HVG podcastok

Faanyagként pazaroljuk a lábon hagyva aranyat érő erdőinket I zCast

· PT54M41S

Összefoglaló

A HVG fenntarthatósági podcastjának ezen epizódja az erdők helyzetét vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel a védett területeken zajló tarvágásokra és az erdőgazdálkodási gyakorlatokra. Dr. Aszalós Réka erdőökológus vendégszereplésével a klímaváltozás, az aszály, valamint…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 04. 16.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Aszalós Réka
Témák
erdőgazdálkodás, erdővédelem, klímaváltozás, fenntarthatóság, erdőökológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

Én Zsolnai Faj Federika vagyok.

Ez pedig a ZCT a HVG fenntarthatósági podcastja.

A mai adásban megpróbálunk egy kicsit rendet rakni az erdők témakörében.

Az utóbbi időben nagyon felkapott lett ez a téma, ugyanis egyre több védett területen tarvágások zajlottak.

Megjelent az átlátszónak egy riportja a témában, [zene] ami szintén nagy port kavart, és a természetvédők és az erdély szakma egészen egymás ellen fordultak a közösségi médiában.

Aszalós Réka, erdőökológus, a HUNR ökológiai Kutatóközpontnak a munkatársa.

Arról fogunk vele beszélgetni, [zene] hogy mi a probléma a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattal, hogyan lehetne ezen változtatni, miben van igaza az erdészeknek és a természetvédőknek, [zene] és mit tud egy laikus tenni annak érdekében, hogy védje a magyar erdőket.

Tartsatok velünk! [zene] Szia Réka!

Nagyon köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást a HVG fenntarthatósági podcastjába, hogy egy kicsit így rendet tegyünk az erdők témájában, ami az utóbbi időben azért egy igen felkapott téma lett.

Úgyhogy köszöntelek a stúdióban. >> Nagyon szépen köszönöm.

Én köszönöm, hogy meghívtatok és biztos vagyok benne, hogy egy nagyon érdekes beszélgetés lesz veled. >> Azzal kezdeném, hogy azért sokan szerencsére járják az erdőket, de laikus számmal nem biztos, hogy meg különbséget tudnak tenni aközött, hogy egy erdő egészséges, vagy nem egészséges.

Te mint szakember, hogyha így járod a magyar erdőket, akkor mit látsz mostanában?

Mondhatjuk azt, hogy egészségesek az erdeink, jól vannak, vagy vagy azért nem jó a helyzet így a klímaváltozás, az aszály és a hasonló környezeti problémák, meg egyébként ugyebár a tarvágások és egyebek miatt, amikről majd később is fogunk beszélni. >> Igen, szerintem egy egy csomó minden látható, tehát olyanoknak is, akik laikusak, tehát hogy ez egy nagyon nagy kérdés az erdőegészség.

Tehát minden részletében nem tudunk belemenni.

Én most azt azt m feszegetném, vagy azt a részt nézném meg, ami a klímaváltozással kapcsolatos.

Tehát, hogy a tavalyi nyár egész jó volt ilyen csapadék szempontjából, de előtt tehát ez az elmúlt öt évben legalább három nagyon asszályos nyarunk és nagyon forró nyarunk volt.

És akkor gondolom teljesen laikusan is lehetett látni, hogy mondjuk egy domboldal barnává válik.

Na most ez nem azt jelenti, hogy ott meghalt az erdő, ezt úgy hívjuk, hogy szárazság, adaptáció.

Tehát, hogy a fák azért, hogy ne fotoszintetizáljanak tovább, tehát hogy egyszerűen ne száradjanak ki, ezért megbarnulak, lehullatják a leveleinket. >> Idő előtt, >> hát bőven idő előtt, nyáron.

Tehát ugye aminek októberben kellene lennie nyáron, vagy még szeptemberben is van ilyen, azért az olyan elég dermesztő tud lenni.

Vagy például vannak olyan változások, ugye megint csak klíma változás hatására, hogy olyan rovarkártevők túlélnek, amik eddig nem éltek túl.

Évek óta van a tölgyességben ez a csipkés poloska, ami nem volt korábban, és az azért nyáron is elég jól látható, mikor így szépen le van rákcsálva mondjuk a tölgyfáknek a levele.

Egy közvetlen aszálykár is látszik, amikor közvetlen a szárazság hat, és van olyan, amikor mondjuk megjelenik egy olyan hát ökológiai szempontból, nem mondjuk kártevőnek, de mondjuk egy erdészeti szempontból azt mondjuk, hogy kártevő, megjük egy olyan új faj, ami elég komolyan hat az erdők egészségére.

És egyébként a kullancs is ide tartozik, tehát hogy ebbe a problémakörbe, mert az szerintem egy ilyen felkapott téma, hogy mennyire sok a kullancs, és és egyre több van a magyar erdőkben is, tehát nincs elég hideg, ha jól tudom, télen. >> Igen. >> És ezért ezért él túl.

Hát ugye a paraziták azok benne vannak az ökológiai rendszerben tehát igazából ökológusként ki kell mondani, hogy szükség van rájuk, de ugye például pont ez, hogy hogy sokkal, ha nincs egy hideg tél, amilyen egyébként most volt, akkor nem fognak ezek elpusztulni.

Egy nagy részük túlél, és akkor ugye a következő éve sokkal többen vannak.

Tehát és tulajdonképpen a kullancsnál is, meg a szúnyognál is most pont az a nagy probléma, hogy elkezdenek olyan betegségeket hordozni, például szúnyogok megjelennek, új szúnyogfajok, és szerencsére még Magyarországra nem jöttek be ezek a nagyon durva dengiláz meg zika meg ezek, de hogy ezek ezeknek a potenciálja fenn van, és ez is a teljesen a klímaváltozás hatása miatt van, >> és a rengeteg kullancs is egyébként, hogy annyit túl tud élni.

Igen. >> És ilyen tekintetben hogy állunk a többi európai országhoz képest, vagy egyébként akár világviszonylatban, hogyha van erre lálátásod?

Tehát nálunk nagyon sok a zöld felület, erdős felület, vagy kevesebb ehhez képest egyáltalán a fáknak a kora.

Tehát mennyire sok az idős fa, mennyire sok a fiatalfa, jobban vagy rosszul állunk többi többi országhoz képest?

Hát egy mezőgazdasági ország vagyunk, tehát ugye itt nem is annyira várható el, hogy olyan számok legyenek, mint mondjuk Finnországban, amol nem tudom 73% talán náluk a legmagasabb.

Ugye ezek az északi borális országok, akik amik nyilván mondjuk mezőgazdasági termelése nem annyira alkalmasak, ott ilyen 70% körül van Svédországban is, de a 43%-os európai átlagot bőven nem ér.

Tehát még az ültetvényszerű erdőkkel, tehát a tájidegen fafajos ültetvényszerű erdőkkel, mint az akácok akácosokkal, nemes nyarasokkal, fenyővel együtt is csak olyan 22% körüli az erdősültség.

Tehát ennél szerint nem lehetne magasabb. >> És ez mostanában ennyi, de mondjuk 50 évvel ezelőtt is ennyi volt.

Vagy vagy ez romlott ez a szám?

Hát a a világháború után volt a mélyponton 11%.

Ugye ennek az is az oka, ennek történelmi oka volt, hogy amíg egy nagyobb országban lehetett gondolkodni, ugye addig a Kárpátok erdei voltak elsősorban ugye faanyagtermesztés szempontjából priorizálva, hogy így mondjam.

És ugye a az Alföld nagyon nagyon nagyon régóta használat alatt van.

És akkor pont ezekre az alföldi területeken itt nőtt meg az erdősültség, de azt azért azért ki kell emelni és hangsúlyozni kell, hogy ez a növekedés 11-ről 25 22%-ra ez egy ez egy nagyon fontos dolog, de a a növekedésnek a tósúlya azok nem őshonos fafajú természetes erdők, hanem idegenhonos fafajú ütetményszerű erdők, amiket sok európai ország nem tekint erdőnek.

Tehát hogyha így nézünk erre a statisztikára és levennénk ezeket az erdőket, mert ezek ökológiai értelemben nem tekinthetők, vagy csak akkor tekinthetők erdőknek, ha mondjuk elegyesednek, meg elérnek egy bizonyos kort, de általában úgymond nagyon rövid vágásfordulóval vannak kezelve, akkor akkor még sokkal kevesebb lenne ez az arány.

És ennél alacsonyabb általában azokban az országokban van, ahol még szintén ilyen nagyon régóta nagyon intenzív mezőgazdasági kultúra van, mint Hollandiában. vagy Írországba, vagy Nániába, akik még mit 15% körül van. >> És van arra vonatkozólag rendszerszinten törekvés, hogy ez a szám nőjön?

Tehát vannak ilyen kimondott célok, hogy több erdős területet szeretnénk Magyarországon vagy >> Igen, igen, igen.

Erről nyilván mondjuk a agrárminisztérium, hogy mondjam, illetékesei lennének jobban, ha nyilatkoznának, mert ugye ez tényleg az erdész ágazatnak a döntése, de a lehetőséget mi ökológusok is látjuk, és hiszem az erdészma is látja, és annak meg mi inkább azt látjuk, hogy az nagyon fontos, hogy amik megvannak erdők, azoknak a védelme és azoknak a természetességének a növelése.

Természetesen nagyon fontosnak tartjuk, hogy azokon a területeken is, ahol lehet például nagyon sok hely lehetne szántókon, nem gyepeken, nem felhagyott gyümölcsösökben, mert azoknak a biodiverzitás értéke a karbon megkötő képessége már így is nagyon nagy.

Tehát ezt nagyon fontos látni, hogy nagyon nem mindegy, hogy hova ültetünk erdőt, mert azzal nagyon sokat tudunk szénmegkötés és biodiverzitás szempontjából is rombolni, ha nem jó helyre ültettünk, de nagyon sok lehetőség van. volt szántó területeken például olyan ültetésre, ami ami mind a két szempontból esetleg jó lehetne, és ott ott hát ott őshonos fafajú erdőknek a arányát szeretnénk növelni, sokféle fafajú erdők arányát.

Természetesen ez sokszor a gazdálkodónak a döntése felülírhatja, vagy mondjuk bizonyos policy támogatási irányelvek vagy keretek is. >> És miért van az, hogy az elmúlt időszakban ekkora figyelmet kaptak az erdők?

Én ennek személy szerint örülök, de azért tehát, hogy a közbeszédben még több szó volt idén erről a témáról, de azért sajnos nem jó dolgok miatt elsősorban. >> Tehát honnan indult ez a dolog?

Én, ha jól tudom, akkor volt ez a Bükfensíkon egy tarvágás, ami azért kiverte a biztosítékot sokaknál, civileknél is egyébként, meg természetvédőknél is.

És akkor >> kijött egy átlátszóort a témában, és akkor elkezdődött egy elég intenzív kommunikáció a az erdészeti szakmából is, ami ami védte ezt a tevékenységet.

Igen, >> hogy egy kicsit tudsz erről mesélni, hogy ez a folyamat pontosan hogy zajlott és és mi voltak kiváltók és most hol tartunk ebben, mert most egy picit olyan mint amit >> azt mondom, hogy ez egy nagyon nagyon nagyon régóta tartó vit a és ugye azt mondják, hogy a természetvédők meg a z erdészek nem értenek egyet.

Én ezt nagyon sokszor látom, hogy helyi egy helyi szinten sokszor egyetértenek, tehát személyeken is nagyon sok múlik. bizonyos más szinteken meg más helyeken meg nagyon nem értenek egyet.

De azért ezt is látni kell, hogyha van egy olyan felelős vagy több felelős minisztérium, ami nagyon pontosan eldönti, hogy mondjuk ezeket a szakmai vitákat vagy érdekellentéteket hogyan lehetne jól kezelni, akkor nem a helyi erdésznek és a helyi természetvédőnek kellene ezt feltétlen napi szinten megküzdenie.

Na most a ugye Magyarország, ahogy mondtuk 21-22% erdőborítás, ennek 40%-a védett Natóra 2000-es, ugye ez az Európai Uniós védelem és annak fele tehát 20% ami hazai védettség is.

Na most azt kell látni, hogy még ezeken a helyeken is, ahol Európai Uniós védettség van, és még hazai védettség van rajta, itt is egy olyan 80 75-80% úgynevezett vágásos erdőgazdálkodás van.

Tehát van vágásterület előbb vagy utóbb.

És ö én ez az én személyes véleményem.

Én nagyon sokat beszélgetek erdészekkel, hogy nem önmagában az a baj, hogy vágásület van, hanem ez nagyon kontextusfüggő, milyen erdőbe csináljuk, hol csináljuk, hogyan csináljuk.

És ugye ez amikor mi elkezdjük mondani ezt az attól függ, ugye a mindazon által, akkor ugye sokan elvesztik a fonalat, de én szeretném ezeket, ha ezeket kicsit tudnánk boncolgatni, mert szerintem ez nagyon fontos, és azt gondom, hogy ezek a esetek, amik most ugye >> tavaly meg idén nagyon előtérbe kerültek, azok tényleg a a legkevésbé elfogadható esetek.

Tehát amikor az amúgy üzemszerűen működő erdőgazdálkodásnak ugye megvannak a saját szabályaik, megvan az erdőtörvény, megvan jogszerűen működik, de attól még bizonyos helyken ez nagyon nem jó.

És és ezek azok az esetek, amik szerintem nagyon kirívóak, és nagyon fontos is, hogy azt mondjuk, hogy azért most már álljon meg a fáklyás mellett, tehát van egy rétises fészekkel egy fán, és kivágom körülötte az erőt, és azt mondom, hogy bocsánat, elnézést nem vettem észre.

Ezt azért ezek olyan dolgok, amik tényleg valahol vérlázítóak, vagy egy nemzeti park belső, legbelső zónában egy nagyon idős erdőnek egy kivágása.

Ez nem ökológiai szempontból nem elfogadható ez az erdő, ez a mi erdőnk is.

És nagyon jó, hogy márhogy nem a mélyénk, hanem embereké, állami erdők.

És nagyon fontos, hogy a laikusok beleszóljanak.

És most ezt látjuk, hogy valaki elkezdi ezt mondani, hogy azért ez azért ezek a szélsőséges esetek azért nagyon jó lenne, ha ezeket átgondolnánk.

Lehet, hogy jogszerű, de nem jó. >> De attól még már valami jogszerű, ahogy mondod, nem biztos, hogy ez a józan döntés sem a környezet, az erdők, az állatok és az emberek szempontjából sem.

Akkor miért >> van szükség rá?

Tehát, hogy miért jutunk el oda, hogy egyes területeken mégis kivágják azokat a fákat?

Ez a tüzelés miatt van, tehát hogy azért, hogy legyen energia, mert azt úgy tudom, hogy nem is nagy, hat, nem is olyan hatékony fával fűteni.

Tehát, hogy >> én azt gondolom, hogy nagyon sokféle hajtóerő van.

Egyrészt van egy ilyen ágazati, hogy ugye ahogy egy eddig működött, úgymond üzemsen üzem tervezik ugye az erdészek 10 évre előre.

Tehát ez ezek nagyon lefektetett keretirányelvek között vannak.

És ugye azt gondoljuk most újra, hogy ugye az, ami jó volt, ugye ők mindig azt mondják, hogy Mária Terézia óta jó volt mondjuk 200 év, az nem az nem jó most.

És ugye ezeken ezeken kell változtatni.

Tehát nagyon-nagyon fontos, hogy vízióváltásra van szükség.

És és azért azt látni kell, hogy ez az erdély szakmában is történik.

Tehát nagyon nagyon sok belső kritikus hang van, akik azt mondják, hogy nem így kéne gazdálkodni, hanem változtatásra van szükség.

És szerintem itt van helye a párbeszédnek, hogy kezdjünk el velük beszélgetni, és kezdjünk azokkal a erdészekkel együtt dolgozni, meg együtt ezt a víziót felépíteni, akik látják a változtatásnak a szükségességét.

Tehát szigorúan védett területeken, nemzeti parkok védett területein a vágásos erdőgazdálkodásnak nagyon radikálisan le kéne csökkenie, mert vannak más alternatívák.

És itt visszatérnék egy picikét ilyen terminológiai kérdésre.

Tehát ugye a tarvágás általában így hívunk minden vágás területet, de ugye nem minden esetben tarvágásról van szó.

Általában azt szokták annak hívni, mikor egyen termelik le az erdőt.

Tehát ami olyan tipikus egy akácos vagy egy nemes nyaras eléri a vágáskort, levágjuk, de általában az őshonos erdőkben több lépésben történik ez fokozatos felújító vágás.

Tehát, hogy hogy nem mindig tarvágásról van szó, de a lényeg a lényeg, hogy a végén van egy vágásterület, ugye, ami egy nagy nag nagy hát nem ezt akarom mondani, hogy egy sebatályban, de egy nagy hiányalom koronában.

És ugye most, hogy egy változó igények vannak, egyik legfontosabb egyébként pont a klímaváltozás, hogy ezeken a vágásterületeken sokkal szélsőségesebb ugye a klíma, márhogy a mikroklíma.

Ezek a nagyon nagy hőségnapok tényleg óriási meleget tudnak okozni.

A talaj, nedvesség lezuhan, tehát hogy egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HVG
  • HUNR ökológiai Kutatóközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Faanyagként pazaroljuk a lábon hagyva aranyat érő erdőinket I zCast”

Miről szól ez az epizód: „Faanyagként pazaroljuk a lábon hagyva aranyat érő erdőinket I zCast”?

A HVG fenntarthatósági podcastjának ezen epizódja az erdők helyzetét vizsgálja Magyarországon, különös tekintettel a védett területeken zajló tarvágásokra és az erdőgazdálkodási gyakorlatokra. Dr. Aszalós Réka erdőökológus vendégszereplésével a klímaváltozás, az aszály, valamint… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Faanyagként pazaroljuk a lábon hagyva aranyat érő erdőinket I zCast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Aszalós Réka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Faanyagként pazaroljuk a lábon hagyva aranyat érő erdőinket I zCast”?

Fő témái: erdőgazdálkodás, erdővédelem, klímaváltozás, fenntarthatóság, erdőökológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Faanyagként pazaroljuk a lábon hagyva aranyat érő erdőinket I zCast”?

Megjelenés: 2026. 04. 16.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/faanyagkent-pazaroljuk-a-labon-hagyva-aranyat-ero-erdoinket-i-zcast

Több epizód a HVG podcastok-ből