HVG podcastok

Kettős szorításban a fővárosi fák, ha nem lépünk, pár év és feleannyi árnyék marad alattuk

· PT55M47S

Összefoglaló

A HVG podcastjának ezen adásában Zsolnay-Fait Federika vendége Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója. A beszélgetés a budapesti zöldfelületek, különösen a fák helyzetét járja körül. Kiderül, hogy a fővárosi fák átlagéletkora alacsonyabb a bécsiekénél, és a lombkoronák állapota is…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 04. 30.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Zsolnay-Fait Federika, Orsós Lajos
Témák
budapesti fák, zöldfelületek, fővárosi fák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok kedves nézők és hallgatók!

Én Zsolnai Fajt Federika vagyok, ez pedig az ékas a HVG fenntarthatósági podcastja.

A mai adásban Budapest főkertészével, a főkert igazgatójával, Dezsényi [zene] Péterrel fogunk beszélgetni a városi zöld felületekről.

De vajon milyen állapotban vannak ezek a területek?

Hogyan tudjuk őket felkészíteni a klímaváltozásra?

Milyen kihívásokkal néz szembe a főkert nap mint nap? [zene] És mik a hosszútávú terveik az ökológiai fordulatot figyelembe véve?

S hogyan tudunk mi, városlakók, [zene] budapesti zöld felületek állapotához és javulásához hozzájárulni?

Tartsatok velünk! [zene] >> Szia Péter!

Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. >> Szia!

Azzal kezdeném egy ilyen kis anekdótával, hogy ugye nemrég hallottalak téged előadni egy konferencián, városi kertekről, közösségi kertekről szólt ez a konferencia, és ott bemutattad a főkert tevékenységét, és hát elég jól kontextusba helyezted azt, hogy miért nagyon fontos a munkátok, a fenntarthatóság, regeneráció és a klímaváltozás és a következő pár évtized változásai szempontjából.

Úgyhogy arra gondoltam, hogy milyen jó lehetőség lenne ez egyrészt a főkertnek meg neked, illetve a hallgatóknak, hogy megismerjék a tevékenységeiteket, mert sokszor az a benyomásom így a saját élettapasztalatomból és a ismerőseim köréből is, hogy sokszor megítélik a főkert főkertet.

Sokszor csak annyit látunk, hogy kivágtok egy fát, és nem értjük, hogy miért.

Úgyhogy szerettem volna egy kicsit így rendet tenni ebben a témában.

Úgyhogy igazából azzal a kérdéssel kezdeném, hogy amikor valaki sétál az utcán, sok árnyék van, leül egy padra egy parkban, hallgatja a madarakat és élvezi ezeket a zöld felületeket a városban, mert azért szerintem elég sok ilyen zöld felület van szerencsére Budapesten, akkor mi az, amit nem lát?

Tehát mi az a rengeteg munka, idő és energia, ami emögött a szép, zöld, egészséges felületek, zöld felületek mögött van?

Hát a főkert és ugye részben a kerületek egy hatalmas nagy biológiai rendszert üzemeltetünk Budapesten, ha úgy tetszik, a közterületeken.

És ennek a a budapesti közteleti zöldnek a körülbelül az 50%-át a főkert csinálja.

Ez egy nagyon összetett sokrétű feladat.

Ennek a része 185 úgynevezett kiemelt zöld felület. ide tartoznak a parkok, a nagy parkok, közepes kisméretű parkok, illetve a Budapest nevezetességei és főútjai közelében azok az exkluzív zöld felületek, amik amik a városnak a presztízsét növelik.

De ezen a 185 területen kívül van még sok 100 külterületi részünk, ahol jellemzően csak kaszálunk, vagy csövényeket tartunk karban, és több mint 800 utcában vannak fasoraink Budapesten valamennyi kerületben.

Vannak kiemelt fasorok, vannak kerületi tulajdonos fasorok, amik nálunk vannak azért, mert mondjuk tömegközlekedési utak vagy főútvonalak mentén vannak. ezen túlmenően van körülbelül 13 millió nm természetvédelmi területünk és erdőterületünk most már ez a az elmúlt 10 évben épült így fel ez is több mint 80 különböző területen van jellemzően a város perifériáin összességében 22 millió nm zöld feletet kezelünk és 110000 fát ezen belül és ezen a 110000 fán kívül még van egy olyan 100-1200 fa, ami kerületi tulajdonban van, de mi űrszelvényezzük az utak mentén, azok a nem teljes ellátást kapnak tőlünk, de a a közlekedés biztonsága miatt ugye vagy a a közművek miatt ugye ezeket üszervényezzük.

És akkor ezen túlmenően van még egy komposztelepünk, ami ugye a zöld hulladékot befogadja nem csak tőlünk, hanem külső partnerektől, komposztot és egyéb termékeket állít elő.

Van egy csodálatos termesztőtelepünk, ami egy évben közel 1 millió egy nyárit, két nyárit évvelőtt, és most már cserjeket is állít elő.

Éppen most fogjuk kiültetni majd május 10-étől a az egyáriakat, a legújabb egyári növényeket Budapest közterületein.

Van egy tervezőirodánk, fejlesztő csapatunk, szóval ez egy nagyon összetett tevékenység. 17 üzemünk van, rengeteg területen vagyunk jelen.

Közel 400 szakember dolgozik a főkertben, és plusz a támogatóterületen dolgozók, úgyhogy ez egy egy nagy és összetett feladat.

Úgy szoktam fogalmazni, hogy egy óriási nagy biológiai rendszert üzemeltetünk, menedzselünk, ez a zöldfelt gazdálkodás, ami úgynevezett ökoszisztémas szolgáltatásokat ad a városnak.

Ez egy közegészségügyi tényező.

Nagyon jelentős mértékben csökkenti a város hőjét, tisztítja a levegőt, és még számtalan módon ugye a a vízmenedzsmentben szerepet játszik, és még számtalan módon segíti a közegészségügyet, és hát természetesen a a mentális egészségre, az esztétikára is nagyon sok mindenre hatással van.

Úgyhogy en egy ilyen biológiai rendszernek az üzemeltetése az nagyon összetett feladat, hiszen ez egy nyílt rendszer, ami amiben az klíma, az idővárás napi szinten akár változik, szélsőségek vannak, a környezeti feltételek mindenhol eltérőek, rengetegféle növénykultúrával dolgozunk, ugye hatalmas évelőágyásaink vannak.

Minden évvelásunk más, más talajban van, más területen.

Rózsaágyásaink, egy nyári növényeink vannak, hatalmas beerdősödött területeink, most már egyre több a természetközeli területünk és az olyan jellegű parkunk vagy parkrészletünk, ami ami elindult az ökológiai fordulat útján.

És hát vannak ilyen szuperintenzív parkjaink is a Margit sziget nagy része.

Ugye a városliget, ami most a városliget Zrt. kezelésében van, de tulajdonképpen a főkerttel szerződésben.

Mi is részt veszünk ennek az üzemeltetésében.

Az is egy ilyen szuperintenzív park. >> Az mit jelent?

Bocsánat, hogy szuper intenzív.

Hát ez azt jelenti, ezt a kifejezést, ezt most kezdtük el bevezetni, aminek nagyon magas a látogatottsága, és ennek megfelelően egy nagyon intenzív fenntartást igényel és folyamatos öntözést.

Ezek ezek már ez egy külön kategória az intenzíven belül is, >> mind az esztétika szempontjából, meg azért is, mert nagyon sokan használják, tehát nyilván esetlegesen jobban elhasználódnak ezek a területek. >> Így van.

Ugye a covid alatt nagyon megnőtt a látogatottsága a budapesti parkoknak, és ez azóta is tart, megnőtt a kutyák száma is a városban, majdnem a kétszeresére, és egyre több olyan parkunk vagy parkrészletünk van, aminek ehhez kellett igazítani, vagy ehhez kell igazítani a fenntartási intenzitását is.

És ezt nevezem én szuperinten intenzívnek. közben bejött ugye a klímaváltozás, amiről majd részletesebben fogunk beszélni, és ezek a társadalmi változások és a klímaváltozás együttesen mondjuk késztetnek minket arra, hogy újra gondoljuk ezeket a fenntartási zónákat, és akkor ez a szuperintenzív is egy ilyen új fogalom, amit használunk.

Még egy picit így a számokra visszatérnék, mert mondtál elég sokat, és nem biztos, hogy egyértelmű hallgatóknak, nézőknek, hogy hogy ez így mit jelent, mert látjuk azt, hogyha jövünk megyünk Budapest utcáin, hogy azért egyes részeken nagyon sok zöld felület van, van, ahol nyilván a az építészeti adottságok miatt kevesebb.

De mondjuk európai kontextusban, vagy akár vidéki nagyvárosainkhoz képest, nem kell pontos százalékokat mondani, de azért neked elég nagy rálátásod van erre a szakmára.

Biztos van olyan külföldi város, ami akár inspiráló példa lehet a számunkra, és amit te is szívesen követsz és behozol onnan gyakorlatokat Budapestre, vagy fordítva, tehát hogy vannak olyan városok, amik hozzánképes sokkal rosszabbul állnak. >> Ez így van.

Budapest nem áll rosszul zöld felület mennyiségben, sőt európai viszonylatban a a jobb városok közé tartozik.

Ugye a második világháborúban a 90%-a elpusztult a zöldfelteteknek Budapesten, és a a világháború utáni évtizedekben lett ez újraépítve, és még nagyobb lett, mint előtte, hiszen gondoljunk csak a lakótelepi zöldítésekre, és egy csomó új park létesült.

Tehát egy kifejezetten jó helyzetben voltunk a rendszerváltás után, amikor még a klímaváltozás hatásai nem indultak el. >> És akkor jó intervenciók is voltak egyébként.

Azt gondolom, hogy hogy igen, tehát hogy a a főkertnél mindig magas szakmai munka folyt, ugye a rendszerváltásig a főkert volt a a az összes fővárosi zöld felületnek a az üzemeltetője.

A rendszerváltás után 93-ban jött a kiemelt rendelet, és ugye akkor az meghatározta, hogy mi tartozik a főkerthez, mi kerül a kerületekhez.

Azóta nagyjából ez változatlan ez a helyzet, és vagy legalábbis arányaibaan változatlan.

Tehát összességében elég sok zöld felület van Budapesten.

Ezeknek az eloszlása az nem jó.

Nálunk sokkal koncentráltabban vannak a zöld felületek.

Mondjuk három ilyen 100 hektáros parkunk is van.

A Népliget, a városliget és a Margit sziget.

És vannak olyan részek a városban, ahol ahol kicsi a a zöldfélek aránya, közterületi zöldfeltek aránya.

Bécs-ben például, ha eleve még nálunk is több zöld felület van, ott sokkal jobb az eloszlás is.

Hogyha valaki Bécsbe jár, akkor rengeteg közkertet mikroparkot kis és közepes parkot talál a városban.

Egész komoly hálózata van ezeknek.

És ez ez egy sokkal jobb zöld felű minőséget ad az ottlakóknak. >> És ezzel lehet egyébként dolgozni, hogy itt egy kicsit az eloszlás jobb legyen, vagy az építészeti adottságok miatt nagyon nehéz?

Hát ahogy az angol mondja, ez it's above my pay grade, tehát hogy ez ez nem a főkert szintjén van.

Természetesen mi is dolgozunk ezen.

Bardocizi Sándor vezette a tájépítészeti osztály a főépítésszel és a városvezetéssel.

Ez egy nagyon nehéz ügy, hiszen Budapest a rendszerváltás után fejlődésnek [horkantás] indult, és a fejlődés első ütemében a beépítettség növekedett.

Rengeteg új beruházás volt, infrastruktúra, utak bővült, és és ez inkább a zöldvezfeletek rovására ment.

Tehát most azt mondanám, hogy hogy egy kicsit rosszabbul állunk összességében, mint a mint a rendszerváltás után mindent egybev.

Nyilván, ha most rákos rendező a és nagyon sok minden más olyan fejlesztési ötlet, ami az asztalon van, az megvalósul a következő 10-20 évben, akkor akkor ez érdemben növekedhet.

Mi rátérünk a környezeti kihívásokra, ha már zöld podcastban vagyunk, az még nagyon érdekelne, mert szerintem ez is segítene a nézőknek, hallgatóknak megérteni, pontosan ti miért vagytok felelősek, és miért nem, hogy egy említetted azt, hogy elég sok területért ti vagytok, de azért az önkormányzatok is ezt h honnan lehet tudni?

Tehát hogy az én utcámban mondjuk a fákért kifelelős.

És azért kérdezem ezt, >> ez ez nem egyszerű.

Igen, >> mert például ahol én lakom, ott van egy főút, meg nyilván a mi ablakunk mondjuk egy mellékutcára néz, és ha jól tudom, akkor a főúton lévő fákért, mondjuk a főkert felel és a mellék utcában lévő fákért pedig az önkormányzat. >> Igen, ez egy főrendezőelv.

Ö sajnos még nem teljesen letisztult ez a rendszer.

És mivel olyan nagy számú objektumról és utcáról és helyről beszélünk, ezért ezért vannak még anomáliák.

Nem olyan rég például a kerepesi úton az egyik egyébként baráti önkormányzat a mélegelőnket lekaszáltatta az alvállalkozóival, mert az alvállalkozó nem tudta, hogy az az nem az a terület, amit tek kaszálni, és ilyenek előfordulnak még.

Ö alapesetben van egy kiemelt rendelet. 1993-ban hozta a fő a főváros, és ott meghatározta, hogy mi tartozik a a főkert üzemeltetésében.

A főváros tulajdonában álló zöld feletek vannak itt elsősorban, de vannak kerületi tulajdonú zöld felületek is, amiket kiemeltnek tulajdonított.

Ez határozza ezt meg elsősorban.

És ebből vannak néha a félreértések, hogy vannak például kerületi tulajdonú fák, amiket mi üzemeltetünk, mert a kiemelt rendelben benne vannak.

És és ezért nem mindig egyértelmű, de a főrendezőelv az az, hogy a főútvonalak és a tömegközlekedési útvonalak mentén lévő fák és zöld felületek, azok általában főkerthez tartoznak, és azok a kiemelt parkok, közkertek és és exkluzívabb zöld feletek, amik a jellemzően a a város belső szövetében vannak, vagy pedig a a Dunapart mentén.

És mondjuk laikusként, ha én látom azt, hogy egy fa rossz állapotban van az utcánban, akkor annak utána tudok nézni, hogy hol tudok, hol tudom bejelenteni, hogy ezzel foglalkozni kellene, vagy mondjuk meglocsolom, ha éppenséggel csak ki van száradva, de hogyha valami nagyobb problémája van, >> létezik ugye a fatár, a ez egy applikáció, amit le lehet tölteni telefonra, és ott az összes fővárosi fa főkerte által üzemeltett fa adatai benn vannak és egyre több kerület csatlakozik hozzá.

Nem teljes körű még, de mondjuk azt mondom, hogy a belvárosban azért a lefedettség az nagyon jó, és hogyha ott egy fátra rákeresek, akkor ott megtalálom az adatait, és és akkor tudok tájékozódni.

Illetve tavaly volt egy nagyon sikeres kezdeményezésünk, ez az önkéntes vízadás amiben egy BCO nevű cég fejlesztett egy applikációt.

Erre több mint 17000-en regisztráltak, és segítették a fiatalfáknak az öntözését.

Ebbe az applikációba is benne van az összes főkertes fa most már, és tárgyalások folynak a kerületekkel, hogy ők is csatlakozzanak ehhez. >> Igen, erről hallottam és pont rá is szerettem volna kérdezni, mert szerintem nagyon szuper az, amikor ilyen civil kezdeményezésekkel együttműködik mondjuk egy olyan nagy szervezet, mint a főkert, és akkor egyszerűen egyesítitek az erőiteket, és ők ők azért eleve egy jó nagy platform.

Így a lakossági elérés szempontjából. nektek meg gondolom adatbázisotok van meg szakértelmetek, úgyhogy ez egy elég jó példája ennek szerintem >> ez így van.

És ráadásul itt a klímaváltozás miatt annyira megváltozik a szakmánk, és annyival nagyobb lesz a a zöld felad gazdálkodásnak, a fenntartásnak a az erőforrásigénye, amit a városok és a tulajdonosok nem tudnak megadni egyik pillanatról a másikra, ezért mindenhol felértékelődik az önkéntes munka. és a mondjuk a céges támogatásoknak a rendszere, amiben még egy kicsit el vagyunk maradva, hiszen Nyugat-Európában, Amerikában már évtizedekkel ezelőtt például a Centrál Parkban, Highlinár és nagyon sok híres parkban ezeket ezeket megalapozták és most már magas szinten űzik, és mi is szeretnénk ebbe az irányba elindulni. >> Erről majd mindenképpen beszélünk, de egy picit térjünk ki akkor a környezeti kihívásokra.

Szerintem azért ma már mindannyian észleljük…

Említett entitások

Témák

  • budapesti fák
  • zöldfelületek
  • fővárosi fák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Főkert
  • HVG

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kettős szorításban a fővárosi fák, ha nem lépünk, pár év és feleannyi árnyék marad alattuk”

Miről szól ez az epizód: „Kettős szorításban a fővárosi fák, ha nem lépünk, pár év és feleannyi árnyék marad alattuk”?

A HVG podcastjának ezen adásában Zsolnay-Fait Federika vendége Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója. A beszélgetés a budapesti zöldfelületek, különösen a fák helyzetét járja körül. Kiderül, hogy a fővárosi fák átlagéletkora alacsonyabb a bécsiekénél, és a lombkoronák állapota is… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kettős szorításban a fővárosi fák, ha nem lépünk, pár év és feleannyi árnyék marad alattuk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Zsolnay-Fait Federika, Orsós Lajos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kettős szorításban a fővárosi fák, ha nem lépünk, pár év és feleannyi árnyék marad alattuk”?

Fő témái: budapesti fák, zöldfelületek, fővárosi fák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kettős szorításban a fővárosi fák, ha nem lépünk, pár év és feleannyi árnyék marad alattuk”?

Megjelenés: 2026. 04. 30.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/kettos-szoritasban-a-fovarosi-fak-ha-nem-lepunk-par-ev-es-feleannyi-arnyek-marad

Több epizód a HVG podcastok-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból