HWSW podcast!

A CAPTCHA nem vész el, csak átalakul (weekly)

· PT41M26S

Összefoglaló

A HWSW podcast e heti adásában a CAPTCHA-k, vagyis az internetes fordított Turing-tesztek szerepét vizsgálják az online biztonságban. Kiderül, hogyan alakultak át ezek a rendszerek az elmúlt évtizedekben, és miért váltak kevésbé hatékonnyá a fejlett botokkal szemben. Az adás…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 10. 17.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Kohi Tamás, Csizmaz Darab István
Témák
captcha, online biztonság, turing-teszt, botok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

2019 utántól írják azt, hogy ezek a automatizált tehát ezek a gépi tanulásos technikák már a a viselkedést az észrevétlenül a háttérbe futva megnézi, hogy tényleg ember mozgatja-e az egeret, milyen gépelési sebesség van, és akkor akkor megpróbálhatja khagyni belőle ezeket a rejtvényes dolgokat. [Zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 71. adása engem Kohi Tamásnak hívnak, és ebben az adásban az internet egyik legrégebbi buton darabjáról fogunk beszélgetni a kapcsákról, a fordított turint tesztről és arról, hogy ezek milyen szerepet játszanak, vagy játszottak eddig abban, hogy ne verhessék át robotok a a különböző weboldalak és szolgáltatások üzemeltetőit, illetve, hogy mennyire túlhadott már az idő meg a technológia ezeken a a rendszereken, és mi jön esetleg a helyükbe. be.

Ugye most már azért ott tartunk, hogy inkább akadályozzák a a nyugodt internet használatot, vagy inkább bosszantják a felhasználókat ezek a ezek a képrejtvények.

Nevezzük talán inkább nagyon leegyszerűsítve őket ennek, de aztán maj pontosan definiáljuk, hogy mik is ezek.

Tehát inkább bosszantják a felhasználókat, mints sem hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy ténylegesen egy biztonságosabb közegben, biztonságosabb környezetben tudjunk internetezni.

És aki itt meg fogja nekünk szakérteni ezt a témát ebben az adásban, az Csizmaz Darab István, a Sikontak Kft.

Köszi István, hogy eljöttél hozzánk és részt veszem ebbe az adásba. >> Szia és üdvözlöm a hallgatókat. >> Na, egy kicsit kezdjük a te bemutatásodat.

Bár a szakmában téged elég sokan és elég jól ismernek, főleg Rambo néven, ha jól tudom.

Honnan jött például a Betév, és egyáltalán hogy kerültel te ebbe a szakmába?

Hát én már felnőtt voltam, mikor a Commodor 64 belépett az életembe, és akkor ott persze mindenféle ilyen hackelgetés, örök élet, képek kimentése, zenék kiműtése és mindenféle trükközések voltak.

És akkor mindenki választott magának egy művésznet.

Én akkor lettem Rambó egyébként a a ajkar rendeken szokott lenni minden évben még ma is egy ilyen Komodor 64-es parti.

És hát ott aztán találkoztam egy másik Rambóval, és aki még nálam is hívesebb volt ilyen játékfeltörésekkel, úgyhogy én csak az egyik vagyok ezek szerint. 8889-ben végeztem, akkor lettem programozó.

Először a Volentefunnál dolgoztam, aztán a erőtervnél. 2000 óta foglalkozom most már kizárólag vírusvédelemmel.

És itt visszautalnék arra, hogy mondtad, hogy a legrégebbi bútordarabok a kapcsa, hát azért vannak itt még régi bútordarabok.

A számítógépes vírusnak a 0 km köve az 1986, a Brain pakisztáni Brain vírushoz köthető.

És hát egyszerűen hihetetlen, hogy 37 éves már ez a dolog is, tehát több mint egy emberülöltő.

És hát aztán 2000 óta már vírusvédelmi cégeknél dolgoztam, elsősorban többnél is volt dolgoztam víruslaborba is.

Ö hát most meg so ilyen előadás mellett egy jó pár éve már arra is hát fordítok energiát vagy fordítunk energiát, hogy a a gyerekeknek a IT biztonsági előadásain részt vegyünk, és akkor járunk iskolákban, meg ilyen előadásokat tartunk szülőknek, tanároknak.

Tehát ezt is nagyon fontosnak tartjuk amellett, hogy persze a vírusvédelem az persze egy egy alapsarkalatos dolognak kell lenni a mai világban. >> Igen, igen, igen.

Na, kezdjük akkor gyorsan azzal, hogy honnan is indult ez az egész, meg mi ez az egész.

