HVG podcastok

Trump jobb keze Magyarországra jön, közben az egész világ beintett Amerikának – Itt a HVG hírműsora

· PT9M29S

Összefoglaló

A HVG Newscast című reggeli hírműsorában Kackovics Mihály Béla ismerteti a legfontosabb aktuális eseményeket. Hamarosan Magyarországra látogat GD Vens, az Egyesült Államok alelnöke, Donald Trump szövetségese. A műsor foglalkozik a március 15-i beszédek nézőszámával kapcsolatos…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 03. 19.
Hossz
9 perc
Szereplők, említett nevek
Kackovics Mihály Béla, Magyar Péter, Orbán Viktor, Orsós Lajos
Témák
amerikai külpolitika, március 15, politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Newscast a HVG reggeli hírműsora, hogy ne indulhasson úgy a napotok, hogy ne lennétek éppen mindennel is.

Én Kackovics Mihály Béla vagyok.

Hamarosan Magyarországra érkezik GD Vens, az Egyesült Államok alelnöke.

Az amerikai hírügynökség szerint Donald Trump legközelebbi szövetségese kifejezetten Orbán Viktor mellett kiállni, kampányolni érkezik Budapestre.

Az amerikai kormányzat nyíltan támogatja a Fideszt.

Februárban Marco Rubio külügyminiszter járt nálunk.

Donald Trumpnak azonban úgy fest, az áprilisi választások előtt már nem fért bele a naptárába Magyarország.

Arról ugyanis nincs hír, hogy ő is érkezne.

Olyannyira nincs, hogy ahogy azt tegnap mondtam, még kínai útját is lefújta az iráni háború miatt.

Napok teltek már el a békemenet és a nemzeti menet óta.

Tényleg valaki emlékszik még amúgy, hogy aznap március 15-e volt?

De még mindig vetnek hullámokat a menetek, meg a két politikusi beszéd is.

Szerdán publikálta ugyanis egy kutatói csoport, hogy melyik beszédet mennyien is hallgatták.

Na, nem online, hanem a helyszínen élőben.

És az ő számaik bizony elég messze vannak attól, amit a két vezető politikus és táboraik állítanak magukról.

Míg Orbán Viktor minden idők legnagyobb békemenetéről beszél, Magyar Péter pedig fél millió nemzeti menet előtt emlegett.

Szabó Andrea szociológus csapata szerint a miniszterelnök beszédét 58000-en, míg kihívójáét 162000-en hallgatták.

A táborok pontos lélekszáma ezen a ponton talán már nem is annyira fontos, viszont a kettő közötti különbség, ha hihetetünk Szabóék arányainak, kifejezetten durva.

Eszerint a Tiszára majdnem háromszor annyian voltak kíváncsiak vasárnap, mint a Fideszre.

És mondom, ezek kizárólag a személyes adatok.

Online még durvábbnak tűnt a különbség.

A tömegek megbecsüléséhez amúgy 56 ember kellett, és teljesen új módszertant alkalmaztak hozzá.

Mivel időnk ebben a podcastban szűkös, csupán röviden van lehetőségem felvillantani, hogy mi is történt vasárnap.

A kutatók a tömegeket zónákra bontották, és minden zónában egy- három mintavételi pontra raktak két fős adatfelvevő csapatokat, melyek tagjai előre meghatározott időpontokban 3 m hosszú szelfibotok segítségével négy fotót készítettek a körülöttük álló tömegről.

Majd kitöltöttek egy résztvevő megfigyelő naplót, amelyben egy 4zer4 mes területen megszámolták a tömeg sűrűségét, és jellemezték azt.

Szóval így jöttek ki a számok.

De ha már így visszakacsintottunk március 15-ére, még egy kicsit maradjunk is a kampánnyál.

Orbán Viktor kedden este Egerben folytatta országjárását, ahol a helyszínen jelenlévő sajtó szerint valójában még a dobóteret sem sikerült teljesen megtöltenie.

A sajtónak, illetve kérdésekre még mindig nem válaszolt, viszont bement Bayer Zsolthoz, ahol kedélyesen elkvaterkázgattak egy órát.

Nyugtasd meg, hogy van még értelme nekünk tagja lenni ennek az uniónak.

Hát nem akarok hamis illúziókat kelteni itt, és nem akarom azt mondani, hogy egy magabiztos igen a válaszom erre, hanem inkább egy hanem egy tétova igen, de még igen. >> Válaszolta a miniszterelnök, amikor Bayer hazánk uniós tagságának értelméről érdeklődött nála.

Úgy fest, Orbán a kampányhajrában újra euroszkeptikus úrokat pengett, mire válaszul tegnap Magyar Péter emlékeztette rá.

Bármit is gondol Bajer Zsolt és Orbán Viktor, hazánk a nyugat része.

És a rendszerváltást követően Magyarország ismét az unió és a NATO megbecsült tagja lesz.

Írta egy szerdai Facebook posztban.

Akad egy friss közvéleménykutatási adatunk is.

A 21 kutatóközpont szerint a Fidesz és a Tisza fejfej mellett vannak a Tisza újvárosi és a jászberényi választókörzetekben is.

Mindez csak azért igazán érdekes, mert ezek egyike Pócs János körzete.

Ja, és nem utolsó sorban azért is, mert mindkét körzet masszívan fideszes volt még négy évvel ezelőtt.

Vagyis úgy fest, nagyut fordult a közhangulat még a legmasszívabban kormánypárti körzetekben is.

Olyan körzetek váltak, illetve válhattak csatérré az utóbbi időkben, amelyekről korábban ez elképzelhetetlen lett volna.

A Tisza Újvárosi körzetben a pártválasztó körében a Fidesz 47, a Tisza pedig 45% ponton áll.

A Mi hazánk 6% pontot tudhat magáénak.

A jásságban mindkét tömb 46-46% ponton van.

Róna Dáni elég kutatása szerint a Mi Hazánk itt is 6% ponton áll.

Bár a választásra listát nem tudtak állítani, a Jobbik ajánlásaival fontos, hogy foglalkozzunk, ugyanis valami nagyon nem stimmel velük.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, ahhoz, hogy valaki pártistát állítson, a választásra 71 körzetben kell jelöltjeinek 500 érvényes ajánlást leadniuk, illetve kellett volna.

A Jobbik csomó helyen adott le ajánlásokat, egy ideig úgy is tűnt, hogy meglesz a listájuk.

Viszont egy ponton kiderült, hogy rettenetesen sok a kamu ajánlásuk.

Akadnak olyan jelöltjeik, akiknél több volt a kamu aláírás, mint az igazi.

A sztorit a 24 pont utálta fel.

Ők azt írták, hogy az egykor szélső jobboldali párt bizonyos jelöltjeinél 50% feletti hibaaránnyal gyűjtötték az aláírásokat.

A lap egy forrása szerint 40% felett gyakorlatilag borítékolható, hogy csalás történt.

Szintén sokat beszéltünk és írtunk a Magyarországon elrabolt ukrán pénzszállítók történetéről.

Szerdán az ügyben annyi történt, hogy a megkárosított bank magyarországi ügyvédje ismeretlen tettesek ellen tett hivatali visszaélés, valamint terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány napokig nem indokolta meg pontosan, hogy mi szükség volt az ukrán konvoy lekapcsolására.

Még nem jött Lázár János, aki egy gödöllői fórumán elárulta.

Azt mondta, idézem, nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk.

Ezzel sikerült indokot adnia a szerdai feljelentésre.

Horvát Laránd ügyvéd szerint ugyanis és ismét idézem, a miniszter kijelentése egyértelműen utal arra, hogy a magyar állam, illetve annak szervei tudatos döntést hoztak egy jelentős értékű pénzszállítmány visszatartásáról, és ezt a döntést egy másik állam részéről tapasztalt nyomásgyakorlásra konkrétan a kőolajvezeték elzárásával hozta összefüggésbe. sorra intettek be Amerikának az Európai Uniós, illetve NATO tagállamok, sőt tulajdonképpen az egész világ, amikor Donald Trump és az amerikai kabinet az utóbbi napokban mindenhonnan igyekezett segítséget kérni a Hormozi szoros iráni blokádjának felszabadításához.

Mindenki, aki számításba jött az amerikai elnöknél, azt a választ adta, hogy az Irán elleni konfliktus nem az ő háborújuk, nem akarnak így belevonódni.

Mindez alig ha meglepő mondjuk Európa esetében azt követően, hogy Trump és díszes kpániája hivatalban lépésük óta megállás nélkül iskolai bully módjára viselkedik minden szövetségessével.

Trump a kultúrált beintésekre válaszul a NATO végével kezdett fenyegetni.

Csupán két dolgot felejtett el.

Védelmi doktrináját pedig egyetlen egyszer aktiválták amerikai kérésre 911 után.

Vagyis nem a világnak kellene valójában hálásnak lennie Amerikának a védelemért, hanem pont fordítva.

Az Irán elleni háború belöldön sem álljol.

A helyzet abszurdítására hivatkozva mondott le a Trump kormányzat terrorelhárításért felelős vezetője is.

Joe Kent távozását azzal indokolta, hogy idézem: nem tudom jó lelki ismerettel támogatni a folyamatban lévő iráni háborút.

Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést országunkra, és egyértelmű, hogy ezt a háborút Izrael és annak erős amerikai lobbija miatt indítottuk el.

Szerdán amúgy Izrael újabb iráni állami vezetőt likvidált, ráadásul Eszmail Hatibot, az ország hírterzési miniszterét.

Irán közben telavivott, izrael libanoni bejrúot is lövi.

A konfliktus elhúzódik és kezd kiszélesedni, régiósháborúvá válni.

Furcsa közjáték zajlik éppen a magyar közéletben Lackvi János Kossutdíja körül.

A költő a díjat idén kapta meg, viszont miután átvette, petíció indult ellene, illetve nem ellene, hanem az ellen, ahogyan megkapta azt.

Lackvi édesanyja ugyanis abban a döntésazatali testületben ült, amely idén a Kossut díj kiosztásáról döntött.

A petíciót rengeteg neves művész és közéleti szereplő írta alá.

A helyzet finoman szólva is kínos.

Kínos még annak ellenére is, hogy a költő édesanyja, Mezei Katalin állítja, hogy a döntésben nem vett részt, sőt kivonult, amikor fiadíjáról szavaztak.

Sőt, amikor észtelte az összeférhetetlenséget, állítása szerint meg is próbált lemondani a testületi tagságáról, az azonban távozását nem fogadta el.

Lackvi az esettel kapcsolatban ugyanezt kommunikálta, tudomása szerint édesanyja távollétében döntöttek róla.

Két hónappal a meccs után az afrikai Labdarúgószövetség gondolt egy nagyot, és elvette az idei Afrika Kupa győzelmet Szenegáltől, és helyettük a döntőt amúgy elveszítő Marokkónak adta az aranyérmet.

A szenegál válogatott pedig utólag kizárták a döntőről.

Azt hiszem, erre a meccsre csak a foci fanatikusok fognak emlékezni, úgyhogy hadd idézzem fel azt, illetve a botrányt, ami a végén volt.

A rabati döntő egészen botrányossan sikeredett, ugyanis a rendes játékidő ráadásában a kongói játékvezető előbb érvénytelenített egy szenegáli gólt, majd befújt egy 11-es marokkónak.

Ebből akkora balhé lett, hiszen a szenegáliak abban voltak, hogy a házigazdának csalják éppen el a döntőt, hogy konkrétan levonultak a pályáról, és csak percekkel később tértek vissza.

A marokói büntetőt Brahim Diaz pocsék rúgta, Szenegál pedig végül nyerni tudott egyetlen egy góllal.

A szövetség most a levonulás miatt beadott marokkói fellebbezésnek adott igazat, hiszen a marokkóiak szerint a szenegáli csapat magatartása megsértette a kupa szabályzatát.

Az csupán a sors apró fura fintora, hogy Marokkóban kezdetben akkora balhé volt az elbukott döntőből, hogy a szövetségi kapitány lemondott: "Ph, talán most majd visszaveszik." És ennyit mára.

Holnap Imre Réka hozza nektek a híreket.

Én Kacskovics Mihály Béla vagyok.

Említett entitások

Témák

  • amerikai külpolitika
  • március 15
  • politika

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HVG

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Trump jobb keze Magyarországra jön, közben az egész világ beintett Amerikának – Itt a HVG hírműsora”

Miről szól ez az epizód: „Trump jobb keze Magyarországra jön, közben az egész világ beintett Amerikának – Itt a HVG hírműsora”?

A HVG Newscast című reggeli hírműsorában Kackovics Mihály Béla ismerteti a legfontosabb aktuális eseményeket. Hamarosan Magyarországra látogat GD Vens, az Egyesült Államok alelnöke, Donald Trump szövetségese. A műsor foglalkozik a március 15-i beszédek nézőszámával kapcsolatos… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Trump jobb keze Magyarországra jön, közben az egész világ beintett Amerikának – Itt a HVG hírműsora”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kackovics Mihály Béla, Magyar Péter, Orbán Viktor, Orsós Lajos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Trump jobb keze Magyarországra jön, közben az egész világ beintett Amerikának – Itt a HVG hírműsora”?

Fő témái: amerikai külpolitika, március 15, politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Trump jobb keze Magyarországra jön, közben az egész világ beintett Amerikának – Itt a HVG hírműsora”?

Megjelenés: 2026. 03. 19.. Hossz: 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/trump-jobb-keze-magyarorszagra-jon-kozben-az-egesz-vilag-beintett-amerikanak-itt

Több epizód a HVG podcastok-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból