HVG podcastok

Akiknek a méhecskéje a giliszta I Miért ne bolygassuk a talajt? I zCAST

· PT1H15M3S

Összefoglaló

A HVG fenntarthatósági podcastjának, a zCAST-nak ezen az epizódján Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószálló alapítója és Gribek Dániel agrármérnök, a Hektár podcast műsorvezetője a regeneratív mezőgazdaságot vitatják meg. A beszélgetés rávilágít a talajok kizsákmányolásának…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
1 óra 15 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dániel, Orsós Lajos
Témák
regeneratív mezőgazdaság, talajtan
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

Én Zsolnai Faj Federika vagyok.

Ez pedig a ZCT a HVG fenntarthatósági podcastja. [zene] Mivel az egész évad a regenerációról szól, ezért nem tudtuk megkerülni a regenertív mezőgazdaság témáját, amit két elismert hazai szakemberrel [zene] fogunk ma körbejárni.

Vendégeim: Gribek Dániel, Agrárújságíró, a Hektár podcast műsorvezetője és Berent Ferenc, a [zene] Somogyi Kószálló regeneratív Falm alapítója, agrármérnök.

Tartsatok velünk! [zene] >> [zene] >> Sziasztok!

Nagyon köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást a HVG fenntarthatósági podcastjába, hogy egy kicsit a regeneratív mezőgazdaság témáját körbejárjuk.

Köszöntelek titeket a stúdióban. >> Köszönjük szépen.

Örülünk, hogy itt lehetünk. szintén köszönöm szépen meg >> azzal kezdeném, hogy azt mesélted Dani, hogy amikor először készítettél Ferivel egy riportot, akkor a főszerkesztődnek furcsa volt a reakciója, és ezt csak azért hozom be, mert lehet, hogy ez egy olyan tanulságos történet, ami picit be tudja azt mutatni, hogy hogyan állunk ehhez a témához ma Magyarországon, vagy akkor, amikor készítetted ezt a riportot.

Mesélsz egy kicsit erről? >> Igen.

Hogy ez a hogyan álltunk hozzá?

Talán most már azért részben mondhatom, részben mondhatom múltiidőben.

Ö azért annyit hozzáteszek, hogy amikor először egy egy mezőgazdasági kiállításon odalépett mellém Feri, és elkezdett a telefonján mutogatni egy videót, ahol ilyen nem tudom derékig mellérő fűbe, ugye aztán talán Rozs volt, ugye vetette bele direktbe egy vetőgéppel a nem tudom éppen kukoricát, akkor azért én is furcsán néztem rá, hogy ez micsoda.

De már akkor nagyon érdekeltek a fenntarthatósági dolgok, a biodiverzitás és a mezőgazdaság kapcsolatába már nagyon [torokköszörülés] beleméjedtem, és akkor nagyon megtetszett, elmentem hozzá, >> hát ott aztán ezt ja, az 2019, ugye 18-ban jöttél szerintem odahozán, és 19 tavaszán egy takarónövényes táblán forgattam le az első videót Ferivel, aztán visszamentem a betakarításra is, ebből készült videó is, cikk is, És igen, a az akkori munkahelyemen a a főszerkesztő azért úgy jelezte számomra, hogy hát itt azért hitelességi kérdések vannak a lapnál, 30 éve mennyire figyelnek arra, hogy szakmailag hiteles információkat adjanak a az olvasóknak.

Ugye ez egy agrár szaklap, tehát abszolút az agrárium felé irányultak a tartalmak, és hogy azért erre vigyázni kéne, mert lehet messziről jött ember, azt mond, amit akar.

Tehát volt egy ilyen nagyon erőteljes szkepticizmus, megjelent a cikk, de volt egy ilyen jelzés, hogy azért körültekintően ezzel kapcsolatban.

És akkor teltek, múltak az évek, én hoztam ezeket az anyagokat, hoztam ezeket a termelőket, és most ott vagyunk, hogy de majd erről beszélgetünk szerintem, hogy hogy most már azért, bár még mindig van egy rész, aki ellenáll, aki negatívan áll hozzá, aki adott esetben kineveti a azokat a gazdálkodókat, akik regeneratív irányba indultak el. azért összességében már a a komolyabb gazdaságoknál van egy-egy tábla, ami nótil, ami direkt vetett, egy demóépet elkértek, vagy legalábbis meglátogatják a szomszédgazdaságot, ahol ahol ez már működik.

Tehát most már azért aktívan érdeklődnek a a termelők eziránt.

Tehát most már azért ott van a köztudatban, tényleg a szakmai köztudatban.

És ez az évad egyébként a regenerációról szól, tehát nem véletlen, hogy ezt a ezt a regeneratív mezőgazdaság témáját is szerettem volna mindenképpen behozni.