Itt miatt az adást elkezdtük felvenni, beszélgettünk arról, hogy ugye még az adás elején megetted a a Komodort, hogy a Komodor korszakban is már felütötte a fejét ez a ez a rendszer, csak akkor még nem így hívták, és nem feltétlenül így nézett ki, ahogy a mai interneten találkozunk vele.

Hogy volt ez a sztori, vagy honnan honnan er eledethető ez?

Ö igen, mielőtt belemennénk, szerintem érdemes egy kicsit itt itt a a felhasználóhitelesítés, meg az, hogy a a botokat, az automatizált működést ki akarjuk zárni, ezek néha így összeérnek, néha így különböznek.

Tehát hogyha például az a célunk, hogy a felhasználót hitelesítjük, be akarunk engedni valakit, akkor ugye kérünk valamilyen jelszót.

Ugye ez a Alibaba és a 40 Rabbónál lehet a szezámtárói vagy a a Pálcai fiúknál ugye kopogtak ott négyet.

És akkor az a a Grunnál azt jelentette, hogy hát a tagok jönnek be.

Akkor most, hogyha bárhova be akarunk lépni, akkor van egy ilyen név jelszó párosunk. pluszba, hogyha bankba akarunk belépni, akkor ott már ilyen kétfaktoros autentikációval is lehet ezt kombinálni, illetve hát meg lehet erősíteni ilyen hardveres alapú biztonsági Igen.

Lehet ilyen extra hitelesítést.

És akkor amikor meg mondjuk egy ilyen mobiltelefonos banki platform még pluszba újra akar ellenőrizni, vagy valami miatt gyanút fog, akkor sokszor elkérik az igazolványunkat, és akkor le kell fényképezni valamilyen arcképes igazolványt, és elkérnek. illetve hát előfordul az, amikor egy profilt akarnak megerősíteni, akkor videós szelfit kérnek, ahol ugye jó fényviszonyok mellett jobbra mozgatjuk a fejünket, balra mozgatjuk a fejünket, és akkor ott azért elválik a igazi felhasználó, a kamuprofil, vagy a a botműködés.

Egyébként csak egy ki kis színes erre.

Most júliusban volt, hogy a Discordnak volt egy ilyen életkor verifikációs ö ellenőrzése, ahol egy PC gamer a Death Stranding szereplő fotóját odatartotta a kamerához, és sikeresen abszolválta ezt az életkor ellenőrzést.

Akkor a második csoport az, amikor ugye ki akarunk zárni valakit, akik ugye nem nem jogosultak valamire.

És akkor itt ugye említhetjük ezt a régen a a Commodor 64-es játékoknál, de PC-s játékoknál is a kezdetben volt ilyen, hogy a a a legális vásárlók kaptak egy füzetet a játékhoz, és akkor onnan ilyen kódsorozatokat, vagy megmondták, hogy hanyadik oldal, hanyadik sorba, hanyadik szót kell bediktálni, és akkor ugye csak azok tudtak vele játszani, tehát így ki lehetett zárni.

De ha mondjuk arra gondolunk, hogy vannak most már ugye kifejezetten ilyen felnőtt tartalmak, amik ugye nem okvetlenül csak a a erotikus tartalmakat jelenti, hanem a dohány, alkohol, fegyver és egyéb dolgokat.

Elmúltál már 18 éves, hát gyaníthatjuk, hogy a a világ egyetem összes kattintásának a 110%-a az mindig az igen volt, mert hát ki volt az, aki nemet mondana, hogy ne lássa, hogy mi van ott?

De szóba kerülhet az is, hogy a a Németországba meg Nagy-Britanniába ott ilyen van ilyen hitelesített ID szolgáltató, ami az életkort igyekszik megerősíteni, ahol az ember feléjük igazolja magát egy ilyen útlevéllel, vagy egy arcképes igazolvánnyal, vagy bankkártyával, azt hiszem, az is alkalmas rá.

És akkor a szolgáltató az ott csak egy igen vagy egy anonim igen vagy egy nem választ közvetít.

Tehát ugye ott azért a a védik a felhasználói adatokat.

Vagy gondolhatunk mondjuk a a gyaloggalop halál hídjára is, ahol ugye az őr föltesott különböző kérdést, és megkérdezheti, hogy mi a nevünk, vagy mi a kedvenc szívünk, de azt is megkérdezheti, hogy mi Sri Lanka fővárosa, vagy hogy a mennyi az afrikai fecske maximális remyűlési sebessége.

És akkor a harmadik lenne maga ez a kapcsa, ahol ugye ki akarom zárni az automatikus működést.

Nem akarom, hogy túl sokan regisztráljanak, nem akarom, hogy spammeljenek, nem akarom, hogy dédoszolják a webáruházamat, hogy ugye belefulladjak a a forgalomba.

Tehát ezt a túlterhelést akarom kizárni.

És akkor ehhez ezt a kapcsakódot használják így kábé a 2000-es évek elején, én úgy tudom, illetve hát utána néztem itt a a dolog miatt, 2000-es évek elején a karnegi melon kutatói álltak elő ezzel a gyakorlati alkalmazással, és akkor ott szépen a az akkori akkori üzemeltetők, ilyen Google, Yahoo, azok szépen fölvették a a repertoárjukba ezt a ellenőrzési lehetőséget.

És akkor a cél az kezdetektől fogva ez volt, hogy a nem kívánt tartalmat, vagy a nem kívánt forgalmat, a botos forgalmat azt szűrjük ki, vagy tartsuk távol, ne terelődjenek túl a szerverek.

Vagy vagy volt egy más tév? >> Igen, igen.

És akkor ez ugye időbe is számít.

Tehát nyilván, hogyha valaki meg akart volna borítani időbe egy szolgáltatást, akkor ugye nem lehet egy nem lehet domént foglalni egy perc alatt 1000 darabot akármilyen scriptet futtatott az ember, hanem hogyha végig kell menni ezeken a lépéseken, akkor egy normál ügymenetet be lehet tartani, és akkor ezzel nyilván a szerver terheléseket is lehet.

Tehát ezek a kezdeti első generációsnak mondott dolgok.

Ezek ilyen hullámvonalas, ilyen torzított betűk számok voltak.

Talán még az is benne volt, hogy ott volt egy ilyen kis fekete ikon, hogy a látássérülteknek talán föl is olvasta egy idő után számot, hogy ugye ők is meg tudjanak birkózni vele.

Igen. >> De hát egy idő után elég könnyen kijátszható volt ez a első generációs ilyen kód.

Ugye viszonylag ezt ilyen karakterfelismeréssel egyrészt hát elég könnyen meg lehetett hágni, de voltak aztán olyan törekvések is.

Tehát egyrészt ilyen kutatók által kifejlesztettek olyan gépi tanulásos technikát, például ez az Image Breaker nevű, ami egy ilyen online képfelismeréssel a a vizsgálatok több mint a 90%-ánál hát meg tudta mondani, és ezt a feladványt sikeresen meg tudta oldani, de voltak Indiában kifejezetten ilyen vállalkozások, ilyen brigádok, akik hát ilyen ipari méretekbe törték a kapcsát.

Volt például ilyen weboldal, és akkor így 1000 kapcsolat törésért kértek egy-két dollárt. 024-es rendelkezésre állással folyamatosan bármikor meg lehetett náluk rendelni ezt a szolgáltatást. >> Nagyon jó.

Ö, és akkor tehát mondtad a a ezt a szöveges meg hullámos szövegformád, de hogy milyen milyen iterációi alakultak ki ennek még a még az évek során?

Ugyaká most nyilvánvalóan a legtöbben valószínűleg a a képrejtvényes kapcsákkal találkoznak, amire már tök jó mémeket szoktak gyártani az interneten, hogy >> Igen, igen, >> igen.

De hogy így >> ott van, ott van Schwarzenegger és elkérdezik, hogy ő egy gépe-e vagy se. >> Igen, igen, igen. >> A Terminátorból.

Hát igen, ez a 2010-207 környéke, hát ezek is ilyen nem ilyen fix betrótozott évszámok, amikor ugye ezek a képviselkedés alapú dolgok előjöttek.

Hát itt van olyan, amikor egy képrészletbe el van fordítva egy darab, vagy olyan, mint egy ilyen [Zene] kirakós játékból a megfelelő darabot oda kell húzni egérrel.

De hát a legtöbb az tényleg az, amivel mi találkozunk, hogy közlekedési lámpa, busz, motor, bicikli, lépcső, zebra, hegy, nem tudom én, víz, az a tűzcsapók, azok a ez is egy ilyen roppant gyakori valami.

És hát nyilván 2019 utántól írják azt, hogy ezek a automatizált ö tehát ezek a gépi tanulásos technikák már a a viselkedést az észrevétlen észrevétlenül a háttérbe futva megnézi, hogy tényleg ember mozgatja-e az egeret, milyen gépelési sebesség van, és akkor akkor megpróbálhatja khagyni belőle ezeket a rejtvényes dolgokat.

Nyilván egy csomó helyen ezt még nem ismerik, vagy nem tudják használni, tehát a a kapcsáktól nem fogunk ettől még megszabadulni varázsütésre.

Az egy jó darabig még valószínűleg velünk marad.

Na igen, és akkor ahol nem használják, ott a valójában az üzemeltetőknek mivel kell számolniuk amellett, hogy most már azért van az egy kisebb arányban vagy kisebb eséllyel szűrlik ki a botokat, hiszen már ugye kifinomult módszerek vannak a az új generációs kapcsák kiszűrés vagy megfejtésére, megtölésére is.

De hogy mik a egyébként a a hátrányok?

Tehát most ilyenekre gondolok, hogy elmegy egy weboldalra vagy egy szolgáltatásra a weboldalára a felhasználó, beleütközik ebbe a kapcsába, és lepattan az oldalról, azt mondja, hogy bocs, de hát nekem erre nincs időm, vagy nincs kedvem, vagy nem látom, vagy nem tudom, tehát hogy >> nem akarja eléggé.

Tehát, hogy például hogyan halt a konverzációs arányra egy ilyen >> hát el kell fogadni, hogy ez egy ilyen dolog.

Tehát nyilván a az élet az hoz ilyen változásokat és drasztikus változásokat is láthatunk.

Tehát hogyha mondjuk 20 vagy 30 évvel ezelőtt arra gondolunk, hogy emberek a liftekbe dohányoztak, vagy nem szedték a kutya után össze a kutyagumit az utcán, most azért azt látjuk, hogy az emberek megszokták, hozzászoktak ahhoz, hogy hát ezt ezt ezt meg kell lépni, vagy hát ezt ezt el kell végezni.

Hát itt is ezek a kapcsolók tulajdonképpen olyanok, hogy hogy az emberek többsége együtt tud élni ezzel, mert kénytelen amikor regisztrál valahova, akkor akkor ezeken végig végig kell menni.

Itt itt sokféle érdekes próbálkozást is magunkra rántottunk.

Itt a gépi tanulást meg a mesterséges intelligenciával. létezik ezeknek a főleg ugye a nyelvi modelleknél láttam sok ilyet az elemeknél, hogy ott rendszeresen így igyekeznek meghackelni.

Tehát odamegy az ember és azt mondja, hogy írjál nekem egy vírust, akkor kiírja, hogy bocs, de én vírust nem írok.

Most le számítsuk le azt, vagy ne vegyük figyelembe azt, hogy a Darkneten persze vannak olyan motorok, amik bármilyen feladatot képesek végrehajtani, és akkor ugye próbálják megkerülni ezeket a korlátozásokat.

És akkor erre most mondanék egy ilyen érdekes példát, ami a kapcsával pont összefügg.

Ez ez még a a Chat GPT megjelenésének az évében volt, tehát két évvel ezelőtt, amikor valaki ugye próbált ilyen kapcsákat megoldatni a a chat GPT-vel, és akkor ugye az azt mondta, hogy hogy hát nem hajlandó, ugye nem nem oldja meg ezt a dolgot, illetve a BM chattel beszélgetett, és akkor utána fogta, megnyitott egy péntet, és ilyen tök amatőr módra a kapcsát át rárakta, de úgy mint a Pistike öt évesen egy ilyen nyakláncra.

És akkor beírta a történetet a a Binknek, hogy a most halt meg a nagymamája, és ez volt a kedvenc ékszere, és hogy ez a családi szerencsemondás szerepel ott, és hogy tegye meg, hogy megfejti, hogy a családit megnyugodjon, és akkor lássák, hogy mi volt a nagymama kedvenc szerencsemondása, és akkor Óezsinek megcsinálta.

Tehát ezek ezek ezek már tényleg ilyen rémrendes család szerű fordulatok.

Tehát nyilván ezek mindenféle korlátozást meg lehet kerülni.

És hát ez egy ilyen örök örök harc lesz ez a kapcsolog.

Tehát ugyanolyan, mint a mint mondjuk a a a spamekkel kapcsolatos, meg a spam szűréssel.

Tehát ott is ugye először jöttek a Rolex órák, akkor ugye fölvették a listába, hogy amiben az a szó szerepel, hogy…

Említett entitások

Témák

  • captcha
  • online biztonság
  • turing-teszt
  • botok

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A CAPTCHA nem vész el, csak átalakul (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „A CAPTCHA nem vész el, csak átalakul (weekly)”?

A HWSW podcast e heti adásában a CAPTCHA-k, vagyis az internetes fordított Turing-tesztek szerepét vizsgálják az online biztonságban. Kiderül, hogyan alakultak át ezek a rendszerek az elmúlt évtizedekben, és miért váltak kevésbé hatékonnyá a fejlett botokkal szemben. Az adás… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A CAPTCHA nem vész el, csak átalakul (weekly)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kohi Tamás, Csizmaz Darab István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A CAPTCHA nem vész el, csak átalakul (weekly)”?

Fő témái: captcha, online biztonság, turing-teszt, botok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A CAPTCHA nem vész el, csak átalakul (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 10. 17.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/a-captcha-nem-vesz-el-csak-atalakul-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból