztematikusan olyan gazdaságpolitikát folytat, ami nagyjából hozza azt, hogy a a felzárkózást felzárkózást hozza neki.

Tehát azt lehet látni, hogy ezen a 30 éves időtávon ugye olyan országok vannak elől, amiről azt gondolom, hogy az átlagmagyar közgazdász is vagy befektető azt se tudja, hogy hol van.

Ha megkérdezem, mondjuk ti olvastátok a cikkinek egy részét meg a prezentáció, tehát ez nem felkérdés, hogy izé melyik, de megkérdezzük valakitől, hogy gyerekek mondjátok már meg, hogy ebből a 11 volt szocialista országból ki a legkolabb ebbe a 30 évbe, akkor senki nem fogja azt kitalálni, hogy a Litvániát senki nem fogja kitalálni.

Én csak azért, mert olvastam a cik Lettország meg sokkal gyengébb, mint Litvánia.

Amúgy meg így keverjük ezt a két országot.

Én is mindig belezavar, hogy melyik van fent vagy lisztországot.

Úgy könnyű, hogy ő van a legtetején.

Tehát azért itt most ezt az alapján szűrjük le, hogy te összeraktál egy módcentart és amit ez kidob nem nem az a nem az a sima sima EU simaik alapján is ez jön ki. >> Ja, értem. >> Tehát az ugyanaz, csak a hami mögé ment, hogy a tehát >> lefordítom úgy, hogy szerintem, hogy érthető.

Tehát öt éves periódusokat nézett 95-től. erre mondod, hog mindig volt aki mindig volt olyan, aki a medián alatt volt, vagy mindenkinek volt időszak, amikor a medián alatt volt, >> és hogy mondjuk az történt, hogy >> Litvánia az nagyon sokat közeledett a az EU-s, tehát hogyha az EU-t vesszük 100-nak, akkor mindig megbeszéljük a magyarok, nem tudom 76-77-en vannak, >> és hogy a a litvánok nagyon sokat közeledtek az EU-hoz, az egyik legtöbbet.

Még ugye a csehek, a csehek ugye voltak a legközelebb az EU-s 100-on voltak már a rendszerváltást is, és feljöttek 90%-ra, hogyha az EU EU 100.

És akkor a hami azt nézte meg, hogy ugye persze könnyebb a Romániának nőni még 95-ből, mert nem tudom majdnem fele akkora volt az egy F GDP mondjuk a a románnak a magyaroz képest.

Tehát az elején sokkal könnyebb volt a a románnak nőni.

És akkor azt nézte meg, hogy az, hogy amikor ugye abból van egy magasabb növekedés a fejletlenségből, de ehhez képest a trendekhez képest mennyi melyik voltak az eltérések ezekbe az öt éves periódusukba?

És akkor így vizsgálta, hogy úgymond valószínűleg a gazdaságpolitika alapján ki az, aki alul meg felül teljesít. és Litvánia volt ebből a szempontból relatív a legjobb.

Ráadásul ugye az ezt azt mondtam, hogy ez csak az ilyen GDP növekedés unalmas régi dolog, de a konvergenciának van egy másik része, ami a normál unalmas GDP és az a PPP GDP között van, és ott is van.

Ez már abba a papírban nincsen, mert ez a második verziója ennek a papírnak, ami azt nézi meg, hogy mitől függ az.

Ugye ha megnézed például Szlovákia lemaradt PPP alapon Magyarországtól, de GDP növekedésbe agyon vert bennünket.

Hogy a francban lehetséges ez?

Vannak olyan országok, mondjuk Horvátország, aki úgy hagyott le bennünket, hogy hogy nem nőtt egy grammal se jobban, mint mi.

És az a különbség az, ami a GDP növekedés meg ez az euro statos között van.

És akkor az ember gondolhatná azt, hogy ez valami statisztikai marhaság, de nem.

Van két olyan tényező, ami szisztematikusan magyarázza ezt az eltérést 30 éves időtávon is.

Ez a két változó, ami okságilag magyarázza ezt az eltérést, az egyik az a terms of trade, vagy magyarul cserearányok alakulása.

Ugye Magyarországon ezt csak akkor szokták nézni, mikor az olajára fölmegy, és mindenki sír, hogy romlott a terms of…

Említett entitások

Témák

• magyar gazdaság
• monetáris politika
• cégátalakítás

Személyek

• Hamecz István
• Szabó Balázs

Tickerek

• RICHTER
• OTP

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megfejtjük a magyar gazdaságot (feat. Hamecz István)”

Több epizód a Hold After Hours-ből

• A lánygyerektől nőnek a női fizetések 2026-10-02

  A Hold After Hours legújabb adásában a pénzügyi piacok aktuális mozgásai és a hétköznapi gazdasági kérdések kerülnek terítékre. A beszélgetés során szó esik a hozamok emelkedésérő…

• Senki ne vegye hitelből az alapjainkat! 2026-09-29

  A Hold After Hours legújabb adásában a befektetési alapok, az AI-technológia és a piaci trendek kerülnek terítékre. A beszélgetés során Hadnagy Milán elemzi a mesterséges intellig…

• A benzinársapkánál minden jobb 2026-09-17

  A Hold After Hours podcast e heti adásában a benzinárplafon, az AI-val kapcsolatos pánik, a Tinder, az euró bevezetése, a PISA-eredmények, valamint a lengyelországi befektetési le…

• HOLD After Hours x Forbes DEAL 2036 élő podcastfelvétel 2026-09-14

  A Hold After Hours és a Forbes DEAL 2036 közös élő podcastfelvételén Szabó Balázs, Balásy Zsolt, Pistyur Veronika és Pogátsa Zoltán arról beszélgetnek, milyen Magyarország lehet 2…

• Nem a méret a lényeg! (feat. Zsiday) 2026-09-03

  A Hold After Hours podcast vendége Zsiday István. A beszélgetés az elmúlt 110 nap befektetési trendjeit vizsgálja, kitérve a svájci frank árfolyamának alakulására, az új székház-i…

• Mad Max Hegyalján 2026-08-10

  A Hold Után podcast e heti adásában a műsorvezetők a nem önellátás örömeitől a forint helyzetéig, majd a GTFO-ból FOMO-vá válás jelenségéig merülnek el. Kitérnek az alapokkal kapc…

• Koreában is mivan! 2026-07-20

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a házigazdák a SpaceX shortolási lehetőségét vitatják meg, és összehasonlítják a put opciókat. Kiemelik, hogy a tőzsdei elemzők…

• Az emberi tudás hiedelmeken alapul - Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról - 2. rész 2026-07-09

  A Homo erectusz agytérfogata megnövekedett, kialakult a zsákmányrablás és a barátságos közösségek. A húsfogyasztás előnybe juttatta az egyedeket, mivel gyorsabban nőttek és erőseb…

• Borzalom, hogy mindent lehet kapni! – Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról – 1. rész 2026-06-29

  Ez a podcast epizód Csányi Vilmos biológussal folytatott beszélgetés első része, amely a gazdaságról és a tőzsdéről szól. A vendég 91 éves, és az interjút az otthonában rögzítetté…

• A jó forintom SpaceX-szel elmulatom 2026-06-22

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a műsorvezető (Balázs nélkül) a való világról és a SpaceX-ről beszélgetnek. A beszélgetés érinti a Hormuzi-szorosban kötendő bé…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Simor András és Pogátsa Zoltán vitája a magyar gazdaság állapotáról — Pogi Podcast

  Simor András közgazdász és Pogátsa Zoltán vitája a magyar gazdaság állapotáról. A felvétel az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban készült.

• „Vigyázni kell, a magyar gazdaság bajban lehet, ha mindent megint egy színre rakunk fel” — Konkrétan Rónai Egonnal

  A Konkrétan Rónai Egonnal legújabb adásában Virovácz Péter (ING Bank) és Pásztor Szabolcs (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) elemzi a magyar gazdaság aktuális helyzetét, a kihí…

• Bajban a magyar gazdaság? — Több-Kevesebb

  Ez az epizód a magyar gazdaság aktuális állapotát tárgyalja, kitekintve a pénzügyi szektorra, az ingatlanpiaci trendekre és az autóipar kihívásaira. Szakértők elemzik a friss adat…