Mit regenerálunk, amikor a regeneratív mezőgazdaságról beszélünk?

Mik azok az alapelvek, amiknek mindenképpen meg kell jelenni egy ilyen egy ilyen mezőgazdasági gyakorlatban, szemléletben? >> Hát a talajt regeneráljuk, tehát a termesztő közegünket igazából.

És akkor a talaj, hogyha javul, akkor elvileg minden javul.

Persze biológia összetett, és akkor így nagyon sok ismeret, én azt szoktam mondani, hogy ismeretlen, sok ismeretlenes egyenlet, és ezért nehezebb is az embereknek felfogni.

Tehát, hogy mindig történik valami olyan, amire nem volt prekoncepciónk, vagy nem számoltunk vele, hogy magában, hogy az alapelvek, hogyha arra kérdezel rá, hogy mik ezek az alapelvek, tehát a az alapja az, hogy ne bolygassuk a talajt.

Tehát ez mi azt mondjuk, hogy ez a direkt vetés az, mert hogyha a talaj fölülről épül, tehát hogyha mindig csak egy kicsit is belenyúlunk a talajba, akkor az a korhadék nem tud fönt kialakulni, az a múlcsréteg, amiből táplálkoznak a a gyökérzónában élő élőlények, tehát a földi giliszták lehúzzák a a szalmaszárat, és akkor lejjebb viszik, és akkor ott humusztállítanak elő.

Tehát ez a ez a legal alapvetőbb.

Utána az, hogy a a növények azok ott legyenek egész évben, tehát fedett legyen a talaj, a fotoszintézis az minél tovább éljen, az is a fotoszintézis által a növények cukrot állítanak elő.

Tehát az is egy táplálék a gyökérben, gyökérszőrökön élő baktériumnak, gombáknak, mikroorganizmusoknak kisáratoknak.

Akkor az, hogy tehát, hogy hogy legyen gyökér is, ezzel, tehát hogyha a női is van, akkor feletség van, gyökért is van. [torokköszörülés] Minél változatosabban változatosabb növényeket a több faj gazdagságot >> [horkantás] >> vetünk, termünk, annál jobb, mert az ki szolgálják egymást, illetve kiegészítik egymást.

És akkor utána pedig az, hogy a ha ez megvan, akkor az állatot is rávisszük a területre.

És akkor utána szokták-e azt mondani, a hatodik pont pedig az, hogy ezt összességében megértsék a az emberek.

Tehát ez a az alapelv a regeneratív.

Taly megújítom ez gazdaság. >> Az, hogy összességében megértsek a megértsék az emberek, az szerintem, ami még a mai napig is nagyon hiányzik.

Ö nem tudom globális szinten mi a helyzet ezzel, de azért itthon én azt érzékelem, hogy mondjuk aki foglalkozik környezetvédelemmel fenntarthatósággal regenerációval, még akkor is, hogyha nem gazda, azért már találkozott ezzel a fogalommal, hogy regeneratív mezőgazdaság, és érti, hogy mi az összefüggés ezzel és a klíma a klímaváltozással, biodiverzitás helyzetével kapcsolatban, az aszályokkal és egyébként az egészségünkkel is ez ugyebár kapcsolatban van.

Picit tudnátok erről mesélni, hogy megértse mondjuk egy városi ember is, aki aki nem dolgozik minden nap a Földdel, hogy miért olyan fontos az, hogy regeneráljuk a talajt, és és egyre inkább ebbe az irányba mozduljunk el mezőgazdasági szinten. >> Én lehet, hogy mondanék egy [torokköszörülés] általános gondolatot, aztán nyilván Feri lesz az, aki mint gazdálkodó ugye ebbe kompetensebb.

Ugye ez van, amikor így a a az év végén jött ki egy faó közlemény, egy faó kutatás, ami azt mondja, hogy 1,7 milliárd ember él olyan területen, ahol leginkább az ember okozta talajdegradáció miatt már 10%-kal csökkent a termés mennyisége, és és ebben nagyon sok gyerek van ebben az 1,7 milliárdban. egyébként annyi, hogy ez ennek egy jelentős része ugye azért Ázsiában van, tehát nem nem feltétlenül mondjuk európai jelenség, de hát azt látjuk hogy a talajnak a romlása az nagyon erőteljesen megvan itthon is.

Éppen most vannak friss ilyen talajszelvényes élményeim.

Ezek a talajszelvények amiket hát ilyen, mit tudom én, ilyen másfél k mélyen ásnak. szakemberek egy-egy mezőgazdasági táblán, és akkor gyönyörűen lehet látni, hogy hogyan épül fel a a a talaj, és több helyszínen is volt, mert van a magyar talajtani társaságnak egy ilyen talaj talpad alatt kampánynapja.

Ez éppen a múlt héten volt, >> és ott nagyon érdekes dolgokat lehetett látni.

Ezt egyébként fontos lenne kiemelni, hogy tök jó lenne, hogyha a termelők többsége venné a fáradtságot és megnézné ezeket a talajszelvényeket, mert nagyon sok mindent elmond.

És volt például olyan helyszínem, ahol levegőből is megnéztem a tájat, és az, ahol regeneratívan gazdálkodtak, ott egyébként növényborítás volt, merthogy ugye ennek az alapszabálynak megfelelt az a az a terület. viszont minden másik táblán, csupasz fedetlen táblán a hófehér és a barna foltok váltakoztak.

Dobos Andendre szokta elmondani, hogy ezek a hófehérek ahhoz azok a területek vagy területrészek, ahol gyakorlatilag a termőtalaj már eltűnt.

Ugye minél dombosabb egy terület, annál több ilyet látunk.

Ugye Feriéknél Somogyan tényleg autóhozva is, hogyha nézők jönnek mennek, ha látják, hogy a dombok teteje fehér, az bizony azt jelenti, hogy ott már ott már nincs termőréteg, amin növényt lehet termeszteni. >> Mégis próbálnak termeszteni, nem?

Így van. >> Tehát, hogy továbbra is zsigerelik ki, mert nyilván rá vannak kényszerítve gazdasági szempontból a gazdák, de nem tudnak már annyit kihozni belőle.

És azoknak az érelmiszereknek gondolom a betartalmértékese olyan, mint amilyennek kéne lennie.

Tehát, hogyha még a visszatérünk az eredeti >> kérdésedhez, tehát hogy a a nagy birodalmak felépülése is abból állt, hogy ők jó területeken emberi technológiákat alkalmazva több élelmiszert tudtak előállítani, tehát jobban tudták a hadsereget is élelmezni, tehát nem mindenkinek [horkantás] élelmiszerelőállításra kellett menni, de ezek a birodalmak hanyatlását is az okozta, hogy kizsákmányolták a földeket.

A 900-as évek elején, hogy megjelent a technológia, hogy a levegőből műtrágyát vagy földgázból műtrágyát tudunk előállítani.

Ez az adott egy lökést, utána adott egy másik lökést a a gépesítés technológiája, tehát az, hogy nagyobb gépekkel lehetett rámenni a területre.

És a mostani ismert eeh szántásnak az elterjedésével, a méh szántás 30 cmig is le tudunk menni nyugodtan szántani.

Ez felgyorsította a deflációt, széláltali talajpusztulást, illetve a az eróziót, ami a víz általi talajdegradáció leromlást.

És éppen ezért, amit a Dani mondott, és ez sajnos nem csak domb dombságokban jelenik meg, mint nálunk Somogyban, hanem hogyha elmegyünk Bás megyébe, tehát az Alföldön is, lehet látni azt, hogy a a fekete humuszos talajon fehérlösztes foltok, altyok vannak.

És éppen az, hogy minél nagyobb a talajnak a humusztartalma, annál ellenállóbb a talaj, annál több biológia van benne, annál kevésbé kitett a szélsőséges időjárásoknak.

Tehát egy puffert tud képezni magával.

Igen, ha esetleg még annyit hozzátolthatok, hogy tényleg itt egy ilyen elporosított és nem fedett tábla, azért egyrészt ugye ezzel szoktam kampányolni is a fotóimmal, amiket készítek, hogy elképesztő mértékű vízeróziót tud okozni.

Ugye most már egyre több ez a villám árvíz meg meg nagy felhőszakadás, amikor 50-60 mm-es ő leesik mondjuk egy óra alatt. elképesztő ilyen árkos eróziók, gyakorlatilag térdig bele lehet állni egy egy borítatlan művelt táblában abba az árokba, amit ez a lezúduló víz okoz, aminek egyébként ugye nyilván van egy termelői oldala, de sokszor ezek a táblák mondjuk völgyben lévő települések körül helyezkednek el, ami viszont további kérdéseket vet fel, mertogy ilyenkor a településre bemossa ugye azt a talajt, földet, sárt, ugye sarat, ami ami ami ugye ott ott lejön.

És hogyha még egy gondolatra visszatérhetek az egyik talajszelvényre, az egyik talajszervény egy olyan gazdálkodónál volt, aki bio gazdálkodó, ott ugye amit Feriék csinálnak, ez a nótil rendszer, hogy abszolút nem bolygatnak, az gyakorlatilag a kettő nem kompatibilis.

Majd gondolom erről erről beszélünk. viszont nagyon aktívan keresi ez a termelő, Komárom Estergom vármai termelő azt az utat, hogy hogy lehet ezt minimalizálni.

És az ő talajszelvényében is látszott, hogy egy ilyen 10-12 cmn művelte a talajt.

Gyönyörű szerkezete volt 10-12 cm alatt.

És a felső 10-12 cm az gyakorlatilag főleg ilyen száraz időben por. konkrétan [horkantás] por volt a számra ugye tárcsával dolgozta. hogy most már azt is próbálja kivezetni, és már ugye másik művelőeszközzel, kultivátorral dolgozik, és ez a por, ez eltűnik, ez nem tárolja a a vizet, ez felmelegszik, satöbbi, satöbbi.

És a regeneratívnak [torokköszörülés] pont, tehát a talajmegújításnak pont ez a lényege, hogy mi ezeket az ipari mezőgazdaság által lerontott területeket azzal, hogy nem zavarjuk, tehát nem megyünk bele vassal, illetve hogyha csak nagyon szükséges esetben, hogyha nem tudjuk megoldani másképp.

És ez nem biztos, hogy kémiai út.

Tehát, hogy hogy az a lényege, hogy mi a talajok felülről épülnek, akkor a az, hogy állandó minden regeneratívnak a lényege az, hogy állandó növényborítottság legyen.

Mivel hogy amit már az elején mondtam, hogy fotoszintézisből cukrot előállítani az a legfontosabb és az a az a minden gyökérzónában élő élőlénynek az a tápanyaga, a az alapvető, abből indul ki az egész.

És akkor a az, hogyha mi mi folyamatos növényborítottságot érünk el a területünkön, jó mennyiségű gyökérrel szervesanyaggal [torokköszörülés] és segítünk az emberi technológiák, tehát mondjuk az elején, mikor egy lerombolt talajt újraindítunk, akkor plusz tápanyagot kell neki adni, mert a mi is mikor növekszünk, akkor sokkal többet eszünk, mint mikor már csak fenntartjuk a a saját testünket.

Tehát de itt pont az, hogy a az emberi technológiát be tudjuk hozni jó irányba is.

És akkor hogyha ez ez megvan, akkor a talajunk az épülés éppen azért, hogy ezek a cukrok, [torokköszörülés] az apró mikroorganizmusok összetartják a talajt, tehát morzsás talajszerkezetet fognak kialakítani.

A morzsák ahogy összeállnak azok sokkal több vizet, mert pórokba levegő van, tehát ott föl tud pufferolni a a víz, sokkal több vizet tud megtartani.

Ennek a morzsának sokkal nagy nehezebb a súlya, mint egy porszemnek, tehát [horkantás] nem mozog el a talaj, a gyökerek megtartják [torokköszörülés] a talajt, ezért nem tud lemosódni.

Tehát ez az alapja a az egész gazdálkodásunknak.

És hát most a tudomány azt mondja, hogy több 1zer év kell ahhoz, hogy itt a humusz nőjön.

Tehát most ez is, hogy hogy az egy standard állandó, vagy pedig az folyamatosan változik dinamikusan, folyamatosan, és akkor ott csak a százaléka marad meg.

Éppen ezért a az amerikaiakikakik inkább azt mondják, hogy hogy szerves tömeg, ami ott van nekik, és azt azt kell növelnünk.

És hogyha ezt növeljük, akkor a a talajunk, hogy nem bolygatjuk.

Ezek a növények a széndioxidhoot megkötik, mert a humusz is szervesen szén, és akkor a széndioxidból…

Említett entitások

Témák

  • regeneratív mezőgazdaság
  • talajtan

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Somogyi Kószálló

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Akiknek a méhecskéje a giliszta I Miért ne bolygassuk a talajt? I zCAST”

Miről szól ez az epizód: „Akiknek a méhecskéje a giliszta I Miért ne bolygassuk a talajt? I zCAST”?

A HVG fenntarthatósági podcastjának, a zCAST-nak ezen az epizódján Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószálló alapítója és Gribek Dániel agrármérnök, a Hektár podcast műsorvezetője a regeneratív mezőgazdaságot vitatják meg. A beszélgetés rávilágít a talajok kizsákmányolásának… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Akiknek a méhecskéje a giliszta I Miért ne bolygassuk a talajt? I zCAST”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dániel, Orsós Lajos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Akiknek a méhecskéje a giliszta I Miért ne bolygassuk a talajt? I zCAST”?

Fő témái: regeneratív mezőgazdaság, talajtan.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Akiknek a méhecskéje a giliszta I Miért ne bolygassuk a talajt? I zCAST”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 1 óra 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/akiknek-a-mehecskeje-a-giliszta-i-miert-ne-bolygassuk-a-talajt-i-zcast

Több epizód a HVG podcastok-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból