HWSW podcast!

A fenntartható internet tragédiája (weekly)

· PT59M52S

Összefoglaló

Az internet mint közmű működésével és a hálózatok finanszírozásának kérdéseivel foglalkozik ez az 50. HWSW podcast adás. Szóba kerül, hogy a streaming szolgáltatások (Netflix, Disney) által generált hatalmas adatforgalom költségeit kinek kellene viselnie, és milyen hatással van…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2024. 11. 15.
Hossz
1 óra 0 perc
Témák
internet közmű, hálózatfinanszírozás, adatforgalom, streaming szolgáltatások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

én azt látom hogy egy olyan felhasználó aki mondjuk netflixet fogyaszt vagy disneyt fogyaszt az most is fizet ugye fizet a kaplag illetve hát a content providernek tehát hogy itt az a kérdés hogy az amit vagy úgy is forgathatnám a kérdést hogyha hogyha nagyon teátrális akarnék lenni hogy az amit te fizetsz a content providernek az egyébként abba megy-e bele in the end hogy te kapjál valamiféle minőségi infrastruktúrát itt ez a k tehát hogy én nemem nem látom azt hogy most most a az előfizető perfelhasználó az ne szállna bele ebbe a dologba csak az a kérdés hogy amit te megfizetsz az hogy oszlik el mözben azért azt gondolom hogy magyarországon azért nagyon sokat tesznek a kiszolgáltatók azért hogy például abb a problémában amiről beszél a drag jelentés is hogy a gigabites lefedettség milyen rossz az unióban abban magyarország jól [Zene] áll szervusztok ez itt a hvsv podcast sorozatának jubileumi 50 adása engem koi tamásnak hívnak és itt van velem ezúttal is állandó műorvezető társam számi sziasztok számiok és hát számi nem tudom hogy gondolkodtál-e azon miközben otthon a csapból kiengedted a vizet hogy az a víz ami a te poharadba belecsordogál a csapotból az milyen vezetékeken és milyen csővezetékeken keresztül jut el hozzád és egyáltalán az az egész rendszer vízzeték rendszer ami ami ami működik az egész hálózat mögött az az az az milyen meg hogy épül fel pontosan nem szoktam ezen gondolkozni jön a víz és ennek örülök na és azt mond meg nekem hogy azon szoktál le gondolkodni hy amikor beírod hog a böngésződbe hogy www.hvsp.hu majd leöted az in entert akkor az adat az oldal a hvsv oldala hogyan jut el hozzád mondjuk ez tök triviális má bocs mert ugye mindenki tudja ez közt tudodt hogy a hvsv az a victory go utcában van a reessnél úgyhogy ez úton is üdvözöljük nabilékat köszi szépen mindent de hogy egyébként akkor mondjuk beszéljünk a youtube-ról vagy a a netflix-ről tehát hogy amikor te a netflixen elkezdesz lejátszani egy videót vagy a youtube-on megnézel egy egy rövid videót akkor az az az milyen utat jár be az az adat ami eljut a te mobilodra vagy a te pc-dre annak ellenére hogy gazdaság informatikus végzettséggel rendelkezem a hálózatok tantárgyból olyan alapokat vettünk amik nem tartalmazták azt hogy a youtube hogyan jut el hozzánk úgyhogy ezeket a mai bonyolult komplexebb hálózati topológiákat azt már talán nem nagyon na hát én remélem kicsit a mai adás végére mindenki tisztábban fog látni és nem véetenül hoztam a vízvezetékes példát mert hogy az internet is kicsit egy olyan közmű már mint a a vízveetékrendszer bár lesz itt olyan vedék szerintem aki ezzel tiltakozik majd ezzel a megállapítással viszont az a szép benne hogy talán a világ legbonyolultabb és éppen legdrágább közműve ami a ami aminek amit rengetegen tulajdonolnak valójában tehát nincs az hogy az internet az a valakié meg az azt valaki üzemel teti me hasasználja hanem hanem nagyon sok egységből áll össze és hát a ennek a közműnek az évtizedes működésébe kerültek most bizonyos anomáliák bele nem is olyan régen talán ebbe az évtizedbe vagy vagy az elmúlt öt évben mondjuk most koronavírus járvány után vagy a koronavírus járvánnyal egy időben és ez ez azért felvett komoly kérdéseket a ennek a rendszernek a jövőjét illetően hogy hogyan működthető tovább az internet és gazdaságosan de most már túl hosszúra nyúlt ez a bevezető úgyhogy felkonferálnám a vendégeinket akik majd remélhetőleg segítenek megfejteni ezt az egész kérdést itt van velünk egyrészt balogvág bocsánat dr balogvirág a regii coe lead a telekomtól a magyar telekomtól illetve missori attila az internetszolgáltatók tanács az iszt elnöke én arra kérett titeket hogy először is kicsit mutatkozzatok be pár mondatban beszéljetek arról hogy mit csináltok ti k nyilván te virág a te a telekomnál mivel foglalkozol illetve illetve hogyan kerültél közel ehhez a témához ehhez a szabályozási területhez igen arról beszéltünk az adás előtt hogy lehet hogy a regulatory coelad szó az valami kifejtésre szorul egy korábbi időszakban azt mondtuk volna az én titulusomra hogy szabályozási osztályvezető ezt most már nem mondjuk hogy a magyar tákom agilis munkaszervezetben működik ezért ez egy szent exper és a szabályozás voltoképpen ebből a szempontból azt jelenti hogy a külső szabályozással foglalkozom vagyis jogszabályokkal nap mint nap jogszabályokat olvasok jogszabályokat értelmezek és azt próbáljuk elérni illetve azt érjük el hogy a magyar tkom a jogszabályoknak megfelelően működjön hogyha hatósági eljárás van a magyar tcom kapcsán valami magatartás kapcsán akkor mi segítjük a kollégákat abban hogy ebben a hatósági eljárásban minél vagy a hatósági eljárásból a telekom minél jobb módon kerüljön ki úgyhogy nagyjából igazából talán a az első mondatom az az igaz hogy jogszabályokkal foglalkozom táor nagyon sokat jártok az nmh-hoz konzultálni igen abszolút ugye az nmhh mint a hírközlési szektornak a a jogász azt mondja hogy az önálló szabályozó szerv ami a hírközlési szektorral foglalkozik nagyon sok ügyünk van igen a hírközési hatósággal abszolút ez eszem attila te inkább ugye mivel az ist üzemelteti a bixet többek között ugye te inkább vagy technológiai ember ha jól sejtem igen én is köszöntöm a hallgatókat missori attila vagyok az ist elnöke hát az ist az két dologgal foglalkozik alapvetően mind a kettő a háttérben van az egyik amiről ma kevesebbet fogunk beszélni az a phu nyilvántartása tehát ha valaki szeretne egy.hu végződési domaint akkor azt az ist lánzervezeténél tudja megtenni de amiről több szó esett ma az a bix hugy ez a budapest internet exchange ami arra jött létre hogy az internet szolgáltatók közötti forgalmat kicserélje ez 96-ban kezdődött ez a történet de hát nagyon sok átrokulás volt az elmúlt években tehát mi egy háttér szervezet vagyunk nem is tudom hogy a vízműs analógiávó érve vane ennek vízműs megfelelője nem vagyok játos a vízműiparban de azt gondolom hogy mi akkor végezzük jól a dolgunkat ha mi rólunk nem hallanak de azért ma már azért kevésbé igaz mert azért a magyar forgalomnak is csak egy töredék megy át a a bixen hogy ez hány százalé hogy 15-2 vagy éppen 30 ezt azér nyilván nehéz megmondani de alapvet azért azt gondom hogy fontos a szerepünk hiszen 50-nél több tag csatlakozik itt össze és azt azért összehozni nyilván itt nagyon sok technológia emberül aki matematikában jártas azért egy elég komoly mennyiségű drot háló kellene hozzá hogy mindenki mindenkivel csatlakozzon természetesen a nagyokra mint a telekom vagy a nagyobb szerepllők ez már ma is úgy van hogy ők direkt becsatlakoznak ez nyilván a forgalom ezt kikényszeríti ugye a mai adás apropóját ugye az adta hogy a meta és a deutsche telekom között volt vita azzal kapcsolatban hogy hogyan is érdemes ugye üzemeltetni a hálózatot és hogy milyen szabályok mentén milyen együttműködések mentén úgyhogy emiatt szerintem a legelején kezdjük azzal hogy hogy egy kis technikai hátteret adjunk az egész beszélgetésnek hogy hogyan is épül föl az internet a kezdetek óta akár a magyar magyarországi péld mentén ugye a forgalomelosztási topológia hogy néz ki és hogy tényleg csak egy ilyen kis alapot adjunk a a beszélgetésnek attila talán te vagy itt ebben a témában a legjáratosabb hát próbáljuk meg hát ugy alapvetően az internetőly szabályozó tehát és egy nagyon elosztott hálózatról beszélünk a magyar viszonylatban ugye ezt úgy kell elképzelni hogy amikor a bix létrejött ez a victoruga utcá van tehát pont elhangzotta az előbb hogy a h elő szerverei is ott vannak ugye a victtor utcában volt az első big sne gyakorlatilag ugye arra adtunk lehetőséget hogy minden szolgáltató becsatlakozz hogy ez miért kellett hát ugye ahhoz hogy az internet eljusson a kedves végfelhasználóhoz az az kell hogy minden pontot elérjen a világban ami internetre van kötve ez két helyről lehet hogy hogyha leszükítem országon belülről vagy országon kívülről ugy az egyik megoldás az hogy vesz minden szolgáltató magának nemzetközi sávszélességet ez nyilván mivben nemzetközi ezért drága is vagy legalábbis drágább mint hogyha összekapcsolódnak akár egy direkt kábellel akár a bix-en keresztül és ugye az internet így működik most ne menjünk bele az ipc meg egyéb birodalmában hogy ez hogy hogy hogy talál el az egyik csomag a a helyére tehát az a vízcseep az hogy jut el a yahohoz franciaországban vagy éppen amerikába a google-höz hogyha a youtube-ot nézzük tehát én azt gondolom hogy mélyebben most nem mennék bele ebbe szerintem mert nem ez lesz a fő érdekesség ugye innét kezdtük és hát ugye ahogy nőtt a forgalom nőtt a felhasználók száma ez drasztikusan átalakult hiszen egyre több szolgáltató lett akkora méretű hogy olyan nagy méretű forgalom zajlik közöttük hogy direkt kapcsolatokat létesítettek és ez en indult már egy 15 éve mi ezt egyébként a bixnél elég komolyan támogatjuk hiszen a mi tagjaink az ist tagjaai azok az internet szolgáltatók tehát azért alapveten az est azt teszi ami a tagjainak jó és ez nemzetközileg is így van egyébként tehát ez a magyar megoldás ilyen szempontból nem kuriózum hogy alapvetően nonprofit szervezetek üzemeltetik az internet kicserélőpontot és a a domainnyyilvántartót is sőt 98900-a nonprofit alapon működik tehát nagyon kevés a kereskedelmi alapú exchange de mivel a forgalom egy jelentős rész átment privát forgalomra és majd erről fogunk itt ma beszélni a telekom meta vonatkozásában ezért gyakorlatilag erre már nekünk ráhatásunk nincs ezek már egyedi bilaterális megállapodások ugye a két fél között említetted ugye hogy itt itt akár globális akár akár hazai adatforgalomról beszéltünk hogy oszlik meg ez a történet van erre vonatkozóan bármi információ hogy hogy mennyi mekkora része a forgalomnak marad magyarországon belül és mekkora rész akár globális szerverekre pú ez ez nagyon érdekes kérdés erre lehet hogy a telekon majd sokkal pontosabbakat tud mondani mint én már csak azért mert ugye én elsősorban azt látom ami a magyar bixen van de hogy mi a magyar bix és ez egy nagyon érdekes kérdés ugye van három nódunk budapesten de van egy negyedik bécsben tehát az magyar forgalomnak számít nyilván egy szolgáltatónak az magyar forgalomnak számít a bx-en keresztül kapja de azt mondom hogy olyan szereplők vannak a a bécsi nódokon mint a fastle vagy az akamaj aki ebben területben jártos az tudja hogy ez két oly olyan provider aki hihetetlen mennyiségű forgalmat juttat magyarországra tehát nálun a magyar forgalomban most már beletartozik a bécsi nód is és nyilván felmerül a kérdés hogy miért van bécsi nódja a bixnek hát nagyon egyszerűen azért mert nagyon sok szereplő nem jött be magyarországra itt nagyobb szereplőkről beszélünk és megálltak bécsnél a mi célunk pedig az hogy megmutassuk nekik hogy be kell jönni erre a piacra csatlakozzanak és hát előbbutóbb csináljnáak egy popot magyarországon mert valóal a cél azért az hogy hogy ne bécsből hozzuk a forgalmat hanem hanem itt legyenek ez egyébként jól működik e tényleg nagy szereplők vannak ott például az ovh cloud is hogyha már európai cloudokról majd esetleg szó esik az adásflyamá egyébként szögezzük le ugye hogy nem a bix az egyetlen nagy adatcsereközpont magyarországon hiszen tálakomnak is van saját ez volt a dataplex most nem tudom pontosan hogy hívják adatközpont e nem ez nem ugyan ez nem ugyan a kettő azér nem teljesen ugye igen azér nagyon fontos hogy sokszor összetévesztik a victorug utcai épületet a bxel mert hát hogye a bix node volt ott és a a akkor az a bix épülete hát egyrészt nem a miénk a tulajdonosa a egyébként az mtlgk és a bif ha már a tulajdonságá keresünk az épületnek a a bix maga ugye egy hát adat kicserélő rendszer tehát hogy össze vagyunk kötve optikai hálózattal ugye maga dataplex az egy adott központ tehát ott szervereket lehet trackeket elhelyezni és egyébként ugye nyilván a bixnek van nodja a dataplexben nem a legnagyobb de a második legnagyobb ndja a dataplexben van úgyhogy abszolút mi nagyon jól megvagyuk sőt a nyugati mint egyébként az hogy adatközpontok vannak mint például a dataplexbős és magyarországon nagyon kevés van lehet hogy még eljutunk a drági jelentésig is ami ami reméljü tehát ami ami ezt is kimutatja vagy kimondja és ez egy komoly probléma hogy nincsenek adatközpontok most nem akarom megbántani a dt-t azzal mert egyébként nyugaton általáb a szolgáltató semleges adatközpontok szárnyalnak tehát nem a szolgáltató függők ennek is van egy oka hogy miért nem szeret a szolgáltató függőséget és ezért is alakult ki az hogy miért tettek az exchange-ek szolgáltató független nonprofit szervezetek tehát itt egy újabb adásokat tudnánk szerintem ennek a beszélgetésnek szentenni de most ezt ebbe nem megyek bele a messziről indultam de visszatérek ide tehát az gondom hogy a kettő azért nem összetévesztendő tehát mi egy árviteli hálózatot adunk egy kapcsolódási réteget adunk még a dataplex egy fizikai elhezési lehetőséget rekeknek hardwereknek jó ugye beszéltünk arról az adás elején vagy talán atila te is említetted a felvezetődben hogy az internet egy kicsit ilyen önszerveződő alapokon jött létre anno még még a 60-as 50-es években kicsit később tehát maga a az üzleti internet az inkább már a 90-es igen igen igen igen ugy az alapja hogy azok azok még azért régebbre mennek vissza és hogy kicsit ez a ez a ez a e a francia forradalomnak az eszmeiség ez a szabadság egyenlőség testvériség hogy ez a mindenki egyenlő én adok neked adatot te adsz nekem cserébe vissza adatot ugyanakkora mennyiségről beszélünk és van egy ilyen egy ilyen libikoka ami így egy ilyen egyensúlyi állapotban van és ezzel mindenki boldog volt évtizedekig és aztán vagy hát többé-kevésbé boldogok voltak évtizedekig a szereplők és aztán aztán elkezdett ez nagyon hirtelen felborulni ez a ez az egyensúlyi állapot mi történt és és és mitől mitől mitől kezdett el félremenni ez az egész történetvirág bocsánat én csak egy dologbal vitatkoznék hogy ez nem évtizedekkel ezelőtt vagy nem évtizedekig ment jól ezért ez elég gyorsan felborult tehát ment a 2000-es évek közepén már magyarországon is lehet hogy a nyilván a hallgatók nem találkoztak vele csak…

Említett entitások

Témák

  • internet közmű
  • hálózatfinanszírozás
  • adatforgalom
  • streaming szolgáltatások

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A fenntartható internet tragédiája (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „A fenntartható internet tragédiája (weekly)”?

Az internet mint közmű működésével és a hálózatok finanszírozásának kérdéseivel foglalkozik ez az 50. HWSW podcast adás. Szóba kerül, hogy a streaming szolgáltatások (Netflix, Disney) által generált hatalmas adatforgalom költségeit kinek kellene viselnie, és milyen hatással van… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 15..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A fenntartható internet tragédiája (weekly)”?

Fő témái: internet közmű, hálózatfinanszírozás, adatforgalom, streaming szolgáltatások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A fenntartható internet tragédiája (weekly)”?

Megjelenés: 2024. 11. 15.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/a-fenntarthato-internet-tragediaja-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból