Szabó Laci Litkaival - azaz a bika, a medve és a hódok

Összefoglaló

Litkai Gergő a Hold After Hours Extra vendége, akit a műsorvezető a „tiszteletbeli hedge fund menedzser” címmel illeti. A beszélgetés során szó esik a „búza kapitalista”, „a nap a kályha” és a „hódstratégia” fogalmakról, valamint a befektetésekről a Mátrában, a vízért folyó…

Röviden

Műsor

Hold After Hours

Megjelenés

2026. 03. 12.

Hossz

1 óra 41 perc

Szereplők, említett nevek

Litkai Gergő, Litkai Gergely, Szabó Balázs

Témák

befektetések, hedge fund, hódstratégia

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

1. 01:50 — 3 érv Litkai mellett, aki tiszteletbeli hedge fund manager 05:10 A búza kapitalista 11:40 A nap a kályha 17:40 Hódstraté
2. 32:50 — Verseny a vízért 36:40 „Akkut probléma” - az erőforrásnak legyen felelős gazdája 55:20 Dumaszínház mint befektető 58:20
3. 01:04:20 — Humorpápa legyek vagy szeressen a lányom? - a hozam nem csak pénz 01:08:50 Mennyi pénz kell ahhoz, hogy boldogok legyünk
4. 01:24:20 — Azok a korlátok, amelyeket magunknak teremtünk 01:31:45 Litkai és a tőzsde viszonya 01:35:50 Az arany kis helyen is elfé

Ebben az epizódban

Üdvözlöm a hallgatókat, nézőket.

Megpróbálom úgy strukturálni ezt az adást, hogy egyszer van olyan vendége, aki a tősdéről jön meg a tőkepiacról, és lesznek olyan vendége, akik még szerintem nagyon távol vannak tőle.

Nekik az a feladatuk, hogy egy ilyen tükröt vagy görbetükröt állítsanak elénk.

Köszönöm már a bevezetőben is ezt a ezt a kis humormorzsát. >> Fel van fel van fel van dobva a a a labda.

Rögtön mondom, hogy nem csak 190 centi vagy 185 cm fölötti vendéget hívom, mert ugye Virág Barnabács is valami alig fért be a stúdióba.

Ö azért te se egy alacsony srác vagy, de inkább a szellemi képességetek alapján húzzuk meg a határogatást, >> mert végig is ülve beszélgetünk, úgyhogy ez az előny látszik, nem látszik, >> nem látszik. >> Na, szóval te a külső világot képviseled, de nyilván felmérül a kérdés, hogy hogy kerül a csizma az asztalra, hogy kerül litkai a mi kis podcastunkba, és és erre nekem egy ilyen nagyon határozott kis évrendszerem van, hogyha ezt megengeditek, akkor ezt így elmondom.

Három dolog miatt kerültél be itt ebbe a ebbe a körbe.

Az egyik az ugye a Zsolt, aki ennek a podcastnak az igazi gazdája.

Én csak akkor dolgozom, amikor ő éppen elfáradt valami nemzetközi táncverseny után, és akkor mondják, hogy akkor dolgozni kell a nyugdíjasoknak.

Na, szóval Zsolt szokta elmondani, hogy egy alapkező, egy Hatchfund menedzser, ahogy ő szokta mondani, az alapkező HCH menedzser, azok ugye generalisták.

És akkor megkérdeztem a Chat GP, mit is jelent ez a generalista?

És akkor azt mondja csöcsé, hogy a generalista olyan személy, aki széleskörű, több területre kiterjedő tudással és készséggel rendelkezik, nem pedig egyetlen egy szűk szakterületre specializálódik, azaz generalista sok mindenhez ért, egy kicsit vagy közepessen jól, még a specialista egy dologhoz ért nagyon.

Több területet átlát, képes összefüggésekben gondolkodni rugalmas könnyen alkalmazkodik, gyakran koordináló vagy stratégiailag erős, és az én saját kiegészítem, hogy egész jól honfoglalózik.

És én gyakorlatilag téged ezzel a tiszteletbeli Hatchfund menedzserrel menedzser funkcióban fel, mert hogy te rád nagyon jól illik ez a ez a most erre ne reagáljál, majd majd majd lesz ez még rosszabb is.

A második, hogy na jó vagy jó jó jól elmondod frapánsan megfogalmazod a véleményedet.

Tehát ez így ebbe a podcastba szerintem nagyon jó.

És a harmadik és döntő tényező, hogy ezt most lehet, hogy meg fogsz lepődni, de általam ismert emberek közül te vagy az egyik legkövetkezetesebb és legjobb, leghosszabb távon gondolkodó befektető.

És hogy most ennyi rossz jót elmondtam, ró, akkor mondjál magadról valami rosszat, hogy jöjjön ki valami egyensúly, tehát hogy vered a gyerekeidet, vagy eldobod a szemetet, vagy vagy mégis mi?

Nem, pont valaki kérdezte a múltkor, hogy hogy tudok ennyi dologgal foglalkozni, és mondtam, hogy a a kulcs a felületesség.

Akkor te egy igazi egy igazi generalista, hogy ne ne na jó, mindegy, majd a műsorban majd ezt teszteljük.

De de hogy szerintem nem tudom, pont a pont az Ötvös gimnáziumnak volt a bája nálunk, ilyen kis fundraising esemény.

Már 11 éve szervezünk és csináljuk, és pont ott mondtam a szülőknek, hogy legyenek büszkék, hogy ide jár a gyerekük, merthogy lehet, hogy valóban polgárok lesznek.

És egy polgárnak szerintem az a legfontosabb feladata, hogy nyitottan tekintsen a világra, ugyanakkor kritikusan.

A harmad rész pedig, hogy próbáljon valahogy független maradni, akár anyagilag, akár szellemileg, akár még politikailag is.

Hát én azt mondom, hogy ahogy haladunk előre itt a nem tudom ebbe a polikrízisbe, amivel azt is mondhatnánk, hogy nem történt semmi különös, hát mindenki egy hedgefund menedzser lesz, még a sajáti saját otthoni pénzügyeiben is szerintem, mert nagyon komoly kihívásokkal nézünk szembe már most is, és ezek szerintem nem fognak ennyúlni.

Nem akarok egy ilyen Dooms Day podcastot csinálni, csak szerintem nagyon el vagyunk kényelmesedve abban, ahogy a világhoz kéne viszonyulnunk. >> Figyelj, hogyha ilyen Doomsday podcastot akarunk csinálni, akkor nem humoristákat hívunk.

Jó, >> igen, igen, igen. >> Szóval erre erre vigyázz.

És hogyha esetleg túlságosan elemelkednél a felületességnek a felcen akkor majd figyelmeztetlek, hogy térj vissza, ha már így előbb.

Na figyelj, hadd mondjam el, mert szerintem ennek van információ tartalman, hogy mi hogy ismerkedtünk meg, mert szerintem ez a műsornak a témájához jók, hogy ugye Gergő csinálja a heti válasznak a zöld válasz című különkiadását.

Ez egy podcast, ami alapvetően fenntarthatósági dolgokkal foglalkozik, és ugye mivel én ilyen bivaj meg ilyen pa szoktam hallgatni, és aztán három adást meghallgattam, ahol gyakorlatilag mindenki csesztette a kapitalizmust, és akkor én marrára felháborodtam, és akkor felhívtam a Gergőt, hogy hát én szívesen kardoskodnék a kapitalizmusnak az idegében.

És akkor ő elkövette azt a hibát, hogy hogy beengedett a a a stúdióba, és szintén megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, hogy hogy mit mond arról a beszélgetésről, tehát ő hogyan látta.

Kérlek szépen, azt mondja, hogy a Válaszonline zöldválasz podcastjának 2024 január adásában Szabó László tőzsdegur és bivajtenyésztő litkai Gergelyel beszélgetett.

Jó, fő gondolatok, a természet mint kapitalista.

Szabó László szerint a természetközeli gazdálkodás és a makroökonal törvénye megegyeznek.

A növények és az állatok is a túlélése és a források maximalizálása törekszenek.

A bivajtenyésztő gazda szerint mitosz, hogy a vegyszermentes regeneratív módszerekkel nem lehetne 8 milliárd embert élelmezni.

A jellegi ipari mezőgazdaság elképesztő túltermelést folytat, amit sokszor nem élelmezésre, nem ipari célokra használnak fel, például bioetanol. kritika a beszélgetés a hagyományos kapitalizmus ellenes zöld narratívát kérdőjelezi meg.

Nem pont pontos, de azért egyébként nem annyira rossz összefoglaló.

És akkor végülis ide kapcsolódik az első kérdésem, hogy én akkor ez ugye már két éve volt, hogy én akkor meggyőztelek.

Mit gondolsz a kapitalizmusról?

Én nem nem érzem, hogy és ez egy másik fontos attitűdbeli különbség, hogy ebben bárkit is meg kéne győzni, akár pro, akár kontra, hogy szerintem inkább az lenne a feladatunk, hogy gondolkodjunk erről a kérdésről nagyon sokat, mert ahogy változik a világ, és szerintem abban lehet, hogy van valami minimális konszenzus, hogy egyre gyorsabb ütemben változik a világ, hogy érdemes ezeket a gondolkodási séma témainkat folyamatosan megkérdőjelezni, amit pont te mondtál, amikor erről beszélgettünk, hogy hogyha ami valami újságnak a címoldalán jelenik meg, arról mindig gondolkozunk, hogy az miért ott jelent meg, és mi lehet emögött.

És ugyanezt szokta mondani Feledi Botond is, akivel szintén ilyen podcast barterban vagyunk mindig, hogy én megyek hozzá, ő meg pedig jött hozzám, hogy mindig gondolkodjunk azon, hogy mi jelenik meg a felszínen.

És ez kicsit azért a kapitalizmus is annak ellenére, hogy mélyre hatol, de ennek a felszínét látjuk sokszor, és egy ilyen pont a búzával példázt akkor, hogy a búza is kapitalista.

És nagyon javaslom, hogy ennek a gondolatnak, hogy a természet mit csinál és hogyan csinálja, van egy Kimerer nevezetű botanikus, nem tudom, hogy őt ismered-e, >> hogy írják? >> Kimmer.

És ő írt ebből remek könyveket különböző növényekből. yarul a egy jelent meg a szent perje fonat, ami a hálózatokról szól, és arról, hogy hogy kéne működni a gazdaságnak, a társadalomnak.

De van egy másik könyve, a Servis Serviceberry, azt hiszem ez a címe.

Magyarul talán Fanyarka, azért egy egy ilyen somszerű növény, ami arról szól, hogy ez a növény sokkal több bogyót termel, mint amire ahhoz szüksége lenne, hogy fenn maradjon.

Tehát, hogy mondjuk megegyék a madarak, tovább vigyék a magyit, és akkor egy ilyen fenntartható mit tudom én szervízberi populáció legyen.

És arról szól viszont, hogy ahol ez a bokor megtalálható, sokkal jobban virágzik ez az ökológiai rendszer, ez a ez a kis közösség.

És ő ebből indul ki, és odáig vezeti a dolgot, hogy milyen jó lenne egy ilyen ajándékgazdaság gyakorlatilag, ami arról szól, hogy nem feltétlenül minden tranzaktív, tehát hogy én adok neked valamit, te pedig ezért adsz valamit, és mindennek van egy általános egyenértékese a pénz, hanem arról, hogy ha én mondjuk ajándékozok neked valamit, akkor ez hosszú távon én tőled gondoskodást kapok.

És tudom, hogy ez ilyen nagyon fura, de hogy sok mindenben ez sokkal reziliensebbé teszi a társadalmat és akár a gazdaságot is.

És ő azért arra üt a végén, tehát hogy nem működhet az egész világ ajándékgazdaságént, mert teljes ez abszurd is lenne, meg kivitelezhetetlen, hanem ő egy úgynevezett mozaik gazdaságot javasol, aminek az a lényege, hogy vannak olyan részek, amik abszolút kapitalista módon kell, hogy működjenek.

Tehát amik így sokkal jobban működnek.

Viszont vannak részek, amik ilyen ajándékgazdasági alapon kedvezőbben vagy úgy, hogy mondjuk a jóétünk, meg hogy hogy érezzük magunkat, sokkal kellemesebben működnének.

Például, hogy a család az egy ilyen klasszikus ajándékgazdaság azért, hogy nem azért takarít ki a gyerek, mert zsebpénzt kap, vagy nem azért gondoskodik rólad, vagy nem azért kedves veled, mert ezért feltétlenül cserébe vár valamit, hanem azért, mert hosszú távon azért, hogyha ő ad valamit, lehet, hogy ő majd gondoskodást kap.

És egy csomó ilyen példát hoz egyébként, ami már most is így működik, és teljesen természetesnek vesszük.

És én azt látom, most nem azt mondom, hogy ilyen ez az egy modell létezik, hanem hogy a természetből is mennyiféle érdekes következtetésre lehet jutni. >> Ühüm.

Jó egyébként tehát amikor én azt mondtam, hogy a búza kapitalista, akkor az nem azt jelenti, hogy ez most feltétlenül jó, csak azt mondom, hogy jobb, hogyha inkább szembesülünk azzal, hogy hogy működnek a hogy működik a gazdaság, és hogyan működnek mondjuk a különböző fajok, mert valahogy ugye nyilván azt látjuk, hogy hogy próbálják a teret kitölteni, tehát nagyon kevés nem tudom pitypang van, aki aki aki nem szeretné, hogy a szél elvigye nagyon-nagyon messze a a kis magjait.

Tehát aki azt mondja, na hát akkor 100 mnél távolabb már ne vigyél el szél, mert én már nem akarok oda terjeszkedni.

Tehát de nem azt mondom, hogy ez jó vagy rossz, csak én azt mondom, hogy ezek ugye evolúciós parancsok.

Jobb, ha ezeket ismerjük, mert hogyha egy élhető világot akarunk megteremteni, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy tudjuk, hogy hogy működik a rendszer.

Ha nem is tudjuk, hogy hogy működik a rendszer, mert illúzióink vannak, mert hogy mondjam, ilyen álomvilágban élünk, akkor azt a rendszert biztos, hogy nem fogjuk tudni élhetővé tenni, mert egyszerűen nem fognak működni a a a módszereink.

Tehát ez >> igen, de ez abszolút egyetértek, hogy ilyen szempontból a búzakapitalista, hogy kitölti a rendelkezésre álló teret, de hogy nagy kérdés, hogy mi a rendelkezésre álló tér.

Tehát ezt a hogyha egy kicsit hátré lépül ettől a kérdéstől, mert ö nekünk a rendelkezésünkre álló tér mondjuk ez a bolygó, és ebben szerintem mind a ketten egyetértünk, hogy ez egy korlátos erőforrásokkal rendelkező bogén nem értünk egyet.

Tehát te úgy gondolod, hogy ez korlátlan erőforrásokkal rendelkező bolygó, vagy >> hát hogy mondjam a tehát tehát azt gondolom, hogy tehát a jelenlegi szintünkhöz képest tehát én azt gondolom, hogy elméletileg, tehát nagyon-nagyon nagyon fontos, elméletileg korlátlan erőforrásaink vannak.

Tehát a a Föld az nem önmagában egy zárt rendszer.

Tehát ugye csak a napra gondolsz, ami ugye az egész hát ő ő ő a kályha, tehát gyakorlatilag az egész életet a a a nap biztosítja, és ugye elképesztően pici részét hasznosítjuk ennek az erőforrásnak.

És ugye vannak egyébként a bolygónak a mozgásai, a gravitáció, ami szintén is a mai emberi léptékekhez képest ezek egyébként korlátlan energiák.

Tehát nyilván egyébként véges, elméletileg azért végesek az erőforrásaink, de a jelenlegi szintünkhöz képest ezek az erőforrások szerintem ez egyébként egészen elképesztően hatalmasak. >> Nyilván ha így nézzük, van a re a talán a Michiakunak van ez a könyv, a jövő fizikája erről szól, hogy hogyan lehet ilyen Dyson tükrökkel meg Dyson gömbökkel vagy Dyson gömbökkel végtelen energiát nyerni galaxis méretű energianyerőkkel.

És hogyan lehet ezt csinálni? nyilvánvalóan, de hogyha én én azt úgy érzem ezt az erőforráskérdést, hogyha mondjuk itt a földet mint egy rendszert nézzük, tehát energiából nyilván sokkal jobban állunk, mint mint mondjuk anyaggal, >> ritka föld Igen. mint ritka földémmel, de hogy is ez is tök érdekes egyébként, hogy hogy energiával vajon tényleg olyan jól állunk, mert most azt nézzük, hogy hogy a percek alatt tudunk annyi a földet annyi napsugárzás, ami akár egy évri évre elegendő energiával lát el minket.

De hogy amikor ezt az energiát csapdába ejtjük, tehát itt a mi bolygónkon tartjuk, ez nem csak azzal jár, hogy hogy >> nem hő lesz belőle, >> hanem hő lesz belőle.

Igen. >> És ugye ez ez ugyanez szokott fölmerülni mondjuk így az AI forradalomnál is, mint probléma, hogy hát hiába lesz itt bármiféle abszolút csodálatos energiaforrásunk, hát amikor kiszámolunk valamit, az az nem eszi meg az energiát, tehát nem az lesz, hogy egy meg három, és ez olyan nehéz számolás volt, hogy eltűnik az energia, hanem ez mind fő formájában felszabadul.

Tehát tehát hogy hogy ilyen szempontból nyilván most most egyikünk se egyikünk se egy nagy fizikus, de hogy ez ezek szerintem olyan összefüggések, amiket jó, hogyha legalább érzünk, hogy az anyag ugyanígy egy ilyen nagyon komoly kérdés, vagy ami van egy remek könyv, hogy ez a nincs B bolygó, ami azért arról szól, hogy nincs B bolygó, mert ahhoz, hogy elhagyjuk ezt a bolygót, még mindig akkora energiára lenne szükségünk, hogy mindenkit kilőjünk a legközelebb olyan galaxisba, ami lehet, hogy élhető, vagy vannak olyan exobollygók, amikel meg tudunk, ami a mostani tudásunkkal és mostani timeline-on…

Említett entitások

Témák

• befektetések
• hedge fund
• hódstratégia

Személyek

• Litkai Gergő
• Litkai Gergely
• Szabó Balázs

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szabó Laci Litkaival - azaz a bika, a medve és a hódok”

Több epizód a Hold After Hours-ből

• A lánygyerektől nőnek a női fizetések 2026-10-02

  A Hold After Hours legújabb adásában a pénzügyi piacok aktuális mozgásai és a hétköznapi gazdasági kérdések kerülnek terítékre. A beszélgetés során szó esik a hozamok emelkedésérő…

• Senki ne vegye hitelből az alapjainkat! 2026-09-29

  A Hold After Hours legújabb adásában a befektetési alapok, az AI-technológia és a piaci trendek kerülnek terítékre. A beszélgetés során Hadnagy Milán elemzi a mesterséges intellig…

• A benzinársapkánál minden jobb 2026-09-17

  A Hold After Hours podcast e heti adásában a benzinárplafon, az AI-val kapcsolatos pánik, a Tinder, az euró bevezetése, a PISA-eredmények, valamint a lengyelországi befektetési le…

• HOLD After Hours x Forbes DEAL 2036 élő podcastfelvétel 2026-09-14

  A Hold After Hours és a Forbes DEAL 2036 közös élő podcastfelvételén Szabó Balázs, Balásy Zsolt, Pistyur Veronika és Pogátsa Zoltán arról beszélgetnek, milyen Magyarország lehet 2…

• Nem a méret a lényeg! (feat. Zsiday) 2026-09-03

  A Hold After Hours podcast vendége Zsiday István. A beszélgetés az elmúlt 110 nap befektetési trendjeit vizsgálja, kitérve a svájci frank árfolyamának alakulására, az új székház-i…

• Mad Max Hegyalján 2026-08-10

  A Hold Után podcast e heti adásában a műsorvezetők a nem önellátás örömeitől a forint helyzetéig, majd a GTFO-ból FOMO-vá válás jelenségéig merülnek el. Kitérnek az alapokkal kapc…

• Koreában is mivan! 2026-07-20

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a házigazdák a SpaceX shortolási lehetőségét vitatják meg, és összehasonlítják a put opciókat. Kiemelik, hogy a tőzsdei elemzők…

• Az emberi tudás hiedelmeken alapul - Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról - 2. rész 2026-07-09

  A Homo erectusz agytérfogata megnövekedett, kialakult a zsákmányrablás és a barátságos közösségek. A húsfogyasztás előnybe juttatta az egyedeket, mivel gyorsabban nőttek és erőseb…

• Borzalom, hogy mindent lehet kapni! – Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról – 1. rész 2026-06-29

  Ez a podcast epizód Csányi Vilmos biológussal folytatott beszélgetés első része, amely a gazdaságról és a tőzsdéről szól. A vendég 91 éves, és az interjút az otthonában rögzítetté…

• A jó forintom SpaceX-szel elmulatom 2026-06-22

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a műsorvezető (Balázs nélkül) a való világról és a SpaceX-ről beszélgetnek. A beszélgetés érinti a Hormuzi-szorosban kötendő bé…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Nagyot szakíthat, akinek van aranya — Több-Kevesebb

  Az epizódban Jónap Richárd, Lambert Gábor, Puskás Péter és Juhász Gergely vitatják meg a részvénypiaci stratégiákat és az aranyba való befektetést. Szó esik a Concorde Értékpapír…